Elmorzsolódik Románia - A rendszerváltás óta közel ötmillióan hagyták el az országot

Publikálás dátuma
2018.09.13. 10:30

Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP
Félmillióval kevesebb diák kezdte meg a tanévet a romániai iskolákban, mint nyolc évvel ezelőtt. 
Az ország egyik, ha nem a legsúlyosabb problémája jelenleg a népességfogyás.  
A rendszerváltás óta becslések szerint mintegy ötmillióan hagyták el az országot, zömében fiatalok.

Kezdetben csak egyik vagy másik szülő próbált szerencsét külföldön, idővel az iskoláskorú gyerekek is fogyatkozni kezdtek, egyre több szülő teremtette meg a feltételét annak, hogy gyerekeivel együtt éljen és dolgozzon külföldön. A szeptember 10-én kezdődött romániai tanév így igen szomorú rekordot is hozott, fél millióval kevesebb iskolásnak csengethettek be az idén, mint a 2009-2010-es tanévben. A román oktatási minisztérium adatai szerint ekkor még 3.399.112, míg a 2017/2018 – ban 2.908.872, a most kezdődőben pedig 2.900.000 kezdte el az új tanévet a közoktatásban. Nem egészen egy évtized alatt vesztett ennyi fiatalt Románia. Hivatalosan ugyan nem, hiszen a külföldi munkavállalók és gyerekeik túlnyomó többsége változatlanul román állampolgár maradt, de a gyakorlatban mégis települések sora maradt fiatalok és fiatal középkorúak nélkül.
„Románok milliói, túlnyomó többségükben fiatalok és kisgyermekes szülők – hagyták el az országot, hagyták elnéptelenedni az iskolákat. A következmények pusztító erejűek. Papíron megvannak ezek a nemzedékek, csak már nem az országhatárokon belül.

Az egyik gondot az alacsony termékenységi ráta jelenti. Ez a gyermekvállalási kedv mutatója, és Romániában 1,3, vagyis jóval az 1,5 –ös európai átlag alatt van. Tavalyi adatok szerint egyébként Magyarországon is 1,5 volt a termékenységi arányszám. A román mutató a legkisebb Európában. A másik probléma a migráció. "Szíria után Románia vesztett a legtöbb lakost a világon, csakhogy mi ezt békeidőben értük el” - nyilatkozott az iskolakezdés kapcsán a Mediafax hírügynökségnek Daniela Visoranu, a Koalíció az Oktatásért elnevezésű szervezet elnöke. A népességvesztés valóban tragikus szintet ért el a kivándorlás, külföldi munkavállalás következtében a szomszédos országban. Minden uniós statisztka azt mutatja, hogy az Európai Unió országai közül Romániából a legnagyobb mértékű a munkaerő elvándorlása. Világbanki adatok szerint 3,6 millió román él és dolgozik külföldön, az ENSZ becslése szerint is csak az ország  2007-es uniós csatlakozása óta 3,4 millió román állampolgár költözött el az országból.
Romániai nem hivatalos adatok szerint viszont a rendszerváltás óta már inkább az 5 millióhoz közelít a távozók száma. És ez tűnik valószínűbbnek.

Az Európai Unió adatai is azt mutatják, hogy Románia lakosságának 17 százaléka távozott külföldre az utóbbi évtizedben:  A fentebb idézett oktatási szakember szavait is statisztikák támasztják alá, az elvándorlási arány dinamikája tekintetében Románia valóban világszinten a második helyen áll, Szíria után. A folyamat pedig megállíthatatlannak tűnik, annak ellenére, hogy az ország gazdasági mutatói évek óta jók. A természetes népszaporulat 25 éve, 1992 óta negatív tartományban van, és egyre súlyosbodó kilátásokkal.
Románia lakossága a rendszerváltáskor meghaladta a 22 milliót, 2014-ben viszont hivatalosan is 20 millió alá csökkent.

