A stressz bőrpanaszokat is okozhat

Publikálás dátuma
2018.09.14 14:14
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Csalánkiütés, pikkelysömör, ekcéma, akne, rosacea, herpesz - bőrbetegségek, amelyek tünetei súlyosbodhatnak, ha valamilyen külső környezeti tényező miatt kibillenünk lelki egyensúlyunkból. A tartós stressz, a szorongás, a levertség, a pánik vagy a depresszió gyengítik az immunrendszert, ezért fogékonyabbá válunk a bőrproblémák kialakulására is.
A stressz nemcsak lelki, hanem fizikai panaszokat is okozhat, a tünetek a gyomor, a mellkas és a vérnyomás mellett a bőrön is jelentkezhetnek – mondta dr. Sárdy Miklós, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója. 
„A hormon- és idegrendszer túlzott és tartós, krónikus stresszhatás esetén kóros irányba tereli az immunrendszer működését.”
Arra, hogy pszichés faktorok is állhatnak a különféle bőrön jelentkező kórképek hátterében, csak az elmúlt tíz-húsz évben fordítanak komolyabb figyelmet az orvosok – mondta a klinikaigazgató. A legtöbb bőrbetegség, például a csalánkiütés, az ekcéma, a pikkelysömör, de ide sorolható a herpesz is, a tudomány mai állása szerint nem pszichoszomatikus eredetűek, de stresszes élethelyzeteket követően súlyosbodhatnak a panaszok. 
„Gyakori, hogy egy korábban lappangó bőrbetegség stresszes időszakban lángol föl. A felnőttkori akne például sokszor hozható összefüggésbe a páciens mentális állapotával, a fokozott szorongás ugyanis elősegíti a kialakulását.”
A betegek többnyire úgy kerülnek pszichológushoz, pszichiáterhez, hogy a bőrgyógyászati kezelések nem bizonyulnak kellően hatékonynak: a bőr állapota nem javul – mondta dr. Hoyer Mária, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszékének főiskolai docense. 
„Egy alaposabb kikérdezés során felmerülhet a lelki okok jelenléte is.”
Az úgynevezett pszichodermatológia létjogosultságát több kutatás is igazolja. Bizonyos bőrbetegségeknél számottevő javulás mutatkozott, ha a beteg lelki támogatást is kapott a hagyományos biomedicina mellett – tette hozzá a főiskolai docens. 
„Egy, az Egyesült Államokban végzett, a lelki tényezők szerepét vizsgáló kutatásban kifejezetten bőrbetegeken tesztelték a tudatos jelenléten alapuló mindfulness pszichoterápiát. Az eredmények azt mutatták, hogy esetükben sokkal hosszabbra nyúlt a tünetmentes időszak.”
A terápia hossza, iránya és a kitűzhető cél függ a betegségtől, a páciens pszichés hátterétől – mondta dr. Hoyer Mária. Dr. Sárdy Miklós szerint a pszichodermatológia egyik fő ága kifejezetten a rosszindulatú daganatos betegségek miatt rossz lelki állapotba került páciensek kezelésére koncentrál. A krónikus vagy daganatos betegségek esetén ugyanis nagyon gyakori, hogy pszichés problémák: depresszió, szorongásos zavarok vagy a klinikai szintet el nem érő visszahúzódás a társas élettől, örömtevékenységektől, félelem a stigmatizációtól, fásultság is kialakul.
2018.09.14 14:14
Frissítve: 2018.09.14 14:14

Legalább az ünnepek alatt muszáj – lenne – lazítani

Publikálás dátuma
2018.12.19 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Sokan éreznek szorongást a közelgő ünnepek miatt, hiszen nem mernek, nem tudnak kiszakadni a mindennapok rohanásából. A menedzserbetegség gyógyszeresen és életmód terápiával eredményesen kezelhető.
„Ma már egyértelműen kijelenthető: a stressz önálló rizikófaktor számos betegség kialakulásában, így a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Az úgynevezett menedzserkardiológia a stressz kardiológiai következményeit vizsgálja
– mondta Vaskó Péter kardiológus.
Jellemző, hogy sokáig szinte semmilyen probléma nincs; úgy tűnik, a teherbírásunk, a stressztűrő képességünk végtelen. A férfiaknál a kardiológiai problémák jellemzően 40 éves kor körül és fölötte jelentkeznek, a nők 55 éves koruk körül és utána szembesülhetnek a tünetekkel. 

Milyen tüneteket kell komolyan venni?

