10 millió új munkahelyet hozhat az EU afrikai nyitása

Publikálás dátuma
2018.09.12 14:32
Az Európai Unió és az Afrikai Unió 2017-es abidjani csúcstalálkozója - illusztráció.
Fotó: AFP/ ISSOUF SANOGO
Az EB egy szoros "Afrika-Európa szövetség" létrehozására tett javaslatot az Afrikába irányuló beruházások jelentős növelése, a kereskedelem megerősítése, a munkahelyteremtés, valamint az oktatásba és a készségfejlesztésbe történő beruházások érdekében.
Nagy-Britannia után az Európai Unió figyelme is Afrika felé fordult: az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szerda délelőtti évértékelő beszédében már hangsúlyozta, jótékonykodás helyett igazi partnerségre alapuló kapcsolatokat kell kiépíteni a kontinens országaival. Afrika a nemzetközi kereskedelmének 36 százalékát már így is ez EU-val folytatja - mondta Juncker -, ezeket a kapcsolatokat kell erősíteni.
Az EB-elnök kijelentéseinek megfelelő bizottsági tájékoztatás szerint a javaslatcsomag az Európai Unió és az Afrikai Unió részvételével tavaly novemberben Abidjanban megrendezett csúcstalálkozó során tett kötelezettségvállalásokra épít - írja az MTI. A csúcstalálkozón a két kontinens egy hatékonyabb gazdasági ütemtervhez szükséges intézkedések meghatározásában állapodott meg.
Mint írták, az Afrika és az EU partnerségének megerősítését célzó javaslat egyebek mellett a stratégiai beruházások ösztönzését és a magánszektor szerepének javítását tűzte ki célul, támogatja az oktatás és a foglalkoztatás lehetőségeinek kiszélesítését, segíti a gazdasági integrációban és a kereskedelemben rejlő lehetőségek kiaknázását. Végezetül pedig jelentős nagyságú pénzügyi erőforrások mozgósítására tesz javaslatot.
A bizottság szerint a szövetségnek már a következő öt évben konkrét eredményei lesznek: akár 10 millió új munkahely is létesülhet.
Hosszabb távon, a 75 millió euró összegű külső beruházási terv keretében tervezett beruházási program révén 800 ezer munkahely jön majd létre. A 2020-ig mozgósított uniós pénzügyi támogatásnak köszönhetően 35 ezer afrikai hallgató és tudományos dolgozó vesz majd részt az Erasmus+ programban. 750 ezer ember részesülhet készségfejlesztő szakképzésben, 30 millió ember és vállalkozás jut majd villamos energiához, valamint 24 millió ember vehet majd igénybe minden évszakban járható utakat a közlekedési infrastruktúrába történő beruházások révén - tették hozzá.
2018.09.12 14:32

Ráfizethetünk a külföldi vásárlásra

Publikálás dátuma
2018.09.24 13:47

Fotó: / Kállai Márton
Egyre több kártyaleolvasó terminál és automata teszi lehetővé úgynevezett helyszíni átváltással a forintban történő fizetést is külföldön. Ez azonban sokba kerülhet.
Több, a külföldi bankkártya-tranzakciók helyszíni átszámítását érintő panasz is érkezett az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélszolgálatához, amelyben az ügyfelek azt sérelmezték, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást a helyszíni valutaátváltási szolgáltatás kedvezőtlen feltételeiről. Előfordult az is, hogy a külföldi készpénzkiadó automata kizárólag az üzemeltető által meghatározott árfolyamon átszámított forintösszeg elfogadását tette lehetővé. Ez azonban ellentétes a vonatkozó európai uniós szabályozással – hívta fel a figyelmet közleményében a jegybank. A külföldön is egyre gyakrabban előforduló, a bankkártya tranzakciókhoz - vásárláshoz, készpénzfelvételhez - kapcsolódó helyszíni átváltás (dinamikus valutakonverzió, vagyis DCC) választható, de többletköltségekkel járó kényelmi szolgáltatás. A DCC-t nyújtó készülékek a bankkártya első 6 számjegye alapján azonosítják a kártyakibocsátó országot, és a bankkártya pénznemét, így az üzemeltetést végző külföldi szolgáltató által meghatározott árfolyamon azonnal átszámítják a vásárlás vagy készpénzfelvétel összegét forintra is. A helyszíni átváltással kalkulált forintösszeget azonban nem kötelező elfogadni – hangsúlyozta az MNB. A fogyasztó minden esetben dönthet úgy, hogy a vásárlás ellenértékét az adott ország helyi pénzében fizeti ki: e lehetőséget az ATM vagy a terminál kijelzőjén is jól láthatóan meg kell jeleníteni. Ebben az esetben a vásárlási összeg forintra átszámítása és bankszámlára terhelése a – jellemzően kedvezőbb árfolyamú – „hagyományos” kártyatársasági és banki átváltással történik. A DCC az azonnali forint-átszámítással látszólag átláthatóbbá teszi a vásárlást és a készpénzfelvételt, hiszen már a tranzakcióval egyidejűleg látni lehet a számláról levonandó fix forintösszeget. E szolgáltatás azonban - az üzemeltetést végző külföldi szolgáltató díja, valamint a kártyabirtokos szempontjából rendkívül kedvezőtlen árfolyam miatt - gyakran magasabb költséggel jár, mintha a helyi pénzben történő fizetést és a saját bank általi átváltást választaná az ügyfél.  A „hagyományos” átváltásnál a kártyatársaságok a külföldi kártyás ügyletek összegét – függetlenül attól, melyik országban történik a fizetés – először euróban vagy amerikai dollárban terhelik tovább a magyarországi hitelintézet felé. Amennyiben a kártyához forint számla kapcsolódik, a hazai bank ezután egy előre meghatározott árfolyamon átváltja a kártyatársaság által küldött összeget forintra. A kártyás fizetéseknél alkalmazott átváltási árfolyamokról – az üzletszabályzatokban, hirdetményekben – a hazai hitelintézeteknek előzetes tájékoztatást kell adni ügyfeleiknek, és a konkrét ügylet adatait is ellenőrizhetővé kell tenniük a számlakivonaton. A bankoknak ugyanakkor csak az általuk alkalmazott árfolyamokról kell tájékoztatniuk, a nemzetközi kártyatársasági elszámolásokhoz tartozó árfolyamokról azok honlapján lehet információt kapni. 
Szerző
2018.09.24 13:47

155 milliárd forint volt az augusztusi államháztartási hiány

Publikálás dátuma
2018.09.24 12:39

Fotó: Shutterstock/
A mérleg a tavalyi év azonos időszakához képest kedvező, júliusban viszont még csak fele ennyi volt a deficit.
Augusztusban az  államháztartás központi alrendszere 155,3 milliárd forint hiányt mutatott, kevesebbet az egy évvel korábbi 163,1 milliárd forintnál, de több mint kétszeresét az előző havi 70,4 milliárd forintos deficitnek. Ezzel az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646,2 milliárd forintra emelkedett az első nyolc hónapban, ami az 1311,4 milliárd forintos éves előirányzat 121,0 százaléka - közölte hétfőn a Pénzügyminisztérium ismertetve  az első nyolchavi részletes adatokat.  
A központi költségvetés nyolchavi hiánya 1708,0 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 21,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 40,0 milliárd forintos többletet értek el.  A központi alrendszer bevételei  12 140,9 milliárd forintot értek el, 524,6 milliárd forinttal, 4,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A kiadások első nyolc havi 13 787,1 milliárd forintos összege 1190,9 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál  – idézi a minisztériumi beszámolót az MTI.
2018.09.24 12:39