Szoftverekkel spórolnának a nagyobb beruházásokon

Publikálás dátuma
2018.09.12 17:22
illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Az építőipar összes folyamatát lefedő szoftverek használatával akár 30 százalékkal olcsóbban is meg lehetne valósítani a nagyobb beruházásokat.
Átlagosan 30 százalékos költségmegtakarítás és 25 százalékos hatékonyságnövekedés lenne elérhető a speciális szoftverek alkalmazásával az építőiparban az 1-1,5 milliárd forintot meghaladó beruházásoknál – véli az építészszoftverek terén piacvezető Graphisoft Magyarországért felelős vezetője. Reicher Péter szerint ezért digitalizálni kell a teljes építőipart, mert 2020 után - amikortól csökkennek az uniós  források - csak így maradhat versenyképes az ágazat a hazai és a nemzetközi piacokon. A Graphisoft fejlesztette ki a világ első 3D alapú tervezőszoftverét, amelyet ma számos építész használ Magyarországon is. A cég most azt szeretné elérni, hogy a teljes építőiparban, az összes folyamatot lefedően megvalósuljon a digitalizáció, és ebben szintén piacvezetők szeretnének lenni. A német piachoz képest azonban még alacsony a magyar építőipari vállalatok igénye a digitalizációra. A teljes világpiaci átlag sem sokkal jobb persze: az építőipar általában a második legkevésbé digitalizált ágazat, miközben az Európai Unió GDP-jének 10 százalékát adja. Egy úgynevezett BIM-szemléletű (Épületinformációs modell) többféle tervezési feladatot integráló rendszerrel ugyanakkor még csupán 20 százalékos költségmegtakarítással számolva is 200 millió forintot lehet megspórolni egy 1 milliárd forintos projekt esetében, ami lényegesen több, mint amibe ezek a szoftverek kerülnek – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Reicher Péter. 
Ezekkel a szoftverekkel ugyanis kiküszöbölhető, hogy - jelentős többletköltséget eredményezve - utólag vissza kelljen bontani az átgondolatlanul megtervezett épületrészeket. De javítható általa az épületek energiahatékonysága is: pusztán már azzal is, ha többféleképpen lemodellezik az energiafelhasználás változását attól függően, hogy hogyan érné a napsütés az adott épületet - említett egy példát. Az építőipar digitalizációja ráadásul növelné az egyes részterületek - a tervezés, a kivitelezés, az üzemeltetés - közötti együttműködést a beruházások során, ma ugyanis a különböző szakterületek általában  egymással nem kompatibilis szoftvereket használnak, egymástól lényegében elkülönülve működnek, ez pedig jelentősen megnöveli a beruházások idő és finanszírozási igényét. A BIM-szemlélettel fejlesztett szoftverek használata számos országban - az Amerikai Egyesült Államokban, Norvégiában, Finnországban és az Egyesült Királyságban - már évek óta ajánlott, illetve kötelező bizonyos beruházási érték fölött, tavaly óta pedig Svédország, a nyugat-balkáni régió és Japán kormányai ajánlják vállalataiknak a BIM-szoftverek használatát. Magyarországon még csak egyes projektek esetén használják, például a Liget vagy a Puskás Stadion építésénél már alkalmaztak egyes részfeladatoknál ilyen szoftvereket – mondta kérdésünkre Reicher Péter. Megjegyezte: uniós szinten készül ezzel kapcsolatban egy szabályozás, amely majd bekerülhet a hazai gyakorlatba is. A múlt héten tartott sajtótájékoztatóján a Magyar Mérnöki Kamara is a projektek előkészítetlenségével, az átgondolatlan tervezéssel magyarázta a nagy állami beruházások költségeinek menet közbeni ugrásszerű növekedését. A Magyar Építész Kamara és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közreműködésével ezért egyfajta kódexet dolgoztak ki, amely keretek közé szorítaná a beruházási folyamatokat, hogy azok határidőre és költségkereten belül készüljenek el.
A kormánynak is elküldött ajánlásban többek között alkalmassági, felelősségi és összeférhetetlenségi követelményeket fogalmaztak meg az állami beruházások résztvevőire nézve, valamint megkövetelnék, hogy a kivitelezőt kész tervek alapján válasszák ki. Úgy vélik: egy hosszabb tervezési szakasszal, a kivitelezési tervekből adott árajánlattal reálisabb idő- és költségkeretek állíthatók fel, amelyek automatikusan visszafognák a túlárazást. A nagy állami beruházások esetén gyakran ugranak meg menet közben az eredetileg tervezett költségek: a 4-es metró projekt költsége például az eredetileg tervezett 120 milliárd forintról csaknem a négyszeresére kúszott fel; a Puskás Stadion építésének költségeit 2013-ban még 70 milliárd forintra tették, de ma ennek már majdnem háromszorosáról szólnak a hírek.

