Orvosra sincs pénze a franciák egy részének, nemhogy egészséges étkezésre

Publikálás dátuma
2018.09.11 13:46
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
A franciák ötödének nem telik napi három étkezésre és nem tud egészségesen táplálkozni - írta az MTI az Ipsos közvélemény-kutatóintézet felmérése alapján.
A Secours populaire nevű civil szervezet megbízásából 1016 francia nagykorú állampolgár megkérdezésével júniusban készült közvélemény-kutatás két nappal azelőtt jelent meg, hogy Emmanuel Macron államfő bejelenti a szegénység elleni küzdelemre kidolgozott több éves programját.
A felmérés szerint a franciák 21 százaléka anyagi okokból nem engedhet meg magának napi három étkezést és nem tud egészségesen táplálkozni, 27 százalékuknak pedig nincs elég pénze arra, hogy naponta friss gyümölcsöt és zöldséget vegyen.
A táplálkozási helyzet a legszerényebb háztartásokban a legsúlyosabb. A havi 1200 eurós minimálbérnél kevesebb jövedelemből gyereket nevelőknek fele nem tudja befizetni az ebédet az iskolában, és 48 százalékuk nem tudja megfelelően élelmezni a gyerekeit, ami azt jelenti, hogy nehézségekbe ütközik a családnak húst vagy halat fogyasztani egy héten legalább egyszer. Az 1200 és 2000 ezer eurós havi jövedelemmel rendelkezők negyede nem engedheti meg magának, hogy hetente legalább egyszer húst egyen.
 Az iskolai étkezetést illetően átlagosan a szülők 20 százalékának jelent problémát a térítési díj kifizetése, az 1200 és 2000 ezer eurót között keresőknél 34, a minimálbérnél kevesebb jövedelemmel rendelkezők esetében 58 százalékos ez az arány. A franciák 86 százaléka egyébként úgy véli, hogy az élelmezési bizonytalanság a szegénységi helyzet jele, és 75 százalékuk szerint az Európai Unió "nem sokat költ" az élelmezési problémák elleni küzdelemre.
A Le Secours populaire - amely 12 éve minden évben elkészítteti ezt a felmérést - kiemelte, hogy a franciák egy részének anyagi helyzete javult a tavalyi évhez képest, de 39 százalékuk azt állítja: élt már át szegénységi helyzetet (ez két százalékkal több, mint 2017-ben).
Az idei felmérés arra is rávilágított, hogy a nyaralásra és a kultúrára fordított összeg "problematikus" kiadás sok francia számára, de míg 2017-ben 45 százalék állította azt, hogy nehézségbe ütközik évente egyszer elutazni nyaralni, addig idén 41 százalékra csökkent ez az arány. A franciák közel harmadának az orvosi ellátás kifizetése is megterhelő, a szerényebb háztartások esetében 56 százalékos ez az arány.

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző