Drágul a fuvarozás, tehát minden más is drágább lesz

Publikálás dátuma
2018.09.12 08:00

Fotó: / H. Szabó Sándor
Azonnali és jelentős díjemelést jelentettek be fuvarozócégek. A kereskedelemben már számolnak, mennyivel növeli ez az árakat.
Azonnali 15-20 százalékos díjemelést tartanak szükségesnek a közúti fuvarozókat tömörítő szakmai, érdekvédelmi szervezetek a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE).  Ez érinti a nemzetközi és a belföldi fuvarozást egyaránt – jelentette be Szabó György, a magyar nehézgépjármű-kapacitás negyedét képviselő MKFE elnöke. A díjemelés különböző mértékben ugyan, de a hazai fogyasztói és szolgáltatási árakat is növelni fogja. Az inflációra gyakorolt hatását ma még nehéz megjósolni, de egy alapszolgáltatás drágulása biztosan lendületet ad a pénzromlás ütemének.  Az emelést a fuvarozók egyebek mellett az üzemanyagok jelentős emelésével indokolták, hiszen idén már a 80 dollárt is elérte egy hordó kőolaj ára, ami az előző időszakhoz képest kétszeres drágulást jelent. Ugyancsak növelték a fuvarozók költségeit a sofőrhiány miatti béremelések is. Jelenleg egy nemzetközi fuvarozásban dolgozó kamionpilóta nettó jövedelme eléri a havi 400 ezer forintot. Ám még ez is kevés a külföldön munkát vállaló sofőrök hazacsábítására, illetve az elvándorlás megállítására. Ehhez további legalább 20 százalékos jövedelemnövelésre lenne szükség. Mindehhez járul még a fuvareszközök amortizációjának jelentős, a 20 százalékot jóval meghaladó emelkedése. Míg néhány éve még egy újonnan 70-80 ezer eurós kamiont 4-5 évesen 60 ezer euróért lehetett eladni főleg harmadik országba, ma már 40 ezerért sem igen akad rá vevő a volt Szovjetunió utódállamaiban, illetve az arab világban, a korábbi fő felvevő piacokon.  A fuvarozók kifogásolták azt is, hogy a kötelező biztosítások az elmúlt 3 évben, 300 százalékkal emelkedtek. Míg korábban egy kamion éves kötelező gépjármű-felelősség biztosítása (kgfb) 450-500 ezer forintba került, erre az évre már az 1 millió forintot is meghaladhatja. A fuvarozók azt javasolják a kormánynak, hogy adjanak lehetőséget az év végi biztosítási évfordulóra, mert főleg a kisvállalkozások számára megoldhatatlan feladat lehet ha év közben akár több százezer forinttal is növekszik a kgfb díja, amire rengeteg példa volt az elmúlt időszakban. Az érintettek szeretnék azt is elérni, hogy a flottakedvezményt ne 5, hanem már 3 haszonjármű üzemeltetésétől igénybe lehessen venni, mert a több mint 12 ezer fuvarozó 95 százaléka olyan kis és közepes vállalkozás, amely 1-5 járművel dolgozik. A kormány úgy jelentette be az útdíjak 2019. januárjától érvényes 5,8 százalékos emelését, hogy előtte nem egyeztetett a szakmai, érdek-képviseleti szervezetekkel. A fuvarozók szerint azokon a szakaszokon, ahol a felújítások miatt nem kapják meg az útdíj ellenértékének megfelelő szolgáltatást, órákat kell várakozni, kerülni kell, ott csökkentsék, vagy ne szedjék be a díjat. A közúti fuvarozók többsége 2-3 százalékos profittal dolgozik, miközben ágazati szereplők szerint legalább 10 százalékra lenne szükség a nemzetközi és a belföldi fuvarozó vállalkozóknak ahhoz, hogy fölkészüljenek az elektromos haszonjárművek elterjedésére. Lajkó Ferenc, a legnagyobb hazai fuvarcég, a Waberer's vezérigazgatója a Népszavának elmondta, a 10 tonna alatti teherautók, valamint a teherszállító furgonok esetében már 5 éven belül megtörténhet az áttörés. Ez főleg a belföldi, illetve a városon belüli szállításokat végző vállalkozásokat érintheti. Hosszabb távon azonban a 40 tonnás kamionok között is az elektromos hajtás előretörésére lehet számítani. Korábban az üzemanyagárak csökkenése miatt nem kellett díjat emelni, mert ez fedezte a költségemelkedést, de az dízelolaj már tavaly óta emelkedik. A cég eddig 7-10 százalékot emelt már az árain, a kisebb cégeket is a költségek áthárítására biztatta, mivel szerinte az végrehajtható. A nemzetközi fuvarigények keresleti oldala olyan mértékben megnövekedett, hogy lehetővé teszi a díjemelések elfogadtatását – jegyezte meg   Füle László, a nagyjából 3700 tagvállalkozást tömörítő NiT Hungary elnöke. A költségek növekedése és a jelenlegi díjak miatt az elmúlt évben majd' ezer, elsősorban kisvállalkozó tette végleg a fiókba a slusszkulcsot. A sütőiparban a szállítás a teljes termelési költség 15-18 százaléka. A legtöbb cég saját teherautóval, furgonnal viszi ki a termékeit a kereskedőknek, de a költségek növekedése ugyan úgy sújtja őket is, mint a fuvarozókat. Ezért a sütőipari cégek is rákényszerülnek egy 15-20 százalékos fuvardíj emelésre, ami a teljes önköltséget 3-4 százalékkal emeli. Ehhez jön idén egy két lépcsős, esetenként 5-6 százalékos lisztár drágulás, amit a jövő év első félévében újabb, hasonló mértékű áremelkedés követhet – említette a Népszavának egy sütőipari szakember.    A kereskedelmi láncok többsége saját flottával rendelkezik, és ez a gyártók nagy részére is igaz. Természetesen külső fuvarozó cégeket is igénybe vesznek, cégenként eltérő arányban. Az élelmiszerárak most is tapasztalható emelkedésének egyik oka a bérek és a fuvarköltségek növekedése.    Az elmúlt időszakban a logisztikai dolgozók bére jelentősen megemelkedett. Több olyan élelmiszerkereskedelmi lánc van, ahol az online kiszállító, illetve a saját flottasofőrök átlagosan bruttó 350-400 ezer forintos bérért dolgoznak. A fuvarköltségekben eddig is volt emelkedés, de nemcsak a fuvarozó cégeknél, hanem a beszállítóknál is, akik saját eszközzel szállítják a termékeket a kereskedelmi láncoknak, de az más kérdés, hogy a beszerzési árban mennyit tudnak érvényesíteni - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Arra még nehéz válaszolni, hogy a fogyasztói árakban milyen növekedést hoz a fuvardíj emelés, de az biztos, hogy valamennyivel feljebb tornázza majd az árakat - tette hozzá.                     
2018.09.12 08:00
Frissítve: 2018.09.12 08:00