Megmentené a jelzáloghiteleseket a kockázattól az MNB

Publikálás dátuma
2019.04.18 09:10
Népszava
Hamarosan személyre szabott tájékoztatást és ajánlatot kapnak az adósok bankjuktól arról, hogyan válthatják át változó kamatozású jelzáloghitelüket biztonságosabb konstrukcióra.
Legkésőbb szeptember 30-ig levelet kapnak bankjuktól azok az adósok, akik 2015. február 1-je előtt vettek fel olyan változó kamatozású jelzáloghitelt, amelynek részleteit még legalább 15 évig törleszteniük kell. A jegybank napokban megjelent ajánlása szerint a bankoknak arról kell tájékoztatniuk ügyfeleiket, hogyan tudják átváltani változó kamatozású hitelüket fix kamatozásúra, illetve milyen kockázatokkal néznek szembe, ha ezt nem teszik meg. Ez utóbbit az adott hitelre vonatkozó konkrét számításokkal kell bemutatniuk a bankoknak az MNB formanyomtatványán. Akiknek már csak 10 évük van hátra a futamidőből, azoknak 2020. január 31-ig kell kiküldeni a tájékoztatókat, ezt követően pedig évente kell a kockázatokról és a lehetőségekről tájékoztatást adni. Mindennek célja, hogy a lehető legtöbben váltsák át hitelüket kiszámíthatóbb és hosszú távon biztonságosabb, rögzített kamatozású kölcsönre, hiszen annak törlesztőrészlete egy rosszabbodó kamatkörnyezetben sem emelkedik majd. Az újonnan fölvett hitelek 95 százaléka már fix kamatozású kölcsön, ám a meglévő jelzáloghitel-állomány 60 százaléka még mindig változó kamatozású. Ezt csökkentené le a jegybank 10-15 százalékra – jelentette be Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy konferencián, ahol felrótta a bankoknak, hogy sokba kerül a meglévő hitelek kiváltása. Ma Magyarországon ennek díja az adott kölcsön 1,5-2 százaléka között mozog ugyanis, miközben számos európai országban mindössze 0,5 százalékba kerül, vagy teljesen ingyenes.  A jegybank ajánlása éppen utóbbiak irányba terelné a bankokat. Aszerint ugyanis a tájékoztatóban fel kell vázolniuk a bankoknak legalább két olyan szerződésmódosítási lehetőséget is, amellyel 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzített hitelre válthatnának az adósok. A lehetőséggel legalább 30 napig lehetne élni, és a bankoknak minden évben ki kellene küldeniük ilyen ajánlatokat. Az MNB azt is elvárja a bankoktól, hogy a szerződésmódosítás során legfeljebb csak az ahhoz „közvetlenül kapcsolódó és objektíven indokolható díjakat és költségeket” számoljanak fel. Továbbá azt is, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet azok számára, akik a bemutatott szerződésmódosítást a törlesztőrészlet növekedése miatt nem tudják elfogadni, de jelzik a banknak, hogy szeretnének szerződést módosítani.  – Jelen ismereteink szerint nem lesznek speciális ajánlatok a levélben: az ügyfelek ugyanazokkal a kölcsönökkel találkoznak majd, amelyek egyébként is elérhetők. Új elem viszont, hogy a két ajánlatra szerződésmódosítással válthatnának – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte ezzel több százezer forintot és rengeteg időt spórolhatnak meg az adósok, hiszen nem lesz újabb értékbecslés és csökkennek az adminisztrációs terhek is. A hitelkiváltásoknak jelenleg komoly akadálya ugyanis, hogy a kölcsön átalakításakor újraindul az egész hitelfelvételi „tortúra”: az adósoknak ismét át kell esniük az értékbecslésen, be kell szerezniük számos dokumentumot, közjegyzői díjat kell fizetniük. Ezek pedig akár 100-200 ezer forint körüli kiadást is jelenthetnek. Még ezzel a könnyítéssel együtt is kérdéses azonban, hogy az adósok azonnal a bankba rohannak-e majd szerződést módosítani, hiszen a tájékoztatóban azt látják majd, törlesztőrészletük a kamatok fixálását követően emelkedni fog. Egy öt évvel ezelőtt 20 éves futamidőre, változó kamatozású konstrukcióban felvett, 20 millió forintos hitelből mára nagyjából 16 millió forintnyi tőketartozás maradt. Ez jelenleg 3 hónapos kamatperiódussal számolva körülbelül 110 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. Amennyiben az adós ezt a hitelt fixálná, akkor az a Bank360 számításai szerint – a legkedvezőbb, 4,5 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) elérhető ajánlat alapján – a következő 15 évre havi 121 502 forintos törlesztőrészletet jelentene. Kezdetben a kamatfixálás tehát több mint havi 10 ezer forintos többletköltséget jelentene, ám ez a hátrány Veres Patrik szerint gyorsan ledolgozható. A jegybank ugyan továbbra sem emelte meg a hitelek törlesztőrészleteit jelentősen befolyásoló alapkamatot, az elmúlt év alapján azonban jól látszik, hogy a nem konvencionális eszközök minimális elmozdítása és a nemzetközi környezet változásai is sokat számítanak – magyarázza Veres Patrik. Az idén január-februárban a változó kamatozású hitelek átlagos költsége 3,48 százalék volt, míg tavaly ugyanekkor még 3,05 százalék. Az alig fél százalékos változás a fenti hitelösszegnél a törlesztőrészlet nagyjából havi 2 ezer forintos emelkedését jelentette. A kamatok fixálásával viszont – bár kezdetben drágábbnak tűnik – éppen az ilyen helyzeteket lehet hosszú távon elkerülni. A szakértők ráadásul továbbra is egyetértenek abban, hogy hamarosan szigorúbb monetáris politika jöhet, amelynek következtében borítékolható a törlesztőrészletek további emelkedése. Veres Patrik szerint hosszú távon nem teljesíthetetlen az MNB célkitűzése a nem fix hitelek 10-15 százalékra szorítását illetően, de pusztán a lakosság pénzügyi tudatosságára alapozni ehhez nem elég. Úgy véli: a jegybank ezért valószínűleg további eszközöket is bevet majd a cél érdekében.    

