Drágul a fuvarozás, tehát minden más is drágább lesz

Publikálás dátuma
2018.09.12 08:00

Fotó: / H. Szabó Sándor
Azonnali és jelentős díjemelést jelentettek be fuvarozócégek. A kereskedelemben már számolnak, mennyivel növeli ez az árakat.
Azonnali 15-20 százalékos díjemelést tartanak szükségesnek a közúti fuvarozókat tömörítő szakmai, érdekvédelmi szervezetek a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE).  Ez érinti a nemzetközi és a belföldi fuvarozást egyaránt – jelentette be Szabó György, a magyar nehézgépjármű-kapacitás negyedét képviselő MKFE elnöke. A díjemelés különböző mértékben ugyan, de a hazai fogyasztói és szolgáltatási árakat is növelni fogja. Az inflációra gyakorolt hatását ma még nehéz megjósolni, de egy alapszolgáltatás drágulása biztosan lendületet ad a pénzromlás ütemének.  Az emelést a fuvarozók egyebek mellett az üzemanyagok jelentős emelésével indokolták, hiszen idén már a 80 dollárt is elérte egy hordó kőolaj ára, ami az előző időszakhoz képest kétszeres drágulást jelent. Ugyancsak növelték a fuvarozók költségeit a sofőrhiány miatti béremelések is. Jelenleg egy nemzetközi fuvarozásban dolgozó kamionpilóta nettó jövedelme eléri a havi 400 ezer forintot. Ám még ez is kevés a külföldön munkát vállaló sofőrök hazacsábítására, illetve az elvándorlás megállítására. Ehhez további legalább 20 százalékos jövedelemnövelésre lenne szükség. Mindehhez járul még a fuvareszközök amortizációjának jelentős, a 20 százalékot jóval meghaladó emelkedése. Míg néhány éve még egy újonnan 70-80 ezer eurós kamiont 4-5 évesen 60 ezer euróért lehetett eladni főleg harmadik országba, ma már 40 ezerért sem igen akad rá vevő a volt Szovjetunió utódállamaiban, illetve az arab világban, a korábbi fő felvevő piacokon.  A fuvarozók kifogásolták azt is, hogy a kötelező biztosítások az elmúlt 3 évben, 300 százalékkal emelkedtek. Míg korábban egy kamion éves kötelező gépjármű-felelősség biztosítása (kgfb) 450-500 ezer forintba került, erre az évre már az 1 millió forintot is meghaladhatja. A fuvarozók azt javasolják a kormánynak, hogy adjanak lehetőséget az év végi biztosítási évfordulóra, mert főleg a kisvállalkozások számára megoldhatatlan feladat lehet ha év közben akár több százezer forinttal is növekszik a kgfb díja, amire rengeteg példa volt az elmúlt időszakban. Az érintettek szeretnék azt is elérni, hogy a flottakedvezményt ne 5, hanem már 3 haszonjármű üzemeltetésétől igénybe lehessen venni, mert a több mint 12 ezer fuvarozó 95 százaléka olyan kis és közepes vállalkozás, amely 1-5 járművel dolgozik. A kormány úgy jelentette be az útdíjak 2019. januárjától érvényes 5,8 százalékos emelését, hogy előtte nem egyeztetett a szakmai, érdek-képviseleti szervezetekkel. A fuvarozók szerint azokon a szakaszokon, ahol a felújítások miatt nem kapják meg az útdíj ellenértékének megfelelő szolgáltatást, órákat kell várakozni, kerülni kell, ott csökkentsék, vagy ne szedjék be a díjat. A közúti fuvarozók többsége 2-3 százalékos profittal dolgozik, miközben ágazati szereplők szerint legalább 10 százalékra lenne szükség a nemzetközi és a belföldi fuvarozó vállalkozóknak ahhoz, hogy fölkészüljenek az elektromos haszonjárművek elterjedésére. Lajkó Ferenc, a legnagyobb hazai fuvarcég, a Waberer's vezérigazgatója a Népszavának elmondta, a 10 tonna alatti teherautók, valamint a teherszállító furgonok esetében már 5 éven belül megtörténhet az áttörés. Ez főleg a belföldi, illetve a városon belüli szállításokat végző vállalkozásokat érintheti. Hosszabb távon azonban a 40 tonnás kamionok között is az elektromos hajtás előretörésére lehet számítani. Korábban az üzemanyagárak csökkenése miatt nem kellett díjat emelni, mert ez fedezte a költségemelkedést, de az dízelolaj már tavaly óta emelkedik. A cég eddig 7-10 százalékot emelt már az árain, a kisebb cégeket is a költségek áthárítására biztatta, mivel szerinte az végrehajtható. A nemzetközi fuvarigények keresleti oldala olyan mértékben megnövekedett, hogy lehetővé teszi a díjemelések elfogadtatását – jegyezte meg   Füle László, a nagyjából 3700 tagvállalkozást tömörítő NiT Hungary elnöke. A költségek növekedése és a jelenlegi díjak miatt az elmúlt évben majd' ezer, elsősorban kisvállalkozó tette végleg a fiókba a slusszkulcsot. A sütőiparban a szállítás a teljes termelési költség 15-18 százaléka. A legtöbb cég saját teherautóval, furgonnal viszi ki a termékeit a kereskedőknek, de a költségek növekedése ugyan úgy sújtja őket is, mint a fuvarozókat. Ezért a sütőipari cégek is rákényszerülnek egy 15-20 százalékos fuvardíj emelésre, ami a teljes önköltséget 3-4 százalékkal emeli. Ehhez jön idén egy két lépcsős, esetenként 5-6 százalékos lisztár drágulás, amit a jövő év első félévében újabb, hasonló mértékű áremelkedés követhet – említette a Népszavának egy sütőipari szakember.    A kereskedelmi láncok többsége saját flottával rendelkezik, és ez a gyártók nagy részére is igaz. Természetesen külső fuvarozó cégeket is igénybe vesznek, cégenként eltérő arányban. Az élelmiszerárak most is tapasztalható emelkedésének egyik oka a bérek és a fuvarköltségek növekedése.    Az elmúlt időszakban a logisztikai dolgozók bére jelentősen megemelkedett. Több olyan élelmiszerkereskedelmi lánc van, ahol az online kiszállító, illetve a saját flottasofőrök átlagosan bruttó 350-400 ezer forintos bérért dolgoznak. A fuvarköltségekben eddig is volt emelkedés, de nemcsak a fuvarozó cégeknél, hanem a beszállítóknál is, akik saját eszközzel szállítják a termékeket a kereskedelmi láncoknak, de az más kérdés, hogy a beszerzési árban mennyit tudnak érvényesíteni - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Arra még nehéz válaszolni, hogy a fogyasztói árakban milyen növekedést hoz a fuvardíj emelés, de az biztos, hogy valamennyivel feljebb tornázza majd az árakat - tette hozzá.                     
2018.09.12 08:00
Frissítve: 2018.09.12 08:00

