Elmorzsolódik Románia - A rendszerváltás óta közel ötmillióan hagyták el az országot

Publikálás dátuma
2018.09.13 10:30

Fotó: AFP/ Daniel MIHAILESCU
Félmillióval kevesebb diák kezdte meg a tanévet a romániai iskolákban, mint nyolc évvel ezelőtt. 
Az ország egyik, ha nem a legsúlyosabb problémája jelenleg a népességfogyás.  
A rendszerváltás óta becslések szerint mintegy ötmillióan hagyták el az országot, zömében fiatalok.
Kezdetben csak egyik vagy másik szülő próbált szerencsét külföldön, idővel az iskoláskorú gyerekek is fogyatkozni kezdtek, egyre több szülő teremtette meg a feltételét annak, hogy gyerekeivel együtt éljen és dolgozzon külföldön. A szeptember 10-én kezdődött romániai tanév így igen szomorú rekordot is hozott, fél millióval kevesebb iskolásnak csengethettek be az idén, mint a 2009-2010-es tanévben. A román oktatási minisztérium adatai szerint ekkor még 3.399.112, míg a 2017/2018 – ban 2.908.872, a most kezdődőben pedig 2.900.000 kezdte el az új tanévet a közoktatásban. Nem egészen egy évtized alatt vesztett ennyi fiatalt Románia. Hivatalosan ugyan nem, hiszen a külföldi munkavállalók és gyerekeik túlnyomó többsége változatlanul román állampolgár maradt, de a gyakorlatban mégis települések sora maradt fiatalok és fiatal középkorúak nélkül.
„Románok milliói, túlnyomó többségükben fiatalok és kisgyermekes szülők – hagyták el az országot, hagyták elnéptelenedni az iskolákat. A következmények pusztító erejűek. Papíron megvannak ezek a nemzedékek, csak már nem az országhatárokon belül.
Az egyik gondot az alacsony termékenységi ráta jelenti. Ez a gyermekvállalási kedv mutatója, és Romániában 1,3, vagyis jóval az 1,5 –ös európai átlag alatt van. Tavalyi adatok szerint egyébként Magyarországon is 1,5 volt a termékenységi arányszám. A román mutató a legkisebb Európában. A másik probléma a migráció. "Szíria után Románia vesztett a legtöbb lakost a világon, csakhogy mi ezt békeidőben értük el” - nyilatkozott az iskolakezdés kapcsán a Mediafax hírügynökségnek Daniela Visoranu, a Koalíció az Oktatásért elnevezésű szervezet elnöke. A népességvesztés valóban tragikus szintet ért el a kivándorlás, külföldi munkavállalás következtében a szomszédos országban. Minden uniós statisztka azt mutatja, hogy az Európai Unió országai közül Romániából a legnagyobb mértékű a munkaerő elvándorlása. Világbanki adatok szerint 3,6 millió román él és dolgozik külföldön, az ENSZ becslése szerint is csak az ország  2007-es uniós csatlakozása óta 3,4 millió román állampolgár költözött el az országból.
Romániai nem hivatalos adatok szerint viszont a rendszerváltás óta már inkább az 5 millióhoz közelít a távozók száma. És ez tűnik valószínűbbnek.
Az Európai Unió adatai is azt mutatják, hogy Románia lakosságának 17 százaléka távozott külföldre az utóbbi évtizedben:  A fentebb idézett oktatási szakember szavait is statisztikák támasztják alá, az elvándorlási arány dinamikája tekintetében Románia valóban világszinten a második helyen áll, Szíria után. A folyamat pedig megállíthatatlannak tűnik, annak ellenére, hogy az ország gazdasági mutatói évek óta jók. A természetes népszaporulat 25 éve, 1992 óta negatív tartományban van, és egyre súlyosbodó kilátásokkal.
Románia lakossága a rendszerváltáskor meghaladta a 22 milliót, 2014-ben viszont hivatalosan is 20 millió alá csökkent.
Nem hivatalosan 18-19 millió közöttire teszik az ország határain belül élők számát. A hivatalos és nem hivatalos statisztikák anomáliáját mutatja az is, hogy 2018 júniusában a szavazásra jogosultak száma 18.897.092 fő, miközben nem teljesen biztos, hogy van ennyi tényleges lakója az országnak. Traian Basescu volt államfő például azért élhetett túl két, az elnöki tisztségből való elmozdítását célzó referendumot, noha a résztvevők közel 70 százaléka szavazott ellene, mert a részvételi arány nem érte el az 50 százalék plusz egyet, nyilván azért, mert azt csak a hivatalos adatok alapján mérhetik.   Egy ENSZ-előrejelzés 2050-re 14,5 milliós lakosságot jósolt Romániának, amennyiben nem történik változás a népesség alakulását befolyásoló tényezőkben. Ennek azonban egyelőre semmi jele. Sem a gyermekvállalási kedv nem mutat növekedést, sem a kivándorlás nem csökken. Sőt, minden felmérés azt mutatja, hogy a fiatalok zöme külföldi munkavállalásban gondolkodik, és a korábbi évek tapasztalatai szerint a hazatelepedés vagy elmarad vagy egyre többet várat magára. Bár eddig is legtöbben azzal az ígérettel távoztak, hogy csak addig maradnak, míg össze nem gyűjtik a házépítéshez, vállalkozás indításhoz szükséges anyagiakat, hazatelepedésekről igen ritkán hallani. Riportok sorozata készült már olyan településekről, ahol gyönyörű, kacsalábon forgó új házak között csak egy-egy öregember, kisgyerek kószál már, a munkaképes lakosság továbbra is valahol külföldön gyűjti immár a palota nagyságú házak fenntartásához szükséges pénzt. Legtöbben nyilván idővel egész családjukat kiviszik, és fokozatosan integrálódnak új környezetükbe. A jelenség nyilván nem román sajátosság, ezt éli meg a volt szocialista országok legtöbbje, ugyanezt tapasztalhatjuk a magyar mindennapokban is, ám a jelenség mértéke sehol nem annyira ijesztő és tragikus, mint Romániában.
számkiemelés: 17 százalék távozott külföldre az ország lakosságából az elmúlt évtizedben szövegkiemelés: Az elvándorlási arány dinamikája tekintetében Románia világszinten a második helyen áll, Szíria után.
Témák
Románia
Frissítve: 2018.09.13 10:30

