Friss felmérés: a többség tudja, a kormányt ítélték el, nem Magyarországot

Publikálás dátuma
2018.09.13. 19:50

Fotó: Fred MARVAUX / Európai Parlament
A kormány csalást kiáltva eltagadná az Európai Parlament döntését, pedig amellett az Európai Bizottság is kiállt. A Népszava számára készült friss, reprezentatív felmérés szerint a magyarok 57 százaléka úgy látja: elítélték az Orbán-kabinet politikáját.
Miközben a kormány csalást kiáltva kommunikációs tűzoltásba kezdett a a magyar kormányt súlyosan elmarasztaló Sargentini-jelentés szerdai elfogadása után, a Pulzus közvélemény-kutatócég lapunk számára csütörtökön készített, reprezentatív felmérésének eredményei szerint nem lesz könnyű meggyőznie a közvéleményt a kormánypártnak. A kutatás szerint az EP-döntéséről a magyarok 80 százaléka valamilyen mértékben tájékozódott. A megkérdezettek 42 százaléka állította, hogy „teljesen képben van” a vitát illetően, míg további csaknem 40 százaléknyian hallottak az ügyről. Csupán kevesebb, mint 17 százalék válaszolt úgy, hogy nem tudja, miről van szó. A felmérés szerint többségben vannak azok is, akik szerint az EP jogos, helyes döntést hozott, az ellenzők aránya pedig nagyjából lefedi a Fidesz-tábor méretét a teljes lakosság körében. Több mint 46 százaléknyian vélekednek ugyanis úgy, hogy a magyar kormány politikája ütközik a jogállamiság elveivel és az uniós normákkal, míg a megkérdezettek 31 százaléka mondta vissza a kormánypropagandát, miszerint az EP-döntése a bevándorláspárti politikusok bosszúja a bevándorlásellenes magyar kabinettel szemben. Az egyébként szintén figyelemreméltó, hogy a Sargentini-jelentés alapállításával, miszerint „Magyarországon rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal és az európai uniós értékek tiszteletben tartásával”, többen értenek egyet, mint ahányan a határozatot helyeslik. A megkérdezettek 42 százaléka teljesen egyetért ezzel az állítással, 19 százalék pedig inkább egyetért.
Masszív többség áll szemben a kisebbséggel abban a kérdésben is, hogy Magyarországot, vagy a magyar kormányt ítélte-e el az EP. 57 százalék szerint a magyar kabinet politikáját ítélték el, míg csaknem 13 százalék szerint egész Magyarországot. Jól látszik tehát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök érvelése eddig még a Fidesz-szavazók teljességében sem ment át, nem véletlen tehát, hogy már készülődik a kabinet az új, sokmilliárdos plakátkampánnyal.
A felmérésben a Pulzus kérdezett a magyar jogállamiság állapotára is. Erre a válaszolók 1-5-ig adhattak pontszámot, az eredmények szerint többségében negatív tartományút. Az átlag 2,5 volt. Érdekes az is, hogy miközben meggyőző többség (60 százalék) gondolja úgy, hogy Orbán a szavazással pozíciót veszített Európában, a hazai helyzetét illetően sokkal bizonytalanabbak a válaszadók, több mint egyharmadnyian ugyanis a magyar miniszterelnök erősödését várják hazánkban.

Így készült a kutatás

A lapunk számára készült kutatásban 1000 embert kérdeztek meg. Az adatfelvétel időpontja: 2018.09.13. A Pulzus kutatási applikációban (pulzus.eu) feltett kérdésekre adott válaszokat – mivel azokban az eszköz technológiai sajátosságai miatt a 18-49 éves korosztály felülreprezentált – telefonos adatfelvétellel egészítettek ki az 50+ korosztály körében, reprezentatív mintavétellel. Az így létrejött válaszadói minta a felnőtt korú magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, végzettség és településtípus szerint – írta a Pulzus.

Kétharmad vagy sem?