Újabb figyelmeztetést kapott a kormány

Publikálás dátuma
2018.09.18 18:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az Európai Bizottság újra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy a hiány mérséklése érdekében október 15-ig érdemi változtatásokat hajtson végre a jövő évi költségvetésben – mondta Varju László (DK). Ezt az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke keddi tájékoztatóján mondta, miután más ellenzéki és kormánypárti politikusok mellett találkozott Manfred Bergmann-nal, az Európai Bizottság (EB) Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó új igazgatójával. Az ellenzéki politikus rámutatott: a magyar kormány korábban megállapodott az Európai Bizottsággal abban, hogy 1,7 százalékos hiányra fog törekedni. A kormány az idei költségvetést 2,4, a jövő évit 1,8 százalékkal tervezte, azaz nem hajtotta végre a korábbi vállalását. Amikor a növekedés és az infláció is meghaladja a 3 százalékot, speciális szabályok alkalmazására lenne szükség – idézte fel. A “jelentős forintgyengüléshez hozzájáruló választási költségvetés” után a magyar emberek érdekében ideje lenne változtatni a költségvetési politikán és áttérni a takarékos, úgynevezett anticiklikus politikára – fogalmazott. A képviselő elmondta, hogy a bizottság szerint hozzávetőleg 1 százalékos, 400 milliárd forint körüli megtakarításra kellene törekednie a kormánynak, Ennek háromnegyedét  már ebben az évben javasolják lefaragni.
Szerző
2018.09.18 18:49

