Szoftverekkel spórolnának a nagyobb beruházásokon

Publikálás dátuma
2018.09.12 17:22
illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Az építőipar összes folyamatát lefedő szoftverek használatával akár 30 százalékkal olcsóbban is meg lehetne valósítani a nagyobb beruházásokat.
Átlagosan 30 százalékos költségmegtakarítás és 25 százalékos hatékonyságnövekedés lenne elérhető a speciális szoftverek alkalmazásával az építőiparban az 1-1,5 milliárd forintot meghaladó beruházásoknál – véli az építészszoftverek terén piacvezető Graphisoft Magyarországért felelős vezetője. Reicher Péter szerint ezért digitalizálni kell a teljes építőipart, mert 2020 után - amikortól csökkennek az uniós  források - csak így maradhat versenyképes az ágazat a hazai és a nemzetközi piacokon. A Graphisoft fejlesztette ki a világ első 3D alapú tervezőszoftverét, amelyet ma számos építész használ Magyarországon is. A cég most azt szeretné elérni, hogy a teljes építőiparban, az összes folyamatot lefedően megvalósuljon a digitalizáció, és ebben szintén piacvezetők szeretnének lenni. A német piachoz képest azonban még alacsony a magyar építőipari vállalatok igénye a digitalizációra. A teljes világpiaci átlag sem sokkal jobb persze: az építőipar általában a második legkevésbé digitalizált ágazat, miközben az Európai Unió GDP-jének 10 százalékát adja. Egy úgynevezett BIM-szemléletű (Épületinformációs modell) többféle tervezési feladatot integráló rendszerrel ugyanakkor még csupán 20 százalékos költségmegtakarítással számolva is 200 millió forintot lehet megspórolni egy 1 milliárd forintos projekt esetében, ami lényegesen több, mint amibe ezek a szoftverek kerülnek – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Reicher Péter. 
Ezekkel a szoftverekkel ugyanis kiküszöbölhető, hogy - jelentős többletköltséget eredményezve - utólag vissza kelljen bontani az átgondolatlanul megtervezett épületrészeket. De javítható általa az épületek energiahatékonysága is: pusztán már azzal is, ha többféleképpen lemodellezik az energiafelhasználás változását attól függően, hogy hogyan érné a napsütés az adott épületet - említett egy példát. Az építőipar digitalizációja ráadásul növelné az egyes részterületek - a tervezés, a kivitelezés, az üzemeltetés - közötti együttműködést a beruházások során, ma ugyanis a különböző szakterületek általában  egymással nem kompatibilis szoftvereket használnak, egymástól lényegében elkülönülve működnek, ez pedig jelentősen megnöveli a beruházások idő és finanszírozási igényét. A BIM-szemlélettel fejlesztett szoftverek használata számos országban - az Amerikai Egyesült Államokban, Norvégiában, Finnországban és az Egyesült Királyságban - már évek óta ajánlott, illetve kötelező bizonyos beruházási érték fölött, tavaly óta pedig Svédország, a nyugat-balkáni régió és Japán kormányai ajánlják vállalataiknak a BIM-szoftverek használatát. Magyarországon még csak egyes projektek esetén használják, például a Liget vagy a Puskás Stadion építésénél már alkalmaztak egyes részfeladatoknál ilyen szoftvereket – mondta kérdésünkre Reicher Péter. Megjegyezte: uniós szinten készül ezzel kapcsolatban egy szabályozás, amely majd bekerülhet a hazai gyakorlatba is. A múlt héten tartott sajtótájékoztatóján a Magyar Mérnöki Kamara is a projektek előkészítetlenségével, az átgondolatlan tervezéssel magyarázta a nagy állami beruházások költségeinek menet közbeni ugrásszerű növekedését. A Magyar Építész Kamara és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közreműködésével ezért egyfajta kódexet dolgoztak ki, amely keretek közé szorítaná a beruházási folyamatokat, hogy azok határidőre és költségkereten belül készüljenek el.
A kormánynak is elküldött ajánlásban többek között alkalmassági, felelősségi és összeférhetetlenségi követelményeket fogalmaztak meg az állami beruházások résztvevőire nézve, valamint megkövetelnék, hogy a kivitelezőt kész tervek alapján válasszák ki. Úgy vélik: egy hosszabb tervezési szakasszal, a kivitelezési tervekből adott árajánlattal reálisabb idő- és költségkeretek állíthatók fel, amelyek automatikusan visszafognák a túlárazást. A nagy állami beruházások esetén gyakran ugranak meg menet közben az eredetileg tervezett költségek: a 4-es metró projekt költsége például az eredetileg tervezett 120 milliárd forintról csaknem a négyszeresére kúszott fel; a Puskás Stadion építésének költségeit 2013-ban még 70 milliárd forintra tették, de ma ennek már majdnem háromszorosáról szólnak a hírek.
2018.09.12 17:22

Ötször nagyobb a jólét Budapesten, mint Nógrád megyében

Publikálás dátuma
2018.09.23 13:27
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Még a főváros és Pest megye között is jelentős a különbség.
A leggyakrabban figyelt jóléti mutató, az egy főre jutó GDP, 4,7-szer olyan magas Budapesten, mint Nógrád megyében és 3,6-szer olyan magas, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – írja a Portfolio Virág Balázs Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadása alapján. A portál szerint a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója hozzátette: ezen a jelentős területi fejlettségi különbségen az uniós források, illetve a jegybank által indított Növekedési Hitelprogram sem igazán tudott enyhíteni. A portál szerint az előadáson elhangzott, hogy – az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest Budapesten 136 százalék volt a legutóbbi, 2016-os adat szerint, míg ugyanez Nógrád megyében mindössze 29 százalékos volt, azaz a megye átlagában 4,7-szeres a jóléti különbség. – Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában ugyanez a két szám 136 százalék és 38 százalék, tehát 3,6-szeres a különbség. – de jelentős a különbség a közép-magyarországi régiót alkotó Budapest (136 százalék) és Pest megye (70 százalék) között is. – Győr-Moson-Sopron megye az uniós átlag 92 százalékánál állt, míg a dél-dunántúli és dél-alföldi megyék csak 40-50 százalék körül.
2018.09.23 13:27
Frissítve: 2018.09.23 13:27

Sokan hagyták az utolsó pillanatra a fűtési rendszer ellenőrzését, a roham miatt áremelkedés lehet

Publikálás dátuma
2018.09.23 11:29
FOTÓ: Vajda József
Fotó: /
Iparági információk szerint csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel.
Minden évben szeptember 15-én indul a hivatalos fűtési szezon Magyarországon, és idén is rengeteg család hagyta az utolsó pillanatra a fűtési rendszer ellenőrzését – hívja fel a figyelmet a Pénzcentrum. A portál iparági információk alapján azt írja: már most jellemző, hogy
csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel. A roham miatt áremelkedésre számíthatnak a családok: kiszállási díjtól függően, 15-30 ezer forint között mozog egy általános ellenőrzés.
A cikkben kiemelik, hogy az ellenőrzés nagyon is ajánlott, hiszen a fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak. A gázkészülék lángőrét tilos kiiktatni, működését nem szabad műszakilag módosítani. Noha a radiátorok légtelenítését magunk is elvégezhetjük, a hőtermelő-berendezések ellenőrzését csak gázszerelői igazolvánnyal rendelkező, szakképesített személy intézheti.
2018.09.23 11:29
Frissítve: 2018.09.23 11:29