Friss felmérés: a többség tudja, a kormányt ítélték el, nem Magyarországot

Publikálás dátuma
2018.09.13 19:50

Fotó: Európai Parlament/ Fred MARVAUX
A kormány csalást kiáltva eltagadná az Európai Parlament döntését, pedig amellett az Európai Bizottság is kiállt. A Népszava számára készült friss, reprezentatív felmérés szerint a magyarok 57 százaléka úgy látja: elítélték az Orbán-kabinet politikáját.
Miközben a kormány csalást kiáltva kommunikációs tűzoltásba kezdett a a magyar kormányt súlyosan elmarasztaló Sargentini-jelentés szerdai elfogadása után, a Pulzus közvélemény-kutatócég lapunk számára csütörtökön készített, reprezentatív felmérésének eredményei szerint nem lesz könnyű meggyőznie a közvéleményt a kormánypártnak. A kutatás szerint az EP-döntéséről a magyarok 80 százaléka valamilyen mértékben tájékozódott. A megkérdezettek 42 százaléka állította, hogy „teljesen képben van” a vitát illetően, míg további csaknem 40 százaléknyian hallottak az ügyről. Csupán kevesebb, mint 17 százalék válaszolt úgy, hogy nem tudja, miről van szó. A felmérés szerint többségben vannak azok is, akik szerint az EP jogos, helyes döntést hozott, az ellenzők aránya pedig nagyjából lefedi a Fidesz-tábor méretét a teljes lakosság körében. Több mint 46 százaléknyian vélekednek ugyanis úgy, hogy a magyar kormány politikája ütközik a jogállamiság elveivel és az uniós normákkal, míg a megkérdezettek 31 százaléka mondta vissza a kormánypropagandát, miszerint az EP-döntése a bevándorláspárti politikusok bosszúja a bevándorlásellenes magyar kabinettel szemben. Az egyébként szintén figyelemreméltó, hogy a Sargentini-jelentés alapállításával, miszerint „Magyarországon rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal és az európai uniós értékek tiszteletben tartásával”, többen értenek egyet, mint ahányan a határozatot helyeslik. A megkérdezettek 42 százaléka teljesen egyetért ezzel az állítással, 19 százalék pedig inkább egyetért.
Masszív többség áll szemben a kisebbséggel abban a kérdésben is, hogy Magyarországot, vagy a magyar kormányt ítélte-e el az EP. 57 százalék szerint a magyar kabinet politikáját ítélték el, míg csaknem 13 százalék szerint egész Magyarországot. Jól látszik tehát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök érvelése eddig még a Fidesz-szavazók teljességében sem ment át, nem véletlen tehát, hogy már készülődik a kabinet az új, sokmilliárdos plakátkampánnyal.
A felmérésben a Pulzus kérdezett a magyar jogállamiság állapotára is. Erre a válaszolók 1-5-ig adhattak pontszámot, az eredmények szerint többségében negatív tartományút. Az átlag 2,5 volt. Érdekes az is, hogy miközben meggyőző többség (60 százalék) gondolja úgy, hogy Orbán a szavazással pozíciót veszített Európában, a hazai helyzetét illetően sokkal bizonytalanabbak a válaszadók, több mint egyharmadnyian ugyanis a magyar miniszterelnök erősödését várják hazánkban.

Így készült a kutatás

A lapunk számára készült kutatásban 1000 embert kérdeztek meg. Az adatfelvétel időpontja: 2018.09.13. A Pulzus kutatási applikációban (pulzus.eu) feltett kérdésekre adott válaszokat – mivel azokban az eszköz technológiai sajátosságai miatt a 18-49 éves korosztály felülreprezentált – telefonos adatfelvétellel egészítettek ki az 50+ korosztály körében, reprezentatív mintavétellel. Az így létrejött válaszadói minta a felnőtt korú magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, végzettség és településtípus szerint – írta a Pulzus.

Kétharmad vagy sem?

A magyar kormány úgy értékeli, hogy az EP nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, egy nappal a szavazás után. A kormány továbbra is azzal próbálja eltagadni a bírálatot, hogy a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, vagyis a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni. Korábban – mint arról lapunk is írt – az EP elnöke, a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártot erősítő Antonio Tajani hagyta jóvá a testület jogi szolgálatának a véleményét, amely szerint a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak.
Az EP-döntés mellett kiállt az Európai Bizottság (EB) is. – A Bizottság osztja az EP jelentésében szereplő aggodalmakat, különösen az alapvető jogok tiszteletben tartására, a korrupcióra, a romákkal való bánásmódra és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó megállapításokat – mondta csütörtökön Margaritisz Szkinasz, az EB szóvivője a Népszava brüsszeli tudósítójának kérdésére. Megerősítette, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök egy interjúban valóban úgy fogalmazott, ha EP-képviselő lenne, megszavazta volna a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárásra felszólító állásfoglalást. De arra nem válaszolt, hogy akkor miért nem az uniós szerződések őrének szerepével felhatalmazott Európai Bizottság szólította fel a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsot az eljárás megindítására? A szóvivő ugyanakkor világossá tette, hogy az uniós végrehajtó testület inkább kötelezettségszegési eljárások útján próbál eredményeket elérni a Brüsszel és Budapest közötti vitákban.

