Sargentini-jelentés: Magyarország az európai tudósítások élén

Publikálás dátuma
2018.09.12 16:10

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Szerda délután megszavazták a Magyarországgal szembeni 7-es cikkelyes eljárás megindítását kezdeményező jelentést az Európai Parlamentben. A külföldi sajtó kiemelt helyen foglalkozott a döntéssel.
A legnagyobb osztrák portálok tényszerűen számoltak be a történésekről. A közszolgálati televízió, az ORF azt emelte ki, hogy az Osztrák Néppárt képviselői is megszavazták a 7-es cikkelyes eljárás megindítását az Európai Parlamentben. Ugyanakkor a kormánykoalíció megosztott a kérdésben. Miközben ugyanis Sebastian Kurz kancellár hétfőn egyértelműen elhatárolódott Orbán Viktortól, a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt elnöke, Heinz-Christian Strache alkancellár közös frakció létrehozására tett javaslatot a magyar kormányfővel, az FPÖ európai parlamenti delegációját vezető Harald Vilimsky pedig egyenesen „Európa hősének” nevezte Orbánt. A Der Standard a jelentéstevő képviselő, Judith Sargentini Twitter-üzenetét emelte ki, amelyben kifejtette, büszke arra, hogy megszerezte az EP támogatását, hozzátette azonban, itt elsősorban a magyar állampolgárok jogairól van szó. A konzervatív Die Presse közölte, Lengyelország után Magyarországgal szemben is eljárást indított az EU. A portál emlékeztet arra, hogy Varsóval szemben 2017 decemberében az Európai Bizottság indított eljárást, ezúttal azonban az EP vált aktívvá. A német portálokon szintén vezető helyen szerepelt az eljárás megindítása. A Spiegel kiemeli, hogy Magyarország szavazati jogáról a Tanácsnak kell meghoznia a végső döntést. A hamburgi lap portálja megjegyzi, hogy Judith Sargentini számos forrást használt fel jelentésének megtételéhez. A Die Welt szerint Orbán Viktor Európa konzervatívjait zsarolta, ezért lebegtette meg a szövetséget Matteo Salvinivel, az olasz jobboldali radikális Liga elnökével. A zsarolással azonban nem ért el eredményt, mert az Európai Néppárt konzervatív pártcsaládjából is sok képviselő a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítására szavazott. A máskor Magyarországgal kapcsolatban visszafogott francia sajtó is sokat foglalkozott a strasbourgi szavazással. A konzervatív Figaro az AFP hivatalos hírügynökség tudósítását idézte szó szerint. A lap megjegyezte, inkább jelképes döntésről van szó, mert hosszas procedúra következik, kétes kimenetellel. A liberális Le Monde portálján vezető hírként számolt be az eljárás megindításának megszavazásáról. A honlap szerint az Európai Néppárt kezében volt a döntés kulcsa. A Le Monde ezzel kapcsolatban megjegyezte: Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője ugyan nem adott választási ajánlást a voksolás előtt, de jelezte, ő maga igennel szavaz. A Le Monde szerint a nagy kérdés most az, kizárják-e a Fideszt a konzervatív pártcsaládból, amely jelenleg nagyon megosztottnak tűnik a kérdésben. Kedden este a párt rendkívüli tanácskozásán egyik képviselő sem követelte a Fidesz távozását. A lap emlékeztet arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök élesen bírálta a magyar kormányfőt egyebek mellett ultranacionalista nézeteiért. A szlovák liberális Sme napilap is vezető hírként számolt be az EP döntéséről kiemelve, hogy az uniós képviselők élesítették a nukleáris opciót a magyar kormánnyal szemben. A lap szerint európai szinten meggyengülhet Magyarország, valamint az eljárás által szintén érintett Lengyelország. A baloldali Pravda azt közölte, Magyarország ellen szankciókat vezethetnek be. A cseh portálokat kevésbé rázta meg a hír, a jobboldali Lidové Noviny tényszerűen számolt be a történésekről megjegyezve, akár el is vehetik Magyarország szavazati jogát. 
2018.09.12 16:10
Frissítve: 2018.09.12 18:27

