Drágul a fuvarozás, tehát minden más is drágább lesz

Publikálás dátuma
2018.09.12 08:00

H. Szabó Sándor
Azonnali és jelentős díjemelést jelentettek be fuvarozócégek. A kereskedelemben már számolnak, mennyivel növeli ez az árakat.
Azonnali 15-20 százalékos díjemelést tartanak szükségesnek a közúti fuvarozókat tömörítő szakmai, érdekvédelmi szervezetek a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE).  Ez érinti a nemzetközi és a belföldi fuvarozást egyaránt – jelentette be Szabó György, a magyar nehézgépjármű-kapacitás negyedét képviselő MKFE elnöke. A díjemelés különböző mértékben ugyan, de a hazai fogyasztói és szolgáltatási árakat is növelni fogja. Az inflációra gyakorolt hatását ma még nehéz megjósolni, de egy alapszolgáltatás drágulása biztosan lendületet ad a pénzromlás ütemének.  Az emelést a fuvarozók egyebek mellett az üzemanyagok jelentős emelésével indokolták, hiszen idén már a 80 dollárt is elérte egy hordó kőolaj ára, ami az előző időszakhoz képest kétszeres drágulást jelent. Ugyancsak növelték a fuvarozók költségeit a sofőrhiány miatti béremelések is. Jelenleg egy nemzetközi fuvarozásban dolgozó kamionpilóta nettó jövedelme eléri a havi 400 ezer forintot. Ám még ez is kevés a külföldön munkát vállaló sofőrök hazacsábítására, illetve az elvándorlás megállítására. Ehhez további legalább 20 százalékos jövedelemnövelésre lenne szükség. Mindehhez járul még a fuvareszközök amortizációjának jelentős, a 20 százalékot jóval meghaladó emelkedése. Míg néhány éve még egy újonnan 70-80 ezer eurós kamiont 4-5 évesen 60 ezer euróért lehetett eladni főleg harmadik országba, ma már 40 ezerért sem igen akad rá vevő a volt Szovjetunió utódállamaiban, illetve az arab világban, a korábbi fő felvevő piacokon.  A fuvarozók kifogásolták azt is, hogy a kötelező biztosítások az elmúlt 3 évben, 300 százalékkal emelkedtek. Míg korábban egy kamion éves kötelező gépjármű-felelősség biztosítása (kgfb) 450-500 ezer forintba került, erre az évre már az 1 millió forintot is meghaladhatja. A fuvarozók azt javasolják a kormánynak, hogy adjanak lehetőséget az év végi biztosítási évfordulóra, mert főleg a kisvállalkozások számára megoldhatatlan feladat lehet ha év közben akár több százezer forinttal is növekszik a kgfb díja, amire rengeteg példa volt az elmúlt időszakban. Az érintettek szeretnék azt is elérni, hogy a flottakedvezményt ne 5, hanem már 3 haszonjármű üzemeltetésétől igénybe lehessen venni, mert a több mint 12 ezer fuvarozó 95 százaléka olyan kis és közepes vállalkozás, amely 1-5 járművel dolgozik. A kormány úgy jelentette be az útdíjak 2019. januárjától érvényes 5,8 százalékos emelését, hogy előtte nem egyeztetett a szakmai, érdek-képviseleti szervezetekkel. A fuvarozók szerint azokon a szakaszokon, ahol a felújítások miatt nem kapják meg az útdíj ellenértékének megfelelő szolgáltatást, órákat kell várakozni, kerülni kell, ott csökkentsék, vagy ne szedjék be a