Demszky Gábor emigrál és eladja értékes gyűjteményét

Publikálás dátuma
2018.09.13. 13:28

Az egykori főpolgármesternek komoly gyűjteménye van rendszerváltás előtti szamizdat kiadványokból, és megvan neki a demokratikus ellenzék állambiztonsági dossziéja is.
„Mivel hamarosan Németországban fogok tanítani, nem leszek itthon és kisebb lakásba költözöm meg kell válnom a szamizdat gyűjteményemtől” – írta a Facebookon Demszky Gábor, aki 1990 és 2010 közt Budapest főpolgármestere volt, korábban pedig az illegális kiadványokat készítő és terjesztő ellenzéki hálózat oszlopos tagja. Demszky eladná az egész kollekciót és annak örülne legjobban, ha egy közkönyvtár vagy archívum vásárolná meg. „A gyűjtemény részét képezi az úgynevezett Egyesített Dosszié, amely a demokratikus ellenzék tagjairól készített megfigyelési és egyéb jegyzőkönyveket tartalmazza. Ezeket a négy titkosszolgálat valamelyike készítette 1972 és 1990 között” – csinál kedvet a vásárláshoz a történelemkedvelőknek a volt főpolgármester, akit a rendszerváltás előtt, ellenzéki tevékenysége miatt szintén szorosan figyelt a kommunista állambiztonság. 
Szerző

Németh Szilárd azt is leárulózta, aki nemmel szavazott a 7. cikkre

Publikálás dátuma
2018.09.13. 13:15

Mindegy is, az ellenzékiek valójában hogyan szavaztak a Sargentini-jelentésre, a fideszesek szemében akkor is hazaárulók.
A határt őrző rendőrökkel állítja szembe a „Brüsszelben a hazát áruló” ellenzékieket az a Facebook-poszt, amelyet Németh Szilárd egykori rezsibiztos, a Fidesz alelnöke osztott meg. Németh nyilván a 7. cikkely szerinti eljárást megindító Sargentini-jelentés szerdai elfogadására céloz, ami nem Brüsszelben, hanem Strasbourgban történt, de ennél érdekesebbek, hogy kiket tart árulóknak: a jegyzőkönyv tanúsága szerint a volt jobbikos Kovács Béla például nemmel szavazott a jelentésre, Balczó Zoltán tartózkodott, az LMP-s Meszerics Tamás pedig nem nyomott gombot, mégis bekerültek a hazaárulók közé. 
Szerző

Sólyom: óriási a szakadék a "keresztény" politika és a valódi kereszténység között

Publikálás dátuma
2018.09.13. 11:54
Sólyom László
Fotó: Vajda József
Konzervatív értelmiségiek és egyházi személyek bírálták a kormány álszent katolikusságát - köztük felszólalt Sólyom László, volt köztársasági elnök is.
A volt köztársasági elnök, Sólyom László a Fidesszel szemben kritikus konzervatív értelmiségieket tömörítő Eötvös Csoport egy vitáján mondta el a véleményét többek közt a kormány "kereszténydemokrata" jelszavairól - derül ki a rendezvényről beszámoló index.hu cikkéből.
„Az alaptörvény Magyarországot akarja megőrizni keresztény országnak. Valójában azonban a szekuláris status quo-t akarják megvédeni »a muszlim inváziótól«, a keresztény hithez ennek nincs köze”

– mondta a 2005-ben a Fidesz által elnökségig emelt, majd 2010-ben ejtett Sólyom a júniusi alkotmánymódosítást bírálva, mellyel a kereszténység védelmére kötelezte a kormány az állami szerveket. Szerinte a Magyarországra jellemző hit nélküli keresztény kultúra olyan, mint "a migránsok nélküli migránsveszély".
A hajléktalanokat sújtó rendelkezés ugyanakkor jelent meg, amikor a keresztény kultúra védelméről szóló alkotmánymódosítás, ami eléggé önleleplező – tette hozzá Sólyom.

A rendezvényen megszólalt Botos Máté történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politológia Tanszékének vezetője is. „Azt látjuk, hogy Magyar- vagy Lengyelországban az állam próbálja az egyház érdekeit védeni, sokszor még akkor is, ha az egyház ezt nem kéri, aztán az állam ezt a maga érdekében felhasználja” - mondta el.
"Az egyszázalékos adó szembemegy minden katolikus tanítással, mégis megszavazták keresztény politikusok. Az iskolai hitoktatást eredetileg a Püspöki Kar sem támogatta igazán, aztán menet közben a szöveg valahogy megváltozott. Az egyház kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy az egyházi házasságkötés állami elismerést kapjon, ez is szembemegy minden teológiai szemponttal, hiszen teljesen mást jelent a házasság az egyház nyelvén és az állami jogszabályokban" - ezt már Török Csaba katolikus pap és teológus mondta el.
A rendezvény résztvevői a katolikus egyházfőt említették pozitív példaként:
bár Ferenc pápa sem tudja megoldani a világ minden problémáját, de megmutatja, hogy a menekültekre vagy hajléktalanokra is méltósággal rendelkező, emberi lényként kell gondolni.

Ahogy Sólyom fogalmazott: "ezt óriási szakadék választja el a politikai kereszténység kultúrájától".
Szerző