A magyar vidék Európa leghalálosabb helye

Publikálás dátuma
2018.09.14. 21:56
A kép illusztráció.
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Az egész EU-ban sehol nem végez annyi emberrel rák és krónikus megbetegedés, mint Magyarországon, és az öngyilkosságokat nézve is az élen járunk. De máshol sincs minek örülni Kelet-Közép Európában.
A krónikus betegségek és a rák az egész Európai Uniót nézve Észak-Magyarországon szedi a legtöbb halálos áldozatot - szúrta ki a Portfolio.hu az Eurostat most megjelent Regionális Évkönyv 2018 című kiadványában.

Északon krónikus betegségek

A krónikus betegségek (rosszindulatú daganat, ischaemiás szívbetegség, keringési betegségek, krónikus alsó légúti betegségek, krónikus májbetegségek, cukorbetegség) okozta halálozási ráta értéke Kelet-Közép Európában, azon belül pedig a magyar régiókban kimagasló.
Az EU-s átlag ebben a tekintetben 261,7 haláleset 100 ezer lakosra vetítve, míg Magyarországon ez az érték 337-360 eset között szóródik.

Az Eurostat dokumentuma (42. oldaltól) külön is foglalkozik a magyarországi helyzettel, annyira kirívó. A krónikus betegségekkel összefüggő halálozási ráta az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában, de az 5. helyen végzett Észak-Alföld is.

Délen rákos megbetegedések

Hasonló a régiós kép a rákos halálozások tekintetében, és Magyarország ebben a tekintetben is kiemelkedően halálos hely, mint arra az Eurostat anyaga külön is felhívja a figyelmet. Különösen Dél-Dunántúlon halálos a rák - százezerből 367 életet követel, a 261,7-es uniós átlaghoz képest -, de
a hét vizsgált magyar régió mindegyike a legmagasabb értéket mutató térségek között helyezkedik el.

Különösen látványos a különbség az ország nyugati határán. Ausztriában a határ menti régióban 225 és 250 között van a százezer személyre jutó halálos kimenetelű rákos megbetegedések száma. Hazánkban, pár kilométerrel arrébb, már 300 fölött.

Öngyilkosság az Alföldön

Toplistás helyezést ért el Magyarország az öngyilkosságok terén is. Igaz, e tekintetben Litvánia jár az élen, de mögötte rögtön Észak- és Dél-Alföld következik a férfiaknál, és a nőknél is az első tízben vannak ezek a területek.
Ezekben a régiókban százezerből 40-50 férfi és nagyjából 10 nő vet véget saját élet.
Szerző
Frissítve: 2018.09.14. 22:00

2,7 millió forintért építtetett 30 méter járdát a budafoki önkormányzat

Publikálás dátuma
2018.09.14. 19:14
Illusztráció
Fotó: Népszava
Nagyvonalúan bánt az adófizetők pénzével a kerületi vezetés: piaci szereplők 445 ezer és 1 millió forint között is vállalták volna ugyanezt.
2 millió 698 ezer forintért készíttetett el egy 30 méter hosszú járdát Budapest XII. kerületének fideszes önkormányzata - tudósít az RTL Híradó.
Arra a kérdésre, hogy mi kerül ennyibe a rövidke szakaszon, a budafoki önkormányzat nem válaszolt. Csak azt hangsúlyozták, törvényes eljárás keretében választották ki a kivitelezőt. A híradó kereste a kivitelezőt is: a cég azt állította, a 2,7 milliós költség a piaci viszonyoknak megfelel.
Piaci szereplők ugyanakkor nettó 445 ezer és 1 millió forint között adtak a híradónak árajánlatot egy ugyanekkora járda térkövezésére.
Szerző

„Nem áruljuk el a zsidó közösséget”

