Szoftverekkel spórolnának a nagyobb beruházásokon

Publikálás dátuma
2018.09.12 17:22
illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Az építőipar összes folyamatát lefedő szoftverek használatával akár 30 százalékkal olcsóbban is meg lehetne valósítani a nagyobb beruházásokat.
Átlagosan 30 százalékos költségmegtakarítás és 25 százalékos hatékonyságnövekedés lenne elérhető a speciális szoftverek alkalmazásával az építőiparban az 1-1,5 milliárd forintot meghaladó beruházásoknál – véli az építészszoftverek terén piacvezető Graphisoft Magyarországért felelős vezetője. Reicher Péter szerint ezért digitalizálni kell a teljes építőipart, mert 2020 után - amikortól csökkennek az uniós  források - csak így maradhat versenyképes az ágazat a hazai és a nemzetközi piacokon. A Graphisoft fejlesztette ki a világ első 3D alapú tervezőszoftverét, amelyet ma számos építész használ Magyarországon is. A cég most azt szeretné elérni, hogy a teljes építőiparban, az összes folyamatot lefedően megvalósuljon a digitalizáció, és ebben szintén piacvezetők szeretnének lenni. A német piachoz képest azonban még alacsony a magyar építőipari vállalatok igénye a digitalizációra. A teljes világpiaci átlag sem sokkal jobb persze: az építőipar általában a második legkevésbé digitalizált ágazat, miközben az Európai Unió GDP-jének 10 százalékát adja. Egy úgynevezett BIM-szemléletű (Épületinformációs modell) többféle tervezési feladatot integráló rendszerrel ugyanakkor még csupán 20 százalékos költségmegtakarítással számolva is 200 millió forintot lehet megspórolni egy 1 milliárd forintos projekt esetében, ami lényegesen több, mint amibe ezek a szoftverek kerülnek – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Reicher Péter. 
Ezekkel a szoftverekkel ugyanis kiküszöbölhető, hogy - jelentős többletköltséget eredményezve - utólag vissza kelljen bontani az átgondolatlanul megtervezett épületrészeket. De javítható általa az épületek energiahatékonysága is: pusztán már azzal is, ha többféleképpen lemodellezik az energiafelhasználás változását attól függően, hogy hogyan érné a napsütés az adott épületet - említett egy példát. Az építőipar digitalizációja ráadásul növelné az egyes részterületek - a tervezés, a kivitelezés, az üzemeltetés - közötti együttműködést a beruházások során, ma ugyanis a különböző szakterületek általában  egymással nem kompatibilis szoftvereket használnak, egymástól lényegében elkülönülve működnek, ez pedig jelentősen megnöveli a beruházások idő és finanszírozási igényét. A BIM-szemlélettel fejlesztett szoftverek használata számos országban - az Amerikai Egyesült Államokban, Norvégiában, Finnországban és az Egyesült Királyságban - már évek óta ajánlott, illetve kötelező bizonyos beruházási érték fölött, tavaly óta pedig Svédország, a nyugat-balkáni régió és Japán kormányai ajánlják vállalataiknak a BIM-szoftverek használatát. Magyarországon még csak egyes projektek esetén használják, például a Liget vagy a Puskás Stadion építésénél már alkalmaztak egyes részfeladatoknál ilyen szoftvereket – mondta kérdésünkre Reicher Péter. Megjegyezte: uniós szinten készül ezzel kapcsolatban egy szabályozás, amely majd bekerülhet a hazai gyakorlatba is. A múlt héten tartott sajtótájékoztatóján a Magyar Mérnöki Kamara is a projektek előkészítetlenségével, az átgondolatlan tervezéssel magyarázta a nagy állami beruházások költségeinek menet közbeni ugrásszerű növekedését. A Magyar Építész Kamara és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közreműködésével ezért egyfajta kódexet dolgoztak ki, amely keretek közé szorítaná a beruházási folyamatokat, hogy azok határidőre és költségkereten belül készüljenek el.
A kormánynak is elküldött ajánlásban többek között alkalmassági, felelősségi és összeférhetetlenségi követelményeket fogalmaztak meg az állami beruházások résztvevőire nézve, valamint megkövetelnék, hogy a kivitelezőt kész tervek alapján válasszák ki. Úgy vélik: egy hosszabb tervezési szakasszal, a kivitelezési tervekből adott árajánlattal reálisabb idő- és költségkeretek állíthatók fel, amelyek automatikusan visszafognák a túlárazást. A nagy állami beruházások esetén gyakran ugranak meg menet közben az eredetileg tervezett költségek: a 4-es metró projekt költsége például az eredetileg tervezett 120 milliárd forintról csaknem a négyszeresére kúszott fel; a Puskás Stadion építésének költségeit 2013-ban még 70 milliárd forintra tették, de ma ennek már majdnem háromszorosáról szólnak a hírek.
2018.09.12 17:22