Nem hivatalosan 18-19 millió közöttire teszik az ország határain belül élők számát. A hivatalos és nem hivatalos statisztikák anomáliáját mutatja az is, hogy 2018 júniusában a szavazásra jogosultak száma 18.897.092 fő, miközben nem teljesen biztos, hogy van ennyi tényleges lakója az országnak. Traian Basescu volt államfő például azért élhetett túl két, az elnöki tisztségből való elmozdítását célzó referendumot, noha a résztvevők közel 70 százaléka szavazott ellene, mert a részvételi arány nem érte el az 50 százalék plusz egyet, nyilván azért, mert azt csak a hivatalos adatok alapján mérhetik.   Egy ENSZ-előrejelzés 2050-re 14,5 milliós lakosságot jósolt Romániának, amennyiben nem történik változás a népesség alakulását befolyásoló tényezőkben. Ennek azonban egyelőre semmi jele. Sem a gyermekvállalási kedv nem mutat növekedést, sem a kivándorlás nem csökken. Sőt, minden felmérés azt mutatja, hogy a fiatalok zöme külföldi munkavállalásban gondolkodik, és a korábbi évek tapasztalatai szerint a hazatelepedés vagy elmarad vagy egyre többet várat magára. Bár eddig is legtöbben azzal az ígérettel távoztak, hogy csak addig maradnak, míg össze nem gyűjtik a házépítéshez, vállalkozás indításhoz szükséges anyagiakat, hazatelepedésekről igen ritkán hallani. Riportok sorozata készült már olyan településekről, ahol gyönyörű, kacsalábon forgó új házak között csak egy-egy öregember, kisgyerek kószál már, a munkaképes lakosság továbbra is valahol külföldön gyűjti immár a palota nagyságú házak fenntartásához szükséges pénzt. Legtöbben nyilván idővel egész családjukat kiviszik, és fokozatosan integrálódnak új környezetükbe. A jelenség nyilván nem román sajátosság, ezt éli meg a volt szocialista országok legtöbbje, ugyanezt tapasztalhatjuk a magyar mindennapokban is, ám a jelenség mértéke sehol nem annyira ijesztő és tragikus, mint Romániában.
számkiemelés: 17 százalék távozott külföldre az ország lakosságából az elmúlt évtizedben szövegkiemelés: Az elvándorlási arány dinamikája tekintetében Románia világszinten a második helyen áll, Szíria után.

Szerző
Témák
Románia

Legalább 3677 német gyerek lehetett pedofil papok áldozata

Publikálás dátuma
2018.09.13. 09:45

Fotó: AFP
A kiszivárgott jelentés szerint minden hatodik eset nemi erőszak volt, és az elkövetők legfeljebb harmada ellen emeltek vádat. 1670 pedofil katolikus pap 70 évnyi bűne került fényre, melyekről az egyház mindvégig tudott - és bizonyosan sok eset maradt még így is felderítetlen.
Több mint 3600 gyermeket bántalmaztak szexuálisan katolikus papok Németországban 1946 és 2014 között az egyház saját feljegyzései alapján - jelentették a Spiegel és a Zeit német lapok egy független, kiszivárogtatott jelentésre hivatkozva, írja az Euronews
A dokumentum szerint csaknem 70 év alatt 1670 pap 3677 gyermeket bántalmazott. Az áldozatok többsége 13 évesnél fiatalabb fiú.

A jelentés rávilágít arra is, hogy a feltételezett elkövetők mindössze 38 százaléka ellen emeltek vádat, legtöbbjük ellen azonban csak kisebb fegyelmi eljárás indult. Minden hatodik eset feltételezhetően nemi erőszak volt.
A jelentés összeállításában három német egyetem működött közre, 27 német egyházmegye 38 ezer dokumentumát használták fel. A bántalmazottak valós száma vélhetően magasabb a dokumentumban szereplőnél, mivel annak összeállítói nem fértek hozzá a teljes egyházi archívumhoz. Ráadásul iratok manipulálására és megsemmisítésére utaló nyomokat is találtak, és számos eset eleve rejtve maradhatott, még az egyház előtt is.
A vizsgálatot a katolikus egyház rendelte el, és a szeptember 25-i német püspöki konferencián hozták volna nyilvánosságra. Stephan Ackermann, a nyugat-németországi Trier püspöke, a püspöki konferencia szóvivője közölte:
"tudatában vagyunk a jelentésben demonstrált szexuális bántalmazások mértékének, megdöbbentünk, és szégyelljük magunkat".

