Nemzetiként támad fel a tisztiorvosi szolgálat

Publikálás dátuma
2018.09.13 06:00

Fotó: MTVA/ Jászai Csaba
A szervezet az egészségügyi kormányzat háttérintézményeinek két évvel ezelőtti beolvasztásakor veszítette el önállóságát. Az új központi hivatal közvetlenül a miniszter irányítása alá tartozik majd.
Októbertől ismét önálló hivatalként működik az egykori tisztiorvosi hivatal. Ez a szervezet az egészségügyi kormányzat háttérintézményeinek két évvel ezelőtti beolvasztásakor veszítette el önállóságát. Az átszervezésről megjelent kormányhatározat szerint az Országos Közegészségügyi Intézetet (OKI) nevezik át október elsejétől Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK), az új hivatalhoz kerül minden olyan egység is, amit eddig az Emberi Erőforrások Minisztériuma országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára felügyelt. A kormányrendeletben az szerepel, hogy az új – de lényegében a korábbi tisztiorvosi hivatal feladatait ellátó – intézmény hatáskörébe tartozik majd például az országos népegészségügyi programok előkészítése, irányítása, szervezése, az egészségügyi ellátórendszer, a közegészségügy, és a kémiai biztonság szakmai felügyelete. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mit jelent a népegészségügyi programok koordinációja. Az ugyanis már korábban kiderült, hogy a kifejezetten rossz hazai egészségügyi mutatók gyors javítását a szakminiszter nem egy egységes népegészségügyi programtól várja, hanem öt országos gyógyító intézet által készített szakmai programtól. Az átszervezés átgondoltságáról sokat elárul az is: az országos gyermekegészségügyi intézet jogköreit és feladatait az új hivatal létrehozásáról szóló jogszabályban rátestálják a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetre. Az új központi hivatal közvetlenül a miniszter irányítása alá tartozik majd. Ismét lesz önálló országos tisztifőorvos, akinek a munkáját két helyettes is segíti. Az új vezetőket a miniszter nevezheti ki és mentheti is fel. A Nemzeti Népegészségügyi Központra keresztelt tisztiorvosi szolgálat feladata az is, hogy ellenőrizze, rendelkeznek-e az egyes egészségügyi szolgáltatók az ellátáshoz szükséges minimális tárgyi és szakmai feltételekkel. Ilyen ellenőrzést azonban egy ideje a hivatal nem végez. Paller Judit korábbi megbízott tisztifőorvos 2012-ben egy szakmai konferencián maga jelentette be, hogy Magyarországon egyetlen kórház sem felel meg minden tekintetben a minimumfeltételeknek, ezért aztán nem is ellenőriznek. Ennek következményeire rámutattak a Honvédkórházban mára kialakult állapotok is. Rendszeres ellenőrzés esetén nem fordulhatott volna elő az: Zacher Gábornak, a sürgősségi osztály főorvosának látványos felmondással kellett kikényszerítenie, hogy a kórház vezetői "extra" béremeléssel enyhítsék a szakemberhiányt, és előhozzák a katasztrófa helyzetekre „lezsírozott” raktárakból az ellátásból hiányzó szükséges gépeket, műszereket.
Szerző
2018.09.13 06:00
Frissítve: 2018.09.13 06:00

