Ilyen még nem volt, 7-es cikkelyes eljárás indul Magyarország ellen: megszavazták a Sargentini-jelentést

Publikálás dátuma
2018.09.12 13:11

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
448 igen és 197 nem szavazattal az Európai Parlament jóváhagyta a Magyarország ellen szankciós eljárás elindítását kezdeményező jelentést.
Ez az első eset, hogy a képviselőtestület az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban “nukleáris opciónak” nevezett eljárást. Tavaly decemberben az Európai Bizottság első alkalommal kezdeményezett hasonló procedúrát Lengyelországgal szemben. Azóta a varsói kormány intézményes párbeszédet folytat a tagállamok képviselőivel az igazságszolgáltatásának függetlenségét érő aggályokról.
A jelentés nemzetközi szervezetek tényszerű beszámolóira és véleményére támaszkodva jutott arra a következtetésre, hogy az utóbbi évek magyarországi fejleményei rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU értékeire, és fennáll ezek súlyos megsértésének a veszélye.
A jelentés által hivatkozott értékek: szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletbe tartása.
A Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő által elkészített jelentést az EP különleges kettős többséggel fogadta el. Jóváhagyásához a leadott szavazatok kétharmadára volt szükség, amely nem lehetett kevesebb, mint 367, vagyis az összes képviselőnek eggyel több mint a fele. Ezt jóval meghaladta a mostani eredmény. Növelte az elfogadás esélyeit, hogy az EP elnöke — a jogi szolgálat véleményére támaszkodva — úgy döntött: a tartózkodás nem számít szavazatnak. Várható, hogy emiatt a Fidesz megtámadja a szavazási eredményt, ahogyan erre Orbán Viktor miniszterelnök finoman utalást tett strasbourgi beszédében és sajtótájékoztatóján.
Az EP név szerint szavazott, vagyis hamarosan nyilvánosságra kerül, hogy ki hogyan foglalt állást. A jelentést kezdettől fogva fenntartás nélkül támogatták a baloldali, liberális és zöld képviselők. A legnagyobb politikai csoport, a Fideszt a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) frakciója pedig a voksolás előtti napon a tagok lelkiismeretére bízta, hogy támogatják-e vagy sem a súlyos kritikát tartalmazó megállapításokat.
A Sargentini-jelentés nem kapott volna zöld utat a néppártiak masszív támogatása nélkül.

Sargentini: ez a jelentés a magyar polgárok jogairól szól

A Twitteren reagált a jelentést író Judith Sargentini képviselő arra, hogy az Európai Parlament szerda délután elfogadta a Magyarországról szóló különjelentését.  „Nagyon büszke vagyok, hogy a Magyarországról szóló jelentésemet az Európai Parlament támogatta. Azonban ez a jelentés sokkal inkább a magyar polgárok jogairól szól. Köszönetet mondok azoknak a kollégáimnak akik a pártérdekeiket félretéve kiálltak a demokratikus jogállam védelme mellett.”

Az Orbán-rezsimet bíráló benelux, lengyel, portugál és skandináv EPP-sekhez az utóbbi időben egyre többen csatlakoztak a német kereszténydemokraták soraiból. A magyar miniszterelnök strasbourgi szereplése pedig csak olajat öntött a tűzre, mivel nem kompromisszumkész, hanem harcias és támadó volt. Nyitott kérdés, hogy a Sargentini-jelentés néppárti támogatása milyen következményekkel fog járni a Fidesz tagságára a kereszténydemokrata pártcsaládban.
Az EP-jelentés — amelynek hivatalos neve: indoklással ellátott javaslat — felkéri az EU Tanácsát, hogy kezdjen vizsgálatot annak megállapítására, Magyarország valóban súlyosan megsérti-e az uniós értékeket. A 7. cikkely első bekezdésének megfelelően a tagállamok illetékes minisztereiből álló döntéshozó fórumnak záros határidőn belül reagálnia kell a parlament felszólítására. Az EU soros elnökségét ellátó Ausztria kormányán a sor, hogy előterjesztést tegyen a következő lépésekre. Várható, hogy a miniszteri testület napirendre tűzi a vitát a magyarországi helyzetről, s ezzel kezdetét veheti egy hosszú párbeszéd.
Több parlamenti politikus — köztük Manfred Weber néppárti frakcióvezető — hangsúlyozta, hogy a folyamat elindításának a célja nem a szankcionálás, hanem a dialógus.
Az eljárás ugyanis csak hosszú egyeztetéseket és nagy többséget, sőt egyhangúságot is igénylő szavazásokat követően juthat el az esetleges büntetőintézkedések fázisába.
Az első szakasz végén a Tanács megállapíthatja, hogy Magyarországon valóban fennáll az EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata, és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg. Ehhez a kormányok négyötödének az egyetértése kell. Ha Magyarország nem hajtaná végre az ajánlásokat, akkor — egy ugyancsak elhúzódó konzultációs folyamat végén — a Tanács megállapíthatja, hogy az alapértékek valóban sérültek Magyarországon. Ennek kimondásához már nem a miniszterek, hanem az állam- és kormányfők egyhangú szavazata szükséges. Ezt a véleményt az EP-nek is jóvá kell hagynia, méghozzá ismét kettős többséggel. A 7. cikkes eljárás harmadik szakaszában kerülhet sor szankciók kiszabására, például a szavazati jog megvonására. Erről az EU Tanácsa már csak minősített többséggel dönt, és a parlamentnek nem kell hozzájárulnia.