Elmondása szerint a jelentés célja fényt vetni az egyház sötét oldalára, egyrészt az érintettek miatt, másrészt pedig hogy ez a jövőben ne ismétlődhessen meg. Az egyház tervezi egy a bántalmazottakat támogató segélyvonal indítását is.
Szerző

Trump fél éve nem volt ennyire népszerűtlen

Publikálás dátuma
2018.09.13. 09:30

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Negyven százalék alá csökkent az amerikai elnök elfogadottsága a nyolc vezető amerikai közvélemény-kutató által mért adatok átlagában. Trump fél éve nem volt ennyire népszerűtlen: legutóbb még 41, most már csak 38 százalék az átlagos elfogadottsági indexe. Tény ugyanakkor az is, hogy az elkötelezett republikánus szavazók körében az egyes intézmények rendre 80 százalék fölötti népszerűséget mérnek Trumpnál, vagyis csak nagyon korlátozott mértékben helytálló az a feltételezés, hogy az elnök időnként meghökkentő, máskor megbotránkoztató megnyilvánulásai saját párthíveinek az egyre nagyobb részét is elfordítják tőle. A két elnökválasztás között pontosan élidőben, idén november 6-án fontos választásokat tartanak az Egyesült Államokban: újraválasztják a szenátus egyharmadát és a teljes, 435 fős képviselőházat. A most kisebbségben levő demokraták a kongresszusi többség visszaszerzésében reménykednek. A képviselőházi választáson összesen 23 körzetet kellene elhódítaniuk a republikánusoktól – pontosabban: ennyivel többet kellene megszerezniük, mint amennyit esetlegesen elveszítenek – ahhoz, hogy náluk legyen a képviselőházi többség. A szenátusban csak négy fő a demokratk hátránya. Mindkét nagy párt előválasztások sorát tartja: ezeken az erőpróbákon választják ki, hogy ki képviselje a pártot a félidős választáson. A republikánusoknál az előválasztáson indulók mezőnyét nem ritkán az jellemzi, hogy van Trump által favorizált pályázó, a hagyományos pártelit által „futtatott” jelölt, illetve több-kevesebb önjelölt. Hogy végül ki a befutó, arra nézve nem mutatható ki egyértelmű trend. A minap a keleti part északi részén, az Új-Angiának nevezett térség egyik kicsiny államában, New Hampshire-ben egy Chris Pappas nevű fiatalember, a Puritán Hátsó Szoba nevű étterem tulajdonosa nyerte el a demokrata táboron belül az indulás jogát a nyugalomba vonuló Carol Shea-Porter képviselői körzetében. Pappas eddig csak New Hampshire állam törvényhozásában és kormányzatában szerzett politikai tapasztalatokat. Republikánus ellenfele az az Eddie Edwards volt rendőrfőnök lesz, akit személyesen Rudy Giuliani, Trump mostani jogászcsapatának egyik vén rókája, New York korábbi polgármestere pártfogolt. Ha megválasztják, ő lesz az állam első fekete bőrű kongresszusi tagja. Erre a New Hapshire-i körzetre részben azért irányul különös figyelem, mert a kétévente tartott képviselőházi választásokon csak az elmúlt egy évtizedben mind a négy elvben lehetséges alkalommal leszavazták az addigi képviselő pártjának a jelöltjét, és a másik párt politikusát juttatták be a washingtoni kongresszusba. Ennél is fontosabb, hogy a körzetben az elnökválasztáson emberemlékezet óta mindig arra a jelöltre szavaztak többen, aki meg is nyerte az elnökválasztást. Kétszer kapott itt többséget George W. Bush, kétszer Barack Obama, 2016-ban pedig 1 százalékpont különbséggel Donald Trump. Ha tehát van a politikai széljárás szerint maximálisan ingadozó körzet, akkor ez az. Jelenleg a demokraták kezében van, és a párt számára nagyon fontos lenne, hogy megszakítsák a „váltógazdálkodást”. Szintén a New Hampshire-i előválasztásokhoz tartozó érdekesség, hogy egy másik körzetben egy 27 éves afgán menekült, bizonyos Safiya Wazir a demokrata képviselőségre pályázók versenyében kiütötte a körzet képviselői székét négy ciklus óta elfoglaló Dick Pattent. Ha Wazir novemberben legyőzi a republikánus Dennis Soucyt, akkor ő lesz az első olyan menekült, aki közhivatalhoz jut az államban. 
Témák
USA
Frissítve: 2018.09.13. 09:50