Munkaerőcsapda

Rekordot döntött a betöltetlen állások száma, meghaladta a 80 ezret a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése alapján.

A jelek szerint sem a Túró Rudi, sem a Gyere haza programra elköltött 100 millió forint, sem pedig a hazatelepülőknek meghirdetett, bár többnyire ki nem fizetett vállalkozás-támogatás nem csábított haza túl sok kivándorolt magyart. A gazdaság egyre égetőbb munkaerő hiánnyal küzd, amit csak súlyosbít, hogy éppen a jól képzett, fiatalok veszik kezükbe a vándorbotot. A migráció egyik oka a még a régióban is alacsonynak számító bérszínvonal. Az Orbán-kormányok szóban 2010. óta ígérgetik a bérfelzárkóztatást, miközben gondosan ügyelnek arra, hogy a valóságban a nagy nemzetközi cégeknek, elsősorban a német autóiparnak olcsó munkaerőt kínáljanak. Az országon belüli egyre jelentősebb bérkülönbségek a belső migrációt is felerősítették. Egyre többen vándorolnak el az ország keleti, dél-keleti régióiból a nyugat-dunántúli megyékbe a magasabb keresetek reményében.

A kormány ellenszerként a kötelező béremeléseket erőlteti, miközben a munkára rakódó terhek Európában a legmagasabbak közé tartoznak. A nagy multicégek termelékenysége átlagosan a kétszerese a hazai vállalatokénak, de nem fizetnek dupla bért, hiszen nekik addig éri meg Magyarországon maradni, amíg a költségeik kisebbek az otthoniaknál. A kabinet (most éppen) 2019. nyarára tolná el a szociális hozzájárulási adó csökkentését, miközben a béremeléseket januártól várja el a munkáltatóktól. Erre ők természetesen nemet mondtak - eddig. A bajt tetézi a dilettáns kormányzati tanácsadók közreműködésével lerombolt szakoktatás. Ami az előző ciklus elején még ellenzéki lózungnak tűnt, mára hivatalos politikává vált: az Orbán-rezsim az összeszerelő Magyarország felépítését és fenntartását tarja a legfontosabbnak: engedelmes, igénytelen beszélő robotokra, és nem kreatív, önállóan gondolkodó, jól képzett, motivált, meg persze jól megfizetett szakemberekre van szüksége.