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése nem ritka a középkorú vagy akár fiatalabb, stresszes életet élő személyeknél. Az esetek nagy részében valóban csak a feszültség okozza, de előfordulhat, hogy pánik szindróma, vagy akár szívprobléma áll a háttérben. A szívbetegség miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzően nem pihenés közben, hanem aktivitás során alakul ki, a tünet lassan teljesedik ki, és inkább nyomásérzés jelentkezik, mint szorítás - mondta a KardioKözpont szakorvosa.
A mellkasi fájdalom lesugározhat a nyakba, az állkapocsba vagy a vállakba. Ritkábban, de az is előfordulhat, hogy a mellkasban nem is jelentkezik panasz. A nyak- és az állkapocsfájdalom ugyanakkor utalhat angina pectorisra, amikor a szív nem jut elég oxigéndús vérhez. Mivel ezt legtöbbször a koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület okozza, feltétlenül kardiológiai vizsgálatot igényel.
Erős szívdobogásérzés esetén az érintett rövid ideig gyors és szabálytalan szívdobogást észlel, esetleg egy-egy nagyobb bedobbanással vagy kimaradással. Néhányan repkedő érzésről számolnak be, van, akit a szívdobogás erőssége, van, akit a gyorsasága ijeszt meg. Maga a stressz is okozhat ilyen tünetet, de mivel számos betegség is állhat a háttérben, ajánlott utánajárni a kiváltó oknak. 
Sokan csak az öregedésnek tudják be, ha a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fárasztja őket, esetleg határozottan csökken a teljesítmény. Holott emögött az is állhat, hogy a szív romló teljesítőképessége miatt nem képes elég vért pumpálni a testbe. Ha pedig valaki pihenés után is kimerültnek érzi magát, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát.
A merevedési zavar a szívbetegség egyik jellemző tünete is lehet. Persze más ok is vezethet ehhez a panaszhoz, mint például a teljesítményszorongás és bizonyos urológiai folyamatok. Az erektilis diszfunkció egyik leggyakoribb szív-érrendszeri oka mégis az érelmeszesedés, ami szűkíti és merevíti az ereket, és az endothel diszfunkció, ami megakadályozza az erek megfelelő ellazulását, ami megnehezíti a véráramlást.
Az alvási apnoé során az érintettek egy hosszabb légzéskimaradás után levegőért kapkodva ébrednek. Ez pedig nem csak az alvás minőségét rontja, de növeli a magasvérnyomás-betegség, a szívinfarktus, a stroke, a pitvarfibrilláció rizikóját is. Éjjel gyakrabban alakulhatnak ki szívritmuszavarok is, ami veszélyes állapot. Ha rendszeres éjjeli ritmuszavarra derül fény, a kardiológus alvásvizsgálatot javasolhat.
A megfelelő terápia nem csupán kardiológiai eljárásokra, gyógyszerekre épülhet, de az életmódorvoslás eszközeit - a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiát – alkalmazva a munkaképesség visszaszerezhető, a kóros folyamatok megállíthatók – mondta Vaskó Péter.
2018.12.19 14:14
Frissítve: 2018.12.19 14:47

Mindenki köhög-tüsszög, igyon vírusellenes gyömbéres grépfrútlevet!

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:43
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A nyálkás, hideg időben könnyű megfázni vagy elkapni a vírusos betegségeket. Ilyenkor különösen fontos a vitamin- és folyadékpótlás. Erre ideális a gyömbér és a grépfrút párosa, amellyel megelőzhetjük a téli nyavalyákat, felgyorsíthatjuk a szervezet méregtelenítő folyamait, és ezzel friss energiához is juthatunk a fárasztóbb napokon is.
A citrusfélék családjába tartozó grépfrút kevés cukrot, viszont rengeteg vitamint tartalmaz; egy pohár frissen facsart gyümölcslében körülbelül 100 kalória van, ezzel a mennyiséggel a szükséges napi C-vitamin mennyiség több mint 100 százalékát, az A-vitamin igényünk körülbelül 21 százalékát fedezhetjük. Ráadásul csökkenti a vérnyomást, hozzájárul a szív egészségének megőrzéséhez, segíti az emésztést, tisztítja a bőrt, és az asztma, sőt egyes tanulmányok szerint a rák megelőzésében is szerepet játszhat – írta az Ecolounge.
A gyömbér sem árt a vonalainknak, hatásos a fertőzések megelőzésben és a megfázás kezelésében, csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, gyorsítja az emésztést, csillapítja a hányingert és erősíti a májat is. 
A két növény jótékony hatásait ötvözhetjük, ha frissen facsart grépfrútlevet reszelt vagy vékonyra szelt gyömbérdarabokkal ízesítjük.
2018.12.18 20:43