Az autóipar még venne fel embert, ha lenne kit

Publikálás dátuma
2018.09.12 08:30
A Mercedes kecskeméti gyárában. FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
A közép-magyarországi cégek negyede növelné dolgozói létszámát a következő negyedévben. Kérdés, találnak-e majd munkást?
Csaknem minden ötödik hazai vállalkozás növelné dolgozói létszámát, a felvételi szándék a gyártás, termelés ágazatban, valamint az építőiparban a legmagasabb – derül ki a ManpowerGroup 750 munkaadó megkérdezésén alapuló, a következő negyedévre vonatkozó előrejelzéséből. A kereskedelem szektorban a munkáltatók 17 százaléka bővítene, az elektromos áram, gáz- és vízszolgáltatás, illetve a pénzügyi területen 14 százalékuk tervez felvételt. Némiképp meglepő módon visszafogottabb a felvételi kedv viszont a vendéglátás szektorban: 3 éve nem volt ilyen gyenge. Ennek egyik oka lehet a nyári üdülési- és fesztiválszezon vége (bár a 3 év viszonylatában ez nem ad teljes magyarázatot). Cégméret szerint szintén különbség van a munkaerőfelvételi szándékban: a nagyvállalatok harmada, a közepes cégek negyede, a kisvállalatok tizede bővítene létszámot az év utolsó három hónapjában. Regionális összehasonlításban mind a nyolc régióban létszámbővítést terveznek a cégek, a legerősebb felvételi szándék Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon mutatkozik: itt 23, illetve 22 százalékos a mutató. Legkevésbé az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön számíthatnak munkaerőfelvételre a dolgozni vágyók. A közép-magyarországi térség foglalkoztatási kilátásainak növekedése egy autóipari vállalat 46 milliárd forintos beruházásával magyarázható, amely több mint 700 új munkahelyet teremthet a régióban – mutatott rá közleményében Vég Ottó. A ManpowerGroup magyarországi ügyvezetője az északalföldi régió tekintetében is úgy véli, hogy – bár a következő negyedévben még csökken a felvételi szándék - 2019 első felében a térségben jelenleg folyó gépjárműipari beruházások itt is jelentős bővítési szándékot hoznak majd.       Kérdés, találnak-e majd ezek a cégek hadra fogható munkaerőt, és még kérdésesebb, meg tudják-e őket tartani hosszútávon? Mint arról beszámoltunk: szakszervezeti tapasztalatok szerint a nehéz-, gép- és autóipari területeken működő cégeknél - az alacsony és kiszámíthatatlan bérek, valamint a rossz munkakörülmények és az extrém terhelés miatt - akár a 40 százalékot is eléri a fluktuáció. 
Szerző
2018.09.12 08:30
Frissítve: 2018.09.12 08:30

Hatalmas summát halmoztak fel a magyarok, tőzsdézni nem tudnak, de a cihában jók

Publikálás dátuma
2018.11.19 20:38

Fotó: Shutterstock/
Az idei esztendőben nagyot nőtt a háztartások pénzügyi  vagyona - az MNB adatai szerint, a harmadik negyedév végére 52 473 milliárd forintot tett ki. A vagyonnövekedésben  jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság továbbra is rendületlenül gyűjtögeti a készpénzt, 130 milliárd forinttal növekedett az állomány negyedév alatt - értékelte a lakosság hozzáállását Horváth András, a Takarékbank elemzője. Érdekes, hogy egyre kedveltebbek a tőzsdei részvények, ezekből a háztartások 28 milliárd forintért vásároltak, ugyanakkor a befektetési jegyek állománya 13 milliárd forinttal mérséklődött. Biztosításra ugyanannyit költöttek a családok, mint részvényvásárlásra. Pedig tőzsdézés nem bizonyult igazán kifizetődőnek, ugyanis ezen 15 milliárd forintot vesztettek a famíliák, a befektetési alapokon pedig 13 milliárdot. A valuták tartása és a devizabetétek sem bizonyultak jó ötletnek, 31 milliárd forint volt az összesített veszteség. Horváth András úgy fogalmazott, hogy a hozamsivatagos környezetben a lakosság is aktívan keresi a lehetőségeket, egyre aktívabban vásárolja a tőzsdei részvényeket illetve nem tőzsdei vállalkozásokban is az üzletrészeket. A legutolsó rendelkezésre álló, 2016-os Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az az évi GDP 104 százalékán állt, ez az arány a horvát háztartások esetében 87, a cseheknél 81, a lengyeleknél pedig 65 százalék, míg a fejlettebb országok közé sorolt német 130, az osztrák pedig 129 százalékos. A legspórolósabbak a hollandok a maguk 213 százalékával.  
Szerző
2018.11.19 20:38