A magyar kormány úgy értékeli, hogy az EP nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, egy nappal a szavazás után. A kormány továbbra is azzal próbálja eltagadni a bírálatot, hogy a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, vagyis a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni. Korábban – mint arról lapunk is írt – az EP elnöke, a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártot erősítő Antonio Tajani hagyta jóvá a testület jogi szolgálatának a véleményét, amely szerint a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak.
Antonio Tajani EP-elnök a vitán. Májusig meg kell állapodni Fotó: Európai Parlament
Az EP-döntés mellett kiállt az Európai Bizottság (EB) is. – A Bizottság osztja az EP jelentésében szereplő aggodalmakat, különösen az alapvető jogok tiszteletben tartására, a korrupcióra, a romákkal való bánásmódra és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó megállapításokat – mondta csütörtökön Margaritisz Szkinasz, az EB szóvivője a Népszava brüsszeli tudósítójának kérdésére. Megerősítette, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök egy interjúban valóban úgy fogalmazott, ha EP-képviselő lenne, megszavazta volna a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárásra felszólító állásfoglalást. De arra nem válaszolt, hogy akkor miért nem az uniós szerződések őrének szerepével felhatalmazott Európai Bizottság szólította fel a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsot az eljárás megindítására? A szóvivő ugyanakkor világossá tette, hogy az uniós végrehajtó testület inkább kötelezettségszegési eljárások útján próbál eredményeket elérni a Brüsszel és Budapest közötti vitákban.

Ellenzéki tüntetés, hiányzókkal

Közösen tüntet vasárnap az MSZP, a DK és a Párbeszéd a Sargentini-jelentés elfogadása után. Az esemény szervezőinek az a célja, hogy megmutassák, „Magyarország sokkal több Orbán Viktornál és hogy nem lehet semmibe venni európai értékeinket, jogainkat, szabadságunkat.” A tüntetést az a három magyar párt szervezi, amelynek képviselői szerdán az Európai Parlamentben megszavazták a Sargentini-jelentést. A tüntetést szeptember 16-án, 16 órától tartják a budai Bem téren, a tervek szerint beszédet mond az MSZP, a DK és a Párbeszéd elnöke is. A Tóth Bertalan MSZP-elnök, Gyurcsány Ferenc DK-elnök és Karácsony Gergely Párbeszéd-elnök által aláírt közlemény szerint pártokat és civil szervezeteket is várnak a demonstrációra, valamint „mindenkit, aki elutasítja az Orbán rezsim rombolását”. Az LMP ugyanakkor biztos, hogy nem csatlakozik MSZP-s tüntetéshez - legalábbis ezt mondta az atv.hu-nak Keresztes László Lóránt az párt társelnöke. A Jobbik szintén nem tervezi a részvételét az eseményen, hiszen szerintük a Sargentini-jelentés akár a Gyurcsány-Bajnai korszakig is visszanyúlhatna. NÉPSZAVA

Szerző
Frissítve: 2018.09.13. 21:17

Óriásira nőhet az európai határőrség

Publikálás dátuma
2018.09.13. 19:25
Holland rendőrök a bolgár határon
Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP
A határőröket a tagállamok adnák kölcsön az európai alakulatnak, külön megegyezés alapján pedig az EU-n kívüli országokba is telepíthetnék őket.
Tízezer fősre javasolja növelni az európai határ- és parti őrség készenléti alakulatát 2020-re az Európai Bizottság. Jelenleg az egység 1300 főből áll, tartalékállományban pedig 1500-an vannak. A brüsszeli előterjesztés mindenképpen gyors döntésre sarkallja a tagállamokat és az Európai Parlamentet. Az alakulat feladatául szabnák a határellenőrzést és a tartózkodásra nem jogosult, harmadik országból érkezett menedékkérők és migránsok visszaküldését a hazájukba. A határőröket kizárólag a nemzeti hatóságok egyetértése esetén lehetne egy-egy uniós ország külső határaira vezényelni válság esetén. Az egység tagjai minden olyan feladatot elvégezhetnének, amit tagállami kollégáik: ellenőrizhetnék az átkelők személyazonosságát, engedélyezhetnék vagy elutasíthatnák a belépést az országba, és feltartóztathatnák a határt szabálytalanul átlépő személyeket. A fogadó ország szabályainak megfelelően viselhetnének fegyvert. A határőröket és szakértőket a tagállamok adnák kölcsön az európai alakulatnak rövid- és hosszú távra. Külön megegyezés alapján az európai határ- és parti őrséget harmadik országokba is telepíthetnék. A tervek szerint az EU költségvetéséből állnák a készenléti alakulat létrehozását, felszerelésének beszerzését és feladatainak végrehajtását. Erre 2020-ig 1,3 milliárd eurót terveznek költeni. A következő hétéves büdzsében az Európai Bizottság 11,3 milliárd eurót szánna erre a feladatra, de a tagállamok még külön is kaphatnának támogatást a határigazgatási alapból. 