Elbukott az illiberális demokrácia modellje

A Sargentini-jelentés elfogadása után nem sokkal befutottak az első reakciók. Az Orbán kormány célkeresztjében lévő Helsinki Bizottság közleménye üdvözölte az Európai Parlament döntését. Szerintük az Európai Parlamentben szerda délután elbukott az illiberális demokrácia modellje. „A 7. cikk szerinti eljárás megindítása egyértelművé tette, hogy az illiberális demokrácia ellentétes az uniós alapértékekkel, ezt jelenti az Európai Parlament mai döntése. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a magyar politikai rendszerrel kapcsolatban évek óta hangoztatott kritikákat visszaigazolta az Európai Parlament kétharmada. Ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy a hazai jogállamiságot és demokráciát fenyegető súlyos és rendszerszintű veszélyeket a tagállamok kormányaiból álló Tanács a valós súlyának megfelelően kezelje.” - írta a szervezet közleménye. A Helsinki szerint „ez az utolsó pillanat arra, hogy az Unió szervei egyértelmű üzenetet küldjenek a demokráciát és alkotmányosságot lebontó, a rossz magyar példát követő többi tagállamnak is. A Tanácsban folyó párbeszéd a magyar állampolgárok jogainak védelmét szolgálja és egyúttal nemcsak a magyar, hanem az európai demokrácia védelmére is esélyt ad. Ebben a magyar társadalomnak, így a harminc éve változatlan elveket képviselő Magyar Helsinki Bizottságnak és a civil társadalom valamennyi szereplőjének is komoly felelőssége lesz. Jávor Benedek: az Európai Parlament nemet mondott a kettős mércére Videóüzenetben üdvözölte a Sargentini-jelentés elfogadását Jávor Benedek Európai parlamenti képviselő. „A Sargentini-jelentés nem Magyarországot ítéli el, hanem a magyar kormány magyar állampolgárok alapvető jogait szűkítő politikáját. Európa nem fogadja el, hogy kettős mérce legyen, így nem fogadja el, hogy legyenek EU-államok ahol az állampolgárok részesülnek alapvető jogokból és legyen ahol, ahol a kormány megtagadja a sajátjaitól ezeket a jogokat. Jávor kiemelte: a jelentésre adott 448 igen nem csak az jelenti hogy Európai Parlament elsöprő többsége szerint veszélyben forog a jogállamiság és a magyar kormány sérti az alapszerződésben foglalt jogokat, ám a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt többsége is meggyőző többséggel amellett állt ki emellett. MSZP: egy normális demokráciában ilyenkor a kormány távozik "Történelmi lépés" -így kommentálta az MSZP közleménye, hogy az Európai Unió és az Európai Parlament meggyőző, pártcsaládok felett átívelő masszív többséggel fogadta el a Sargentini-jelentést, illetve döntött a 7-es cikkely szerinti eljárás elindításáról. "Az EP történetében először indították el a jogállamiság súlyos sérülése miatt egy tagállam kormányával szemben a 7-es cikkelyes eljárást. Egy normális és szerencsés országban ilyenkor a szégyenpadra került kormány megköveti a választókat és önként távozik a hatalomból, de legalábbis elgondolkodik azon, hogy bűnei elfedésére meddig tarthatja még pajzsként maga elé a teljes nemzetet." Nem volt véletlen, hogy egy magyar zászlót kihelyezve szavaztam meg a jelentés elfogadását. Ma ugyanis az az igazi hazafi, aki országát, nemzetét és gyermekeinket meg akarja védeni az orbáni rezsim erőszakos károkozásától. Ebben a most elfogadott jelentésben az európai nemzetek képviseletében az Európai Parlament több mint kétharmados többsége erre tett kísérletet - zárul az Ujhelyi István által jegyzett nyilatkozat. Amnesty International: az EP képviselők kiálltak a magyarok és az EU mellett "Történelmi nap a mai, az Európai Parlament képviselői egyértelműen kiálltak a magyar emberek és az egész EU mellett. Egyértelművé tették, hogy az emberi jogok, a jogállam és a demokratikus értékek olyan közös alapot jelentenek minden tagország számára, amiből nem engednek" – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója. "Az EP képviselők többsége ma elutasította a magyar kormány jogsértő és gyűlöletre építő politikáját, amely miatt Magyarország egyre távolabb került a közös értékektől. A döntésük nem a magyar emberek ellen szól, hanem éppen az ő védelmüket szolgálja. Ez volt az egyik utolsó lehetőségük, hogy kifejezzék: Magyarország az EU tagja, és minden Magyarországon élő embert ugyanúgy megillet a szabadság, az emberi méltóság és az egyenlőség" - tette hozzá.   "Az EP képviselők helyesen döntöttek. Most a tagországok állam- és kormányfőin a sor, hogy az Európai Tanácsban kövessék a parlament példáját, és még azelőtt cselekedjenek, hogy a magyar kormány helyrehozhatatlan károkat okoz az országnak" - zárul a szervezet közleménye. A DK felszólította az EPP-t, zárja ki soraiból a Fideszt  Niedermüller Péter az EP plenáris ülésének a Magyarországról szóló jelentés megszavazását követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a szavazás eredménye nem jelent sem győzelmet, sem vereséget. Az egy magyar embereknek szóló biztatás, amely azt üzeni, hogy lehet ellenállni és változtatni a politikán. "Természetesen nem tartom jónak, hogy a magyar kormány politikája miatt ilyen döntés született az Európai Parlamentben, ugyanakkor nagyon fontos jelzés abban a tekintetben, hogy másfajta politikát kell követnie az Orbán-kormánynak" - fogalmazott. Fontosnak nevezte, hogy a Fidesz pártcsaládjának vezetői is megszavazták az elmarasztaló jelentést, ami szerinte azt mutatja, hogy Orbán Viktor és politikája saját táborában is elszigetelődött. Már a kereszténydemokraták sem fogadják el ezt a politikát, világossá tették, hogy más utat szeretnének követni - mondta. Mindeközben Rónai Sándor a DK nevében felszólította az EPP-t, zárja ki soraiból a Fideszt. Kiemelte, hogy a jelentést a néppárt sok politikusa is támogatta.         Kétfarkú Kutya Párt: a Fidesz ezúttal az Európai Parlamentben szerzett kétharmadot! „Újabb magyar siker!” - így kommentálta a kutyapárt a Sargentini-jelentés elfogadását. A Fidesz ezúttal a Európai Parlamentben szerzett kétharmadot. „Gratulálunk elnök úr!” - írta a kutyapárt vélhetőleg Orbánnak címezve, bár a titulusból ítélve ez akár szólhatna Junckernek vagy éppen Áder Jánosnak is.   Momentum: a Fidesz immáron hivatalosan is szélsőséges párttá vált „A Sargentini jelentés elfogadása bizonyíték arra, hogy Orbán Viktor és politikája vállalhatatlan Európában, és arra, hogy a Fidesz konzervatív pártból hivatalosan is szélsőségessé vált. Orbán Viktor szégyent hozott Magyarországra, saját rövidtávú egyéni politikai érdekeiért feláldozta az ország nemzetközi hírnevét” - írja a párt közleménye. “A jelentés nem a magyarokról, hanem az ország hatalmat minden elé helyező, teljes morális csődben lévő vezetőjéről mond véleményt, ugyanakkor a következményeket mindannyiunknak viselni kell. Éppen ezért a Momentum, bár egyetért a jelentés tartalmával, reméli, hogy a kormány méltatja annyira a magyarokat, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ne léphessen életbe a 7-es cikkely” - kommentálta a döntést Berg Dániel, a Momentum elnökségi tagja.  Liberálisok: győzött a demokrácia és a jogállamiság iránti igény Nyilatkozatban üdvözölték a Liberálisok a Sargentini-jelentés elfogadását. "A képviselők nagy fölénnyel mondtak nemet az Orbán-kormány illiberális politikájára. Az EP döntése után, az Európai Unióval együtt újult erővel küzdünk tovább a Fidesz szélsőséges politikája, a magyar kormányfő ámokfutása ellen." Bősz Anett benyújtja a jelentést a magyar országgyűlésnek is, hogy a képviselők hivatalosan is kiállhassanak a magyar emberek szabadsága mellett.   LMP: a magyar jogállamot valójában csak a magyar emberek tudják helyreállítani Az, hogy Magyarország ebbe a helyzetbe került kizárólag Orbán Viktor és a Fidesz hibája és felelőssége - írja közleményében az LMP.  A párt nem tud támogatni olyan eljárást, amely a kormány és a miniszterelnök bűneit a magyar emberekkel fizetteti meg. Az LMP EP képviselője ma nem vett részt a Sargentini-jelentésről szóló szavazáson. A jelentés számtalan pontos és súlyos megállapítást tesz a magyar jogállam állapotával kapcsolatban, ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a magyar jogállamot valójában csak a magyar emberek tudják helyreállítani - teszik hozzá.   Jobbik: Orbán Viktor veszített A Fidesz a hatalmi arroganciája, kompromisszum nélküli politikája és mérhetetlen pénzéhsége miatt feláldozta Magyarországot - közölte a Jobbik. Orbán Viktornak semmi sem drága, ha önös érdekeiről van szó. Mérhetetlen szégyen a Fidesz-kormányra nézve, hogy ilyen elmarasztalás még nem fordult elő az Európai Unió történelme során egyik országgal szemben sem. Orbán Viktor hatalmi tébolya kellett ahhoz, hogy Magyarország ellen elsőként megindítsák a 7-es cikkely szerinti eljárást.

