A magyar vidék Európa leghalálosabb helye

Publikálás dátuma
2018.09.14 21:56
A kép illusztráció.
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Az egész EU-ban sehol nem végez annyi emberrel rák és krónikus megbetegedés, mint Magyarországon, és az öngyilkosságokat nézve is az élen járunk. De máshol sincs minek örülni Kelet-Közép Európában.
A krónikus betegségek és a rák az egész Európai Uniót nézve Észak-Magyarországon szedi a legtöbb halálos áldozatot - szúrta ki a Portfolio.hu az Eurostat most megjelent Regionális Évkönyv 2018 című kiadványában.

Északon krónikus betegségek

A krónikus betegségek (rosszindulatú daganat, ischaemiás szívbetegség, keringési betegségek, krónikus alsó légúti betegségek, krónikus májbetegségek, cukorbetegség) okozta halálozási ráta értéke Kelet-Közép Európában, azon belül pedig a magyar régiókban kimagasló.
Az EU-s átlag ebben a tekintetben 261,7 haláleset 100 ezer lakosra vetítve, míg Magyarországon ez az érték 337-360 eset között szóródik.
Az Eurostat dokumentuma (42. oldaltól) külön is foglalkozik a magyarországi helyzettel, annyira kirívó. A krónikus betegségekkel összefüggő halálozási ráta az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában, de az 5. helyen végzett Észak-Alföld is.

Délen rákos megbetegedések

Hasonló a régiós kép a rákos halálozások tekintetében, és Magyarország ebben a tekintetben is kiemelkedően halálos hely, mint arra az Eurostat anyaga külön is felhívja a figyelmet. Különösen Dél-Dunántúlon halálos a rák - százezerből 367 életet követel, a 261,7-es uniós átlaghoz képest -, de
a hét vizsgált magyar régió mindegyike a legmagasabb értéket mutató térségek között helyezkedik el.
Különösen látványos a különbség az ország nyugati határán. Ausztriában a határ menti régióban 225 és 250 között van a százezer személyre jutó halálos kimenetelű rákos megbetegedések száma. Hazánkban, pár kilométerrel arrébb, már 300 fölött.

Öngyilkosság az Alföldön

Toplistás helyezést ért el Magyarország az öngyilkosságok terén is. Igaz, e tekintetben Litvánia jár az élen, de mögötte rögtön Észak- és Dél-Alföld következik a férfiaknál, és a nőknél is az első tízben vannak ezek a területek.
Ezekben a régiókban százezerből 40-50 férfi és nagyjából 10 nő vet véget saját élet.
2018.09.14 21:56
Frissítve: 2018.09.14 22:00

Környezeti hatásvizsgálat nélkül épülhet óriási sporthotel Budajenőn

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A közel 6 hektáros területen négy négyemeletes épület, bennük több száz szoba és egy wellness-fürdő is helyet kapna. A kormányhivatal nem gondolja, hogy ennek jelentős környezeti hatása lehetne.
Hatalmas beruházás előkészületei zajlanak Budajenő határában; egy 5,8 hektáros területen 4 - egyenként 4 emeletes - épületből álló sporthotel épülhet, írja az Mfor.hu. Mindez a zöldhatóság számára benyújtott előzetes vizsgálati dokumentumokból derül ki. Mint a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának október 30-i határozata meglepő módon megállapítja: a Dominium Invest Kft., mint beruházó által tervezett hatalmas komplexumnak, a Grapehill Sport Hotel létesítésének
"jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges".
Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a négy szabadon álló épület pince, földszint és 3 emelet szintekkel kerül megépítésre. Többek közt 253 apartman és egy wellness fürdő kap bennük helyet, naponta 400 vendéggel számolnak a beruházók. A megvalósítást jövőre tervezik.
2018.11.16 08:04

800 milliót költött eddig indokolatlan nyugati irodákra az MNB

Publikálás dátuma
2018.11.16 07:38

Fotó: BELGA MAG / Belga/ YORICK JANSENS
A New Yorkban, Párizsban, Rómában és Hamburgban működő irodákban - melyek létét nem sikerült a Magyar Nemzeti Banknak meggyőzően magyarázni - havi fél és egymillió forint közti fizetéseket kapnak az alkalmazottak is.
2015 óta több mint 800 millió forint adófizetői pénzt költött el a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra a négy külföldi kapcsolattartó irodára, amit Hamburgban, Párizsban, Rómában és New Yorkban nyitott meg, írja a 24.hu. Mindössze a jegybank honlapján közölt, kissé ködös tájékoztatóból lehet következtetni arra, hogy ezekben min dolgoznak:
  • a helyi gazdasági intézmények munkáját követve tartják azokkal a kapcsolatot;
  • olvassák a helyi újságokat, gazdasági hírösszefoglalókat írnak;
  • figyelik a helyi egyetemek munkáját, konferenciákra járnak;
  • "innovációs területeket" tartanak szemmel;
  • rendezvényekre járnak az MNB nevében.
Az irodák megnyitásáról korábban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász, a jegybank felügyelőbizottságának egykori tagja. Szerinte a fenti feladatok jórészt nem tartoznak az MNB kötelezettségei közé. A kapcsolattartáshoz nem kell személyes jelenlét, és a központi bankok körében ezért nem is szokás külföldi irodákat bérelni. A francia jegybank képviseletét például a követség egyik alkalmazottja látja el, félállásban.
Mint a 24.hu közérdekű adatigényléssel kiderítette, az irodák 2-4 tagú stábjának lakhatási támogatására is óriási pénzeket, csaknem 200 millió forint közpénzt fordított az MNB. Ezen felül a fizetésük is 201 millióba fájt eddig az adófizetőknek. A legjobban fizetett munkatársak több mint havi nettó 900 ezer forintot kapnak kézhez, de a legalacsonyabb asszisztensi fizetés is meghaladja a nettó félmillió forintot. Erre jön még az egységes évi 540 ezres béren kívüli juttatás.
A szakmailag nem különösebben indokolható költések sora ezzel még mindig nem ért: a jegybank Argentína fővárosában, Buenos Airesben is hasonló iroda megnyitását tervezi.
2018.11.16 07:38