Nem ez volt Orbán mesterterve, de élesítette a B tervet

Publikálás dátuma
2018.09.14. 08:20
Fotó: Tóth Gergő
Tanítani való politikai húzás volt, ahogy Angela Merkel kancellár Manfred Weberre bízta a magyar kormányfő helyretételét – mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője.
– Az Orbán-kormány belefutott egy előre látható pofonba, vagy van egy mesterterv, aminek az EP-beli szavazás is a része? – Volt Orbán Viktornak mesterterve, de nem az történt, amit eltervezett. Számára az optimális kimenetel az lett volna, és arra is készült az utolsó pillanatig, hogy addig élezi az ellentétet a pártcsaládján belül, amíg létre nem jön egy olyan törésvonal, ahol a többség az ő oldalán áll – vagyis orbanizálja a Néppártot, és a legnagyobb, domináns EP-frakció elfoglalásával az európai integráció folyamatát is megakasztja.

– Mi volt a célja?
– Sokszor mondják róla, hogy európai léptékű politikai szerepre vágyik, szerintem azonban a fő célja a hatalmának a konzerválása. A Néppárt elfoglalására is elsősorban azért vágyott, hogy csökkenjen az Európa felől rá nehezedő nyomás. Olyan Európát akar, ahol nincsenek közös értékek, csak közös piac van – láttuk éveken át, hogy az ellen semmi kifogása, ha a magyar gazdaság kiszolgálja a német nagytőke igényeit. Strasbourgban annyi történt, hogy az európai közép nem hagyta magát a jobbszélre rántani, a magyar miniszterelnök kisebbségben maradt.

– Miért?
– Tanítani való politikai húzás volt, ahogy Angela Merkel Orbán korábbi szövetségesére, a CSU-s Manfred Weberre bízta a magyar kormányfő helyretételét. Webernek választania kellett: annak fejében, hogy őt jelöljék a Bizottság elnökének, az európai értékek mellett kellett kiállnia Orbán ellenében, és ezzel el is dőlt a szavazás kimenetele. A miniszterelnöknek persze volt B terve is, amit azonnal élesített: amikor látta, hogy a többség nem arra megy, amerre ő, tudatosan belefutott a konfliktusba, előkészítve, hogy majd az ő dominanciájával jöjjön létre az EU euroszkeptikus pólusa. Valószínűleg hamarosan megtapasztalja ugyanakkor, hogy ez az új pozíció mennyivel kisebb mozgásteret jelent: nem mindegy, hogy valaki a legnagyobb képviselőcsoporttal, vagy a közepes frakciók közül az egyikkel a háta mögött beszél. A kép viszont sokkal tisztább lesz mostantól: az egyik oldalon az európai demokrácia hívei, a másikon a jobboldali szélsőségesek állnak majd.