Ellenzéki tüntetés, hiányzókkal

Közösen tüntet vasárnap az MSZP, a DK és a Párbeszéd a Sargentini-jelentés elfogadása után. Az esemény szervezőinek az a célja, hogy megmutassák, „Magyarország sokkal több Orbán Viktornál és hogy nem lehet semmibe venni európai értékeinket, jogainkat, szabadságunkat.” A tüntetést az a három magyar párt szervezi, amelynek képviselői szerdán az Európai Parlamentben megszavazták a Sargentini-jelentést. A tüntetést szeptember 16-án, 16 órától tartják a budai Bem téren, a tervek szerint beszédet mond az MSZP, a DK és a Párbeszéd elnöke is. A Tóth Bertalan MSZP-elnök, Gyurcsány Ferenc DK-elnök és Karácsony Gergely Párbeszéd-elnök által aláírt közlemény szerint pártokat és civil szervezeteket is várnak a demonstrációra, valamint „mindenkit, aki elutasítja az Orbán rezsim rombolását”. Az LMP ugyanakkor biztos, hogy nem csatlakozik MSZP-s tüntetéshez - legalábbis ezt mondta az atv.hu-nak Keresztes László Lóránt az párt társelnöke. A Jobbik szintén nem tervezi a részvételét az eseményen, hiszen szerintük a Sargentini-jelentés akár a Gyurcsány-Bajnai korszakig is visszanyúlhatna. NÉPSZAVA

Szerző
2018.09.13 19:50
Frissítve: 2018.09.13 21:17

A politikai erőszak ellen szólat fel az MSZP elnöke

Publikálás dátuma
2018.09.21 18:22

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Tóth Bertalan videóüzenetben közölte: pártja elutasít minden erőszakos vagy erőszakra felhívó cselekményt.
Az MSZP elnöksége elutasít minden erőszakos vagy erőszakra felhívó cselekményt – mondta a párt oldalán közzétett videóüzenetben Tóth Bertalan. A pártelnök szerint a szocialisták elítélik azt is, ha egy EP-képviselőt ábrázoló bábut lábbal felfelé felakasztanak, de azt is, ha hordót püfölnek (a DK tüntetésén ütlegelte k a tüntetők hordókat, amire a kormányfő képét ragasztották). Emellett elítélik azokat, akik más magánlakásába engedély nélkül behatolnak – utalt a Hadházy Ákos független képviselő házánál forgató tévéstábra
2018.09.21 18:22

Az ország összes börtönében razziát tartottak

Publikálás dátuma
2018.09.21 18:22
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Csaknem 90 olyan tárgyat foglaltak le az ellenőrzés során, melyek nem lehettek volna a fogvatartottaknál.
Biztonsági vizsgálatot tartott az ország összes börtönében a büntetés-végrehajtás a rendőrség és az adóhatóság támogatásával. Több mint négyezer zárkát és csaknem 17 ezer fogvatartottat ellenőriztek – tájékoztatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) pénteken az MTI-t. A BvOP által irányított művelet egy időben indult az ország minden börtönében. A csütörtöki akcióban úgynevezett tiltott tárgyakat, jellemzően mobiltelefonokat kerestek. A BvOP felkérésére a műveletben részt vettek a Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai is. A rendőrök az intézkedések biztosításában működtek közre, míg a NAV kábítószer-kereső ebei a büntetés-végrehajtás kutyás szolgálatát erősítették. A vizsgálat eredményeként csaknem 90 tiltott tárgyat foglaltak le a fogvatartottaktól. Orosz Zoltán, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szóvivője pénteken az MTI kérdésére elmondta, hogy a tiltott tárgyak főleg mobiltelefonok és azokhoz tartozó eszközök, például SIM-kártyák voltak, de készpénzt is lefoglaltak. Kitért arra is: jogszabály írja elő, hogy ellenőrizzék a fogvatartottakat, de ez az első alkalom, hogy minden börtönben egyszerre hajtották végre a biztonsági vizsgálatot. Hasonló, összehangolt vizsgálatokat terveznek a közeljövőben, ez rendszeressé válhat – tette hozzá.
2018.09.21 18:22
Frissítve: 2018.09.21 18:22