2018.09.12 13:11
Frissítve: 2018.09.12 19:41

Jelenleg az Index: független

Publikálás dátuma
2018.09.18 19:40

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Akadt olyan fideszes képviselő, aki órákkal a bejelentés előtt azzal viccelődött, hogy tulajdonosváltás történt a hírportál környékén.
Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket. És van, amikor vészjósló a csönd. Talán ez a legrosszabb – így kezdte Az Index marad, ami volt című „szolgálati közleményét” Tóth-Szenesi Attila főszerkesztő. A portálon kedd délután megjelent írásában a főszerkesztő konstatálta: a csönd most tört meg. Szerinte az a legfontosabb, hogy a kiadói jogokat gyakorló Index.hu Zrt. részvényei a Bodolai László vezette Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonában maradtak. Ami változott: az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. Tegyük hozzá: Oltyán József személye joggal kelthet aggályokat. Bemutatása szerint – bár korábban baloldali szakszervezeti aktivistaként az MSZOSZ-ben vállalt szerepet – jelenleg a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja, bizottsági elnöke. A 444.hu válogatást közölt azokból a megnyilvánulásaiból, amelyekben a megszüntetett Népszabadságnak, az Indexnek vagy éppen az ellenzéknek szúrt oda. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavasszal „fakenews-gyárnak” nevezte az Indexet, akkor nehéz elhessenteni a gondolatot, hogy Oltyán felbukkanása a kormányzati nyomulás jele. Utólag több mint érdekes, hogy hétfő délelőtt, órákkal az Indexet érintő változások bejelentése előtt Kerényi János fideszes politikus a Képviselői Irodaházból kilépve viccelődve odaszólt az Index videoriporterének: biztosan azért váltott „olyan konszolidált fazonra”, mert tulajdonosváltás történt az Indexnél. Az újságíró kérdésére, tud-e esetleg erről bármit, csak annyit mondott: „Dehogy, én nem tudok semmit”. Kerényi János amúgy Oltyán József földijének is tekinthető, hiszen soltvadkerti, azaz Bács-Kiskun megyei illetőségű. (Kérdéseinket elküldtük Oltyán Józsefnek és a KDNP-nek is, válaszokat eddig nem kaptunk.) „Megszerezni nem tudják az Indexet, de arra kísérletet tehetnek, hogy megfojtsák” – vázolt pesszimista forgatókönyvet egy sajtóügyekben jártas, az Indextől független szakértő. Ahhoz azonban, hogy megalapozott véleményt lehessen mondani, szerinte ma még túlságosan kevés az információ. Komolyan majd akkor kell aggódni – vélekedett –, ha Bodolai László távozik az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványból. Számára ugyanis Bodolai garancia a kormánytól független működésre. Kérdés, arra mennyi garancia van, hogy Bodolait nem mozdítják el valamilyen módon az alapítványból. Jelenleg ő az egyedüli kurátor, ha úgy tetszik, az egyszemélyes kuratórium. Az alapítványt létrehozó cég, ahol most (Spéder Zoltán kiszállása után) a tulajdonosváltás történt, elvileg nem szólhat bele az alapítvány működésébe. Az alapítványok a magyar jog szerint önálló, az alapítótól független jogi személynek számítanak. Annak viszont – szintén elvi lehetőségről beszélünk – nincs