Nem bűncselekmény, hogy azbeszttel mérgezték az embereket

Publikálás dátuma
2018.09.14 07:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nyomozás nélkül állapította meg a hatóság: nem történt bűncselekmény a több tucat ember halálát okozó selypi azbesztszennyezés ügyében.
Halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétségének megalapozott gyanúja, valamint foglalkozás körében elkövetett, tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt tett feljelentést a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon azoknak a lőrinci lakosoknak az ügyvédje, akiknek családtagjai nemrég hunytak el azbeszt miatt kialakult gyógyíthatatlan mellhártya-daganatban. A hatóság nyomozás nélkül elutasította a feljelentést, mondván: nem történt bűncselekmény. Holott az már bizonyított, hogy az elhunytak a selypi medencében, Lőrinci és Zagyvaszántó határában található eternitgyárból származó mérgező anyag miatt betegedtek meg. A gyár évtizedekig állami tulajdonban volt, 1971 és 2003 között fehér, valamint a legveszélyesebb kék azbeszt felhasználásával készítettek eternitcsöveket, lemezeket. Az ügyben lezajlott bírósági eljárásban – amelyben az állam felelősségét próbálták bizonyítani – kiderült: a gyár működése során az ablakokon, szellőzőnyílásokon, kürtőkön, ajtókon keresztül, a gyárudvarról, a keletkezett hulladékkal, valamint a szennyvízzel együtt a mérgező azbesztpor a lakókörnyezetbe került, halálos betegséget okozva a helyiek körében. A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az azbesztfeldolgozást a kor technikai tudásának és előírásainak megfelelően végezték, ezért az állam felelőssége a lakók halálában nem róható fel – így kártérítés sem jár a betegeknek, illetve a már elhunytak hozzátartozóinak. Ugyanerre hivatkozva utasította el a nyomozás megindítását a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság.  – Csakhogy a feljelentés teljesen másra irányul. Most elsősorban nem az állam felelősségét szeretnénk tisztázni, azt szeretnénk kideríteni, hogy megtartották-e a foglalkozási szabályokat, vagy történt-e közveszélyokozás. Illetve ha bármelyik megvalósult, kiket terhel büntetőjogi felelősség – nyilatkozta lapunknak Igyártó Gyöngyi, a betegeket és hozzátartozóikat képviselő ügyvéd. Emlékeztetett: az állam felelősségét vizsgáló bírósági eljárásban egymásnak ellentmondó tanúvallomások is születtek; a gyár korábbi vezetői azt állították, minden szabályt betartottak, az egykori dolgozók közül viszont többen úgy emlékeztek, nem voltak annyira szigorúak a biztonsági előírások. Az ügyvéd szerint a nyomozóhatóságnak is ki kellett volna hallgatnia a korábbi gyárvezetőket és a dolgozókat. Úgy véli, átfogó vizsgálat, nyomozás nélkül nem lehet kijelenteni, hogy nem történt bűncselekmény. Ráadásul nemcsak a selypi medencében, hanem a Komárom-Esztergom megyei Nyergesújfalun is hasonló szennyezések, halálozások történtek. Igyártó Gyöngyi szerint az ottani nyomozás megindítását végképp nem lehetett volna elutasítani a selypi azbesztüggyel kapcsolatos bírósági eljárás eredményeire hivatkozva, ezért panaszt tett a feljelentés elutasítása miatt. Emellett az állam felelősségét is tovább vizsgálnák: az egyik beteg felperes elsőfokú, a magyar állammal szembeni pere még folyamatban van. Most az eljárás felfüggesztését, valamint azt fogják kezdeményezni a bíróságon, hogy kérjenek előzetes döntéshozatalt az Európai Unió Bíróságától abban a kérdésben, hogy az uniós csatlakozási szerződésben szereplő, a szennyező fizet alapelvéből levezethető-e a magyar állam kártérítési felelőssége és intézkedési kötelezettsége a károsultak irányába. – Ez egy reménysugár. Ha az uniós bíróság kimondja, levezethető, akkor a hazai bíróságnak is meg kell állapítania az állam felelősségét – mondta Igyártó Gyöngyi.
Frissítve: 2018.09.14 07:30