A spanyol katolikus egyház elismerte a szexuális visszaéléseket, de a múltat nem akarja felderíteni

Publikálás dátuma
2018.11.19 20:32

Fotó: AFP/ Pierre-Philippe Marcou
Az utóbbi évtizedekben mintegy 33 perben ítéltek el egyházi személyeket - az eljárások zömét az áldozatok kezdeményezték.
"Az egyház nyíltan elismeri a különböző természetű visszaéléseket és határozott szándéka azokat felszámolni" - olvasta fel a spanyol katolikus püspöki konferencia (CEE) nyilatkozatát Ricardo Blázquez, elnök a szervezet őszi közgyűlésén. Hangsúlyozta: a visszaéléseket nem szabad elfedni, sem azokra téves választ adni, és köszönetet mondott az áldozatoknak, amiért volt bátorságuk feljelentést tenni.
 Az állásfoglalás szerint ezzel segítenek az egyháznak, hogy a történtek tudatában legyen és léphessen. "A bűn az egyéni dimenzión túl az egyházat is megsebzi és kárt okoz másoknak" - tette hozzá. Ricardo Blázquez nem ejtett szót egyetlen konkrét spanyolországi esetről sem, és részleteket olvasott fel az október végi, vatikáni szinódus zárójelentésének témába vágó részéből, amelyben a püspökök leszögezték, hogy szigorú intézkedésekkel kell elejét venni a papok által elkövetett szexuális visszaéléseknek. A vatikáni dokumentum szövege szerint nincs az a bűnbánat, ami ellenszerül szolgálna az áldozatok életét végigkísérő szenvedéseknek. A zárójelentés felvetette a "felelősség és átláthatóság" hiányát is a szexuális visszaélések eseteinek feldolgozásával összefüggésben.  Az El País című napilap szerint a püspöki konferencia egyelőre nem készül felülvizsgálni a múltbéli eseteket, ahogy az történt más országokban. Mint írta, Spanyolországban az elmúlt harminc évben legkevesebb 33 ítélet született egyházi személyekkel szemben fiatalkorúakkal szembeni szexuális visszaélés miatt. Az újság szerint azonban ezekben az ügyekben jellemzően az áldozatok maguk fordultak a hatóságokhoz. A lap közzétette a mallorcai egyházi bíróság egy 2013-as határozatát is, amely megállapította, hogy az egyház "félrenézett", és elfedett fiatalkorúak elleni szexuális visszaéléseket. A spanyol püspöki konferencia október közepén jelentette be: jogi szakértők bevonásával felülvizsgálja cselekvési protokollját, azaz, hogy miként kell eljárni egy-egy gyanús eset észlelésekor.
Szerző
2018.11.19 20:32

