Elmorzsolódik Románia - A rendszerváltás óta közel ötmillióan hagyták el az országot

Publikálás dátuma
2018.09.13 10:30

Fotó: AFP/ Daniel MIHAILESCU
Félmillióval kevesebb diák kezdte meg a tanévet a romániai iskolákban, mint nyolc évvel ezelőtt. 
Az ország egyik, ha nem a legsúlyosabb problémája jelenleg a népességfogyás.  
A rendszerváltás óta becslések szerint mintegy ötmillióan hagyták el az országot, zömében fiatalok.
Kezdetben csak egyik vagy másik szülő próbált szerencsét külföldön, idővel az iskoláskorú gyerekek is fogyatkozni kezdtek, egyre több szülő teremtette meg a feltételét annak, hogy gyerekeivel együtt éljen és dolgozzon külföldön. A szeptember 10-én kezdődött romániai tanév így igen szomorú rekordot is hozott, fél millióval kevesebb iskolásnak csengethettek be az idén, mint a 2009-2010-es tanévben. A román oktatási minisztérium adatai szerint ekkor még 3.399.112, míg a 2017/2018 – ban 2.908.872, a most kezdődőben pedig 2.900.000 kezdte el az új tanévet a közoktatásban. Nem egészen egy évtized alatt vesztett ennyi fiatalt Románia. Hivatalosan ugyan nem, hiszen a külföldi munkavállalók és gyerekeik túlnyomó többsége változatlanul román állampolgár maradt, de a gyakorlatban mégis települések sora maradt fiatalok és fiatal középkorúak nélkül.
„Románok milliói, túlnyomó többségükben fiatalok és kisgyermekes szülők – hagyták el az országot, hagyták elnéptelenedni az iskolákat. A következmények pusztító erejűek. Papíron megvannak ezek a nemzedékek, csak már nem az országhatárokon belül.
Az egyik gondot az alacsony termékenységi ráta jelenti. Ez a gyermekvállalási kedv mutatója, és Romániában 1,3, vagyis jóval az 1,5 –ös európai átlag alatt van. Tavalyi adatok szerint egyébként Magyarországon is 1,5 volt a termékenységi arányszám. A román mutató a legkisebb Európában. A másik probléma a migráció. "Szíria után Románia vesztett a legtöbb lakost a világon, csakhogy mi ezt békeidőben értük el” - nyilatkozott az iskolakezdés kapcsán a Mediafax hírügynökségnek Daniela Visoranu, a Koalíció az Oktatásért elnevezésű szervezet elnöke. A népességvesztés valóban tragikus szintet ért el a kivándorlás, külföldi munkavállalás következtében a szomszédos országban. Minden uniós statisztka azt mutatja, hogy az Európai Unió országai közül Romániából a legnagyobb mértékű a munkaerő elvándorlása. Világbanki adatok szerint 3,6 millió román él és dolgozik külföldön, az ENSZ becslése szerint is csak az ország  2007-es uniós csatlakozása óta 3,4 millió román állampolgár költözött el az országból.
Romániai nem hivatalos adatok szerint viszont a rendszerváltás óta már inkább az 5 millióhoz közelít a távozók száma. És ez tűnik valószínűbbnek.
Az Európai Unió adatai is azt mutatják, hogy Románia lakosságának 17 százaléka távozott külföldre az utóbbi évtizedben:  A fentebb idézett oktatási szakember szavait is statisztikák támasztják alá, az elvándorlási arány dinamikája tekintetében Románia valóban világszinten a második helyen áll, Szíria után. A folyamat pedig megállíthatatlannak tűnik, annak ellenére, hogy az ország gazdasági mutatói évek óta jók. A természetes népszaporulat 25 éve, 1992 óta negatív tartományban van, és egyre súlyosbodó kilátásokkal.
Románia lakossága a rendszerváltáskor meghaladta a 22 milliót, 2014-ben viszont hivatalosan is 20 millió alá csökkent.
Nem hivatalosan 18-19 millió közöttire teszik az ország határain belül élők számát. A hivatalos és nem hivatalos statisztikák anomáliáját mutatja az is, hogy 2018 júniusában a szavazásra jogosultak száma 18.897.092 fő, miközben nem teljesen biztos, hogy van ennyi tényleges lakója az országnak. Traian Basescu volt államfő például azért élhetett túl két, az elnöki tisztségből való elmozdítását célzó referendumot, noha a résztvevők közel 70 százaléka szavazott ellene, mert a részvételi arány nem érte el az 50 százalék plusz egyet, nyilván azért, mert azt csak a hivatalos adatok alapján mérhetik.   Egy ENSZ-előrejelzés 2050-re 14,5 milliós lakosságot jósolt Romániának, amennyiben nem történik változás a népesség alakulását befolyásoló tényezőkben. Ennek azonban egyelőre semmi jele. Sem a gyermekvállalási kedv nem mutat növekedést, sem a kivándorlás nem csökken. Sőt, minden felmérés azt mutatja, hogy a fiatalok zöme külföldi munkavállalásban gondolkodik, és a korábbi évek tapasztalatai szerint a hazatelepedés vagy elmarad vagy egyre többet várat magára. Bár eddig is legtöbben azzal az ígérettel távoztak, hogy csak addig maradnak, míg össze nem gyűjtik a házépítéshez, vállalkozás indításhoz szükséges anyagiakat, hazatelepedésekről igen ritkán hallani. Riportok sorozata készült már olyan településekről, ahol gyönyörű, kacsalábon forgó új házak között csak egy-egy öregember, kisgyerek kószál már, a munkaképes lakosság továbbra is valahol külföldön gyűjti immár a palota nagyságú házak fenntartásához szükséges pénzt. Legtöbben nyilván idővel egész családjukat kiviszik, és fokozatosan integrálódnak új környezetükbe. A jelenség nyilván nem román sajátosság, ezt éli meg a volt szocialista országok legtöbbje, ugyanezt tapasztalhatjuk a magyar mindennapokban is, ám a jelenség mértéke sehol nem annyira ijesztő és tragikus, mint Romániában.
számkiemelés: 17 százalék távozott külföldre az ország lakosságából az elmúlt évtizedben szövegkiemelés: Az elvándorlási arány dinamikája tekintetében Románia világszinten a második helyen áll, Szíria után.
Témák
Románia
2018.09.13 10:30
Frissítve: 2018.09.13 10:30