NAV-leveleknek álcázott emailekkel próbálnak pénzt szerezni adathalászok

Publikálás dátuma
2018.11.19 16:22

Fotó: Shutterstock/
Az állami és önkormányzati szolgáltatóknak nem kell jelenteniük, ha kibertámadás éri őket, a piaci szereplőknek meg dehogynem - közben egyre több "kormányzati szerv" nevében próbálnak pénzt kicsalni az állampolgároktól.
"Tisztelt Ügyfelünk! Az idén kifizetett összes adót az online ügyfelek számára ellenorizték. Az év végén jelentkezzen be az alábbi linkre, és hajtsa végre az alábbi lépéseket: Adja meg nevét, vezetéknevét és azonosítószámát, és erosítse meg e-mailjeit. Biztosítjuk, hogy jogod van az ebben az évben fizetett pénz visszaszerzésére Ellenorizze most Kérem jelentkezzen be az adóvisszatéritési oldalra,hogy visszaigényelheti az alapokat. Kiemelt figyelemre számíthatnak a virágot, koszorút és mécseseket árusítók. A NAV munkatársai a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgép megfelelo üzemeltetését, valamint az alkalmazottak bejelentését vizsgálják." Ezt a nyelvtani hibáktól hemzsegő, nyilvánvalóan adathalász e-mail-t több ezren kapták meg az utóbbi hétvégén, amelynek feladója a Nemzeti Adó- és Vámhivatal "nav.gov.hu" feladóját tartalmazta.  Ez azért érdekes, mert a közelmúltban a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője, egy magas rangú rendőrtiszt azt közölte az újságírókkal, hogy már a feladónak is gyanúsnak kell lennie, az adathalászok a kormányzati intézmények gov.hu linkjét nem szokták használni. A jelek szerint tévedett. Lapunk érdeklődésére az adóhatóság azt a korántsem megnyugtató választ adta:"általánosságban elmondható, hogy egy e-mail feladójának a „megváltoztatása" nem bonyolult. Az elektronikus levelezés hétköznapi értelemben vett felhasználója abból indul ki, hogy az e-email arról a címről érkezett, ami a levél fejlécében található, de van olyan helyzet, amikor ez egyáltalán nem így van. Ahhoz azonban már alaposabb informatikai felkészültség szükséges, hogy egy meghamisított feladójú e-mailből visszafejthető legyen az eredeti feladó email címe. "Az Ön által említett email esetében tehát csak úgy tűnik, mintha az egy „@nav.gov.hu" végződésű címről érkezett volna, a valóságban azonban ez egy meghamisított fejlécű email. A NAV minden lehetséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a csalók ne érjenek célt, ezért is fontos felhívni az adózók figyelmét arra, hogy ha olyan értesítést kapnak, mint amire Ön is hivatkozik, akkor ne adják meg adataikat, mert az ebből eredő károkért a NAV nem vállal, nem vállalhat felelősséget!" Arról azonban nem írtak, hogy mit tesznek a hasonló próbálkozások megakadályozására. A NAV honlapján az olvasható, hogy soha nem kérnek e-mailen bankszámlára, vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot. A hivatal ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az adózókat, ha túlfizetésük van. Miután az adóhatóság is elismeri, hogy az adathalászok bűnismétléséről van szó, felmerül a kérdés, hogy miért nem sikerül leleplezni a bűnözőket. (Az elmúlt napokban a Tesco-val is előfordult hasonló, a kereskedelmi cégre hivatkozva 150 ezer forintos nyereményt ajánlottak fel a bűnözők "csupán három adatért.)
Az elmúlt hétvégén a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kiberbiztonság javítása érdekében a kormány létrehozza a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ)  szervezetében működő Nemzeti Kibervédelmi Intézetet. Ezzel egy időben megszűnik a Kormányzati Eseménykezelő Központ. A cél az internetes támadások kivédése. A kormány honlapján megjelent rendelettervezetek indoklása kiemeli, "hogy a kormányzati IT rendszerek üzemeltetői esetenként elégtelenül, vagy csak részlegesen rendelkeznek eszközrendszerrel (és kellő kompetenciával) az Internetről irányuló támadások észleléséhez, azonosításához és elemzéséhez. A biztonsági események - akár az észlelés hiánya, akár a bejelentés elmaradása miatt - nem, vagy késedelmesen válnak ismertté az NBSZ számára. Emiatt az NBSZ nem képes támogatni az incidensek kivizsgálását és elhárítását, valamint figyelmeztetni az esetleges további érintetteket. A kockázatok csökkentése érdekében szükséges egy korai figyelmeztető rendszer amelynek kiépítése folyamatban van."  Az úgynevezett bejelentésköteles szolgáltatók körébe nem tartoznak bele az állami és önkormányzati szolgáltatók, viszont bejelentésre kötelezettek az online kereskedők és a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatást nyújtók. Az intézet a mulasztókat - illetve az egyéb szabálysértőket - 50 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja. Az NBSZ egyébként köteles mind az állami, mind pedig a magán IT rendszerek sérülékenységi vizsgálatát elvégzi.
Szerző
2018.11.19 16:22