Orbán és Putyin megállapodott a 2020-as gázszállításról

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:47
Vlagyimir Putyin fogadja Orbán Viktort a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A kormányfő azt akarja, hogy a Török Áramlat egyik ága Magyarországon keresztül haladjon.
„Kiszámítható partnerei lettünk egymásnak”, minden megállapodás, amit az elmúlt években kötöttünk, teljesült – mondta Orbán Viktor a Vlagyimir Putyinnal tartott közös sajtótájékoztatón Moszkvában. Hozzátette, hogy a kiszámíthatóság „különösen értékelhető valuta” a mai világpolitikában, és „bár eltérő katonai szövetséghez tartozunk, mindketten a sikereink maximalizálásában vagyunk érdekeltek”. Szerinte Magyarország nemzeti érdeke, hogy az együttműködés Európa két fele között minél jobb legyen, mert a történelem során megtanultuk, hogy ha Európa keleti és nyugati felén együttműködés volt, „mindig jól jártunk”. Orbán arról beszélt, hogy –  sikerült megállapodni a 2020-as évre szóló gázszállításokról. – – Magyarország pályázik a lehetőségre, hogy amikor Törökországból déli irányból megérkezik a gázvezeték, az Magyarországon keresztül haladjon. Azt kérte, hogy ennek a lehetőségét komolyan fontolják meg. – onkológiai együttműködést, kutató- és oktatóintézetet szeretnének létrehozni Magyarország és Oroszország között. – Magyarország a Nemzetközi Beruházási Bank harmadik legnagyobb részvényeseként készem áll, hogy a bank központja Budapestre költözzön. Kérte, hogy a bank vezetője, igazgatótanácsa fontolja meg a lehetőséget. – azt kérte Putyintól, hogy a Budapestet Kazannyal összekötő közvetlen légi járatot is indítsák meg, és szorgalmazza a diplomák kölcsönös elismerését és a diákösztöndíjak számának emelését. Kérdésre válaszolva Orbán közölte: a paksi beruházás a magyaroknak elsősorban azért fontos, mert a villamos energia 35-40 százalékát most is ott állítjuk elő, és hosszú távú terv, hogy a napenergia mellett a nukleáris energia legyen meghatározó az ország jövőjében. Az érdeklődést viszont az váltja ki, hogy EU- és NATO-tagként „ezt az oroszokkal csináljuk”, ami szerinte pozitív és bátor vállalkozás volt, de technikai nehézségeket vet fel. „Messze túlmutat az ügy fontossága Magyarország keretein”, ezért is az érdeklődés, a sok ellenfél és támogató – tette hozzá.
Az orosz elnök a sajtótájékoztatón azt mondta, Magyarországon haladhat keresztül a Török Áramlat folytatásának egy szakasza. Szavai szerint vizsgálják annak a lehetőségét, hogy „magyar partnereinket csatlakoztassuk az orosz gáz Európába szállításának új útvonalaihoz”. Kitért arra is, hogy a magyar kormányfővel közös kezdeményezés alapján kormányközi bizottság alakul a kétoladalú regoinális együttműködés összehangolására, és ez még az év vége előtt megtartja alakuló ülését. 
A tárgyalás előtt Orbán arról is beszélt, hogy hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat, Putyin pedig közölte: Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában. Erről itt írtunk bővebben.   Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot.