Weber, a néppárt csúcsjelöltje programot hirdetett: a nacionalizmus fenyeget

Publikálás dátuma
2018.11.19 18:31

Fotó: AFP/ Abdulhamid Hosbas
A német politikus szerint a II. világháború óta nem volt ilyen veszélyben Európa.
A "nacionalizmus Európában ismét kísértő szelleme" a fő ellenfél a májusi európai parlamenti (EP-) választás kampányában, jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje hétfőn Berlinben. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa csúcsjelölti törekvéseit ismertető tájékoztatóján kiemelte, hogy a második világháború óta most fenyegeti a legnagyobb veszély Európát, külső és belső erők egyaránt az Európai Unió szétzilálására törekednek. Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt politikája mutatja meg, mit is jelent a nacionalizmus - tette hozzá, kiemelve, hogy az AfD "Németország Brexit-pártja", vagyis az a politikai erő, amely szembeszáll az európai integrációval. Az AfD folyton "a nemzetek Európájáról beszél", de szavai mögött a "pőre egoizmus és nacionalizmus" húzódik meg, ezért "az Európa-párti erők központi feladata az elhatárolódás ezektől a jobboldali erőktől szerte Európában" - mondta Manfred Weber. Hangsúlyozta, hogy az EPP "erős nemzetállamokat" akar, de az a meggyőződése, hogy a nemzetállamok "a globalizált világban csak egy erős, egyesült Európában lehetnek erősek". Manfred Weber szavai szerint az EPP választási kampánya "optimista" lesz, az eredményekről szól majd. A politikus Európa legutóbbi válságának - a 2015-ös menekülthullámot nem említve - a 2008-ban elmélyült globális pénzügyi-gazdasági krízist nevezte, és kifejtette, hogy tíz év alatt 13 millió új munkahely jött létre, az EU-tagállamok összesített államháztartási hiánya a hazai össztermék (GDP) arányában számolva 0,9 százalékon, messze a 3 százalékos EU-s határérték alatt van, a gazdasági növekedés pedig meghaladja a 2 százalékot. Mindez azt jelzi, hogy Európa leküzdötte a válságot és "sikerre vezetett az az út, amelyet az EPP megmutatott". Ezért éppen az optimizmust, a bizakodást helyezik a kampány középpontjába, azt az üzenetet, hogy "nagy válságokon is úrrá tudunk lenni, ha összefogunk" - mondta Manfred Weber. Az EPP-nek "világos programja" is lesz, amely egyértelműen tartalmazza majd a többi között azt, hogy a jobbközép erőket összefogó pártcsalád szerint véget kell vetni az illegális migrációnak, de folytatni kell a valóban segítségre szoruló, elesett menekültek támogatására szolgáló áttelepítési programokat - tette hozzá. Kifejtette: elképzelése szerint a kampánynak arról is szólnia kell, hogy az EU "jobb hellyé teszi a világot", ezért az EPP-nek azt az ígéretet kell tennie a választóknak, hogy "ha ránk szavaztok, összefogunk minden erőt, minden tudást, szakembert, adatot és pénzt, és kidolgozunk egy mestertervet a rákbetegségek ellen, hogy Európa legyen az első kontinens, amely megtalálja a választ" ezekre a betegségekre, amelyek az európai lakosság 40 százalékát fenyegetik. Az EPP és a Fidesz viszonyáról szóló kérdésekre válaszolva kiemelte: azt az elvet követi, hogy az alapjogok ügyében egyetlen tagállamnak sem jár "kedvezmény", és támogatja Günther Oettinger német uniós biztos azon gondolatát, miszerint "az alapjogi kérdéseket a jövőben össze kell köti Európa pénzügyeivel", hogy a közösség szankciókkal sújthassa az alapjogokat megsértő tagjait. Azonban pártbeszédre törekszik, amihez az európai pártcsaládok révén rendelkezésre álló fórumokat is használni kell. "Túl sok erő akarja szétszakítani Németországot és Európát, én viszont hidakat akarok építeni" - mondta Manfred Weber. Hozzátette: az idén nyáron nem Budapesten, hanem Bukarestben voltak tömegtüntetések a kormány tevékenysége miatt, Máltán és Szlovákiában pedig meggyilkoltak tényfeltáró újságírókat. Ezeket a tagállamokat szociáldemokrata vezetésű kormány irányítja, mégsem követeli, hogy zárják ki a pártokat a szociáldemokraták EU-s pártcsaládjából, mert a párbeszédet fenn kell tartani - fejtette ki Manfred Weber. Arra a kérdésre, hogy miért nem pályázza meg a CSU elnöki tisztségét, elmondta, hosszú mérlegelés után úgy döntött, hogy az EPP-csúcsjelölti feladataira összpontosít és nem osztja meg erejét két nagy, egész embert követelő kihívás között.
Szerző
2018.11.19 18:31