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

Így semmisítheti meg az állam az utolsó percben kötött lakástakarék-szerződéseket

Publikálás dátuma
2018.11.17 18:53

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Megtámadhatja a véghajrában (értsd: a lakástakarékok állami támogatásának eltörléséről szóló törvény hatályba lépése előtti pillanatokban) kötött lakástakarék-szerződéseket az állam. Deák Dániel egyetemi tanár szerint ennek nincs akadálya de reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Ám ha a kormány felszívja magát, két jogi lehetőség is a rendelkezésére áll írja az atv.hu. Emlékeztetőül: az említett törvény hatályba lépése előtti 48 órában 140 ezer új szerződést kötöttek - Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, lehet, hogy nem mindegyik kontraktus készült tisztességes módon. Deák Dániel ügyvéd szerint az állampolgárok természetes és jogszerű reakciója volt, hogy a határidő lejárta előtt igyekeztek tető alá hozni a kontraktusokat. Viszont a jogalkotó nem korrekt módon járt el, mert nem biztosított átmeneti időszakot. Az állam, magyarázta Deák, megtámadhatja az új szerződéseket azzal, hogy úgynevezett tiltott joghatás előidézésére irányultak, vagyis a jogszabály megkerülésével, és így azok érvénytelenné válnának. Az ügyész is felléphet a szerződésekkel szemben azzal, hogy közérdek sérelmére hivatkozik, és kéri a bíróságtól a semmissé nyilvánításukat. Öröm az ürömben, hogy a jogszabály megkerülését viszont nagyon nehéz bizonyítani, és Deák eleve azt feltételezi: nem is történt ilyesmi. Azt reméli, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy a kormány perelni fogja a szerződéseket. Egyes állítások szerint vannak olyan szerződések, amelyek határidőn túl kötődtek, és visszadátumozás történt. Deák Dániel erre azt mondta, ez bűncselekmény, okirathamisítás, és nyilvánvaló, hogy ilyen kockázatot nem vállal sem az ügyletkötő, sem az állampolgár.  A kérdésre, hogy azokkal, akik jogszerűen jártak el, mi történhet, Deák Dániel úgy reagált, az állam jogszabály-módosítással is felléphet, akár visszamenőleges hatállyal is hozhat új törvényt.
2018.11.17 18:53