Nem bűncselekmény, hogy azbeszttel mérgezték az embereket

Publikálás dátuma
2018.09.14 07:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nyomozás nélkül állapította meg a hatóság: nem történt bűncselekmény a több tucat ember halálát okozó selypi azbesztszennyezés ügyében.
Halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétségének megalapozott gyanúja, valamint foglalkozás körében elkövetett, tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt tett feljelentést a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon azoknak a lőrinci lakosoknak az ügyvédje, akiknek családtagjai nemrég hunytak el azbeszt miatt kialakult gyógyíthatatlan mellhártya-daganatban. A hatóság nyomozás nélkül elutasította a feljelentést, mondván: nem történt bűncselekmény. Holott az már bizonyított, hogy az elhunytak a selypi medencében, Lőrinci és Zagyvaszántó határában található eternitgyárból származó mérgező anyag miatt betegedtek meg. A gyár évtizedekig állami tulajdonban volt, 1971 és 2003 között fehér, valamint a legveszélyesebb kék azbeszt felhasználásával készítettek eternitcsöveket, lemezeket. Az ügyben lezajlott bírósági eljárásban – amelyben az állam felelősségét próbálták bizonyítani – kiderült: a gyár működése során az ablakokon, szellőzőnyílásokon, kürtőkön, ajtókon keresztül, a gyárudvarról, a keletkezett hulladékkal, valamint a szennyvízzel együtt a mérgező azbesztpor a lakókörnyezetbe került, halálos betegséget okozva a helyiek körében. A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az azbesztfeldolgozást a kor technikai tudásának és előírásainak megfelelően végezték, ezért az állam felelőssége a lakók halálában nem róható fel – így kártérítés sem jár a betegeknek, illetve a már elhunytak hozzátartozóinak. Ugyanerre hivatkozva utasította el a nyomozás megindítását a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság.  – Csakhogy a feljelentés teljesen másra irányul. Most elsősorban nem az állam felelősségét szeretnénk tisztázni, azt szeretnénk kideríteni, hogy megtartották-e a foglalkozási szabályokat, vagy történt-e közveszélyokozás. Illetve ha bármelyik megvalósult, kiket terhel büntetőjogi felelősség – nyilatkozta lapunknak Igyártó Gyöngyi, a betegeket és hozzátartozóikat képviselő ügyvéd. Emlékeztetett: az állam felelősségét vizsgáló bírósági eljárásban egymásnak ellentmondó tanúvallomások is születtek; a gyár korábbi vezetői azt állították, minden szabályt betartottak, az egykori dolgozók közül viszont többen úgy emlékeztek, nem voltak annyira szigorúak a biztonsági előírások. Az ügyvéd szerint a nyomozóhatóságnak is ki kellett volna hallgatnia a korábbi gyárvezetőket és a dolgozókat. Úgy véli, átfogó vizsgálat, nyomozás nélkül nem lehet kijelenteni, hogy nem történt bűncselekmény. Ráadásul nemcsak a selypi medencében, hanem a Komárom-Esztergom megyei Nyergesújfalun is hasonló szennyezések, halálozások történtek. Igyártó Gyöngyi szerint az ottani nyomozás megindítását végképp nem lehetett volna elutasítani a selypi azbesztüggyel kapcsolatos bírósági eljárás eredményeire hivatkozva, ezért panaszt tett a feljelentés elutasítása miatt. Emellett az állam felelősségét is tovább vizsgálnák: az egyik beteg felperes elsőfokú, a magyar állammal szembeni pere még folyamatban van. Most az eljárás felfüggesztését, valamint azt fogják kezdeményezni a bíróságon, hogy kérjenek előzetes döntéshozatalt az Európai Unió Bíróságától abban a kérdésben, hogy az uniós csatlakozási szerződésben szereplő, a szennyező fizet alapelvéből levezethető-e a magyar állam kártérítési felelőssége és intézkedési kötelezettsége a károsultak irányába. – Ez egy reménysugár. Ha az uniós bíróság kimondja, levezethető, akkor a hazai bíróságnak is meg kell állapítania az állam felelősségét – mondta Igyártó Gyöngyi.
2018.09.14 07:30
Frissítve: 2018.09.14 07:30

