A néppárti frakció fele megszavazhatja a Sargentini-jelentést

Publikálás dátuma
2018.09.11 22:23

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Heves vita folyt az EPP frakcióülésén, és Orbán is konfrontatív volt. Minden jel arra mutat, hogy az állásfoglalást szerdán jóvá fogja hagyni az Európai Parlament.
Igennel fog szavazni Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője is a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárást kezdeményező európai parlamenti jelentésre. Ezt maga a politikus jelentette be a Fidesznek otthont adó pártcsalád zárt frakcióülése után, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is. A tanácskozáson a képviselők úgy döntöttek, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazhat.   A kedd esti, csaknem kétórás és információink szerint feszült hangulatú tanácskozás után a német frakcióvezető rövid nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette: az EPP számára az európai értékek nem képezhetik alku tárgyát, a pártcsaládban senkit sem illet meg különleges bánásmód. Miután a magyar miniszterelnök nem adta jelét annak, hogy kész kompromisszumra a CEU jövőjével és a civil szervezetek tevékenységét korlátozó törvényekkel kapcsolatban, az EPP szabad kezet adott tagjainak a szerdai szavazáson. Manfred Weber – az Európai Bizottság elnöki székének egyik várományosa – szerint a frakcióülésen a képviselők heves vitát folytattak arról, hogy a magyar kormány lépései és döntései az uniós értékek rendszerszintű megsértésének számítanak-e. Vagyis hogy megérett-e a helyzet a 7. cikkelyes eljárás elindítására? Ő maga erre igennel válaszolt, de nem akart találgatásokba bocsátkozni, hogy a Sargentini-jelentés vajon a szerdai szavazáson megkapja-e a szavazatok kétharmadát. Ugyanakkor leszögezte, hogy jóváhagyás esetén sem történik más, minthogy a parlament felkérésére párbeszéd indul a magyar kormány képviselőivel a tagállami miniszterek egyeztető fórumán. A tanácskozásról távozó Orbán Viktor csak annyit jegyzett meg a várakozó újságíróknak: „Együtt indulunk a választásokon, és meg is fogjuk nyerni”. Forrásaink szerint a magyar miniszterelnök kétszer is szót kapott az ülésen, és meglehetősen konfrontatív volt. Megismételte, hogy a balliberális erők az EPP szétrobbantására törekednek. Kifejtette, hogy a jövő májusi EP-választás a bevándorláspártiak és a bevándorlást ellenzők között fog lezajlani. A vitához hozzászóló képviselők egyike-másika nehezen tudta türtőztetni magát – hallottuk. Corazza Bildt svéd EP-képviselő például kérdőre vonta Orbánt a Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel folytatott tárgyalásai miatt. Bildttel egyetemben több más hozzászóló is nehezményezte, hogy a kormányfő a magyar nép elleni támadásnak titulálta a jelentést és a vitát. Német kereszténydemokraták azon értetlenkedtek, hogy a magyar parlament miért nem tudja megváltoztatni az uniós szabályoknak és normáknak ellentmondó törvényeket. Több képviselő ugyanakkor „idiótának” nevezte a Sargentini-jelentést, amelyben számos, a „valóságnak nem megfelelő vádaskodás, régi és kitalált ügyek” szerepelnek. Ennek ellenére nem kérdőjelezték meg a lényegi üzenetét, a jogállam védelmének fontosságát. Forrásaink szerint a vita alapján az EPP tagjainak valamivel több mint a fele hajlik rá, hogy megszavazza a Magyarország ellen 7. cikkelyes eljárást indítványozó állásfoglalást. 
2018.09.11 22:23
Frissítve: 2018.09.11 22:31

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35