Friss felmérés: a többség tudja, a kormányt ítélték el, nem Magyarországot

Publikálás dátuma
2018.09.13 19:50

Fotó: Európai Parlament/ Fred MARVAUX
A kormány csalást kiáltva eltagadná az Európai Parlament döntését, pedig amellett az Európai Bizottság is kiállt. A Népszava számára készült friss, reprezentatív felmérés szerint a magyarok 57 százaléka úgy látja: elítélték az Orbán-kabinet politikáját.
Miközben a kormány csalást kiáltva kommunikációs tűzoltásba kezdett a a magyar kormányt súlyosan elmarasztaló Sargentini-jelentés szerdai elfogadása után, a Pulzus közvélemény-kutatócég lapunk számára csütörtökön készített, reprezentatív felmérésének eredményei szerint nem lesz könnyű meggyőznie a közvéleményt a kormánypártnak. A kutatás szerint az EP-döntéséről a magyarok 80 százaléka valamilyen mértékben tájékozódott. A megkérdezettek 42 százaléka állította, hogy „teljesen képben van” a vitát illetően, míg további csaknem 40 százaléknyian hallottak az ügyről. Csupán kevesebb, mint 17 százalék válaszolt úgy, hogy nem tudja, miről van szó. A felmérés szerint többségben vannak azok is, akik szerint az EP jogos, helyes döntést hozott, az ellenzők aránya pedig nagyjából lefedi a Fidesz-tábor méretét a teljes lakosság körében. Több mint 46 százaléknyian vélekednek ugyanis úgy, hogy a magyar kormány politikája ütközik a jogállamiság elveivel és az uniós normákkal, míg a megkérdezettek 31 százaléka mondta vissza a kormánypropagandát, miszerint az EP-döntése a bevándorláspárti politikusok bosszúja a bevándorlásellenes magyar kabinettel szemben. Az egyébként szintén figyelemreméltó, hogy a Sargentini-jelentés alapállításával, miszerint „Magyarországon rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal és az európai uniós értékek tiszteletben tartásával”, többen értenek egyet, mint ahányan a határozatot helyeslik. A megkérdezettek 42 százaléka teljesen egyetért ezzel az állítással, 19 százalék pedig inkább egyetért.
Masszív többség áll szemben a kisebbséggel abban a kérdésben is, hogy Magyarországot, vagy a magyar kormányt ítélte-e el az EP. 57 százalék szerint a magyar kabinet politikáját ítélték el, míg csaknem 13 százalék szerint egész Magyarországot. Jól látszik tehát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök érvelése eddig még a Fidesz-szavazók teljességében sem ment át, nem véletlen tehát, hogy már készülődik a kabinet az új, sokmilliárdos plakátkampánnyal.
A felmérésben a Pulzus kérdezett a magyar jogállamiság állapotára is. Erre a válaszolók 1-5-ig adhattak pontszámot, az eredmények szerint többségében negatív tartományút. Az átlag 2,5 volt. Érdekes az is, hogy miközben meggyőző többség (60 százalék) gondolja úgy, hogy Orbán a szavazással pozíciót veszített Európában, a hazai helyzetét illetően sokkal bizonytalanabbak a válaszadók, több mint egyharmadnyian ugyanis a magyar miniszterelnök erősödését várják hazánkban.

Így készült a kutatás

A lapunk számára készült kutatásban 1000 embert kérdeztek meg. Az adatfelvétel időpontja: 2018.09.13. A Pulzus kutatási applikációban (pulzus.eu) feltett kérdésekre adott válaszokat – mivel azokban az eszköz technológiai sajátosságai miatt a 18-49 éves korosztály felülreprezentált – telefonos adatfelvétellel egészítettek ki az 50+ korosztály körében, reprezentatív mintavétellel. Az így létrejött válaszadói minta a felnőtt korú magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, végzettség és településtípus szerint – írta a Pulzus.

Kétharmad vagy sem?

A magyar kormány úgy értékeli, hogy az EP nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, egy nappal a szavazás után. A kormány továbbra is azzal próbálja eltagadni a bírálatot, hogy a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, vagyis a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni. Korábban – mint arról lapunk is írt – az EP elnöke, a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártot erősítő Antonio Tajani hagyta jóvá a testület jogi szolgálatának a véleményét, amely szerint a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak.
Az EP-döntés mellett kiállt az Európai Bizottság (EB) is. – A Bizottság osztja az EP jelentésében szereplő aggodalmakat, különösen az alapvető jogok tiszteletben tartására, a korrupcióra, a romákkal való bánásmódra és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó megállapításokat – mondta csütörtökön Margaritisz Szkinasz, az EB szóvivője a Népszava brüsszeli tudósítójának kérdésére. Megerősítette, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök egy interjúban valóban úgy fogalmazott, ha EP-képviselő lenne, megszavazta volna a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárásra felszólító állásfoglalást. De arra nem válaszolt, hogy akkor miért nem az uniós szerződések őrének szerepével felhatalmazott Európai Bizottság szólította fel a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsot az eljárás megindítására? A szóvivő ugyanakkor világossá tette, hogy az uniós végrehajtó testület inkább kötelezettségszegési eljárások útján próbál eredményeket elérni a Brüsszel és Budapest közötti vitákban.

