A stressz bőrpanaszokat is okozhat

Csalánkiütés, pikkelysömör, ekcéma, akne, rosacea, herpesz - bőrbetegségek, amelyek tünetei súlyosbodhatnak, ha valamilyen külső környezeti tényező miatt kibillenünk lelki egyensúlyunkból. A tartós stressz, a szorongás, a levertség, a pánik vagy a depresszió gyengítik az immunrendszert, ezért fogékonyabbá válunk a bőrproblémák kialakulására is.

A stressz nemcsak lelki, hanem fizikai panaszokat is okozhat, a tünetek a gyomor, a mellkas és a vérnyomás mellett a bőrön is jelentkezhetnek – mondta dr. Sárdy Miklós, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója.

Arra, hogy pszichés faktorok is állhatnak a különféle bőrön jelentkező kórképek hátterében, csak az elmúlt tíz-húsz évben fordítanak komolyabb figyelmet az orvosok – mondta a klinikaigazgató. A legtöbb bőrbetegség, például a csalánkiütés, az ekcéma, a pikkelysömör, de ide sorolható a herpesz is, a tudomány mai állása szerint nem pszichoszomatikus eredetűek, de stresszes élethelyzeteket követően súlyosbodhatnak a panaszok.

A betegek többnyire úgy kerülnek pszichológushoz, pszichiáterhez, hogy a bőrgyógyászati kezelések nem bizonyulnak kellően hatékonynak: a bőr állapota nem javul – mondta dr. Hoyer Mária, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszékének főiskolai docense.

Az úgynevezett pszichodermatológia létjogosultságát több kutatás is igazolja. Bizonyos bőrbetegségeknél számottevő javulás mutatkozott, ha a beteg lelki támogatást is kapott a hagyományos biomedicina mellett – tette hozzá a főiskolai docens.

„Egy, az Egyesült Államokban végzett, a lelki tényezők szerepét vizsgáló kutatásban kifejezetten bőrbetegeken tesztelték a tudatos jelenléten alapuló mindfulness pszichoterápiát. Az eredmények azt mutatták, hogy esetükben sokkal hosszabbra nyúlt a tünetmentes időszak.”

A terápia hossza, iránya és a kitűzhető cél függ a betegségtől, a páciens pszichés hátterétől – mondta dr. Hoyer Mária. Dr. Sárdy Miklós szerint a pszichodermatológia egyik fő ága kifejezetten a rosszindulatú daganatos betegségek miatt rossz lelki állapotba került páciensek kezelésére koncentrál. A krónikus vagy daganatos betegségek esetén ugyanis nagyon gyakori, hogy pszichés problémák: depresszió, szorongásos zavarok vagy a klinikai szintet el nem érő visszahúzódás a társas élettől, örömtevékenységektől, félelem a stigmatizációtól, fásultság is kialakul.