akadálya, hogy az ilyenkor előírt procedúra után megváltoztassák a kuratórium összetételét. Továbbá arra is van mód, hogy a mostani vevők a tulajdonrészüket átadják másnak, adott esetben például a Mediaworksnek. Forrásaink szerint annak, hogy mindezek a lépések nem történtek meg egyszerre, leginkább az az oka, hogy az időhúzó taktikával elkerülhető a botrány: így nem késztetik közös fellépésre a szerkesztőséget. Ha ezek a lépések nem valósulnának meg, akkor sem megnyugtató, hogy a hirdetési bevételek az új, kormányközeli tulajdonoson keresztül érkeznek az Indexhez – hívta fel lapunk figyelmét egy „ágazati szakértő”. A mostani helyzet tisztázásához tudni kellene, hogy a két, egyenként 50 százalékos új tulajdonos, Ziegler és Oltyán közül kinél van az irányítói jog, azaz vita esetén kié a végső döntés. Valamint azt is tudni kellene, hogy melyik bank adott hitelt a vásárláshoz, kinek a jelzáloga került a megvásárolt cégre. Amíg ez nem világos, nehéz megfejteni, hogy mi is történt az Indexnél. Az Index létrehozott egy oldalt, ahol bárki ellenőrizheti, a szerkesztőség saját álláspontja szerint hagyják-e, hogy az újságírók befolyástól mentesen végezzék munkájukat. A barométer keddi állása szerint az Index: független.

Feszültség, csalódottság, felháborodás

Az Index munkatársait kérdezve többektől azt hallottuk, hogy „mi sem tudunk többet annál, ami a hírekben megjelent”. Egyikük hangsúlyozta, a történteket semmiképpen sem szabad úgy értelmezni, hogy a Fidesz „lenyúlta volna” az Indexet, de – jegyezte meg – „nem vagyunk nyugodtak”. Volt, aki közölte: a végsőkig megbíztak Bodiban (Bodolai László beceneve), aki „még a választások után, és akkor is, amikor kiderült, hogy Nyerges Zsolt megveszi Simicska Lajos minden üzleti-, és médiaérdekeltségét, azt mondta, semmi gond, az Index mögött nem fog megjelenni a Fidesz semmilyen formában”. Erre „nekünk is egy cikkből és egy sajtóközleményből kellett megtudnunk”, hogy egy KDNP-s üzletember feltűnt az Index körül. Az újságíró szerint a szerkesztőségben egyszerre feszült és csalódott a hangulat. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a napi munkában semmilyen változást nem észlelnek, mindenki szabadon dolgozhat. Másoktól eltérően azonban ő úgy látja, hogy a NER igenis „betette a lábát az Indexbe”. A helyzet illusztrálására elmondta: „olyan ez, mintha egy betörő bejönne a lakásodba, de egyelőre nem csinálna semmit, csak leülne a sarokba. Akár élhetnél ugyanúgy is, mint eddig, közben tudod, hogy bármikor kipakolhatja a lakást”. „Pillanatnyilag nem tartalmi kérdésekről van szó, hanem arról, hogy pénzt vegyenek ki az Indexből” – erősített rá a betörős hasonlatra egy másik indexes kolléga, aki felháborodottságot is érzékelt munkatársai körében, amiért „a fejünk fölött” döntenek róluk. Ettől függetlenül az Indexnél abban bíznak, elkerülik, hogy az Origo.hu sorsára jusson a lap: ott egy tulajdonosváltás és a korábbi lapvezetés eltávolítása után rövid idő alatt teljes mértékben kormányszócsővé alakították át a portált, tömeges elbocsátásokkal, felmondásokkal kísérve.

