Elmorzsolódik Románia - A rendszerváltás óta közel ötmillióan hagyták el az országot

Félmillióval kevesebb diák kezdte meg a tanévet a romániai iskolákban, mint nyolc évvel ezelőtt.

Az ország egyik, ha nem a legsúlyosabb problémája jelenleg a népességfogyás.

Kezdetben csak egyik vagy másik szülő próbált szerencsét külföldön, idővel az iskoláskorú gyerekek is fogyatkozni kezdtek, egyre több szülő teremtette meg a feltételét annak, hogy gyerekeivel együtt éljen és dolgozzon külföldön. A szeptember 10-én kezdődött romániai tanév így igen szomorú rekordot is hozott, fél millióval kevesebb iskolásnak csengethettek be az idén, mint a 2009-2010-es tanévben. A román oktatási minisztérium adatai szerint ekkor még 3.399.112, míg a 2017/2018 – ban 2.908.872, a most kezdődőben pedig 2.900.000 kezdte el az új tanévet a közoktatásban.

Nem egészen egy évtized alatt vesztett ennyi fiatalt Románia. Hivatalosan ugyan nem, hiszen a külföldi munkavállalók és gyerekeik túlnyomó többsége változatlanul román állampolgár maradt, de a gyakorlatban mégis települések sora maradt fiatalok és fiatal középkorúak nélkül.

Az egyik gondot az alacsony termékenységi ráta jelenti. Ez a gyermekvállalási kedv mutatója, és Romániában 1,3, vagyis jóval az 1,5 –ös európai átlag alatt van. Tavalyi adatok szerint egyébként Magyarországon is 1,5 volt a termékenységi arányszám. A román mutató a legkisebb Európában. A másik probléma a migráció. "Szíria után Románia vesztett a legtöbb lakost a világon, csakhogy mi ezt békeidőben értük el” - nyilatkozott az iskolakezdés kapcsán a Mediafax hírügynökségnek Daniela Visoranu, a Koalíció az Oktatásért elnevezésű szervezet elnöke.

A népességvesztés valóban tragikus szintet ért el a kivándorlás, külföldi munkavállalás következtében a szomszédos országban. Minden uniós statisztka azt mutatja, hogy az Európai Unió országai közül Romániából a legnagyobb mértékű a munkaerő elvándorlása. Világbanki adatok szerint 3,6 millió román él és dolgozik külföldön, az ENSZ becslése szerint is csak az ország 2007-es uniós csatlakozása óta 3,4 millió román állampolgár költözött el az országból.

Az Európai Unió adatai is azt mutatják, hogy Románia lakosságának 17 százaléka távozott külföldre az utóbbi évtizedben: A fentebb idézett oktatási szakember szavait is statisztikák támasztják alá, az elvándorlási arány dinamikája tekintetében Románia valóban világszinten a második helyen áll, Szíria után.

A folyamat pedig megállíthatatlannak tűnik, annak ellenére, hogy az ország gazdasági mutatói évek óta jók. A természetes népszaporulat 25 éve, 1992 óta negatív tartományban van, és egyre súlyosbodó kilátásokkal.

Nem hivatalosan 18-19 millió közöttire teszik az ország határain belül élők számát. A hivatalos és nem hivatalos statisztikák anomáliáját mutatja az is, hogy 2018 júniusában a szavazásra jogosultak száma 18.897.092 fő, miközben nem teljesen biztos, hogy van ennyi tényleges lakója az országnak. Traian Basescu volt államfő például azért élhetett túl két, az elnöki tisztségből való elmozdítását célzó referendumot, noha a résztvevők közel 70 százaléka szavazott ellene, mert a részvételi arány nem érte el az 50 százalék plusz egyet, nyilván azért, mert azt csak a hivatalos adatok alapján mérhetik.

Egy ENSZ-előrejelzés 2050-re 14,5 milliós lakosságot jósolt Romániának, amennyiben nem történik változás a népesség alakulását befolyásoló tényezőkben. Ennek azonban egyelőre semmi jele. Sem a gyermekvállalási kedv nem mutat növekedést, sem a kivándorlás nem csökken. Sőt, minden felmérés azt mutatja, hogy a fiatalok zöme külföldi munkavállalásban gondolkodik, és a korábbi évek tapasztalatai szerint a hazatelepedés vagy elmarad vagy egyre többet várat magára. Bár eddig is legtöbben azzal az ígérettel távoztak, hogy csak addig maradnak, míg össze nem gyűjtik a házépítéshez, vállalkozás indításhoz szükséges anyagiakat, hazatelepedésekről igen ritkán hallani. Riportok sorozata készült már olyan településekről, ahol gyönyörű, kacsalábon forgó új házak között csak egy-egy öregember, kisgyerek kószál már, a munkaképes lakosság továbbra is valahol külföldön gyűjti immár a palota nagyságú házak fenntartásához szükséges pénzt. Legtöbben nyilván idővel egész családjukat kiviszik, és fokozatosan integrálódnak új környezetükbe.

A jelenség nyilván nem román sajátosság, ezt éli meg a volt szocialista országok legtöbbje, ugyanezt tapasztalhatjuk a magyar mindennapokban is, ám a jelenség mértéke sehol nem annyira ijesztő és tragikus, mint Romániában.