Kirepültek a fészekből a kék-sárga arafiókák a Pécsi Állatkertben

Publikálás dátuma
2018.09.12 10:10
Illusztráció: Pécsi Állatkert
Fotó: Facebook/Pécsi Állatkert/
A kék-sárga arák tavaly költöttek először a pécsi állatkertben. A két fiatal madár már a szüleitől külön, egy másik röpdében látható. A júniusban született újabb három fióka most költözött el.
A 2015-ben a hollandiai Overloonból érkezett kék-sárga ara tenyészpárnak eleinte nem volt kedve költeni, de tavaly a gondozók különválasztották őket a többi papagájtól, a saját röpdében megjött a kedvük a családalapításhoz, így kibújt a tojásból az első két, Pécsi Állatkertben született arafióka - olvasható az intézmény honlapján
Idén a szülők újra költeni kezdtek, a 28 napos kotlási időt követően júniusban három fióka bújt ki a tojásokból. A ma már a szüleikre megszólalásig hasonlító kis arák eleinte csupaszok és vakok voltak, néhány hónapnak el kellett telnie ahhoz, hogy kitollasodjanak, és annyira megerősödhessenek, hogy elhagyhassák a biztonságot jelentő odút.
A kék-sárga ara (Ara ararauna) egyike a világ legnagyobb papagájainak, a feje búbjától a farka végéig akár a 85 centimétert is elérheti. Egyelőre nem fenyegeti a kipusztulás közvetlen veszélye, de fennmaradását élőhelyeinek elvesztése és az illegális állatkereskedelem veszélyezteti.
2018.09.12 10:10
Frissítve: 2018.09.12 10:10

Már 418 hazai madárfaj van, előkerült a lazúrcinege

Publikálás dátuma
2018.11.19 11:10

Fotó: MME/Barkóczi Csaba/
Egy hazánkban eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg és fotózott le három madarász vasárnap a szegedi Fehér-tó nádasában, Sándorfalva térségében. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma.
Magyarországon eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg három madarász vasárnap a szegedi Fehér-tó nádasában, Sándorfalva térségében. A lazúrcinege megjelenését és viselkedését tekintve a nálunk is gyakori kék cinegére hasonlít, de farka hosszabb, a sapkája kék és a test alsó részének sárga színét pedig fehér helyettesíti. Ezért ez a világos megjelenésű madár már távolról is feltűnő. A lazúrcinege alapvetően ázsiai elterjedésű faj, Magyarországhoz legközelebb Fehéroroszország és Ukrajna határvidékén fészkel egy jelentős kiterjedésű, szigetszerű állománya.- közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A hazai cinegékhez hasonlóan fészkelőterületén ez a madár is állandó, ritka kóborló példányai Európa-szerte fel-feltűnnek, van megfigyelési adata a volt Jugoszlávia területéről is. Ezeknél a tiszta vérvonalú kóborlóknál gyakrabban fordulnak elő a kék cinege és a lazúrcinege hibridei. Ezek rendszertani besorolása többször is változott, hol önálló fajként, hol alfajként szerepelt. Magyarországon eddig legalább három ilyen madár került kézre, legutóbb a mostani megfigyelési helyhez közel, a Fehér-tavi Ornitológiai Tábor egyik hálójában 2008. november 6-án.
A lazúrcinege-megfigyeléssel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma, ami az Európában eddig előfordult 780 körüli madárfajszámot, hazánk földrajzi elhelyezkedését és méretét figyelembe véve, igen jónak számít. Annak köszönhetően, hogy a madárról jó minőségű bizonyító fotók is készültek, a Nomenclator Bizottság ilyenkor szokásos ellenőrzését követően a madár valószínűleg gond nélkül felkerül a hazai fajlistára. 
Észak-európai megfigyelések alapján a lazúrcinege sem idegenkedik az ember közelségétől, így amennyiben a faj nagyobb létszámú kóborlásáról van szó, a következő hetekben, hónapokban, országszerte akár az etetőkön is feltűnhet egy-egy példány.  A következő napokban valószínűleg további több száz madármegfigyelő zarándokol majd el a térségbe, akár külföldről is, hogy megfigyelhessék ez a különleges megjelenésű madarat.
2018.11.19 11:10

Napenergia tárolására alkalmas folyadékot fejlesztettek ki svéd kutatók

Publikálás dátuma
2018.11.17 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
"Rabul ejti" és tíz évig is képes tárolni a napenergiát az, az újratölthető akkumulátorként működő folyadék, amelyet svéd kutatók fejlesztettek ki.
Szolártermikus üzemanyagnak nevezték el azt a folyadékot, amelyet a svédországi Chalmers Műszaki Egyetemen fejlesztettek ki, és amely több mint egy évtizeden keresztül el tudja magában tárolni a napenergiát - írta az Alternatív Energia. A találmány kifejlesztése egy évig tartott. 
A szolártermikus üzemanyag kicsit olyan, mint egy újratölthető akkumulátor: miután befogadta a napsugarakat, igény szerint tud hőt kibocsátani magából. A folyadék építőelemei szénből, hidrogénből és nitrogénből álló molekulák.
Amikor a napfény érintkezésbe lép a folyadékkal, ennek atomjai között a kötések átrendeződnek, és az anyag feszültség alá kerül. A napenergiát ezt követően az átváltozott folyadék erős kémiai kötései „rabul ejtik.” 
Az energiát még szoba-hőmérsékletű állapotban sem engedik ki kezükből a részecskék. A csapdába ejtett energia kiszabadításához egy katalizátoron keresztül kell vezetni a folyadékot – ez az eljárás visszarendezi a molekulákat az eredeti állapotukba, és az energia hő formájában távozik az anyagból.
Témák
napenergia
2018.11.17 11:11
Frissítve: 2018.11.17 11:11