Szerző
2018.09.18 19:40

Az Igazságügyi Minisztérium megrémült egy petíciótól

Publikálás dátuma
2018.09.18 19:31
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Fotó: /
Nyomásgyakorlásnak tartja Trócsányi László tárcája, hogy az Amnesty International petícióban kéri a terrorcselekményért elítélt Ahmed H. büntetését.
Az Igazságügy Minisztérium (IM) felszólítja az Amnesty Internationalt (AI), hogy ne gyakoroljon nyomást a független magyar igazságszolgáltatásra - olvasható a minisztériumkeddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében.    Az IM arra reagált így , hogy az AI petícióban kérte, enyhítsenek a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. büntetésén, változtassák meg az általa elkövetett bűncselekmény minősítését.  A jogvédő szervezet 163 országból 109 ezer aláírást gyűjtött össze, és azt szeretnék elérni, hogy a minisztérium ne terrorcselekményként kezelje a férfi ügyét. Az Amnesty képviseletében kedden Demeter Áron szóvivő nyilatkozott: hangsúlyozta, nem gondolják, hogy a szír férfi ártatlan – vitán felül állóan bűncselekmény, hogy eldobott néhány követ, ez azonban hivatalos személy elleni erőszak kísérletének minősülhet. Mivel Ahmed H. már három éve börtönben van, "nagyjából leszolgálta" a büntetését - mondta Demeter.
A szóvivő szerint a vádlott nem jelent veszélyt – azt pedig rendőrségi és újságírói felvételek bizonyítják, hogy a zavargás előtt megpróbálta csitítani a tömeget, igyekezett békés megoldást találni a kialakult helyzetre. Trócsányi tárcája a kérést azonban támadásnak fogta fel: válaszukban bizonygatták, hogy a bíróságok Magyarországon függetlenek, sem a kormánynak, sem más szervezetnek nem lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába, sem Ahmed H. ügyében, sem más ügyben.  
 A közlemény szerint az AI petíciójával "nyíltan a röszkei támadásban kulcsszerepet játszó terrorista kiszabadítását követeli", és ezzel nemcsak a független magyar bíróságra, hanem a magyar határvédelemre is nyomást gyakorol. Hozzátették: ez illeszkedik azon támadások sorába, amelyeknek célja, hogy kiiktassák a magyar határvédelmet és elvegyék Magyarországtól a határőrizet jogát. A  minisztérium ezzel a Sargentini-jelentés kormányzati szájízű értelmezését szajkózta, korábban ugyanis Orbán mondta a jelentés kapcsán, hogy Brüsszel felszámolná a magyar határvédelmet
Az Igazságügyi Minisztérium szerint Ahmed H. irányította 2015 szeptemberében az Európai Unió schengeni határát védő magyar rendőrök elleni röszkei támadást – hogy a férfi megafonján keresztül nyugtatni próbálta a tömeget, arra már nem kér ki a tárca. Közleményükben csak a kődobálásban megsérült rendőröket említik. Az már valamiért nem volt fontos, hogy a migránsokra ráküldött rohamosztag aztán válogatás nélkül ütött mindenkit, aki útjába került: támadót és nézelődőt, gyerekeket, de munkájukat végző külföldi tudósítókat is megvertek – egy ausztrál fotóriportert például fejberúgtak a Válasz szerint, később pedig több újságírót őrizetbe vettek. 
A szír állampolgárságú férfit terrorcselekmény bűntettében és határzár - tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett - tiltott átlépésében mondta ki bűnösnek első fokon, nem jogerősen a Szegedi Törvényszék. Ügyét másodfokon a Szegedi Ítélőtábla tárgyalja szeptember 20-án 
2018.09.18 19:31