Macedóniai Helsinki Bizottság: Gruevszki menedékkérelmét semmi sem indokolja

Publikálás dátuma
2018.11.21 07:31

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
„Ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna” – mondta Uranija Pirovszka.
A Macedóniai Helsinki Bizottság igazgatója szerint semmilyen szabálytalanság nem történt Gruevszki bírósági eljárása során, ami indokolná a menedékkérelmét. Uranija Pirovszka az Indexnek azt mondta: Gruevszki nem állt támadások célpontjában, nincs olyan ügy, amelyben ő lenne az áldozat. „A bírósági eljárásokban, amelyekben ő a vádlott, nem találtunk olyan eljárási hibát, vagy bármilyen intézkedést, amely ne felelt volna meg a jogszabályoknak”, a menedékkérelmének a jóváhagyása ezért megalapozatlan – tette hozzá.
„Jogászként azt mondom, ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna. Túl sok pénze van, túl sok kapcsolata, és befolyásolhatja a tanúkat”
– mondta, és kitért arra, hogy az ügyészség nem is kérte az őrizetbe vételt.
„Láttam a nyilatkozatában, hogy arra panaszkodott: másfél éve minden nap meg kellett jelennie a bíróságon. – tette hozzá, és kiemelte: „ez azért van, mert olyan sok ügyben ő a vádlott”. Az Index felidézi, hogy a Macedóniai Helsinki Bizottság egyike volt azoknak a civil szervezeteknek, amelyeket Gruevszki kormányzása alatt lehallgattak, és lejárató kampány célpontjaivá tettek. 2015-ben robbant ki emiatt egy botrány, amikor az ellenzék akkori vezetője, a mostani miniszterelnök Zoran Zaev hangfelvételekkel állt elő, amelyek vélhetően ezekből a lehallgatásokból származtak. Uranija Pirovszka azt mondta, hogy az első ilyen felvétel 2011-ből került elő, és az ő telefonját azóta lehallgatják. Hozzátette, hogy 23 szervezetben voltak mindennaposak a pénzügyi ellenőrzések hét hónapon keresztül. Szórólapokat terjesztettek Macedóniában, amelyeken Soros zsoldosainak hívták azokat, akik ezekben a szervezetekben dolgoztak.
2018.11.21 07:31
Frissítve: 2018.11.21 07:32

Rideg karácsony vár a kórházakra

Publikálás dátuma
2018.11.21 07:30

Fotó: / Német András Péter
A kórházi vezetők helyében nem számítanék olyan adósságrendezési csomagra, mint amilyen tavaly volt - hűtötte le hallgatóságát Kiss Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség jubileumi konferenciáján. A teremben javarészt az ellátórendszer hitelezői ültek, és legkevésbé sem számítottak erre a mondatra. Rásky László a szervezet főtitkára utóbb lapunknak úgy fogalmazott: elfogadhatatlan lenne, ha év végéig tényleg nem jutnának a pénzükhöz. A teljes kórházi adósság 51 milliárdjából csak az ő tagvállalataiknak húsz milliárddal tartoznak az intézmények. Csak októberben több mint ötmilliárddal nőtt az kórházak tartozása.
S miközben egy évvel ezelőtt ilyenkor már volt kormánydöntés is a 2017-es adósságok rendezéséről, idén az intézményvezetők és a hitelezők sem kaptak információt arról, hogy mikor juthatnak a pénzükhöz. Sok kórházban szeptember óta kincstári szakemberekből válogatott költségvetési felügyelőket rendeltek az intézményvezetők mellé, akiknek a túlköltések megakadályozása lenne a dolga. Csakhogy a kórházi eladósodás problémája bonyolultabb annál, minthogy néhány, a költségvetési felügyelők ad hoc fiskális intézkedéseivel megszüntethető lenne.
Kiss Zsolt is beszélt arról, hogy nem tartja szerencsésnek, hogy rendre az év vége felé kerül szóba a konszolidáció. Évről-évre azt lehet látni, hogy az év végi adósságok rendezése után harmadára, negyedére esik vissza a tartozás, majd ezt követően negyedévenként ütemesen nő. Rendszerszerű beavatkozásra lenne szükség. Igaz – tette hozzá – nem minden intézménynél nő egyformán a tartozás. Egyes kórházakban teljesen a lovak közé dobják a gyeplőt, máshol kontroll alatt tartják a kiadásokat. A tartós rendezés érdekében az egészségbiztosító már tavaly azt javasolta, hogy adósságrendezés helyett a működés finanszírozására találjanak fedezetet – mondta. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, egykori egészségügyi miniszter is egyetértett azzal, hogy az év végi adósságrendezések nem oldják meg a kórházak gazdálkodási problémáját. Szerinte csak azok az intézmények képesek kiegyensúlyozott működésre, ahol a kórház gyógyítási portfóliójában jól finanszírozott ellátások vannak. Az államosítás is növelte az eladósodást - erről Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem igazgató-helyettese beszélt. Mint mondta: a kórházak működtetéséből erősen hiányzik az önkormányzatok pénze, a helyhatóságok az államosítás előtti utolsó évben 120 milliárd forinttal egészítették ki az E-Alaptól érkező finanszírozást. Sinkó Eszter szerint a protokollok mentén kellene beárazni az ellátásokat, és ahhoz szabni a díjazást, amelyet a kórházak esetében minimum 20 százalékkal kellene megnövelni. 
Szerző
2018.11.21 07:30
Frissítve: 2018.11.21 07:30