Nyomást helyeztek az orvosokra, újra csendes a Honvédkórház

Publikálás dátuma
2018.09.12 06:00

Fotó: kormany.hu/ Árvai Károly
Visszalépett 10-15 orvos abból a 45-ből, akik korábban felmondták az önkéntes túlmunkaszerződésüket – értesült a Népszava. A jelek szerint ugyanakkor a Honvédkórház vezetése nem tesz további erőfeszítéseket a közelmúltban nyilvánvalóvá vált ellátási problémák enyhítésére.   Zacher Gábor, a sürgősségi osztály vezetőjének látványos lemondása után ugyan jelentős (óránként hat- és nyolcezer forintos) béremelést ígértek az ottmaradó szak- és váltásvezető orvosoknak, valamint hirtelen a honvédségi műszerraktárak is megnyíltak, ám ezzel olyan problémákat enyhítettek, amelyekre a sürgősségi osztály vezetője mindaddig hasztalan hívta fel a kórház vezetőinek a figyelmét. E látványos kilépés mellett kevesebb figyelem jutott az ezzel párhuzamosan zajló másik akcióra, amelyben a traumatológusok és az aneszteziológusok 40 százaléka bejelentette, hogy többet nem vállalnak önkéntes túlmunkát. Annak pedig az volt az előzménye, hogy a Honvédkórház menedzsmentje júniusban megvonta az önkéntes túlmunkáért adható juttatást, és az érintett orvosok a júliusi fizetési jegyzékükön szembesültek azzal, hogy több tízezer forinttal kevesebbet kaptak a szokásos összegnél. Volt olyan orvos is, akinél ez a differencia elérte a 100 ezer forintot. Ennek következtében a 112 érintett gyógyító közül 45-en szeptember elsejétől fölmondták az önkéntes túlmunka szerződésüket. Így a hó elejétől ezek az orvosok a korábbi heti 60 óra helyett, csak 48 órára lettek beoszthatók a Honvédkórházban. (Az egészségügyben dolgozók normál munkaideje heti 40 óra, a munkáltató további 8 órányi gyógyítást kötelezően elrendelhet, és további 12 órát pedig önként lehet vállalni. Ez utóbbi kereteit általában külön szerződés szabályozza.)  A 45 szakorvos döntése a munkaerőhiány miatt azzal fenyegetett, hogy a tervezett műtétek csúszhatnak, és az ügyeletet is nehézségek árán lehetett az első őszi hónapra megszervezni. Miközben a sürgősségiek kaptak pénzt és eszközöket, a 45 önkéntes túlmunkaszerződését fölmondó orvoshoz, még csak nem is szóltak. Elterjedt köztük az a hír is, hogy a Semmelweis Egyetemről vezényelnek át aneszteziológusokat, így a helyiekre nem lesz a továbbiakban szükség. Ez később nem bizonyult valósnak. Volt, akinek azt mondta a főnöke, hogy ha nem dolgozik, a kórház kevesebb ellátásért kap majd pénzt az egészségbiztosítótól, és ez is ronthatja a havi béreket. Volt akit az a fenyegetés rémisztett meg, hogyha itt hepciáskodik, akkor sehol a magyar egészségügyben nem kaphat majd állást. Bár józan ésszel nehéz elképzelni, hogy a mostani szakember hiányban ne kapkodna bármely kórház a traumatológus vagy az altatóorvos után, ám aki itt élt az elmúlt években, emlékezik Sándor Mária sorsára: a fekete ruhás nővér látványos érdekvédő akciói után, az általános nővérhiány ellenére sem kapott állami intézményben munkát. Lapunk úgy tudja: a 45 túlmunka szerződésből kilépő orvosból mostanra 10-15-en visszakoztak és ismét vállalják a heti 12 órányi többletmunkát. Velük együtt már lehetnek annyian a kórházban, hogy a tervezett műtéteket se kelljen a menedzsmentnek visszafogni. Ez elég lehet arra is, hogy a kórház vezetése ne kerüljön lépéskényszerbe úgy, mint az a sürgősségi esetében történt. Ám a feszültség aligha csökken majd, a még fennmaradó ellenállók többsége ugyanis valószínűleg akkor is kitart, ha nem ér el eredményt: a kieső pénzét vagy megkeresi valahol kisegítő orvosként, vagy egyszerűen csak több időt tölt a családjával.
Szerző
2018.09.12 06:00
Frissítve: 2018.09.12 06:00