Máris megérkeztek a kórházakba a költségvetési felügyelők

Publikálás dátuma
2018.09.13. 18:27

Fotó: Google Street View
Munkába álltak a kormány megbízottai a kórházakban, amelyeket az ÁSZ és a szaktárca is vizsgál. Az ÁSZ is tovább vizsgálódik, és újabb kórházakban találta átláthatatlannak a gazdálkodást.
Újabb kórházak ellenőrzéséről számolt be az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön. A vizsgálatnak ezúttal tétje is volt, hiszen a számvevők azt kérték Kásler Miklós minisztertől, hogy vonja felelősségre a szabálytalanságok elkövetőit. Ráadásul most nem csak az ÁSZ-vizsgálat és a újabb eredménye és az esetleges felelősségre vonás ronthatja a kórházigazgatók közérzetét: mint megtudtuk, a héten mintegy tucatnyi intézménybe megérkeztek a költségvetési felügyelők is. Első körben csak oda delegált kincstári szakembert a kormány, amelyeknek a lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka. Az ÁSZ által legutóbb vizsgált öt intézményben, a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházban, a pénzügyek és a vagyongazdálkodás terén is találtak hibákat – állították csütörtöki tájékoztatójukon az ÁSZ szakemberei. A vizsgálók 2014 és 2016 közötti időszakot vették górcső alá, és szinte valamennyi intézményben hasonló problémákat találtak: egyik kórháznál sem volt átlátható és elszámoltatható a közpénzfelhasználás. Elégtelennek ítélték a belső kontroll-rendszereket, volt olyan kórház, amelynek nem volt szervezeti és működési szabályzata sem. Több helyen olyan dolgozó írt alá számlákat, vállalt pénzügyi kötelezettséget a kórház nevében, akinek erre nem volt jogosítványa. Több intézménynél nem találtak leltárt az eszközeikről. Salamon Ildikó, ÁSZ tervezési vezetője elmondta: ezúttal az öt intézménynél összesen 87 javaslatot tettek a feltárt szabálytalanságok kijavítására. Ebből a legtöbb javítandó feladatot a soproni és mosonmagyóvári kórház kapta. Az emberi erőforrások miniszterétől mind az öt kórház esetében azt kérték: keresse meg és vonja felelősségre a szabálytalan működés felelőseit. A Népszava hiába érdeklődött a szaktárcánál, hogy a felelősség számonkérésének milyen formái lehetnek az ÁSZ vizsgálat nyomán, lapzártánkig nem kaptunk választ. Néhány hete, amikor ÁSZ 51 közintézmény között tizennégy kórházat is ellenőrzött, hasonló következtetésre jutottak. Akkor az ÁSZ elnöke azt találta mondani, hogy pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok uralkodnak az egészségügy egyes területein. Akkor erre a kórházszövetség azonnal reagált és vitatta az ÁSZ-jelentésben leírtakat. Később szakmai konzultációra meghívták a számvevőszék elnökét, de ő ezt azzal utasította el: „Az ÁSZ-nak nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel, sem a találkozót kezdeményező másik szervezettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével. Ezek ugyan nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, illetve jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett egészségügyi szervezeteket vezetnek.” Azt pedig nem teheti meg az ellenőrző hivatal vezetője, hogy az ellenőrzöttekkel találkozzon. A nyári ÁSZ vizsgálat óta a minisztérium is felállította a maga kórházi működést elemező csapatát. Fábián Attila, az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányításával a következő két évben 16 intézményt világítanak át, az első négy kórház működésének elemzése el is kezdődött. Azt vizsgálják, hol, milyen gazdálkodási megoldásokat alkalmaznak, mit csinálnak jól a pozitív szaldós, és mit csinálnak rosszul a tartozást felhalmozók.
Szerző