A magyar vidék Európa leghalálosabb helye

Publikálás dátuma
2018.09.14 21:56
A kép illusztráció.
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Az egész EU-ban sehol nem végez annyi emberrel rák és krónikus megbetegedés, mint Magyarországon, és az öngyilkosságokat nézve is az élen járunk. De máshol sincs minek örülni Kelet-Közép Európában.
A krónikus betegségek és a rák az egész Európai Uniót nézve Észak-Magyarországon szedi a legtöbb halálos áldozatot - szúrta ki a Portfolio.hu az Eurostat most megjelent Regionális Évkönyv 2018 című kiadványában.

Északon krónikus betegségek

A krónikus betegségek (rosszindulatú daganat, ischaemiás szívbetegség, keringési betegségek, krónikus alsó légúti betegségek, krónikus májbetegségek, cukorbetegség) okozta halálozási ráta értéke Kelet-Közép Európában, azon belül pedig a magyar régiókban kimagasló.
Az EU-s átlag ebben a tekintetben 261,7 haláleset 100 ezer lakosra vetítve, míg Magyarországon ez az érték 337-360 eset között szóródik.
Az Eurostat dokumentuma (42. oldaltól) külön is foglalkozik a magyarországi helyzettel, annyira kirívó. A krónikus betegségekkel összefüggő halálozási ráta az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában, de az 5. helyen végzett Észak-Alföld is.

Délen rákos megbetegedések

Hasonló a régiós kép a rákos halálozások tekintetében, és Magyarország ebben a tekintetben is kiemelkedően halálos hely, mint arra az Eurostat anyaga külön is felhívja a figyelmet. Különösen Dél-Dunántúlon halálos a rák - százezerből 367 életet követel, a 261,7-es uniós átlaghoz képest -, de
a hét vizsgált magyar régió mindegyike a legmagasabb értéket mutató térségek között helyezkedik el.
Különösen látványos a különbség az ország nyugati határán. Ausztriában a határ menti régióban 225 és 250 között van a százezer személyre jutó halálos kimenetelű rákos megbetegedések száma. Hazánkban, pár kilométerrel arrébb, már 300 fölött.

Öngyilkosság az Alföldön

Toplistás helyezést ért el Magyarország az öngyilkosságok terén is. Igaz, e tekintetben Litvánia jár az élen, de mögötte rögtön Észak- és Dél-Alföld következik a férfiaknál, és a nőknél is az első tízben vannak ezek a területek.
Ezekben a régiókban százezerből 40-50 férfi és nagyjából 10 nő vet véget saját élet.
2018.09.14 21:56
Frissítve: 2018.09.14 22:00

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20