A német titkosszolgálat főnökének fejét követelik Chemnitz után

Publikálás dátuma
2018.09.14. 08:30
Hans-Georg Maassen
Fotó: BERND VON JUTRCZENKA / DPA
A német kormánypártot is megosztja Hans-Georg Maassen, a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke, aki szerint a szélsőjobboldaliak nem indítottak hajtóvadászatot Chemnitzben.
A német nagykoalíció eddig nem működik igazán gördülékenyen. Júniusban a menekültkérdés kezelése miatti konfliktus nyomán kis híján szakítottak az uniópártok, augusztusban a nyugdíjreform keltett feszültséget, most pedig Maassen kijelentését értékeli másként a CDU/CSU és az SPD. Az alkotmányvédelmi hivatal elnöke az internetre felkerült felvétel alapján nem találta bizonyítottnak, hogy Chemnitzben hajtóvadászat folyt volna. A Bild című lapnak adott interjújában úgy vélte, azt sem lehet hitelt érdemlően alátámasztani, hogy az interneten keringő felvételek hitelesek lennének. Steffen Seibert kormányszóvivő hétfőn nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Mint mondta, később döntenek arról, miként kezeljék a jelentést. Maassen és Angela Merkel viszont az elmúlt napokban nem találkozott. Az alkotmányvédelmi hatóság elnökét szerdán két órán keresztül faggatták a Bundestag titkosszolgálatokat felügyelő bizottságában. A CDU/CSU és a szabaddemokrata FDP kiállt mellette, csakúgy, mint Horst Seehofer belügyminiszter. A szociáldemokraták, valamint a Zöldek és a Balpárt ugyanakkor úgy véli, további vizsgálódásra van szükség az ügyben. A parlamenti ellenőrző bizottság elnöke, Armin Schuster úgy vélte, a meghallgatáson egyértelművé vált, Maassen azért beszélt erről a Bild napilapnak, hogy hozzájáruljon a kedélyek lehiggasztásához. Ezért meglátása szerint értelmetlen a lemondását követelni már csak azért is, mert szerinte az elmúlt években kiváló munkát végzett. Andrea Lindholz, a belpolitikai parlamenti bizottság elnöke (CSU) is azt közölte, Maassen élvezi  teljes bizalmát. A baloldali pártok ezt teljesen másként látják. Szerintük igencsak megrendült a bizalom az alkotmányvédelmi hatóság elnökében. „Nem győz meg bennünket mindaz, amit eddig hallottunk” – fejtette ki a szociáldemokrata Uli Grötsch. Andre Hahn a Balpárt részéről pedig úgy látja, Maassen mintha csökkenteni akarná a chemnitzi események jelentőségét. A szászországi város másfél hete szélsőjobboldali csoportok felvonulási terepévé vált. A kérdés most az, hogy az ügy mennyire válhat a nagykoalíció szakítópróbájává. Kevin Kühnert, az ifjú szociáldemokraták vezetője a Spiegelnek azt mondta: olyan ponthoz érkeztek, amikor meg kellene húzni egy határvonalat. Szerinte Angela Merkel kancellárnak menesztenie kellene az alkotmányvédelmi hatóság vezetőjét. Kühnert ezért felszólította Andrea Nahlest, a szociáldemokraták elnökét, mondja fel a nagykoalíciót. „Amennyiben az alkotmányvédelmi hatóság vezetője hivatalában marad, az SPD nem maradhat a nagykoalícióban” – fejtette ki. Önmagában persze még nem jelent semmit, mit mond Kevin Kühnert, aki eleve az SPD fenegyerekének számít, s mindig a nagykoalíciós együttműködés ellen hangolta a szociáldemokrata tagságot. Ugyanakkor lehet akkora befolyása a párton belül, hogy mind több SPD-s tegye fel a kérdést: van-e így értelme a nagykoalícióban maradni? Mindenesetre az ő bírálatánál többet nyom a latban, hogy Maassen távozását követelte Lars Klingbeil, az SPD főtitkára is. A szociáldemokraták belpolitikai kérdésekben illetékes szakértője, Eva Högl viszont nem lát okot a nagykoalíciós együttműködés felmondására. A Deutschlandfunknak elmondta, bár Maassen nem adott megnyugtató válaszokat a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottsága előtt, s az SPD kritikusan szemléli a tevékenységét, illetve azt, hogy csorbult a hatóság tekintélye, ez még nem ok a nagykoalícióból való kilépésre. Alsó-Szászország tartományi miniszterelnöke, Stephan Weil ugyan nem hozta szóba a nagykoalíció elhagyásának kérdését, de azt közölte, a hivatal vezetője nem maradhat a helyén.