díjat. A közúti fuvarozók többsége 2-3 százalékos profittal dolgozik, miközben ágazati szereplők szerint legalább 10 százalékra lenne szükség a nemzetközi és a belföldi fuvarozó vállalkozóknak ahhoz, hogy fölkészüljenek az elektromos haszonjárművek elterjedésére. Lajkó Ferenc, a legnagyobb hazai fuvarcég, a Waberer's vezérigazgatója a Népszavának elmondta, a 10 tonna alatti teherautók, valamint a teherszállító furgonok esetében már 5 éven belül megtörténhet az áttörés. Ez főleg a belföldi, illetve a városon belüli szállításokat végző vállalkozásokat érintheti. Hosszabb távon azonban a 40 tonnás kamionok között is az elektromos hajtás előretörésére lehet számítani. Korábban az üzemanyagárak csökkenése miatt nem kellett díjat emelni, mert ez fedezte a költségemelkedést, de az dízelolaj már tavaly óta emelkedik. A cég eddig 7-10 százalékot emelt már az árain, a kisebb cégeket is a költségek áthárítására biztatta, mivel szerinte az végrehajtható. A nemzetközi fuvarigények keresleti oldala olyan mértékben megnövekedett, hogy lehetővé teszi a díjemelések elfogadtatását – jegyezte meg   Füle László, a nagyjából 3700 tagvállalkozást tömörítő NiT Hungary elnöke. A költségek növekedése és a jelenlegi díjak miatt az elmúlt évben majd' ezer, elsősorban kisvállalkozó tette végleg a fiókba a slusszkulcsot. A sütőiparban a szállítás a teljes termelési költség 15-18 százaléka. A legtöbb cég saját teherautóval, furgonnal viszi ki a termékeit a kereskedőknek, de a költségek növekedése ugyan úgy sújtja őket is, mint a fuvarozókat. Ezért a sütőipari cégek is rákényszerülnek egy 15-20 százalékos fuvardíj emelésre, ami a teljes önköltséget 3-4 százalékkal emeli. Ehhez jön idén egy két lépcsős, esetenként 5-6 százalékos lisztár drágulás, amit a jövő év első félévében újabb, hasonló mértékű áremelkedés követhet – említette a Népszavának egy sütőipari szakember.    A kereskedelmi láncok többsége saját flottával rendelkezik, és ez a gyártók nagy részére is igaz. Természetesen külső fuvarozó cégeket is igénybe vesznek, cégenként eltérő arányban. Az élelmiszerárak most is tapasztalható emelkedésének egyik oka a bérek és a fuvarköltségek növekedése.    Az elmúlt időszakban a logisztikai dolgozók bére jelentősen megemelkedett. Több olyan élelmiszerkereskedelmi lánc van, ahol az online kiszállító, illetve a saját flottasofőrök átlagosan bruttó 350-400 ezer forintos bérért dolgoznak. A fuvarköltségekben eddig is volt emelkedés, de nemcsak a fuvarozó cégeknél, hanem a beszállítóknál is, akik saját eszközzel szállítják a termékeket a kereskedelmi láncoknak, de az más kérdés, hogy a beszerzési árban mennyit tudnak érvényesíteni - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Arra még nehéz válaszolni, hogy a fogyasztói árakban milyen növekedést hoz a fuvardíj emelés, de az biztos, hogy valamennyivel feljebb tornázza majd az árakat - tette hozzá.                     
Frissítve: 2018.09.12 08:00