Ellenzéki tüntetés, hiányzókkal

Közösen tüntet vasárnap az MSZP, a DK és a Párbeszéd a Sargentini-jelentés elfogadása után. Az esemény szervezőinek az a célja, hogy megmutassák, „Magyarország sokkal több Orbán Viktornál és hogy nem lehet semmibe venni európai értékeinket, jogainkat, szabadságunkat.” A tüntetést az a három magyar párt szervezi, amelynek képviselői szerdán az Európai Parlamentben megszavazták a Sargentini-jelentést. A tüntetést szeptember 16-án, 16 órától tartják a budai Bem téren, a tervek szerint beszédet mond az MSZP, a DK és a Párbeszéd elnöke is. A Tóth Bertalan MSZP-elnök, Gyurcsány Ferenc DK-elnök és Karácsony Gergely Párbeszéd-elnök által aláírt közlemény szerint pártokat és civil szervezeteket is várnak a demonstrációra, valamint „mindenkit, aki elutasítja az Orbán rezsim rombolását”. Az LMP ugyanakkor biztos, hogy nem csatlakozik MSZP-s tüntetéshez - legalábbis ezt mondta az atv.hu-nak Keresztes László Lóránt az párt társelnöke. A Jobbik szintén nem tervezi a részvételét az eseményen, hiszen szerintük a Sargentini-jelentés akár a Gyurcsány-Bajnai korszakig is visszanyúlhatna. NÉPSZAVA

Szerző
2018.09.13 19:50
Frissítve: 2018.09.13 21:17

Tessék panaszt tenni: hírhamisítóhoz illő választ küldött az ellenzéknek Papp Dániel

Publikálás dátuma
2019.01.16 21:15

Fotó: Népszava/
Személyeskedő, kioktató hangvételű levélben reagált a kritikus kérdésekre az MTVA vezérigazgatója.
Levélben fordult Papp Dániel MTVA-vezérhez Hadházy Ákos és Szél Bernadett ellenzéki képviselő, 11 kérdésükben pedig a közmédia hírtorzító, manipuláló gyakorlatára próbálta felhívni a figyelmet.  
jogerősen is hírhamisítónak nevezhető Papp-ot többek között saját helyzetéről is kérdezték: „Hogyan lehet valaki az MTVA vezérigazgatója, aki még 2011-ben úgy vágta meg a Daniel Cohn-Bendit-riportot, mintha a zöldpárti EP-képviselő elmenekült volna a kérdései elől, miközben erről szó sem volt? Továbbra is tiltakozik-e amiatt az állítás miatt, hogy Ön hírt hamisított?”
Papp nem tiltakozott, ehelyett annyit írt, hogy „Az MTVA vezérigazgatóját – a törvény értelmében – a Médiatanács elnöke nevezi ki határozatlan időre. E jogköre diszkrecionális.” Hadházyék arra is rákérdeztek, „hogyan sikerült 2012-ben, az Operánál rendezett tüntetésről úgy bejelentkezni, hogy a riporter háta mögött csak rendőrök meg az üres Andrássy út látszódjon?”
Innentől kezdve az MTVA vezére többször is ugyanazt a fordulatot ismételgette a kérdések kapcsán: ha a levélíróknak problémájuk van egy műsorral, forduljanak panasszal a Duna Médiaszolgáltató Zrt-hez. Ez volt a válasza arra, hogy a köztévé híradójában egy évekkel korábban, feltehetően Kairóban készült videót tettek közzé, azt állítva, hogy a kölni szilveszteri események láthatók rajta – de arra is, ha az MTVA-nál úgy vágják meg és közlik módosítva a Pukli Istvánról készült videójukat, hogy az a vágás miatt teljesen új jelentést kap.
A levélváltásnak vannak kifejezetten vicces momentumai is, például az, amikor 
a kérdésre – „belefér-e a közszolgálati alapelvekbe, hogy egy bevándorlásellenes AfD-politikus játssza a hétköznapi, migránsoktól rettegő németet a köztévé riportjában?” – Papp kioktatja a képviselőket, hogy nincs joguk számon kérni egy riporter vagy szerkesztő döntéseit.
Papp arra is frappáns választ adott, hogyan egyeztethető össze a szakma szabályaival, hogy a köztévé híradójában szereplő bangladesi migráns Boszniában egyik nap még békés menekült, másik nap már a határőrökkel harcol? „Úgy, hogy az egyik nap még békés menekültnek mutatkozik, a másik nap pedig agresszív migránsként viselkedik” - válaszolta az MTVA vezére. 
A helyzet az, hogy ez konkrétan nem igaz: a Comment.com olvasója ugyanis egymás mellé illesztette a köztévé két említett felvételét, és látszik, hogy a megszólaltatott bangladesi férfi ugyanabban a beszédhelyzetben van, a hangalámondásos narrációt viszont egyszerűen megváltoztatták.
2019.01.16 21:15

