Orvosra sincs pénze a franciák egy részének, nemhogy egészséges étkezésre

Publikálás dátuma
2018.09.11. 13:46
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
A franciák ötödének nem telik napi három étkezésre és nem tud egészségesen táplálkozni - írta az MTI az Ipsos közvélemény-kutatóintézet felmérése alapján.
A Secours populaire nevű civil szervezet megbízásából 1016 francia nagykorú állampolgár megkérdezésével júniusban készült közvélemény-kutatás két nappal azelőtt jelent meg, hogy Emmanuel Macron államfő bejelenti a szegénység elleni küzdelemre kidolgozott több éves programját.
A felmérés szerint a franciák 21 százaléka anyagi okokból nem engedhet meg magának napi három étkezést és nem tud egészségesen táplálkozni, 27 százalékuknak pedig nincs elég pénze arra, hogy naponta friss gyümölcsöt és zöldséget vegyen.
A táplálkozási helyzet a legszerényebb háztartásokban a legsúlyosabb. A havi 1200 eurós minimálbérnél kevesebb jövedelemből gyereket nevelőknek fele nem tudja befizetni az ebédet az iskolában, és 48 százalékuk nem tudja megfelelően élelmezni a gyerekeit, ami azt jelenti, hogy nehézségekbe ütközik a családnak húst vagy halat fogyasztani egy héten legalább egyszer. Az 1200 és 2000 ezer eurós havi jövedelemmel rendelkezők negyede nem engedheti meg magának, hogy hetente legalább egyszer húst egyen.
 Az iskolai étkezetést illetően átlagosan a szülők 20 százalékának jelent problémát a térítési díj kifizetése, az 1200 és 2000 ezer eurót között keresőknél 34, a minimálbérnél kevesebb jövedelemmel rendelkezők esetében 58 százalékos ez az arány. A franciák 86 százaléka egyébként úgy véli, hogy az élelmezési bizonytalanság a szegénységi helyzet jele, és 75 százalékuk szerint az Európai Unió "nem sokat költ" az élelmezési problémák elleni küzdelemre.
A Le Secours populaire - amely 12 éve minden évben elkészítteti ezt a felmérést - kiemelte, hogy a franciák egy részének anyagi helyzete javult a tavalyi évhez képest, de 39 százalékuk azt állítja: élt már át szegénységi helyzetet (ez két százalékkal több, mint 2017-ben).
Az idei felmérés arra is rávilágított, hogy a nyaralásra és a kultúrára fordított összeg "problematikus" kiadás sok francia számára, de míg 2017-ben 45 százalék állította azt, hogy nehézségbe ütközik évente egyszer elutazni nyaralni, addig idén 41 százalékra csökkent ez az arány. A franciák közel harmadának az orvosi ellátás kifizetése is megterhelő, a szerényebb háztartások esetében 56 százalékos ez az arány.
Fotó: HENNY RAY ABRAMS / AFP

Képek, amiket soha nem fogunk elfelejeteni

Vannak olyan történelmi események, amikre mindenképpen emlékeznie kell az utókornak, a 2001 szeptember 11-i támadássorozat pont ilyen történelemformáló erővel bír.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.09.11. 12:22
2001. szeptember 11. reggelén 19 al-Káida gépeltérítő szállt fel amerikai utasszállító repülőgépekre, hogy az USA fő jelképeinek
Fotó: SETH MCALLISTER / AFP
8:46-kor az American Airlines 11-es járata a WTC északi tornyába, 9:03-kor a United 175-ös járata a déli toronyba csapódott
Fotó: KEITH MEYERS / AFP
Az ikertornyok kigyulladtak, majd összedőltek, 2600 embert temetve maguk alá
Fotó: Jacques Loic / AFP
A New York-i a történelem legsúlyosabb terrortámadása
Fotó: ALEXANDRE FUCHS / AFP
Géprablók egy másik csoportja az American Airlines 77-es járatát a Pentagon épületébe vezette reggel 9:37-kor
Fotó: STEPHEN JAFFE / AFP
A Pentagon elleni támadásnál 125 ember vesztette életét
Fotó: OLIVIER DOULIERY / AFP
A negyedik repülőt visszafoglalták az utasok, de megmenteni nem tudták. Ez a gép Washingtontól mindössze 15 percnyire lezuhant
Fotó: DAVID MAXWELL / AFP
George W. Bush elnök egy iskolában tartott látogatást, mikor megkapta a támadás hírét
Fotó: PAUL J. RICHARDS / AFP
Afganisztánban kezdetét vette az Al Kaida és a terrorizmus elleni háború
Fotó: KAMAL KISHORE / AFP
Oszama bin Láden nyilvánosságra hozta, hogy az al-Káida vállalja a felelősséget a terrortámadásokért
Fotó: JEAN-PHILIPPE KSIAZEK / AFP
Tűzoltók túlélőket keresnek a World Trade Center romjai alatt
Fotó: PRESTON KERES / AFP
Sokan a mentőalakulatokból életüket vesztették a beszívott gázok és mérgező por miatt
Fotó: PRESTON KERES / AFP
Bush elnök New Yorkban
Fotó: PAUL J. RICHARDS / AFP
A Világkereskedelmi Központnál három épület dőlt össze
Fotó: AFP/NEW YORK POLGÁRMESTERI HIVATALA
A támadások 10. évfordulóján Pakisztánban ölték meg Oszama bin Láden, első számú közellenséget
Fotó: ARIF ALI / AFP
Obama elnök, Joe Biden alelnök, Clinton külügyminiszter és Robert Gates védelmi miniszter a bin Laden elleni akciót nézi
Fotó: Pete Souza / AFP/Fehér Ház
A Világkereskedelmi Központ helyén Ground Zero néven emlékhelyet és múzeumot hoztak létre
Fotó: DAVID HANDSCHUH / AFP
Donald Trump jelenlegi elnök és felesége Melania az idei megemlékezésen
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
A terrortámadások évfordulóján két fénycsóva emlékeztet az ikertornyokra
Fotó: STAN HONDA / AFP

