Nyomást helyeztek az orvosokra, újra csendes a Honvédkórház

Publikálás dátuma
2018.09.12. 06:00

Fotó: Árvai Károly / kormany.hu
Egy bérkorrekció ígérete és néhány új műszer beállítása után sikerült rávenni egy tucat orvost is, hogy mégis vállaljon túlmunkát, így már nem kell műtéteket elhalasztani. A vezetés részéről ezzel meg is elégedtek, a probléma gyökerét nem kezelték.
Visszalépett 10-15 orvos abból a 45-ből, akik korábban felmondták az önkéntes túlmunkaszerződésüket – értesült a Népszava. A jelek szerint ugyanakkor a Honvédkórház vezetése nem tesz további erőfeszítéseket a közelmúltban nyilvánvalóvá vált ellátási problémák enyhítésére.   Zacher Gábor, a sürgősségi osztály vezetőjének látványos lemondása után ugyan jelentős (óránként hat- és nyolcezer forintos) béremelést ígértek az ottmaradó szak- és váltásvezető orvosoknak, valamint hirtelen a honvédségi műszerraktárak is megnyíltak, ám ezzel olyan problémákat enyhítettek, amelyekre a sürgősségi osztály vezetője mindaddig hasztalan hívta fel a kórház vezetőinek a figyelmét. E látványos kilépés mellett kevesebb figyelem jutott az ezzel párhuzamosan zajló másik akcióra, amelyben a traumatológusok és az aneszteziológusok 40 százaléka bejelentette, hogy többet nem vállalnak önkéntes túlmunkát. Annak pedig az volt az előzménye, hogy a Honvédkórház menedzsmentje júniusban megvonta az önkéntes túlmunkáért adható juttatást, és az érintett orvosok a júliusi fizetési jegyzékükön szembesültek azzal, hogy több tízezer forinttal kevesebbet kaptak a szokásos összegnél. Volt olyan orvos is, akinél ez a differencia elérte a 100 ezer forintot. Ennek következtében a 112 érintett gyógyító közül 45-en szeptember elsejétől fölmondták az önkéntes túlmunka szerződésüket. Így a hó elejétől ezek az orvosok a korábbi heti 60 óra helyett, csak 48 órára lettek beoszthatók a Honvédkórházban. (Az egészségügyben dolgozók normál munkaideje heti 40 óra, a munkáltató további 8 órányi gyógyítást kötelezően elrendelhet, és további 12 órát pedig önként lehet vállalni. Ez utóbbi kereteit általában külön szerződés szabályozza.)  A 45 szakorvos döntése a munkaerőhiány miatt azzal fenyegetett, hogy a tervezett műtétek csúszhatnak, és az ügyeletet is nehézségek árán lehetett az első őszi hónapra megszervezni. Miközben a sürgősségiek kaptak pénzt és eszközöket, a 45 önkéntes túlmunkaszerződését fölmondó orvoshoz, még csak nem is szóltak. Elterjedt köztük az a hír is, hogy a Semmelweis Egyetemről vezényelnek át aneszteziológusokat, így a helyiekre nem lesz a továbbiakban szükség. Ez később nem bizonyult valósnak. Volt, akinek azt mondta a főnöke, hogy ha nem dolgozik, a kórház kevesebb ellátásért kap majd pénzt az egészségbiztosítótól, és ez is ronthatja a havi béreket. Volt akit az a fenyegetés rémisztett meg, hogyha itt hepciáskodik, akkor sehol a magyar egészségügyben nem kaphat majd állást. Bár józan ésszel nehéz elképzelni, hogy a mostani szakember hiányban ne kapkodna bármely kórház a traumatológus vagy az altatóorvos után, ám aki itt élt az elmúlt években, emlékezik Sándor Mária sorsára: a fekete ruhás nővér látványos érdekvédő akciói után, az általános nővérhiány ellenére sem kapott állami intézményben munkát. Lapunk úgy tudja: a 45 túlmunka szerződésből kilépő orvosból mostanra 10-15-en visszakoztak és ismét vállalják a heti 12 órányi többletmunkát. Velük együtt már lehetnek annyian a kórházban, hogy a tervezett műtéteket se kelljen a menedzsmentnek visszafogni. Ez elég lehet arra is, hogy a kórház vezetése ne kerüljön lépéskényszerbe úgy, mint az a sürgősségi esetében történt. Ám a feszültség aligha csökken majd, a még fennmaradó ellenállók többsége ugyanis valószínűleg akkor is kitart, ha nem ér el eredményt: a kieső pénzét vagy megkeresi valahol kisegítő orvosként, vagy egyszerűen csak több időt tölt a családjával.
Szerző

