Demszky Gábor emigrál és eladja értékes gyűjteményét

Publikálás dátuma
2018.09.13 13:28

Fotó: /
Az egykori főpolgármesternek komoly gyűjteménye van rendszerváltás előtti szamizdat kiadványokból, és megvan neki a demokratikus ellenzék állambiztonsági dossziéja is.
„Mivel hamarosan Németországban fogok tanítani, nem leszek itthon és kisebb lakásba költözöm meg kell válnom a szamizdat gyűjteményemtől” – írta a Facebookon Demszky Gábor, aki 1990 és 2010 közt Budapest főpolgármestere volt, korábban pedig az illegális kiadványokat készítő és terjesztő ellenzéki hálózat oszlopos tagja. Demszky eladná az egész kollekciót és annak örülne legjobban, ha egy közkönyvtár vagy archívum vásárolná meg. „A gyűjtemény részét képezi az úgynevezett Egyesített Dosszié, amely a demokratikus ellenzék tagjairól készített megfigyelési és egyéb jegyzőkönyveket tartalmazza. Ezeket a négy titkosszolgálat valamelyike készítette 1972 és 1990 között” – csinál kedvet a vásárláshoz a történelemkedvelőknek a volt főpolgármester, akit a rendszerváltás előtt, ellenzéki tevékenysége miatt szintén szorosan figyelt a kommunista állambiztonság. 
2018.09.13 13:28

Ezt tartják munkahelyi zaklatásnak a magyar nők

Publikálás dátuma
2018.11.21 08:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Meglepő eredményeket hozott, hogy mit sorolnak ebbe a kategóriába.
A munkahelyeken tapasztalható nőkkel szembeni erőszakról és zaklatásról is jelentést készített az IDEA Intézet a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának megbízásából. A 24.hu cikke szerint a kutatás egyebek mellett arra kereste a választ, hogy milyen okok állnak amögött, ha a munkavállaló úgy dönt nem jelenti a szexuális erőszakot, zaklatást. A felmérésből kiderül, hogy   – a válaszadók 62 százaléka nem látott erőszakot a munkahelyén. – azok közül, akik tapasztalak ilyesmit, 24 százalék nem jelentette azt, – és csupán 14 százalék vette a bátorságot, hogy jelentse a látottakat. Rendőrséghez, hatósághoz sem fordulnak a munkavállalók Érdekes adat, hogy – a válaszadók 77 százaléka fél a negatív következményektől, – 48 százalék szerint nem hinnének neki, – 47 százalék hiányolja a támogató munkahelyi környezetet, – 30 százalék szerint nincs elegendő információja a jelentéstételi folyamatról, – míg 19 százalék korábban a munkahelyén történt nem megfelelő módon kezelt esetek tapasztalása miatt marad passzív. Meglepő eredményeket hozott az is, hogy a magyarországi munkavállalók számára mennyire egyértelmű a szexuális erőszak, zaklatás fogalma, mely cselekményeket sorolnak be ebbe a kategóriába. A válaszok rendkívül széttartóak voltak: a szexuális szolgáltatás kérését a megkérdezettek 94 százaléka sorolta ide, a kéz rátétele a lábra 71 százalék szerint tartozik e fogalomba, míg 45 százalék szerint szexuális zaklatás a női mell bámulása is, 33 százalék szerint a szexista viccek mesélése is kimeríti e fogalmat, illetve 39 százalék szerint a nők utáni fütyülés is.
A portál szerint a kutatási eredményekből az is kiderül: az egyik legfontosabb terület annak a feltérképezése volt, hogy mit tudnak a hazai munkavállalók a nők elleni erőszak jogszabályi környezetéről mind a munkahelyek világában, mind általános értelemben. Arra a kérdésre, van-e működő szabályozás ezen a területen a munkahelyén a válaszadók 66 százaléka nem tudott válaszolni. Azt sem tudják, hogy a meglévő szabályozás az egész ágazatra érvényes-e, és arról nincs ismeretük, hogy a kollektív szerződés foglalkozik-e ezzel a kérdéssel. A hatályos törvényeket, jogszabályokat a válaszadók 46 százaléka nem ismeri és annak is csak egy részét a válaszadók 41 százaléka, míg mindössze 13 százalék számolt be arról, hogy átfogóan ismeri a hatályos jogszabályokat.
2018.11.21 08:46
Frissítve: 2018.11.21 08:48

Macedóniai Helsinki Bizottság: Gruevszki menedékkérelmét semmi sem indokolja

Publikálás dátuma
2018.11.21 07:31

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
„Ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna” – mondta Uranija Pirovszka.
A Macedóniai Helsinki Bizottság igazgatója szerint semmilyen szabálytalanság nem történt Gruevszki bírósági eljárása során, ami indokolná a menedékkérelmét. Uranija Pirovszka az Indexnek azt mondta: Gruevszki nem állt támadások célpontjában, nincs olyan ügy, amelyben ő lenne az áldozat. „A bírósági eljárásokban, amelyekben ő a vádlott, nem találtunk olyan eljárási hibát, vagy bármilyen intézkedést, amely ne felelt volna meg a jogszabályoknak”, a menedékkérelmének a jóváhagyása ezért megalapozatlan – tette hozzá.
„Jogászként azt mondom, ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna. Túl sok pénze van, túl sok kapcsolata, és befolyásolhatja a tanúkat”
– mondta, és kitért arra, hogy az ügyészség nem is kérte az őrizetbe vételt.
„Láttam a nyilatkozatában, hogy arra panaszkodott: másfél éve minden nap meg kellett jelennie a bíróságon. – tette hozzá, és kiemelte: „ez azért van, mert olyan sok ügyben ő a vádlott”. Az Index felidézi, hogy a Macedóniai Helsinki Bizottság egyike volt azoknak a civil szervezeteknek, amelyeket Gruevszki kormányzása alatt lehallgattak, és lejárató kampány célpontjaivá tettek. 2015-ben robbant ki emiatt egy botrány, amikor az ellenzék akkori vezetője, a mostani miniszterelnök Zoran Zaev hangfelvételekkel állt elő, amelyek vélhetően ezekből a lehallgatásokból származtak. Uranija Pirovszka azt mondta, hogy az első ilyen felvétel 2011-ből került elő, és az ő telefonját azóta lehallgatják. Hozzátette, hogy 23 szervezetben voltak mindennaposak a pénzügyi ellenőrzések hét hónapon keresztül. Szórólapokat terjesztettek Macedóniában, amelyeken Soros zsoldosainak hívták azokat, akik ezekben a szervezetekben dolgoztak.
2018.11.21 07:31
Frissítve: 2018.11.21 07:32