Florence lassul, de még mindig életveszélyes

Publikálás dátuma
2018.09.14. 08:02
A Florence hurrikán által felkorbácsolt hullámok ostromolják a dél-karolinai Myrtle Beach partját
Fotó: Alex Edelman / AFP
A hurrikán az Egyesült Államok keleti partjait ostromolja, a 150 kilométer/ órás széllökések pedig újabb áradásokat hozhatnak.
A kezdeti négyes fokozatúról egyesre csökkent a Florence hurrikán ereje, de még mindig iszonyatos pusztításra képes,figyelmeztetnek az amerikai katasztrófavédelmi hatóságok: a hurrikán 150 kilométer/ órás sebességgel, csapadékot és tengervizet árasztva söpör végig Észak- és Dél-Karolina partjain, ahol már több mint 100 ezer háztartás maradt áram nélkül. 
Egyes területeken egy lábnyi, vagyis több mint 31 centi csapadék hullott néhány óra leforgása alatt; a Florence fő veszélyforrása most pont ebben rejlik, hiszen áradásokat és hatalmas felhőszakadásokat okozhat: a FEMA, vagyis a Szövetségi Szükségállapot Kezelő Ügynökség jelentése szerint a tengerszint alatti területeken és a folyópartok közelében élő lakosság a leginkább veszélyeztetett – írja a BBC.
Roy Cooper, észak-karolinai kormányzó már csütörtökön arra figyelmeztetett mindenkit, hogy a hurrikán gyengülése ellenére is halálos veszélyt jelent.    A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy aki a kötelező evakuálás ellenére sem távozott otthonából, annak pár órán belül "nem lesz kinek telefonálnia", vagyis nem számíthat segítségre, épp ezért minden érintettnek az állam belső területei felé kellene indulnia– idézi szavait az MTI. A vihar - mondta - nyolc-tíz méteres hullámokat korbácsolhat a tengerparton, az ottani házakat egészen a tetőig elöntheti az áradat. Az özönvízszerű esőzés szombatig folyamatos lehet.
Csütörtökön közben vita kerekedett arról is, hogy a Puerto Ricóban tavaly pusztított két hurrikánnak hány áldozata volt. Donald Trump elnök ugyanis csütörtökön Twitter-bejegyzésben vonta kétségbe a George Washington egyetem múlt hónapban közzétett tanulmányát, amely - módosítva a korábbi adatokat - azt állította, hogy a Maria és az Irma hurrikánoknak 2975 halálos áldozatuk volt. Az elemzés a hurrikánok áldozatai közé sorolta azokat is, akik a vihar utáni hat hónapban az áramhiány okozta viszontagságok, mindenekelőtta megfelelő orvosi ellátás miatt hunytak el.      Trump szerint az adat nem pontos: "nem 3000 ember halt meg a két hurrikán következtében Puerto Ricóban... .amikor a vihar után én elhagytam a szigetet, 6-18 volt a halálos áldozatok száma" - írta a mikroblogban. Egy másik bejegyzésben úgy vélekedett, hogy "a demokraták a lehető legrosszabbnak akarnak beállítani engem", és sikeresnek mondta a Puerto Rico helyreállítása érdekében tett erőfeszítéseket.
Szerző
Frissítve: 2018.09.14. 12:52

Trump ma már büntetné a külföldi beavatkozást

Publikálás dátuma
2018.09.13. 21:01

Fotó: DPA/Consolidated News Photos
A mai napig folyik a vizsgálat, hogy az oroszoknak köszönheti-e hivatalát az Egyesült Államok elnöke. Trump igazából nem tehet mást, előre menekült.
Bár Donald Trump amerikai elnöknek még mindig nem sikerült egyértelműen bebizonyítania, hogy nem az orosz beavatkozásnak köszönheti 2016-os választási győzelmét, most rendeletet írt alá a választásokba történő beavatkozások szankcionálásáról. Ennek értelmében büntető intézkedésekkel sújtják azokat a külföldi országokat vagy személyeket, illetve vállalatokat, amelyek megpróbálnak beavatkozni az amerikai választási folyamatba. Az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nem véletlenül emelte ki, hogy az elnök kézbe vette ezt az ügyet. John Bolton szerint Trumpnak nagyon fontos a választások és az alkotmányos folyamat sérthetetlensége. E közlés jelentősége mellett eltörpül az a bejelentése, hogy a szükségesnek vélt szankciók mértékére és formájára a külügyminisztérium és a pénzügyi tárca tesz majd javaslatot. Egy telefonon bonyolított sajtókonferencián azt is elmondta, hogy büntetni akarják az Egyesült Államokra vonatkozó dezinformációs és propagandaanyagok terjesztését is. Ehhez arra is szükség van, hogy az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) rendszeres ellenőrzéseket végezzen. A DNI vezetője, Dan Coats arról beszélt, jelenleg nem észlelik Oroszország részéről azt az intenzív beavatkozást, mint amit a 2016-os választások idején lehetett tapasztalni. Azt viszont nem zárta ki, hogy a novemberi választásokig ez még erősödhet.  Emlékezetes, amerikai hírszerzési adatok szerint az oroszok beavatkoztak a 2016-os kampányba, s ennek jelentős szerepe lehetett abban, hogy a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton vesztett Trumppal szemben. A megválasztott elnök az idén nyáron Helsinkiben tartott csúcstalálkozó után viszont azt közölte, teljesen elhitte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Moszkvának nem volt köze a számítógépes támadásokhoz. Emiatt Washingtonban újabb éles bírálatokkal kellett Trumpnak szembenéznie. Az elnök helyzete amúgy sem látszik biztosnak. Többször is boszorkányüldözésnek nevezte azt a vizsgálatot, amelyet az orosz beavatkozás ügyében még mindig folytat Robert Mueller, különleges ügyész. Ráadásul a New York Timesban nemrég megjelent egy névtelen szerző cikke, amely kétségbe vonta az elnök vezetői képességeit. Trump az igazságügyi minisztérium vizsgálatát szorgalmazta, mert a szerző állítólag a Fehér Házban dolgozik. Bob Woodward, a The Washington Post tekintélyes publicistája viszont könyvet írt, s ebben az szerepel, hogy Donald Trump elnöksége "teljes idegösszeomlást" jelent Amerikának.