Reakciók

Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője a miniszterelnök moszkvai útjára úgy reagált: „Orbán az elégtelen európai bizonyítvány után éppen Putyinhoz szaladt. Vagy pénzért ment, vagy utasításért. Vagy mindkettőért”. Az MSZP Facebook-oldalán közzétett videóüzenetben azt mondta, elutasítanak minden olyan törekvést, amely a populizmusról, a szélsőségekről és Európa szétfeszítéséről, az Európai Unió felbomlásáról szól. Hozzátette, hogy Orbán „olyan szélsőjobboldali populista pártokkal, mozgalmakkal barátkozik Európán belül, akiknek Európa egységének szétfeszítése az érdeke”, nem az együttműködés. Látható, hogy Oroszországnak is ez az érdeke, éppen ezért a paksi beruházás, a tény, hogy az orosz titkosszolgálathoz köthető személyek kaptak letelepedési engedélyt, és az, hogy gazdasági ügyekben milyen oroszországi együttműködések és eltitkolt gazdasági összefonódások vannak arra utal: Orbán Viktor döntött Kelet és Nyugat között, és a Keletet választotta – jelentette ki. Az LMP frakcióvezető-helyettese keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt: a párt elvárásai között a magyar cégek erősítése, a metrószerelvények kötbérének kifizetése és az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésének elutasítása is szerepel. Demeter Márta Orbán látogatásával összefüggésben azt is kifogásolta, hogy „sosem ad kellő tájékoztatást” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásairól. Az ellenzéki politikus a kormány feladatának nevezte a magyar vállalatok segítését a multik helyett annak érdekében, hogy a hazai cégek exportképessé válhassanak. Azt a kérdést is feltette: milyen hasznot hozott az embereknek az, hogy az ország csatlakozott a moszkvai székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankhoz, és kinek a piacfoglalását szolgálják az innen érkező hitelek. A 3-as metró szerelvényeinek kötbérével kapcsolatban azt mondta: vagy haladéktalanul fizesse ki az orosz fél az összeget, vagy építsen légkondicionálót a szerelvényekbe. A Magyar Liberális Párt közleményében azt írta: Orbán Viktor a magyar emberek helyett Vlagyimir Putyin céljait szolgálja azzal, hogy a Brüsszel-ellenes harcával folyamatosan hátráltatja a menekültválság valódi megoldását. Az európai határvédelem ötletének elvetésével Orbán hivatalosan is elismerte: abban érdekelt, amiben a Putyin által támogatott, európai szélsőjobboldal is: hogy minél tovább tartson a menekültválság. Putyin célja az európai közösség és Európai Unió szétzilálása, és ebben egyik legfőbb partnere éppen a magyar kormányfő – tették hozzá. „Miközben a július 12-i NATO-csúcson Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot, a magyar kormányfő ma azért utazott Moszkvába, hogy újabb hosszú távú gázszerződést kössön Putyinnal és részesedést szerezzen az orosz Nemzetközi Befektetési Bankban. Orbán Viktor történelmi bűne, hogy a paksi bővítéssel évtizedekre kiszolgáltatottá tette hazánkat Oroszországnak. Annak az Oroszországnak, amely jelenleg is háborúval fenyegeti Ukrajna függetlenségét és a kárpátaljai magyarokat” – fogalmaztak. A párt szerint a Fidesz-kormány nem csak gazdasági és nemzetbiztonsági együttműködésben áll Putyin Oroszországával, hanem politikai szövetségben is. „Orbán illiberális állama ezért üldözi az emberi jogok védelmével foglalkozó magyar civil szervezeteket, ezért szállta meg a Fidesz a jogállamot, és építette le a magyar demokráciát, ezért sértik meg itthon az LMBTQ-szervezetek jogait, ezért akarják tönkre tenni hazánk egyik legjobb egyetemét, ezért burjánzik a korrupció, és ezért szállták a magyar gazdaságot a kormánypárti oligarchák” – olvasható a közleményben.

2018.09.18 15:47
Frissítve: 2018.09.18 19:07