Orbán: Brüsszel zsoldosokat küld ránk

Publikálás dátuma
2018.09.14. 08:41

Fotó: Wiktor Dabkowski / AFP
Az Európai Parlament távozó, bevándorláspárti tagjai döntöttek a Sargentini- jelentésről, magyarázta miniszterelnök a Kossuth rádióban. Orbán Viktor döbbenetes összeesküvés-elmélettel állt elő: szerinte Brüsszel fel akarja számolni a magyar határvédelmet.
Elképesztő magyarázattal indokolta strasbourgi vereségét Orbán Viktor: a miniszterelnök a közrádiónak adott szokásos, pénteki interjújában arról beszélt, hogy az Európai Parlament kifutó kollekciója döntött a Sargentini-jelentésről, de ezek a bevándorláspárti ep-képviselők úgy is távoznak jövő májusban, a 2019-es választások után.
Mint várható volt, Orbán a bevándorlás-témára fűzte fel védő- és vádbeszédét, és szót sem ejtett arról, hogy a Sargentini jelentés főként magyar jogállamiságot fenyegető veszélyekről, a civilek, független intézmények felszámolásáról szól. Szerinte az EP bevándorláspárti többsége bevándorlókontinenssé tenné Európát, és – mivel ebben Magyarország határvédelme akadályt jelent – fel akarják számolni a hazai határellenőrzést, idézi szavait a hirado.hu

„Magyar fiaink, rendőrök és katonák"

Orbán legmeredekebb nyilatkozata azonban csak ezután következett: mint mondta,
a jelentés elfogadása mögött a német kancellár áll: szerinte Angela Merkel Macronnal való találkozása után ultimátumot intézett EU-hoz, miszerint át kell adni a határőrizet egy részét Brüsszelnek.

„A terv az, hogy ha Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedjék a migránsokat, akkor el kell tőlünk venni a határvédelem jogát. Nem kevesebbet akarnak, mint hogy a magyar fiaink, rendőrök és katonák helyett, akik védik a határt, akiknek fontos a hazájuk, zsoldosokat küldjenek ide Brüsszelből. És ne legyenek illúzióink: be fogják engedni a migránsokat” – mondta.  Azt, hogy Orbán a jelentés elfogadását Merkel bosszújának tartja, már kormányközeli források is emlegették az az ATV-nek.  A határőrizet átadásával pedig arra utalhatott, hogy a nénet kancellár a napokban a nemzetközi Frontex-határvédelmi ügynökség megerősítéséről, 10 ezer fősre növeléséről beszélt, amihez –  Merkel szerint – az uniós külső határokat képező országoknak át kell adniuk nemzeti kompetenciáik egy részét is. Csakhogy Orbán itt is csúsztatott: a tervek szerint ugyanis a Frontex-határőröket kizárólag a nemzeti hatóságok egyetértése esetén lehetne egy-egy uniós ország külső határaira vezényelni, és csak válság esetén. Az egység tagjai minden olyan feladatot elvégezhetnének, amit tagállami kollégáik: ellenőrizhetnék az átkelők személyazonosságát, engedélyezhetnék vagy elutasíthatnák a belépést az országba, és feltartóztathatnák a határt szabálytalanul átlépő személyeket.  
Szerző
Frissítve: 2018.09.14. 08:54

Nem ez volt Orbán mesterterve, de élesítette a B tervet

Publikálás dátuma
2018.09.14. 08:20
Fotó: Tóth Gergő
Tanítani való politikai húzás volt, ahogy Angela Merkel kancellár Manfred Weberre bízta a magyar kormányfő helyretételét – mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője.
– Az Orbán-kormány belefutott egy előre látható pofonba, vagy van egy mesterterv, aminek az EP-beli szavazás is a része? – Volt Orbán Viktornak mesterterve, de nem az történt, amit eltervezett. Számára az optimális kimenetel az lett volna, és arra is készült az utolsó pillanatig, hogy addig élezi az ellentétet a pártcsaládján belül, amíg létre nem jön egy olyan törésvonal, ahol a többség az ő oldalán áll – vagyis orbanizálja a Néppártot, és a legnagyobb, domináns EP-frakció elfoglalásával az európai integráció folyamatát is megakasztja.

– Mi volt a célja?
– Sokszor mondják róla, hogy európai léptékű politikai szerepre vágyik, szerintem azonban a fő célja a hatalmának a konzerválása. A Néppárt elfoglalására is elsősorban azért vágyott, hogy csökkenjen az Európa felől rá nehezedő nyomás. Olyan Európát akar, ahol nincsenek közös értékek, csak közös piac van – láttuk éveken át, hogy az ellen semmi kifogása, ha a magyar gazdaság kiszolgálja a német nagytőke igényeit. Strasbourgban annyi történt, hogy az európai közép nem hagyta magát a jobbszélre rántani, a magyar miniszterelnök kisebbségben maradt.