Egyre többen váltják ki régi hitelüket

A lakásvásárlásra, építkezésre, korszerűsítésre, bővítésre felvett jelzálogkölcsönök mellett a hitelkiváltások száma is emelkedett tavaly 2 százalékkal, ami összegszerűen egyharmados bővülést jelent. Tavaly egy igénylő 5,7 millió forintot vett fel erre a célra, míg 2017-ben 4,4 milliót – derül ki a KSH adataiból. Tavaly egyébként összesen 4,1 százalékkal több, mintegy 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 36 százalékkal nagyobb, mintegy 823 milliárd forint értékben. A teljes lakáshitelállomány ezzel a tizedével nőtt, és 2018. december 31-én már 3324 milliárd forintra rúgott. Ezen belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról 82 százalékra emelkedett.   

Frissítve: 2019.04.18 10:46

Még a húsvét sem segített a tojástermelőkön

Publikálás dátuma
2019.04.18 07:32
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szinte példátlan, hogy húsvét előtt csökkenjen a tojás ára, de most ez történt.
Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság . Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke a lapnak elmondta, az alacsony árszint annak a következménye, hogy az elmúlt időszak piaci anomáliái után - amelyeket a madárinfluenza és a fipronilbotrány okozott - helyreállt ugyan az ágazat termelőképessége, de az integráció alacsony foka miatt a tojástermelők érdekérvényesítő képessége jóval kisebb a koncentrált kiskereskedelemmel szemben. A tojás ennek megfelelően már áruházba becsalogató termék lett: a Blokk.com öt áruházláncot vizsgáló körképe szerint a darabonként 27-30 forint közötti árak 28-31 százalékos áruházi akciókat jelentenek. A Tojásszövetség alelnöke szerint, hogy jelenleg az önköltséget ugyan még kitermelik, de félő, hogy a húsvét utáni időszakban, amikor jelentősen csökken a kereslet, az árak tovább esnek, így a nyáron esedékes takarmánybeszerzéseket és az állománycserét nem tudják majd finanszírozni a termelők. Ezért félő, hogy sokan nemcsak csökkentik a termelést, hanem fel is hagynak vele - mondta a szakember a Világgazdaságnak.