Nagy Zöld Fal: az elsivatagosodás védőgátja

Publikálás dátuma
2019.04.16 11:30

Fotó: Shutterstock
A klímaváltozás miatt délre terjeszkedő Szahara megállítására 15 kilométer széles és 7700 kilométer hosszú mesterségesen létrehozott erdősáv szeli keresztül Afrikát, Szenegáltól Dzsibutiig.
Hagyományosan az emberek azért emelnek falakat, hogy elválasszák országaikat és népeiket egymástól, hogy a kőfalakon belül élők megvédhessék magukat a kívülről érkező veszélytől. A Nagy Zöld Fal Afrikában épp ellenkező megfontolásból épül, klímavédelmi szempontból egyedülálló kezdeményezés: arra, miként lehet enyhíteni a globális felmelegedés okozta csapásokat, hogyan lehet megmenti 232 millió ember élőhelyét - írja a sokszinuvidek.hu. Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, akkoriban jött létre egy szervezet, akik a kezdetek óta több tízmillió fát ültettek el, főleg lakott városokban és farmokon. A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést elevenítette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo. 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezés mögé akkor 11 ország állt (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán). Jelenleg már húsz állam vesz részt a faültetésben, írja az MNN. A térség mára kihalt, száraz és kopár lett, ahol fogytán az élelmiszer és a víz. Aki csak teheti, elmenekül innen. Az kritikus terület, ahol a zöld fal megépülhet, a Száhel övezet (vagy éhségöv), amely a világ legnagyobb sivatagának, a Szaharának a déli részén található. Valamikor füves szavanna borította, az elhúzódó aszályok azonban gyökeresen megváltoztatták a térség klímáját. A Szahara évről évre hatalmas területet hódít el az övezet lakóitól, akik kénytelenek folyamatosan délebbre költözni, menekülve a sivatagi forróság és szárazság elől. A hatalmas kopár térség átszeli az egész afrikai kontinenst. Az éghajlatváltozás frontvonalán van, ahol a helyiek milliói szembesülnek a globális felmelegedés okozta pusztító hatással. 1968 és 1974 között elmaradtak az esők, tartós szárazság sújtotta az övezetet, 250 ezer ember halt éhen, és milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. A csapadék mennyisége mára jobbára csak a köles termesztéséhez elég. Az év csapadékos napjainak a száma fokozatosan csökken. Az elmúlt években súlyos aszályok sújtották a térséget és gyakoribbá váltak a por- és homokviharok. A Nagy Zöld Fal 780 millió hektár elsivatagosodott vidéken húzódna, a terület az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint jelenleg 232 millió embernek ad otthont. Ha sikerül befejezni a a szárasságtűrő fákból kialakított zöld falat, az 7700 kilométeres hosszával és átlag 15 kilométeres szélességével a világ legnagyobb ember alkotta „építménye” lesz. Nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosa) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosa) terülne el. A program teljes költsége meghaladja a nyolcmilliárd dollárt, de az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja az elképzelést. Ugyanis a Nagy Zöld Fal nemcsak klímavédelmi szempontból páratlan kezdeményezés, hanem elősegítheti a térségben a békét is. A projekt olyan országok között valósul meg, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus, és háború dúlt. Többnyire a szárazságot jól tűrő fafajtákat, például akácot telepítenek, de a zöld fal közé zöldséget és gyümölcsfákat is ültetnek. A fák ugyanis árnyékot adnak, csökkentik talajnedvesség kipárolgását, lassítják a csapadék lefolyását, így a kutak újra megtelhetnek vízzel. A gigaprojekt, vele a faültetések, számtalan afrikai család utolsó mentsvára lehet, és megélhetését is biztosítja. A program eddigi legeredményesebb országa Szenegál, ahol 2010-re 525 kilométer hosszú faültetvényt hoztak létre, 11 millió fát sikerült elültetni. A 2016-os adatok szerint négymillió hektárt vontak be így a mezőgazdaságba.
Szerző
Frissítve: 2019.04.16 11:31

Szándékos gyújtogatás miatt éghetett le a fonyódi nádas

Publikálás dátuma
2019.04.10 17:00

Fotó: Németh Levente
Szakértők szerint akár 4-5 évbe is telhet, amíg visszaáll a természet normális rendje a fonyódi berekben, ahol a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádas szerepe pótolhatatlan a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig. Amint arról beszámoltunk: több száz hektáros területen égett a nádas, amit csaknem 24 órán át tartó megfeszített munkával sikerült eloltani pénteken. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy szándékos gyújtogatás okozhatta a pusztítást. A nádastüzek ugyanis csekély valószínűséggel lobbannak fel emberi beavatkozás nélkül. A flórájával és faunájával együtt 24 óra alatt hamuvá vált nádas nem volt védett: nem tartozott a Balaton 235 kilométernyi partvonalán húzódó azon élőhelyek közé, amelyek a hatályos természetvédelmi jogszabályok és a 2000-ben született Balaton-törvény kettős védelme, valamint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felügyelete alatt állnak. Ökológiai szempontból azonban a fonyódi berek alig különbözött az 1200 hektár területű tóparti nádasoktól - írja a qubit.hu
  A Balatonfelvidéki Nemzeti Park tájegységvezetője az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy az M7-es autópálya és a lakóövezet között fekvő nádas égésekor tömegesen pusztultak a kétéltűek és a hüllők. A szakember szerint a mocsári teknősökkel, vízi- és kockás siklókkal ellentétben a madárvilág nem károsodott. „A tűz után az élővilág visszatérése attól függ, milyen mértékű volt a károsodás” – mondta Tóth Viktor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének hidrobotanikai osztályvezetője. A regeneráció több évig is elhúzódhat, ha a tartósabb hőhatás következtében a burgonyához hasonló, tápanyagokban rendkívül gazdag, az új hajtásokat tápláló gyökértörzs szó szerint megfő.

Ökológiai csomópontok

A nádtársulásokat a trópusi esőerdők után a legproduktívabb vegetációs területek között tartják számon a szakemberek. Olyan ökológiai csomópontok, amelyek összekötik a szárazföldi és a vízi élővilágot. A meder üledékfelszínén baktérium-, alga- és hínárfajok élnek, a víz alatti szárakon gomba- és baktériumtelepek tenyésznek. A balatoni nád szárainak sűrűje a kisebb pontyfélék ívóhelye. A nádszál és levelei rovarok, hüllők, kétéltűek, madarak és kisemlősök életterei. 

Szerző