Tamás Ervin: Andrassew sámlija

Publikálás dátuma
2019.01.16 21:08

Fotó: /
Az Andrassew Iván emlékesten, a budapesti Spinoza színpadon január 14-én elhangzott, a Népszava négy éve elhunyt publicisztikai rovatvezetőjéről elnevezett díj idei nyerteseit méltató beszéd.
A Fekete doboz volt egykoron a gyűjtőhelye azoknak a dokumentumfilmeknek, amelyek rendszerszintű kritikát fogalmaztak meg, ezért a nyilvánosság szűk szegleteiben vetíthették csak őket. Alkotóik közül az egyik ikonikus figura ma a legvérmesebben védi az egyre autokratikusabb Orbán-kormányt, mintha nem venné észre, hogy bizonyos elemei kísértetiesen hasonlítanak a Kádár János fémjelezte kor világához, igaz, ott a korrupció tétjei sokkalta pitibbek voltak. Ráadásul akkoriban a valóságnak volt még valami helyi értéke, bemutatása közérdeklődésre tarthatott számot. A legális tájékoztatás is többrétű volt, folyóiratok sora jelentetett meg komoly szociográfiákat, az Élet és Irodalom utolsó oldalán riporttal szerepelni az újságírónak felért egy lovaggá ütéssel, s ne feledjük: a Magyarország felfedezése sorozat kötetei olyan példányszámban találtak olvasóra, amely ma elképzelhetetlen lenne. A valóságnak nincs sok becsülete. Kiment a divatból. Persze vannak bátor oknyomozók, akik jobbára anyagi visszaélések után erednek, a vagyonnyilatkozatokban meg nem említett lakások, földek, ki tudja honnan és hogyan származott pénzek tulajdonosai pedig még csak nem is magyarázkodnak – minek? Legtöbbjük mindent megúszik. Hogy a nagypályásokról ne is beszéljünk. A hatalmi gúla tetején mintha teljesen elvesztették volna valóságérzéküket, a propagandahadtáp maga teszi közzé a várbeli Gundel-menza étlapját, hogy igazolja a főnök puritánságát a puritánsággal nem jellemezhető, frissen felszentelt munkahelyén. A valóság megismerésének igénye társadalmi méretekben is alábbhagyott, ki-ki fanatikus táborokba gyömöszölődve ugrik kliséknek, elmeháborodott hírek, képtelenségek regimentje cibálja rettegéssé, gyűlöletté, demagóg egyoldalúsággá ítéletalkotásunkat. A józanságot, az értelmes diskurzust a cselédszobába szorítják, mert csak a hatalom megőrzésének művészete a fontos – az igazságkeresők munkái hatástalanok, a semmibe vesznek, jobban, mint eddig bármikor. És most itt állunk Andrassew Iván két sámlijával, mert a nagy tekintetű kuratórium idén úgy döntött – juszt is divatba hozza a valóságot, s nem a szokásos eggyel, hanem kettővel jutalmazza azokat, akik szerintük a legtöbbet tettek a valóság kendőzetlen nyomon követéséért. Csillag Ádám és Kácsor Zsolt a két végén fogta meg ezt a munkát. Csillag Ádám évtizedek óta kánikulában, hóban és fagyban viszi kameráját azokra a helyszínekre, ahol történik valami – anno a Dunaszaurusz, mint a rendszerváltás egyik jelképes témája fogta meg őt, ma nincs olyan tüntetés, megmozdulás, ahonnan hiányozna. A jövő szomorú és tanulságos dokumentumtára lehet az anyag, amelynek szerzője. Kácsor Zsolt szépírói eszközökkel, szelídebben harap. Tárcái történetei mélyen emberiek, mindennaposak, mégis lebegnek, úgy képes maróan kritikus, ironikus lenni, hogy közben megértő, egy utcán szerzett ismerős kalandjai tágabb bepillantást engednek a morális elsivatagosodásba, mint némelyik leleplező, ezer káefté szálait kibogozni próbáló akta. Ami ehhez a laudációhoz sajnos még hozzátartozik: ők, ketten, sok-sok pályatársukkal egyetemben jelenleg az egzisztenciális fenyegetettség állapotában élnek és akkor még finoman fogalmaztam. Az ő helyzetük nem a rendszerváltás szégyene, hanem a rendszeré. És még sajnálatosabb, hogy a néhány jeles halott emlékét őrző díjak ápolói messze nincsenek abban a helyzetben,hogy ezen változtassanak. Nincsenek állami pénzen felújított ingatlanjaink, nem oszthatunk járadékot, nem tarthatunk fényes ünneplést. A méltatás, a szerény jutalom, ez az este leginkább az erkölcsi megbecsülésé. Ennyit tehetünk. A sámli egyébként nem azért van, hogy leüljetek, pihenjetek. Álljatok rá nyugodtan. Lássatok és lássanak.
2019.01.16 21:08