Tízmilliárdok a kukaholdingba

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az állam a kukaholding saját, százmilliárdos bevételein túl csak tavaly 30-50 milliárdot öntött az állami cégbe, ám mintha csak kidobták volna a tetemes summát.
Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek március 31-ig kell visszafizetnie az állami tulajdonosától kapott tízmilliárdos hitelét – derül ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea helyettese, Fónagy János Oláh Lajos írásbeli kérdésére adott válaszból. Az NHKV-nak a költségvetési törvények, illetve két tavaly év végi kormányhatározat juttatott forrásokat – közli a DK-s képviselő felvetésére a miniszterhelyettes. Mint arról korábban beszámoltunk, a tavaly októberi intézkedés 26,4, a decemberi pedig tovább 5 milliárd állami forrást csoportosított át hulladékgazdálkodásra. Habár eme tízmilliárdok pontos címzettjét sem a határozatok, sem Fónagy János nem jelölik meg, a hírek és válasza alapján a legesélyesebb az NHKV. A miniszterhelyettes által hivatkozott költségvetési törvényekben, mint arról korábban beszámoltunk, kifejezetten az NHKV támogatására 2017-re 4,2 milliárdot, tavalyra pedig négymilliárdot különítettek el. Ugyanakkor pontos címzett nélküli, de hasonló, például hulladékgazdálkodási, átmeneti, tervmegvalósítási és ideiglenes kiadásokra további 16 milliárdot, illetve 17 milliárdot juttattak. Fónagy János felhívja a figyelmet, hogy a pénzeket nem csak a cég működtetésére, hanem kapcsolódó hasznosítási feladatokra is fordították. Afelől is biztosít, hogy a társaság rendezi mára törvénytelenné vált tőkehelyzetét. A kormányfő strómanjakmént számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MKB által nyújtott 20 milliárdos hitel részleteiről banktitokra hivatkozva Fónagy János nem közölt részleteket. Emlékeztetes, a három éve a kukaszámlák beszedésére alapított, lapunknak nem nyilatkozó NHKV az elmúlt évek során nem bizonyult alkalmasnak sem a csekkek pontos kiküldésére, sem - százmilliárdos díjbevételei, évente több tízmilliárdos állami támogatása és hasonló nagyságrendű, "baráti" hitelei ellenére - a begyűjtést változatlanul végző önkormányzati társaságok költségeinek fedezésére, sem átlátható gazdálkodásra, sem mérlege időbeni leadására. Sőt, számos jel szerint a nem Fidesz-hű helyhatóságok irányította hulladékcégek számára a működéshez szükséges legalapvetőbb anyagi eszközöket sem biztosítja, veszélyeztetve ezzel háztartások százezreinek egészségét. A miniszterhelyettes Oláh Lajos által is hivatkozott, ezt megelőző, januári válasza hatékonyabb NHKV-t, pontos számlákat, sőt új cégvezetést is kilátásba helyezett. Ilyetén fordulatoknak ugyanakkor mindmáig semmi jele.