Közpénzmilliárdokból építenek elit magániskolát Debrecenben

Publikálás dátuma
2018.09.14. 07:28
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Közel 3,3 milliárd forint megy el a Modern Városok Program keretében tervezett intézményre, ahol több millió forintba kerül majd egy általános iskolás éves tandíja is.
Miután kiderült, hogy az oktatásért is felelős Kásler miniszter és államtitkára, Szabó Tünde is a magániskolába járatja és járatta gyermekeit (Kásler  unokái sem a KLIK-rendszerben tanulnak), talán nem meglepő az sem, ha az állam is inkább elit iskolákba fekteti a közpénzt.  Először lapunk írt róla, hogy a kormány iskolaalapítást is támogat Debrecenben, csak jöjjön a BMW.  A 24.hu most viszont azt is megtudta, hogy  a Modern Városok Program részeként finanszírozott Debreceni Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen) elit oktatási intézmény lesz, ahova csak több milliós tandíj fejében lehet beiratkozni.
A festői környezetben épülő intézményről a port megtudta, hogy a teljes egészében közpénzből megvalósuló beruházással valójában egy tandíjköteles, elit magániskolát hoznak létre.  Az iskolában egy gyermek oktatása az óvodától az érettségiig több mint 45 millió forintba kerül majd. Az intézmény honlapján szereplő tandíjköltségek szerint: • az óvoda egy évre alig kevesebb mint 2,5 millió forintba kerül egy-egy kisgyermek számára, • ezt követően az iskola első öt évfolyamán évente majdnem 3 millió forintot kell fizetni, • a következő öt év már majdnem 4 millióba kerül évente, • végül az utolsó két évfolyam ára megközelíti az 5 millió forintos összeget évente. 
De ez még nem minden. Az intézmény 100 ezer forintos jelentkezési díjat számol fel, és sikertelen jelentkezés esetén az összeget nem téríti vissza. Az iskola honlapján felsorolt díjak pedig nem fedezik a tanulók étkezéseit, ezek naponta további 1500 forintba kerülnek majd egy diáknak, ami évente még pár százezer forintot kivesz a szülők zsebéből, mint ahogyan az iskolabusz sem lesz ingyene Tekintettel arra, hogy a vegyesen önkormányzati és állami iskolát majdnem 3,3 milliárd forint közpénzből építik fel, a portál megkereste a debreceni polgármesteri hivatalt, ahol főként arról érdeklődtek, hogy a 2015 óta tervezett nemzetközi intézménybe jelentkező debreceni, illetve a magyar diákok számíthatnak-e valamilyen tandíjkedvezményre.  A polgármesteri hivatal azt közölte: A honlapon is elérhető tandíjaink egységesen, mindenkire vonatkoznak. Az International School of Debrecen és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata is fontosnak tartja azonban, hogy ösztöndíjprogram keretében támogassa a tehetséges diákokat. (…) Az ösztöndíjprogram kidolgozás alatt van. Amint elkészül, a részletes kiírás és feltételrendszer elérhető lesz a honlapon. 
A lap megkereste Öreg Jánost, az intézmény jövendőbeli igazgatóját is, aki azt kérte, hogy az önkormányzaton keresztül kérjenek tőle interjút. Annyit azért megkérdeztek tőle, nem érez-e ellentmondást a több millió forintos tandíj és a majd 3,3 milliárd forintos állami hozzájárulás között. Erre annyit felelt:
„Azt gondolom, hogy ezt a kérdést nem kiragadottan kell kezelni. A magyarországi nemzetközi iskolák színvonalának megfelel ez a tandíj.”