321,91 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:06
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Az euróval szemben alig változott, a dollárral és a svájci frankkal szemben kissé erősödött a forint péntekre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a csütörtök esti 321,98 forint után péntek reggel nyolc óra előtt 321,91 forinton jegyezték.
A dollár jegyzése 284,42-ről 283,88 forintra, a svájci franké pedig 282,73 forintról 282,08 forintra csökkent péntek reggelre.
Szerző
2018.11.16 08:06

Igazából hetekig dübörög a Fekete Péntek

Publikálás dátuma
2018.11.16 07:30

Fotó: Wavebreakmedia/
Beindult az év végi akciószezon az e-kereskedelemben, az év hátralévő időszakában szinte minden napra jut valami akció.
Már nem csak egy péntek a Fekete Péntek: az Amerikából importált kereskedelmi akciónap, a Black Friday a magyar vásárlási szokások és elvárások nyomán egyre inkább átalakul a hazai e-kereskedelemben. A webáruházak változatos elnevezésekkel – Mega Szerda, Pink Péntek, Red Week, Black Friday Maraton – próbálják vásárlásra csábítani az év utolsó heteiben a meglehetősen árérzékeny magyar internetes vásárlókat. November végéig lényegében minden napra jut olyan akció, amelyen jelentős kedvezményekkel lehet vásárolni. Tavaly még úgy tűnt, egyre inkább összezárnak a webáruházak, hiszen a többség az Amerikai Egyesült Államokban szokásos hálaadás utáni pénteken egyszerre szervezte meg az év egyik legnagyobb akcióját, a Black Fridayt, az idén azonban megfordulni látszik a trend. A magyar vásárlók számára a Black Friday – az eredeti amerikai kezdeményezést szabadon értelmezve – egy 1-2 hétig tartó akciós időszakot jelent, a hazai kereskedők számára pedig egy olyan dedikált akcióhullámot, amikor nagyobb értékű termékeket szélesebb választékban kínálnak, sort kerítve ezzel a beragadt készletek kisöprésére is. Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője szerint ennek egyik oka, hogy későre esik a Black Friday „hivatalos” napja – az idén ez november 23. -, ezért több áruház már ezen a néven korábban meghirdeti akcióját. A Black Fridayt öt éve Magyarországon is meghonosító legnagyobb hazai webáruház például éppen ma akciózik. Van ugyanakkor olyan webáruház is, amelyik már nyáron is ezzel a hívószóval hirdette leárazásait. Ezekre a lépésekre természetesen a többi kereskedő is reagál, és maga is meghirdet valamilyen akciót, bár nem feltétlenül Black Friday néven – magyarázza Madar Norbert. A folyamatos akciózás valójában a kereskedőknek is kedvezőbb, hiszen egyrészt nem egyszerre szakad rá a logisztikára a tetemes mennyiségű megvásárolt áru házhoz szállításának feladata, másrészt az árérzékeny magyar vásárlókat leginkább az akciókon keresztül lehet megfogni. Ha pedig folyamatosan van valamilyen leértékelés, akkor a vásárló nem pártol át másik webáruházhoz. Márpedig a vevők megtartásáért erős küzdelem folyik a webáruházak között, hiszen az internetes vásárlók létszáma lassan eléri a plafonját. A GKI Digital várakozásai szerint az idei Black Friday-akciók során összességében  800-840 ezer vásárló rendel majd online különböző árucikkeket, fejenként 45-50 ezer forint értékben, tíz vásárlóból négy pedig várhatóan kétszer is vásárol majd. Az internetes vásárlások száma így összességében elérheti az 1,2 milliót is, az online költések összértéke pedig meghaladhatja 
40 milliárd
forintot. Ez az egész évre várható online kiskereskedelmi forgalom csaknem 9 százalékát jelenti.
A korábbi években komoly kihívások elé állította a webáruházakat és a futárcégeket a Black Friday és a karácsonyi vásárlási dömping, számos csomag csak jelentős késéssel érkezett meg - volt, ami karácsony után. Tavaly már kevesebb volt a fennakadás, az idén pedig még kevésbé számítanak ilyen problémára az e-kereskedelemben jártas szakemberek.  A webáruházak ugyanis tanultak a korábbi évek összeomlásaiból, és már több futárcéggel is leszerződnek az ünnepi időszakra – van olyan webáruház, amely öt logisztikai partnerrel is dolgozik ebben az időszakban -, így ha az egyik kiesik, még mindig bevethető a másik. Gyors házhoz szállítást sem ígérnek ilyenkor: a többség előre felhívja a figyelmet arra, hogy a kiszállítás az ünnepi időszakban több napig vagy akár hétig is eltarthat. Emiatt fel is értékelődött a többcsatornás értékesítés szerepe: a webáruház mellett működő, hagyományos „offline” bolthálózat ugyanis lehetővé teszi az online rendelt termékek személyes átvételét. Ez pedig egyrészt enyhíti a logisztikai partnerek ünnepi időszakban jelentkező extrém terhelését, másrészt a vásárlók is előnyben részesítik: tízből hat esetben – ha elérhető távolságban van egy bolt - az online vásárlók inkább a személyes átvételt választják a kiszállítási díj megfizetése helyett.