– Miért?
– Tanítani való politikai húzás volt, ahogy Angela Merkel Orbán korábbi szövetségesére, a CSU-s Manfred Weberre bízta a magyar kormányfő helyretételét. Webernek választania kellett: annak fejében, hogy őt jelöljék a Bizottság elnökének, az európai értékek mellett kellett kiállnia Orbán ellenében, és ezzel el is dőlt a szavazás kimenetele. A miniszterelnöknek persze volt B terve is, amit azonnal élesített: amikor látta, hogy a többség nem arra megy, amerre ő, tudatosan belefutott a konfliktusba, előkészítve, hogy majd az ő dominanciájával jöjjön létre az EU euroszkeptikus pólusa. Valószínűleg hamarosan megtapasztalja ugyanakkor, hogy ez az új pozíció mennyivel kisebb mozgásteret jelent: nem mindegy, hogy valaki a legnagyobb képviselőcsoporttal, vagy a közepes frakciók közül az egyikkel a háta mögött beszél. A kép viszont sokkal tisztább lesz mostantól: az egyik oldalon az európai demokrácia hívei, a másikon a jobboldali szélsőségesek állnak majd.

Közpénzmilliárdokból építenek elit magániskolát Debrecenben

Publikálás dátuma
2018.09.14. 07:28
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Közel 3,3 milliárd forint megy el a Modern Városok Program keretében tervezett intézményre, ahol több millió forintba kerül majd egy általános iskolás éves tandíja is.
Miután kiderült, hogy az oktatásért is felelős Kásler miniszter és államtitkára, Szabó Tünde is a magániskolába járatja és járatta gyermekeit (Kásler  unokái sem a KLIK-rendszerben tanulnak), talán nem meglepő az sem, ha az állam is inkább elit iskolákba fekteti a közpénzt.  Először lapunk írt róla, hogy a kormány iskolaalapítást is támogat Debrecenben, csak jöjjön a BMW.  A 24.hu most viszont azt is megtudta, hogy  a Modern Városok Program részeként finanszírozott Debreceni Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen) elit oktatási intézmény lesz, ahova csak több milliós tandíj fejében lehet beiratkozni.
A festői környezetben épülő intézményről a port megtudta, hogy a teljes egészében közpénzből megvalósuló beruházással valójában egy tandíjköteles, elit magániskolát hoznak létre.  Az iskolában egy gyermek oktatása az óvodától az érettségiig több mint 45 millió forintba kerül majd. Az intézmény honlapján szereplő tandíjköltségek szerint: • az óvoda egy évre alig kevesebb mint 2,5 millió forintba kerül egy-egy kisgyermek számára, • ezt követően az iskola első öt évfolyamán évente majdnem 3 millió forintot kell fizetni, • a következő öt év már majdnem 4 millióba kerül évente, • végül az utolsó két évfolyam ára megközelíti az 5 millió forintos összeget évente. 
De ez még nem minden. Az intézmény 100 ezer forintos jelentkezési díjat számol fel, és sikertelen jelentkezés esetén az összeget nem téríti vissza. Az iskola honlapján felsorolt díjak pedig nem fedezik a tanulók étkezéseit, ezek naponta további 1500 forintba kerülnek majd egy diáknak, ami évente még pár százezer forintot kivesz a szülők zsebéből, mint ahogyan az iskolabusz sem lesz ingyene Tekintettel arra, hogy a vegyesen önkormányzati és állami iskolát majdnem 3,3 milliárd forint közpénzből építik fel, a portál megkereste a debreceni polgármesteri hivatalt, ahol főként arról érdeklődtek, hogy a 2015 óta tervezett nemzetközi intézménybe jelentkező debreceni, illetve a magyar diákok számíthatnak-e valamilyen tandíjkedvezményre.  A polgármesteri hivatal azt közölte: A honlapon is elérhető tandíjaink egységesen, mindenkire vonatkoznak. Az International School of Debrecen és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata is fontosnak tartja azonban, hogy ösztöndíjprogram keretében támogassa a tehetséges diákokat. (…) Az ösztöndíjprogram kidolgozás alatt van. Amint elkészül, a részletes kiírás és feltételrendszer elérhető lesz a honlapon. 
A lap megkereste Öreg Jánost, az intézmény jövendőbeli igazgatóját is, aki azt kérte, hogy az önkormányzaton keresztül kérjenek tőle interjút. Annyit azért megkérdeztek tőle, nem érez-e ellentmondást a több millió forintos tandíj és a majd 3,3 milliárd forintos állami hozzájárulás között. Erre annyit felelt:
„Azt gondolom, hogy ezt a kérdést nem kiragadottan kell kezelni. A magyarországi nemzetközi iskolák színvonalának megfelel ez a tandíj.”

Szerző
Frissítve: 2018.09.14. 08:52