Orvosai szerint is megmérgezték a Pussy Riot aktivistáját

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:50

Fotó: AFP/Picture-Alliance/
Pjotr Verzilov már túljutott az életveszélyen, korábban ideiglenesen elvesztette látását, hallását és beszédképességét is.
 Valószínűleg megmérgezték a Pussy Riot orosz ellenzéki pop punk zenekar Berlinben kezelt aktivistáját, kezelőorvosai keddi tájékoztatása szerint nincs más magyarázat a tüneteire.    A Charité egyetemi klinika sajtótájékoztatóján elmondták, hogy Pjotr Verzilov túljutott az életveszélyen, visszanyerte eszméletét, állapota javul. Tudata még nem tisztult ki teljesen, de várhatóan nem szenved maradandó károsodást - írja az MTI.
Tüneteit nagy dózisú méreg okozhatta, amely a belső szervek működését szabályozó vegetatív idegrendszert támadta meg. Az anyagot még nem sikerült pontosan beazonosítani, és azt sem tárták még fel, hogy miként került a szervezetébe.
2018.09.18 15:50
Frissítve: 2018.09.18 16:19

"Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában"

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:09
Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
„A kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”– mondta az orosz elnöknek.
Kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való tárgyalása előtt – írja az MTI. A kormányfő a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat. „Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak” – mondta Putyinnak. Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és „örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat” – fogalmazott. A miniszterelnök közölte: azt nem mondhatni, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de „a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat. Orbán azt mondta, azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát – amellyel a hanyatlást sikerült emelkedésre változtatni –, és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában. Az orosz elnök arról beszélt: Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában és a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Putyin méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, s idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Az orosz elnök szerint a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.
Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot. 
2018.09.18 15:09
Frissítve: 2018.09.18 17:07