Ez még nem a Karácsony

Bár Amerikában hagyományosan a karácsonyi vásárlási szezont nyitja meg Black Friday, a GKI Digital kutatása szerint a magyar vásárlók a fekete pénteki akciók során elsősorban még nem a karácsonyi ajándékokat veszik meg – azzal megvárják a decemberi fizetést -, hanem saját maguknak vásárolnak. A webáruházak többnyire 20-30, vagy akár 50-70 százalékos kedvezménnyel kínálják termékeiket, a paletta az akciós pelenkától a jutányos áron megvásárolható jachtig terjed. A vásárlók körében legnépszerűbb termékek ilyenkor a szórakoztató-elektronikai cikkek, a számítástechnikai eszközök, az okostelefonok, a játékkonzolok és a háztartási gépek. Az akciós termékek megvásárlásával összességében többmilliárd forintot spórolhatnak a vásárlók az eredeti listaárakhoz képest.  

Megszaporodnak a kamu webáruházak

A Black Friday és a karácsony előtti időszakban megszaporodnak az olyan, jellemzően egyszerű felépítésű, bombasztikus ajánlatokkal kecsegtető  honlapok, amelyek valódi teljesítés helyett átverik a vásárlókat. Érdemes ezért óvatosan eljárni az olyan honlapokról történő rendelésekkel, amelyeknél nem található érdemi információ az eladóról – hívta fel a figyelmet az innovációs tárca. A webáruházak egyébként kötelesek feltüntetni az üzemeltető nevét vagy cégnevét, fizikai címét, székhelyét és elérhetőségeit. Az internetes vásárlás előtti tájékozódást segíti a súlyos jogsértést elkövető webáruházakat összegyűjtő adatbázis is, amely a www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu címen érhető el. A tárca szerint gyakori probléma, hogy az interneten rendelt, de az üzletben személyesen átvett termékekre nem biztosít a kereskedő elállást, holott a vásárlónak erre is lehetősége van. Több webáruház pedig csak akkor venné vissza a terméket elállás keretében, ha eredeti csomagolásban küldik vissza, pedig az elállási jog nem köthető az eredeti doboz megőrzéséhez. Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, vissza kell juttatnia a terméket a kereskedőhöz, a vállalkozás pedig haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül köteles visszatéríteni a fizetéssel azonos módon a vételárként megfizetett teljes összeget, ideértve a szállítási díjat is. A kereskedőnek egyes termékkörökre nem kell elállási jogot biztosítania. Ilyenek például a gyorsan romló élelmiszerek, a kibontott csomagolású CD-k, DVD-k, szoftverek, letöltött programok, vagy a fogyasztó egyedi utasításai alapján gyártott termékek. 

2018.11.16 07:30
Frissítve: 2018.11.16 07:30