Ingyenes hepatitis C-szűrés

Publikálás dátuma
2018.09.11 17:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Magyarország lakosságának körülbelül egy százalékát érintik a krónikus vírus-fertőzések. A betegség ma már gyógyszeres kezeléssel jól gyógyítható.
Szeptember 15-én, szombaton országos szűrést szervez a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (Vimor) a hepatitis C vírussal fertőzöttek felderítésére; a rizikó-felméréssel és felvilágosítással egybekötött szűrés gyors, ingyenes és anonim. A cél a fertőzöttek felkutatása azért, hogy minél hamarabb megkezdhessék náluk a kezelést. A betegség ma már gyógyszeres kezeléssel jól gyógyítható. A szűrővizsgálatokat egy budapesti és kilenc vidéki helyszínen tartják. Békéscsabán, Kaposváron, Szekszárdon, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Tatabányán és a fővárosban szeptember 15-én, Egerben 22-én lesz lehetőség a szűrésen részt venni. Szakmai becslések szerint Magyarország lakosságának körülbelül egy százalékát érintik a krónikus vírushepatitisz-fertőzések. Mivel a fertőzések húsz-ötven évig lappanganak, nem okoznak jellegzetes panaszokat, az érintettek nagy része nem is tud betegségéről és a fertőzőképességéről. A hepatitis C szinte tünetmentesen, észrevétlenül rombolja a májat. Mire a jellegzetes tünetek jelentkeznek, addigra sokszor előrehaladott májkárosodás, májzsugor, májrák alakulhat ki. A fertőzés vérrel terjed, védőoltás nincs ellene. Veszélyeztetettek lehetnek többek között az egészségügyben dolgozók, a büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezettek, a hepatitis C fertőzöttekkel egy háztartásban élők, valamint szexuális partnereik, a hepatitis C-pozitív anyák gyermekei, továbbá az intravénás drogokkal élők. A betegszervezet szerint mindenképpen érdemes szűrésre menniük azoknak is, akiknek tetoválásuk vagy testékszerük van, valamint akik 1993 előtt vért vagy vérkészítményt kaptak.  A pontos helyszínek megtalálhatók az egyesület honlapján.
Szerző
2018.09.11 17:26

Biszfenol-A, a mindenütt jelen lévő ellenség

Publikálás dátuma
2018.09.11 12:02

Fotó: /
Vajon miből készült az italos flakon, pohár, tányér, mikrózható doboz? Ha polikarbonátból (PC), akkor abból az egészségre káros vegyület szivároghat italunkba, ételünkbe.
A palackokhoz és más háztartási tárgyakhoz használt polikarbonát műanyagok adaléka, a biszfenol-A (BPA) nevű mérgező vegyület tovább maradhat az emberi szervezetben, mint azt korábban feltételezték. Ez ismét felkavarta az állóvizet és végső soron odavezetett, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nekivág a vizsgálatnak. A napokban jelentették be, hogy a szakértői csoport megalakult, és elindul a munka, az eredményeket pedig 2020-ra ígérik - írja a G7.hu.  De mit is az a BPA? Míg az üdítőket és ásványvizeket legtöbbször PET palackokba töltik, más esetekben ez a műanyag-típus nem a legjobb megoldás a tárolásra. Az irodákban és egyéb intézményekben gyakran telepített vízautomatákban például olyan nagyobb ballonokra van szükség, amelyek fala vastagabb, ellenállóbb, és sokkal többször használható, mint egy PET palack. Ugyancsak keményebb, vastagabb anyagra van szükség a műanyagtányéroknál és poharaknál. A megoldás a polikarbonát használata, amelynek a biszfenol-A vegyület a fő összetevője. A BPA-nak azonban van egy kellemetlen tulajdonsága: képes kis mértékben beleolvadni a benne tárolt italokba vagy ételekbe. Ezért fontos kérdés, hogy mennyi BPA kerül az emberi szervezetbe. A képet bonyolítja, hogy az élelmiszeripar gyakran használ olyan bevonatot a fémdobozok belsejében, amelynek szintén alapanyaga lehet a BPA. Az a tárolóedény is lehet BPA tartalmú, amelyben az ebédet melegítjük a mikróban. Sajnos a műanyagokon nincs olyan jelzés, amely egyértelműen beazonosítaná a BPA-t, de ha a PC jelzést látjuk, vagy a háromszög jelben a 7-es számot, akkor polikarbonáttal van dolgunk, amelyben nagy valószínűséggel lehet BPA. A 2-es, 4-es, és az 5-ös számmal jelölt dobozokban tárolhatunk élelmiszert. Ha a jelölés szerint a műanyag mikrohullámú sütőben is használható, az csak annyit jelent, hogy sem elolvadni, sem szétesni nem fog. Arra viszont semmi garancia nincs, hogy a melegítés során nem jutnak ismeretlen vegyi anyagok az ételünkbe, ezért üveg- vagy kerámiaedényt használjunk. A polikarbonátot egyébként már legalább 40 éve használja nagy mennyiségben az élelmiszeripar, és rengeteg tanulmány született arról, hogy a BPA milyen mennyiségben milyen megbetegedéseket okozhat, de az egészségügyi kérdések mégis újra és újra napirendre kerülnek. Az EFSA legutóbb 2015-re jutott el egy hosszas vizsgálat végére, amelynek eredményére alapozva megállapította, hogy testsúlykilogrammonként naponta 4 mikrogramm BPA a szervezet által még tolerálható mennyiség. A jelenleg érvényes európai szakvélemény szerint a BPA jelenléte a mindennapi életünkben nem veszélyes, mert a szervezetünkbe jutó mennyiség a legnagyobb mért dózisban is (életkortól függően) harmada-ötöde volt az említett 4 mikrogrammos határértéknek.

Az EU kimondta: a Biszfenol-A hormonkárosító

Az anyag hormonkárosítóként szerepel az EU "különös aggodalomra okot adó anyagok listáján", melyek használatát indokolt korlátozni. Az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. június 16-án végre kimondta, amit tudósok és zöld szervezetek már sok éve mondanak, hogy a műanyag adalékként elterjedt biszfenol-A károsítja az emberi hormonrendszert. 2018 februári rendeletében az Európai Bizottság az elővigyázatosság elvét követve megtiltotta a BPA felhasználását csecsemőknek szánt polikarbonát cumisüvegek gyártásához. 

Szerző
2018.09.11 12:02