Helyreállítaná a demokráciát az MSZP és a Párbeszéd

Publikálás dátuma
2018.09.18 18:08

Fotó: /
Tizenegy törvényjavaslat került fel a parlament weboldalára, amelyet szocialista és párbeszédes képviselők terjesztettek a T. Ház elé.
A Tisztelt Ház elé visszük azokat a törvényjavaslatainkat, amelyek visszaállítják a jogállamot, hogy többé ne fenyegethesse az országot a kormány miatt a 7. cikkely alkalmazása – jelentette be lapunknak adott szombati interjújában Tóth Bertalan. Az MSZP elnök-frakcióvezetője ígéretének megfelelően összesen tizenegy törvényjavaslat került fel a parlament weboldalára, amelyet szocialista és párbeszédes képviselők terjesztettek a T. Ház elé. Az ellenzéki politikusok úgy kezdik összes javaslatukat, hogy a "demokrácia helyreállítása érdekében" van szükség azok elfogadására. Ennek megfelelően módosítanák a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállást. Az MSZP és a Párbeszéd képviselői eltörölnék például a Lex CEU-t is. Emellett többek között emelnék a családi pótlékot és egy havi külön juttatást vezetnének be az iskolakezdésre.
2018.09.18 18:08
Frissítve: 2018.09.18 18:30

Pár százan mentek el Gyurcsány tüntetésére

Publikálás dátuma
2018.09.18 17:34

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A DK elnöke még vasárnap jelentette be, hogy addig rendez tüntetéseket, amíg a kormány a helyén marad – keddre meghirdetett demonstrációját egyelőre mérsékelt érdeklődés kíséri. Gyurcsány beszéde előtt azért felizzottak az indulatok, többen Orbán-fényképes hordókat rugdostak.
Tíz perccel a meghirdetett kezdés előtt még nem túl volt nagy az érdeklődés a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, Gyurcsány Ferenc által vasárnap meghirdetett, Utcára Európai magyarok! című kormányellenes demonstráció iránt, mintegy száz ember gyűlt össze az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén- jelentette tudósítónk a helyszínről. Bár a megmozdulást az MSZP-vel és a Párbeszéddel közös vasárnapi tüntetésen jelentették be, a DK akciójához egyetlen ellenzéki párt sem csatlakozott. Gyurcsány hétvégi felhívása szerint addig kell az utcán maradni, amíg le nem mond a kormány. Az esemény Facebook-oldalán az olvasható: "Mi európai magyarok követeljük a kormány lemondását, tisztességes választási rendszert, új választást!" 
A tüntetés megkezdése után negyed órával már kétszáz fősre duzzadt az Alkotmány utcában demonstráló tömeg, és gyarapodhat, hiszen a keddi rendezvény elvileg késő estig is eltarthat. A DK elvileg három célt szeretne elérni a megmozdulással, kormányváltást, új választást és tisztességes választási rendszert követelnek. 
 A tüntetők között feltűnt Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester, valamint Horváth Csaba, az MSZP fővárosi közgyűlési frakcióvezetője is. Az első felszólaló Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. Arról beszélt, a kormány tudatosan építette le a szakszervezeti rendszert, a munkavállalói jogokat, egyebek mellett a sztrájkjog korlátozásával. "Nagyon sokan súlyos jövedelemveszteséget is elszenvedtek. Minden eszközt megragadott ez a kormány, hogy a cégek működési költségeit a dolgozókon spórolja meg" - fogalmazott. 
Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője arról beszélt: Magyarország győzött, amikor az Európai Parlament megszavazta az Orbán-kormányt súlyosan bíráló Sargentini-jelentést. Szerinte akkor a fideszes politikusok megérezték: semmi sem tart örökké, nem érezhetik biztonságban hatalmukat, lopott vagyonukat. Orbán Viktort szájhősnek nevezte, aki csak beszél, de nem ér el semmit.   „Vaknak kell lennie annak, aki ezek után is elhiszi, hogy Orbán befolyásos ember Európában" - mondta, hozzátéve: a Fidesz saját uniós pártcsaládjában. az Európai Néppártban is hatalmasat veszített. „Orbán egy politikai értelemben vett európai törpe, a kormánya pedig egy lúzer kormány. Ők egyetlen európai értéket ismernek, az eurót - a külföldi számláikon, meg a zsebükben” - fogalmazott. Szerinte két tábor van ma az országban: a tisztességesen dolgozó európai magyarok és a közpénzből urizáló fideszesek. „Meg kell mutatni, hogy az előbbiek vannak többen” - mondta. 