A néppárti frakció fele megszavazhatja a Sargentini-jelentést

Publikálás dátuma
2018.09.11. 22:23

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Heves vita folyt az EPP frakcióülésén, és Orbán is konfrontatív volt. Minden jel arra mutat, hogy az állásfoglalást szerdán jóvá fogja hagyni az Európai Parlament.
Igennel fog szavazni Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője is a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárást kezdeményező európai parlamenti jelentésre. Ezt maga a politikus jelentette be a Fidesznek otthont adó pártcsalád zárt frakcióülése után, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is. A tanácskozáson a képviselők úgy döntöttek, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazhat.   A kedd esti, csaknem kétórás és információink szerint feszült hangulatú tanácskozás után a német frakcióvezető rövid nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette: az EPP számára az európai értékek nem képezhetik alku tárgyát, a pártcsaládban senkit sem illet meg különleges bánásmód. Miután a magyar miniszterelnök nem adta jelét annak, hogy kész kompromisszumra a CEU jövőjével és a civil szervezetek tevékenységét korlátozó törvényekkel kapcsolatban, az EPP szabad kezet adott tagjainak a szerdai szavazáson. Manfred Weber – az Európai Bizottság elnöki székének egyik várományosa – szerint a frakcióülésen a képviselők heves vitát folytattak arról, hogy a magyar kormány lépései és döntései az uniós értékek rendszerszintű megsértésének számítanak-e. Vagyis hogy megérett-e a helyzet a 7. cikkelyes eljárás elindítására? Ő maga erre igennel válaszolt, de nem akart találgatásokba bocsátkozni, hogy a Sargentini-jelentés vajon a szerdai szavazáson megkapja-e a szavazatok kétharmadát. Ugyanakkor leszögezte, hogy jóváhagyás esetén sem történik más, minthogy a parlament felkérésére párbeszéd indul a magyar kormány képviselőivel a tagállami miniszterek egyeztető fórumán. A tanácskozásról távozó Orbán Viktor csak annyit jegyzett meg a várakozó újságíróknak: „Együtt indulunk a választásokon, és meg is fogjuk nyerni”. Forrásaink szerint a magyar miniszterelnök kétszer is szót kapott az ülésen, és meglehetősen konfrontatív volt. Megismételte, hogy a balliberális erők az EPP szétrobbantására törekednek. Kifejtette, hogy a jövő májusi EP-választás a bevándorláspártiak és a bevándorlást ellenzők között fog lezajlani. A vitához hozzászóló képviselők egyike-másika nehezen tudta türtőztetni magát – hallottuk. Corazza Bildt svéd EP-képviselő például kérdőre vonta Orbánt a Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel folytatott tárgyalásai miatt. Bildttel egyetemben több más hozzászóló is nehezményezte, hogy a kormányfő a magyar nép elleni támadásnak titulálta a jelentést és a vitát. Német kereszténydemokraták azon értetlenkedtek, hogy a magyar parlament miért nem tudja megváltoztatni az uniós szabályoknak és normáknak ellentmondó törvényeket. Több képviselő ugyanakkor „idiótának” nevezte a Sargentini-jelentést, amelyben számos, a „valóságnak nem megfelelő vádaskodás, régi és kitalált ügyek” szerepelnek. Ennek ellenére nem kérdőjelezték meg a lényegi üzenetét, a jogállam védelmének fontosságát. Forrásaink szerint a vita alapján az EPP tagjainak valamivel több mint a fele hajlik rá, hogy megszavazza a Magyarország ellen 7. cikkelyes eljárást indítványozó állásfoglalást. 
Frissítve: 2018.09.11. 22:31

Palkovics feldarabolná az MTA-t,ezért elakadtak a tárgyalások

Publikálás dátuma
2018.09.11. 20:48
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter
Fotó: Kállai Márton
Az ITM elképzeléseit nem tekinti tárgyalási alapnak, ezért az egyezkedést a kormánnyal folytatná az Akadémia. Még az évben összehívnak egy rendkívüli közgyűlést.
Közleményt tett közzé honlapján kedd este az MTA. A szöveg, amit az index.hu szúrt ki, lényegében azt fogalmazza meg, hogy
az Akadémia megszakítja az intézeteinek önállóságáról és finanszírozásáról zajló tárgyalásokat a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal.

"A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az MTA kutatóintézet-hálózatának megcsonkítását vagy akár egyoldalú intézkedésekkel történő szervezeti átalakítását elfogadhatatlannak tartja. Az Elnökség döntött arról is, hogy rendkívüli közgyűlés összehívására még ebben az évben szükség lesz" – fogalmaz a közlemény.
Az egyeztetések a 2019-es költségvetésről szóló törvény július 20-ai parlamenti végszavazása után folytatódtak, érezhetően feszült hangulatban az MTA és az ITM között. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kérésére Lovász László, az MTA elnöke augusztus 23-án levélben foglalta össze az MTA javaslatait, többek között egy Kutatóhálózati Tudományos Tanács felállítását javasolva.
Az MTA elnökének levelét, az abban szereplő javaslatokat Palkovics szeptember 10-ig nem méltatta válaszra.

"Szeptember 10-én szóbeli egyeztetés zajlott Lovász László és Palkovics László között. Ezen a miniszter az MTA elnökének rendelkezésére bocsátott egy munkaanyagot azzal, hogy ezt az Elnökség tagjainak rendelkezésére bocsáthatja. A munkaanyagból egyértelműen kiderül, hogy ez nem a Kormány álláspontja" - fogalmaz a közlemény. A minisztérium a munkaanyag alapján alaposan megcsonkítaná az Akadémiát:
"kutatóintézet-hálózatából egyes kutatócsoportok vagy teljes intézetek egyetemi fenntartásba kerülnének. Más kutatóintézetek egy másik kutatóhálózathoz kerülnének, illetve megszűnnének. Az MTA fenntartásában maradó intézetek »konszolidáción és profiltisztításon« mennének át"

- részletezi a szöveg. Mindezt, vagyis az MTA "intézethálózatának integritásának megsértését" elfogadhatatlannak nevezte Lovász. Hétfői ülésen az MTA elnöksége az MTA és az ITM közötti tárgyalásokat elakadtnak tekintette, és úgy döntött, hogy az intézethálózat feldarabolását nem tekinti tárgyalási alapnak.
Szerző