Sargentini-jelentés;közvélemény-kutatás;

2018-09-13 19:50:16

Friss felmérés: a többség tudja, a kormányt ítélték el, nem Magyarországot

A kormány csalást kiáltva eltagadná az Európai Parlament döntését, pedig amellett az Európai Bizottság is kiállt. A Népszava számára készült friss, reprezentatív felmérés szerint a magyarok 57 százaléka úgy látja: elítélték az Orbán-kabinet politikáját.

Miközben a kormány csalást kiáltva kommunikációs tűzoltásba kezdett a a magyar kormányt súlyosan elmarasztaló Sargentini-jelentés szerdai elfogadása után, a Pulzus közvélemény-kutatócég lapunk számára csütörtökön készített, reprezentatív felmérésének eredményei szerint nem lesz könnyű meggyőznie a közvéleményt a kormánypártnak. A kutatás szerint az EP-döntéséről a magyarok 80 százaléka valamilyen mértékben tájékozódott. A megkérdezettek 42 százaléka állította, hogy „teljesen képben van” a vitát illetően, míg további csaknem 40 százaléknyian hallottak az ügyről. Csupán kevesebb, mint 17 százalék válaszolt úgy, hogy nem tudja, miről van szó.

A felmérés szerint többségben vannak azok is, akik szerint az EP jogos, helyes döntést hozott, az ellenzők aránya pedig nagyjából lefedi a Fidesz-tábor méretét a teljes lakosság körében. Több mint 46 százaléknyian vélekednek ugyanis úgy, hogy a magyar kormány politikája ütközik a jogállamiság elveivel és az uniós normákkal, míg a megkérdezettek 31 százaléka mondta vissza a kormánypropagandát, miszerint az EP-döntése a bevándorláspárti politikusok bosszúja a bevándorlásellenes magyar kabinettel szemben. Az egyébként szintén figyelemreméltó, hogy a Sargentini-jelentés alapállításával, miszerint „Magyarországon rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal és az európai uniós értékek tiszteletben tartásával”, többen értenek egyet, mint ahányan a határozatot helyeslik. A megkérdezettek 42 százaléka teljesen egyetért ezzel az állítással, 19 százalék pedig inkább egyetért.

Masszív többség áll szemben a kisebbséggel abban a kérdésben is, hogy Magyarországot, vagy a magyar kormányt ítélte-e el az EP. 57 százalék szerint a magyar kabinet politikáját ítélték el, míg csaknem 13 százalék szerint egész Magyarországot. Jól látszik tehát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök érvelése eddig még a Fidesz-szavazók teljességében sem ment át, nem véletlen tehát, hogy már készülődik a kabinet az új, sokmilliárdos plakátkampánnyal.

A felmérésben a Pulzus kérdezett a magyar jogállamiság állapotára is. Erre a válaszolók 1-5-ig adhattak pontszámot, az eredmények szerint többségében negatív tartományút. Az átlag 2,5 volt. Érdekes az is, hogy miközben meggyőző többség (60 százalék) gondolja úgy, hogy Orbán a szavazással pozíciót veszített Európában, a hazai helyzetét illetően sokkal bizonytalanabbak a válaszadók, több mint egyharmadnyian ugyanis a magyar miniszterelnök erősödését várják hazánkban.

Kétharmad vagy sem?

A magyar kormány úgy értékeli, hogy az EP nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, egy nappal a szavazás után. A kormány továbbra is azzal próbálja eltagadni a bírálatot, hogy a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, vagyis a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni. Korábban – mint arról lapunk is írt – az EP elnöke, a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártot erősítő Antonio Tajani hagyta jóvá a testület jogi szolgálatának a véleményét, amely szerint a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak.

Az EP-döntés mellett kiállt az Európai Bizottság (EB) is. – A Bizottság osztja az EP jelentésében szereplő aggodalmakat, különösen az alapvető jogok tiszteletben tartására, a korrupcióra, a romákkal való bánásmódra és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó megállapításokat – mondta csütörtökön Margaritisz Szkinasz, az EB szóvivője a Népszava brüsszeli tudósítójának kérdésére.

Megerősítette, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök egy interjúban valóban úgy fogalmazott, ha EP-képviselő lenne, megszavazta volna a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárásra felszólító állásfoglalást. De arra nem válaszolt, hogy akkor miért nem az uniós szerződések őrének szerepével felhatalmazott Európai Bizottság szólította fel a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsot az eljárás megindítására? A szóvivő ugyanakkor világossá tette, hogy az uniós végrehajtó testület inkább kötelezettségszegési eljárások útján próbál eredményeket elérni a Brüsszel és Budapest közötti vitákban.