Hordókat rugdostak, aztán Gyurcsány is felszólalt

A pódium előtt elhelyeztek néhány hordót, Orbán Viktor arcával. Ezeket többen elkezdték rugdosni- jelentette tudósítónk. Miközben a tüntetők az Orbán-hordókat rugdosták, Gyurcsány Ferenc DK-elnök lépett a színpadra. "Ahol gyenge a nép és gyenge az ország, ott erős a kormány és erős a hatalom. Ahol erős a nép és nem engedi, hogy mások döntsenek helyette, ott a kormány ellenőrzött és nem uralkodik, hanem szolgál. Nálunk csak azért tud uralkodni, mert nem mutatjuk meg az erőnket. Az ország nagy része csendben tűrve túlélni akar" - mondta. Szerinte a magyarok azért kerülik a kockázatot, mert érzik, hogy ez nem az a világ, ahol kockázatok nélkül kiállhatnának magukért. "Ha az emberek így félnek, az már diktatúra" - fogalmazott. Mint mondta, a magyaroktól elvették azt a jogot, hogy saját maguk rendezhessék be az országukat. "Az, amit ma látunk, nem a nép akarata, hanem a Fidesz csalfaságának következménye" - utalt a kormánypártok javára módosított választási törvényre. Úgy folytatta: az európai polgári élethez polgári mentalitás kell. Gúzsba kötött magyarok soha nem fognak itt polgári világot teremteni. Magunk mögött kell hagyni a gúzsba kötöttséget és vállalnunk kell, hogy miénk ez az ország. Szerinte a rendszerváltáskor könnyen jött a szabadság, most meg mintha könnyen menne. "Ha akkor küzdenünk kellett volna érte, most nem lehetne ilyen könnyen elvenni".
„Még beszélhetünk, de mit ér a szó, ha nem lesz belőle cselekvés? Mit ér a párbeszéd, ha nem lesz belőle kompromisszum? Magyarországot egy szűk kör kénye kedve szerint kormányozza, a nép pedig ezt eltűri” - mondta Gyurcsány. Szerinte nem maradt más, mint egyszerre politizálni a parlamentben és egyszerre kint lenni az utcán.  „Hogy meddig maradunk az utcán? Az innentől kezdve nem rajtam múlik. Önökön múlik. Én holnap is itt leszek. De az ország sorsa az önök kezében van. Éljenek ezzel a lehetőséggel.”  A DK elnöke hangsúlyozta: nem lehet kevesebbel beérni, mint új, tisztességes választási törvény bevezetésével, új választások kiírásával. Elmondta azt is, hogy pártja a napokban be fog nyújtani egy határozatot, hogy a kormány tegyen meg mindent a Sargentini-jelentésben megfogalmazott súlyos problémák kiküszöbölésére. 
"Ha megfáradunk, októberben, novemberben vagy decemberben újrakezdjük. De újrakezdjük, és addig csináljuk, ameddig nem érünk el eredményt" - zárta beszédét Gyurcsány. A szónoklatok a Himnusz eléneklésével értek véget, ám ez nem jelenti a demonstráció végleges befejezését, hiszen szerda délután ötkor újabb beszédek várhatóak. A tüntetést hivatalosan csütörtök éjfélig hirdették meg.
2018.09.18 17:34
Frissítve: 2018.09.18 18:54