Publikálás dátuma
2018.09.14. 18:51

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Számunkra ez vállalhatatlan, ebben a történelemhamisításban nem veszünk részt – nyilatkozta Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Népszavának.
Gulyás Gergely miniszter nemrég jelentette be, hogy évek óta tartó huzavona után jövőre megnyitják a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott holokauszt emlékközpontot, a Sorok Házát. Az intézmény tulajdonosa a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lesz, a Sorsok Háza kialakításában a Schmidt Mária-féle közalapítvány is közreműködik. A Mazsihisz nem árulja el a magyar zsidó közösséget – ezzel a címmel adott ki állásfoglalást a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. A Mazsihisz szerint az EMIH-nek nem a történelmi hitelesség, nem a magyar zsidó közösségi emlékezet és nem a magyar zsidóság a fontos, hanem „a közpénzek és ingatlanok megszerzése”. Ez világos stratégia, ami szembemegy „a Mazsihisz törekvéseivel és a magyar zsidó közvélemény értékrendjével”. A rendkívüli helyzet indokolta, hogy rendkívüli vezetőségi ülést hívjak össze – számolt be a közlemény elfogadásának körülményeiről lapunknak Heisler András, a Mazsihisz elnöke. Kemény a szöveg – ismerte el –, de ugyanilyen kemény a Sorsok Háza ügyében hozott döntés is. A kormány korábban a Mazsihisznek, Izraelnek és nemzetközi zsidó szervezeteknek is azt ígérte, hogy a Sorsok Házában nem a Schmidt Mária-féle koncepciót fogják megvalósítani – állította Heisler András. Márpedig – folytatta – az eddig elhangzottak alapján nem kétséges, hogy az a narratíva érvényesül majd, amit Schmidt Mária 2015-ben is képviselt, és amit egyszer már a washingtoni holokauszt múzeumtól kezdve a jeruzsálemi Jad Vasem intézetig sokan elutasítottak. A Mazsihisz elnöke elmondta, hogy a kormány lépése külföldön is tiltakozást váltott ki: több szervezet is megdöbbenését fejezte ki. Heisler András egyebek mellett kifogásolta, hogy az EMIH által is támogatott koncepció szerint a Sorsok Háza 1938-tól akarja bemutatni a jogfosztástól a deportálásig vezető utat. Márpedig – hangsúlyozta Heisler András – a magyarországi zsidók jogfosztása nem 1938-ban, hanem a numerus clausus (az egyetemeken alkalmazott „zárt szám”) bevezetésével kezdődött. Az első zsidóellenes törvénynek nevezhető jogszabályt csaknem húsz évvel korábban, 1920-ban fogadták el. Köves Slomótól azt kértük, reagáljon arra, hogy a Mazsihisz közvetve árulónak nevezte. Megkérdeztük továbbá, részéről van-e szándék, ha igen, lát-e rá lehetőséget, hogy a Sorsok Háza ügyében együttműködjön a Mazsihisszel. A rabbi írásban válaszolt. A holokauszt emléke, emlékének feldolgozása és prezentálása egyedül azt a célt szolgálhatja, hogy a sérelmeket és sértettséget legyűrve, az emlékek fájdalmai és tanulságai által elérhető katarzist minél szélesebb kör számára megérinthetővé és személyessé tegyük – állapította meg Köves Slomó. Ehhez a Sorsok Háza esetében is az szükséges, hogy el tudjuk érni, minél többen sajátjuknak érezzék azt a diskurzust, amelybe évente sok százezer diákot és felnőttet kívánunk bevonni. Ennek a célnak az elérése érdekében az EMIH minden zsidó és nem-zsidó, magyar és külföldi civilszervezettel, egyházzal, oktatási intézménnyel és szervezettel keresi és kéri az építő együttműködést – hangsúlyozta, hozzátéve: „Azt akarjuk elérni, hogy a holokauszt emberi tragédiájából, családi, vallási, nemzeti kötődéstől függetlenül mindenki képes legyen a legmélyebb emberi következtetéseket és tanulságokat levonni”. Ehhez az együttműködéshez azonban Köves Slomó szerint az is szükséges, hogy a Sorsok Háza kapcsán kialakult diskurzust semmikép se hagyjuk „egy zsidó hitközségi konfliktus martalékává válni”. Így azt kéri mindenkitől, maga és közössége tagjai és vezetői számára is azt az utat szeretné kijelölni, hogy „próbáljunk meg mindahányan felülkerekedni személyes és intézményi sérelmeinken és közösen dolgozni egy – a vallásos zsidó közösségnél lényegesen nagyobb ívű és jelentőségű – közös ügy érdekében”.
Szerző