Nem engedik el a suzukisok kezét

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:03

Népszava
Nem hagyják magukat a Suzuki dolgozói, egyre többen lépnek be a helyi szakszervezetbe. A Vasas ráerősít a toborzásra.
Már több mint száz tagja van az esztergomi Suzuki gyárban két hete megalakított szakszervezetnek, és naponta tucatnyian töltenek ki belépési nyilatkozatokat, a vezetők azonban egyelőre nem mernek a nyilvánosság elé állni. Lapunk megkeresésére - az esetleges retorzióktól tartva - elzárkóztak a nyilatkozattól. Félelmük nem alaptalan: a Suzuki menedzsmentje ugyanis már a megalakulás másnapján elbocsátotta a szakszervezeti titkárnak megválasztott férfit. A szakszervezeti tisztséget betöltőket ugyan munkajogi védelem illeti meg, tehát nem lehetne csak úgy felmondani nekik. A Suzuki azonban még azelőtt lépett, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség – ennek tagszervezeteként jött létre a helyi szakszervezet - megküldte volna a menedzsmentnek a megalakulást bejelentő értesítést (a szakszervezetet csütörtök délután alakították meg a gyár parkolójában, a cég péntek reggel felmondott a dolgozónak). Hogy a két esemény között összefüggés van, az Balogh Béla, a Vasas elnöke szerint egyértelmű.  
A titkár munkájára ugyanis 14 év alatt semmilyen panasz nem volt - sőt, szalag melletti dolgozóból részlegvezetővé léptették elő -, mégis a munkájának minőségét kifogásolva bocsátották el.
A mintegy 3100 munkavállalót foglalkoztató Suzukinál ráadásul nem először történik ilyen „furcsa egybeesés”, a cég korábban rendre sikerrel igyekezett elfojtani az érdekvédelmi kezdeményezéseket. Szintén nagy port kavarva, azonnali hatállyal bocsátották el például 2006-ban az akkor megalakult helyi szakszervezet vezetőjét. A Suzuki akkor arra hivatkozott, hogy a férfi szekrényében alkoholtartalmú üveget találtak. A szakszervezeti vezető szerint viszont feltörték a szekrényét, ezért munkaügyi bírósághoz fordult, a pert pedig meg is nyerte: a bíróság visszahelyezte állásába. A férfi végül elhagyta a céget, a 27 éve Magyarországon működő autóipari vállalatnál így azóta sem folyt érdemi szakszervezeti tevékenység. Most viszont – feltehetőleg az utóbbi időszak erőteljesebb szakszervezeti megmozdulásai, az audis dolgozók sikeres sztrájkja, és a több autóipari cégnél kötött kétszámjegyű bérmegállapodások hatására – ismét szervezkedni kezdtek a dolgozók.
A Vasas nem is hagyja abba a toborzást, sőt, szórólapokkal még rá is erősítenek – közölte Balogh Béla. A kirúgott szakszervezeti vezető ügyét munkaügyi bíróságra viszik, és segítséget kértek az ipari szakszervezeteket összefogó nemzetközi IndustriALL Globaltól is.
Szeretnék a Suzuki menedzsmentjével is felvenni a kapcsolatot, ám eddig mindössze annyi történt, hogy a cégvezetés a hagyományos, postai úton történő levelezésre kérte a szakszervezeti szövetséget. „A HR-vezető küldött nekünk egy postai levelet, de annak tartalmát még nem ismerjük, mivel még nem érkezett meg” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. A Magyar Suzuki Zrt.-nek lapunk is feltett kérdéseket – például, hogy egyeztetnek-e majd a frissen megalakult szakszervezettel, illetve pontosan milyen okból mondtak fel a titkárrá választott munkavállalónak -, ám ezekre eddig nem kaptunk választ. Helyette egy állásfoglalást küldtek, miszerint a vállalat és az üzemi tanács szerdán is tárgyalt az üzemi tanács bérfejlesztésre és béren kívüli juttatások bővítésére vonatkozó javaslatáról. Az éves bónuszról és a béren kívüli juttatások emeléséről megállapodás született, a 2019 évi béremelés mértékéről viszont még zajlanak az egyeztetések, de várhatóan február végéig erről is megállapodnak - írták, konkrét számokat azonban nem közöltek. Egy üzemi tanácsnak és egy szakszervezetnek azonban egészen más szerepe és jogosítványa van. Az üzemi tanácsok csak üzemi megállapodást köthetnek, amely viszont nem szabályozhat munkabérrel összefüggő kérdéseket. A szakszervezet viszont – ha létszáma eléri a munkavállalók tíz százalékát – bértárgyalásokat kezdeményezhet, egyeztethet a dolgozók munkakörülményeiről, és ezeket szabályozandó, kollektív szerződést is köthet a munkáltatóval. Balogh Béla jelezte is: a Vasas többi tagszervezetéhez hasonlóan a Suzukinál működő tagszervezet is kezdeményezni fogja a bértárgyalásokat, amelyhez adatokat kérnek majd a cégvezetéstől. „Nem teljesíthetetlen elvárásokat szeretnénk megfogalmazni, partnerként kívánunk fellépni. A munkavállalók számára ugyanakkor megfelelő életszínvonalat biztosító bérezést és munkakörülményeket szeretnének elérni” – hangsúlyozta. A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is. 
A Suzuki menedzsmentje valószínűleg épp egy erős bérköveteléstől tartva igyekszik csírájában elfojtani a szakszervezeti kezdeményezést, és vállalja be akár a munkaügyi pert is.
A szakszervezetnek ugyanis – az üzemi tanácsoktól eltérően – sztrájk szervezésére is joga van. A győri Audi gyárban pár hete lezajlott sikeres sztrájk alapján pedig a Suzuki vezetősége is joggal tarthat hasonló következményektől egy erős szakszervezet létrejötte esetén. Márpedig a három Magyarországon működő autógyár közül éppen a Suzukinál a legalacsonyabbak a fizetések. A G7 céges beszámolókon alapuló számításai szerint 2017-ben az Audinál 600 ezer, a Mercedesnél 470 ezer, a Suzukinál 430 ezer forint körül volt a bruttó átlagfizetés. A gazdasági portál szerint ráadásul a suzukis dolgozók érvelhetnek azzal is , hogy a cégnél futná magasabb szintű bérekre. A 2017-es számok szerint a termelékenységben a Suzuki ugyanis jobban teljesített a Mercedesnél, az egy dolgozóra jutó nyereséget vizsgálva pedig még az Audit is felülmúlta. 
Frissítve: 2019.02.20 15:40