Civilekre lőtt a venezuelai hadsereg a brazil határnál - eddig két halottról tudni

Publikálás dátuma
2019.02.22 21:08
Két halottja és tucatnál is több sérültje van a lövöldözésnek
Fotó: AFP or licensors/ NELSON ALMEIDA
Az emberek a katonai járművek elé állva próbálták megakadályozni a határzárat, ezzel segítve az adományok bejutását a dél-amerikai országba, ám ekkor éles lőszerrel közéjük lőttek.
Csütörtökön megírtuk, hogy Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, mert az onnan érkező külföldi segélyszállítmányokat a "katonai invázió előjátékának" tartja.

 Pénteken aztán a hírek szerint egy humanitárius konvoj akart bejutni az országba, civilek ebben megpróbáltak segíteni a határ megnyitásával, ám ekkor a venezuelai katonák tüzet nyitottak rájuk - írja a hvg.hu. A portál a Reuters hírügynökség információi alapján azt közölte, eddig két halott és tizennégy sebesült a történtek mérlege.


Maga alá temette a lavina, meghalt egy magyar hegymászó a Magas-Tátrában

Publikálás dátuma
2019.02.22 16:03
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Információk szerint az áldozatért motoros szánokkal mentek a hegyimentők, a társai ki is tudták ásni a hó alól, ám már nem sikerült újraéleszteni.
Egy magyar turistacsoportot elsodort a lavina kétezer méteres magasságban, a Kis-Tarpataki völgyben, a hótömeg két embert temetett maga alá, egyikük életét pedig már nem lehetett megmenteni - írta egy szlovák hírportál értesülései nyomán a Blikk. Az MTI szerint a tragédiát okozó lavinaomlás a Lomnici csúcstól (2634 méter) néhány száz méterre lévő Kis Hideg Völgyben következett be a déli órákban, amikor a helyszínen nagyon rossz időjárási körülmények uralkodtak, havazott és erős széllökések voltak. Mire a hegyimentők motoros szánokkal kiérkeztek, a hegymászóknak már sikerült megtalálniuk és kiásniuk a lavina által betemetett társukat, aki ekkor már nem mutatott életjeleket. Ennek ellenére a hegymászót megpróbálták még a helyszínen újraéleszteni, majd őt és a többi bajba került társát átszállították a közeli Téry menedékházba, ahol tovább próbálkoztak az újraélesztéssel, de eredménytelenül. A szlovák hegyi mentőszolgálat egyik munkatársa az MTI-nek elmondta: a lavinaomlásba került magyar hegymászó csoport több mint tíz személyből állt, az általuk használt felszerelés alapján nem kezdő hegymászókról van szó. A lavinaomlásban meghalt hegymászó férfi - pontosította a korábban közölt sajtóinformációkat. Hozzátette: a baleset idején és helyszínén második szintű lavinaveszély volt érvényben, ez az ötös skálán közepesnek számít, tekintve, hogy náluk a négyesnél magasabb veszélyre még nem volt példa. A péntek délutáni órákban a hegyimentő-szolgálat mentőakciója még folyamatban volt, ugyanis a bajba került magyar hegymászókat a rossz időjárási viszonyok miatt még nem tudták elszállítani a Téry menedékházból.
Frissítve: 2019.02.22 17:31