Szerző
Frissítve: 2018.09.14. 08:52

Állami kudarc: aki közmunkás volt, jó eséllyel az is marad

Publikálás dátuma
2018.09.14. 06:00

Fotó: Németh András Péter
Az állami apparátus 100-ból 89 közmunkást nem tudott piaci álláshoz juttatni – derült ki egy lapunk birtokába került belügyi felmérésből. Az érintettek többsége beleragadt a helyzetébe, és bármiféle jövedelem nélkül marad, ha közmunka sem jut.
Az állami munkaügyi szervezet olyan kevés közmunkást tud piaci munkahelyhez segíteni, hogy már saját maga is elismeri a kudarcot. Lapunk birtokába került a Belügyminisztérium (BM) egy nemrég készült, nem nyilvános belső elemzése, amelyben az áll: júniusban a közvetítési kísérletek mindössze 3,3 százaléka volt sikeres, majdnem 89 százaléka kudarccal végződött, mintegy 8 százalék eredményét pedig nem tudták rögzíteni. Alkalmi munkára – mostani nevén egyszerűsített foglalkoztatásra – pedig az egész országban összesen 8 embert tudtak elhelyezni. Ugyanakkor tavaly már a közmunkából kilépők 18 százaléka dolgozott piaci munkahelyen hat hónap elteltével, vagyis 15 százalék körül van azok aránya, akiket felszívott a betanított munkára épülő cégek világa. Más kérdés, hogy a gazdaság esetleges visszaesésekor épp ez az alacsony iskolázottságú réteg lesz az, amelyiket elsőként teszik majd megint az utcára. Egy másik adat is azt igazolja, hogy a közfoglalkoztatottak többsége beleragad ebbe a helyzetbe. A lapunk birtokába került anyagban az olvasható, hogy a júniusban nyilvántartott közmunkások 80,6 százaléka az előző három évből legalább egyet már közfoglalkoztatottként töltött el. Talán ennél is kínosabb az, hogy a felmérés szerint a januárban vagy februárban megszűnt közfoglalkoztatás után a nyilvántartott álláskeresők 86 százalékát egyszer sem próbálták munkához juttatni. A megyék közül Csongrád a legaktívabb, ott a szakképzettek 78 százalékának legalább egy állást felajánlottak, míg máshol újabb közmunkát sem kínáltak.
Egy szempontból viszont túl is teljesített az állami foglalkoztatási rendszer. Miközben a kormány szándéka hivatalosan az volt, hogy idén havi átlagban 160 ezer közmunkásnak adjon munkát, valójában csak 142.930 embert tartottak nyilván ilyen státusban, jövőre pedig már csupán 123 ezer közmunkás foglalkoztatásával számolnak. A létszámcsökkenés ráadásul már nem csak az állam döntésén alapul, sok közmunkaprogramba nem találnak annyi embert, ahányat felvehetnének. Amiben nincs változás, az a közfoglalkoztatás területi megoszlása: Borsodban, Szabolcsban és Hajdú-Biharban dolgozik az ország közmunkásainak harmada.
A minisztériumi értékelés kiemeli, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak nagy vihart kavart többezres elküldéséről a BM megkérdezése, sőt tájékoztatása nélkül döntött a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.. Tűzoltásként a közmunkáért felelős tárca végül arra utasította a megyei és a fővárosi kormányhivatalok vezetőit, hogy azonnal keressenek más munkalehetőséget ezeknek az embereknek, hiszen foglalkoztatásuk költségeit erre az évre betervezték. A felhívás eredményéről nincs hír.
FOTÓ: HORNYÁK DÁNIEL
A belügyi tárca szakemberei a kormány számára készített összefoglalóban kimondják, hogy a tavaly márciusban hozott intézkedések nem hoztak eredményt: „A közfoglalkoztatottak és a még ilyen munkához sem jutó álláskeresők elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyei – közvetítés hiányában – nem javultak”, miközben „nagy számban maradtak jövedelmet biztosító közmunka nélkül az álláskeresők”. Ennek ismeretében még döbbenetes az, amit a közelmúltban megírt lapunk: a kormány a foglalkoztatást helyettesítő 22 800 forintos támogatás feltételeinek szigorítását és a szociális szövetkezetek működésének korlátozását javasolja.

Az állam sem számol velük hosszú távon

Mivel hosszú ideje az állami szervezetek és vállalatok a legnagyobb közfoglalkoztatók, egy tavaly márciusi kormányhatározat azt a feladatot adta a belügyi tárcának, hogy mérje fel, vajon az állami intézményekben közmunkásként foglalkoztatottak közül hány embert vennének fel állományba és a lépés mennyibe kerülne a kormánynak. A kabinet májusban egyszer már tárgyalt a felmérés eredményéről, de nem tudni milyen vélemények hangzottak el, mert a részletes megvitatását elhalasztották az év második felére. Egyelőre annyi biztos, hogy a több mint 34 ezer állami intézménynél dolgozó közmunkásból mindössze 5759 embert tudnának állományba venni, persze csak akkor, ha munkabérük fedezetét megkapnák a kormánytól. Szinte kizárólag szakképzett és kipróbált dolgozók jöhetnének számításba, akiket irodai munkán vagy a közmunkások munkairányítójaként tudnak elképzelni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a felmérés szerint azért magas a betöltetlen közmunkás helyek száma, mert a munkát keresők többségnek alacsony az iskolai végzettsége vagy rossz az egészség állapota. A MÁV-nál például idén márciusban majdnem 400 üres álláshelyre nem találtak alkalmas embert.