Az európai dzsihadisták fele itt is született

Publikálás dátuma
2018.09.11. 10:52
Osztrák állampolgárok is lehetnek a dzsihadista milicisták között FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ABID KATIB
Közel 200 radikális iszlamista hátterét vizsgálta a GlobSec biztonságpolitikai szervezet: az elemzésből kiderül, hogy többnyire fiatal férfiak, büntetett előéletűek és iskolázatlanok. A legtöbben közülük börtönben vannak – és ez csak veszélyesebbé teszi őket.
Összesen 197 európai dzsihádistáról gyűjtött adatokat a GlobSec nevű nemzetközi biztonságpolitikával foglalkozó szervezet, olyan szélsőségesekről, akik 2015 után, terroristaként kerültek az EU-s hatóságok látókörébe – írja az elemzés tanulságait összefoglaló 444.hu. A GlobSec nyilvánosan elérhető adatokból építette fel az európai terrorista-adatbázist, és aztán az összegyűjtött adatokból igyekeztek leírni az Európában támadó iszlám szélsőségesek legfontosabb jellemzőit. Például hogy mekkora részük született az EU területén, mennyi idő alatt radikalizálódtak, miből éltek a letartóztatásukkor. A kutatásból kiderült például, hogy
a 197 európai dzsihádista döntő többségét elfogták az európai hatóságok, 120-an vannak közülük jelenleg is rács mögött.

A vizsgált 197-ből 29 szélsőséges már nem él, őket vagy a rendőrök lőtték le akció közben, vagy öngyilkosok lettek. Huszonnyolc embert ma is köröznek a hatóságok és húsz olyan dzsihádistáról tudni, akit nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kiutasítottak az EU-ból.
A vizsgált 197 ember adatainak összesítése alapján a Globsec tanulmánya szerint az európai dzsihádista:  
• férfi; • fiatal, de már nem kamasz vagy fiatalkorú; • többségében EU-s állampolgár, bár vannak közöttük az unión kívülről érkezők is; • gyakran büntetett előéletű, és nem is piti bűnöző; • legális forrásból szerzi a jövedelmét; • nincs állása; • nincs magas iskolai végzettsége; • lassan, évek alatt radikalizálódik.
A GlobSec megvizsgálta, hogy milyen összefüggés van a bűnözés és a terrorcselekmények elkövetése között. A kutatás szerint az európai dzsihádisták jelentős része (28 százaléka) már biztosan követett el korábban valamilyen köztörvényes bűncselekményt, aminek nem volt köze a szélsőséges iszlámhoz. Közülük a többséget (67 százalékot) ráadásul súlyos bűncselekménnyel, például rablással, testi sértéssel vagy gyilkossággal vádolták. A börtön egyébként a radikalizáció melegágya, a bűnöző múltú terroristák 54 százalékából a rács mögött lett dzsihádista. A kutatásból az is kiderült, hogy a büntetett előéletű terroristák 18 százalékáról biztosan tudható, hogy mintarabok voltak a börtönben, és ezért a korábbi, nem terrorizmussal kapcsolatos büntetésük egy részét elengedték. A GlobSec szerint a felmért csoport tagjainak 51 százaléka Európában született, 11 százalékukról pedig tudható, hogy bár uniós állampolgárok, de nem a kontinensen születtek. A terrorizmussal összefüggésben 2015 óta Európában letartóztatott embereket átlagosan 8 év 7 hónap börtönre ítélték, de ebben a támadások konkrét elkövetőin kívül benne vannak azok is, akik relatív kisebb súlyú cselekményeket követtek el, például tiltott szervezet tagjai voltak, vagy ilyet pénzzel támogattak, terrorcselekmény előkészítésében vettek részt, vagy csak próbáltak csatlakozni terrorszervezethez.  
Az érintettek többsége várhatóan 2023-ig szabadulni fog a börtönből,

ami a GlobSec szerint sürgetővé teszi azt is, hogy az európai titkosszolgálatok felkészüljenek érkezésükre, és arra, hogy a szabadulók akár új terroristakapcsolatokkal, kiképezve térnek vissza a börtönből.
Szerző