Kurz nem ért egyet Orbánnal, erős európai határőrséget akar

Publikálás dátuma
2018.09.17. 10:29
Sebastian Kurz.FOTÓ: AFP / JOHN MACDOUGALL
Az osztrák kancellár azt szeretné, amit a magyar kormányfő három éve támogatott, de ma már elutasít. A kvótarendszert Kurz is elutasítja.
Az egyetlen valódi megoldás a migrációs krízisre az Európai Határ- és Partiőrség megerősítése – mondta vasárnap este Berlinben Sebastian Kurz osztrák kancellár, mielőtt német kollégájával találkozott. Azt hangsúlyozta, hogy meg kell törni azt a „kegyetlen körforgást” amelybe a tengeren illegálisan átkelő menedékkérők és migránsok kerülnek. Az Európai Bizottság elképzelése szerint tízezer fősre duzzasztanák a válsághelyzetben az EU külső határaira vezényelhető állományt.  Az osztrák álláspont tehát ebben a kérdésben ellentétes azzal, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök manapság képvisel, vagyis hogy nem szabad kiengedni nemzeti hatáskörből a határőrizetet, mert a „zsoldosok” majd beengedik a migránsokat. A kormányfő korábban nem így gondolta, 2015-ben még maga is támogatta az ötletet, sőt, kifejezetten átvette volna Görögországtól a határok védelmét. Kurz ugyanakkor Orbánhoz hasonlóan elutasítja a menedékkérők elosztását, ami a Magyarországon kvótarendszer néven vált ismerté. „Ez nem megoldás a migráció kérdésére” – mondta az osztrák kancellár, aki arra panaszkodott a Der Standard tudósítása szerint, hogy Európában túlságoson felfokozottá vált a hangulat, túl mélyek az árkok. „Macron Orbán ellen, Orbán Macron ellen” – mondta Kurz, aki szerint kollégái kevéssé fókuszálnak a probléma megoldására. 
Szerző

Washington megfenyegette a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot

Publikálás dátuma
2018.09.17. 10:00
Az ICC kezdettől fogva komoly gondokkal küzdött
Fotó: MARTIN BERTRAND / AFP
Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója illegitimnek nevezte a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot és szankciókkal fenyegette meg annak bíráit. A washingtoni reakció azt a kérdést is felveti, mennyire hatékonyak a nemzetközi szervezetek.
Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje az amerikai állampolgárokat, mondta múlt hét elején John Bolton, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, amikor szankciókkal fenyegette meg a háborús bűncselekményeket kivizsgáló Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) és annak bíráit. Jelezte, az Egyesült Államok büntetni fogja azokat az országokat is, amelyek segítséget nyújtanak az ICC-nek amerikai állampolgárok felelősségre vonásában. Bolton arra reagált, hogy a bíróság többek között az amerikai katonák állítólagos afganisztáni súlyos jogsértéseit is kivizsgálná. Az ügy azzal egyidőben került terítékre, hogy Washington véget vetett a palesztinok segélyezésének és felszámolta a Palesztin Hatóság (PH) washingtoni képviseletét. A Trump kormányzat az utóbbi időben szankciók sorozatával próbálja visszatéríteni a palesztinokat a tárgyalóasztalhoz, de ez egyelőre nem vezetett eredményre, a Palesztin Hatóság pedig ismételten felszólította a Nemzetközi Bíróságot, hogy indítson vizsgálatot Izrael ellen, mert álláspontja szerint a zsidó állam háborús bűnöket követett el a 2014-es gázai háború és a ciszjordániai telepbővítések során. Az ICC egyelőre nem nyilatkozott a palesztin kérés kapcsán, de a Palesztin Hatóságot annak ellenére, hogy önálló palesztin állam nincs, már korábban tagjai közé fogadta, ami Izrael haragját váltotta ki. Az viszont napvilágot látott, hogy a bírói testület egy olyan 2016-os jelentést akar kivizsgálni, amely háborús bűnök elkövetésével vádol Afganisztánban állomásozó amerikai katonákat. E mellett a bírói testület elő került az említett palesztin bejelentés is. „Bolton fenyegetésére szeptember 12-én válaszolt az ICC, a hivatalos honlapján közzétett nyilatkozatban a bíróság egyértelművé teszi, hogy az államok joghatósága alá tartozik a háborús bűncselekmények kivizsgálása és a bűnösök elleni büntetőeljárás elindítása, az igazságszolgáltatás az ilyen ügyekben, de azt is jelzi, hogy ha az államok ezt elmulasztják, akkor viszont a Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorolhatja ezt a jogot. Boltonnak azonban tulajdonképpen igaza van, amikor azt állítja, hogy az ICC nem is vizsgálhatná az állítólagos afganisztáni jogsértéseket, hiszen sem Afganisztán, sem az Egyesült Államok, sem egyetlen ICC-tagállam sem kérte fel erre a bírói testületet. Mégha a bírák saját hatáskörben is dönthetnek egy-egy ügy kivizsgálásáról, automatikusan adódik legalább két kérdés - mit érhetnek el vele, és mit ér a testület, ha nem tud hathatósan fellépni háborús bűnök gyanúja vagy azok beigazolódása esetén? Burundi például tagország volt, de elsőként ki is lépett, amint a területén a testület vizsgálata súlyos jogsértéseket állapított meg a fegyveres politikai harcok során. A bűncselekmények és az emberi jogaikban korlátozott áldozatokat ezzel meg is fosztották a jogorvoslat lehetőségétől. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2002 júliusában jött létre, az ENSZ 1998. júniusi, római közgyűlésén elfogadott döntés, a Római Statútum hatálybalépésével. Működésének több korlátja is van: csak a létrejötte után elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatosan vizsgálódhat, és csak abban az esetben, ha a vádlott egy, a szerződéshez csatlakozott ország állampolgára, vagy ha a feltételezett bűncselekmény egy tagállam területén történt, vagy ha az esetet az ENSZ Biztonsági Tanácsa utalja a bíróság elé. Csak akkor gyakorolhatja joghatóságát, ha a nemzeti bíróságok nem hajlandóak vagy nem tudnak kivizsgálni egy esetet és nem tudnak ítéletet hozni háborús és/vagy emberiesség elleni bűnök esetén. Az ENSZ 193 tagállama közül 124 alapította, további 35 aláírta, de nem ratifikálta. Az Egyesült Államok ezen utóbbiak közé tartozik, akárcsak Izrael. Oroszország is aláírta ugyan a statútumot, de nem ratifikálta, majd azt követően, hogy a testület jelezte, eljárást indít a 2008-as grúz–orosz háborúval kapcsolatban, majd megszállásnak nevezte a Krím orosz annexióját, negyedik államként az aláírók közül, Burundi, a Dél-afrikai Köztársaság valamint Gambia után, 2016 novemberében formálisan kilépett a CCI-ből. Nem tagja a bíróság rendszerének tulajdonképpen egyetlen olyan ország sem, amely háborút viselt, légicsapásokat hajtott végre más állam területén. Közéjük tartozik az Egyesült Államok, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia és Irán. Nem tag továbbá a legtöbb olyan ország sem, amelynek területén háború zajlott vagy zajlik – Irak, Jemen, Szíria, Szudán, Afganisztán, Ukrajna például, vagyis ahol, és amelyek esetében lenne oka vizsgálódni a bíróságnak. Nem vállalta a tagságot Pakisztán, India, Kína sem. Megalapítását Irak, Izrael, Jemen, Katar, Kína, Líbia és az Amerikai Egyesült Államok már a római alapító közgyűlésén ellenezték, azóta meg azért bírálják, mert álláspontjuk szerint az ICC nem független testület, tevékenysége átpolitizálódott. Hogy mennyire igaz ez a vád, kérdéses, az viszont egyértelmű, hogy az utóbbi idők háborús bűncselekmény gyanús eseteit rendre szőnyeg alá söprik az érintettek.

Kivizsgálás nemzeti hatáskörben

Az afganisztáni Kunduz településen 2015 októberében amerikai légicsapás érte az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi szervezet által üzemeltetett kórházat amerikai légicsapás érte. A kórház működésképtelenné vált, 42 ember életét vesztette. Barack Obama akkori amerikai elnök bocsánatot kért az MSF-től, a Pentagon pedig jelezte, kártérítést fizet az elhunytak családjainak és a sebesülteknek. Az MSF azonban független nemzetközi kivizsgálást sürgetett, több nemzetközi jogvédő szervezet háborús bűncselekményt kiáltott, az ENSZ is elítélte a történteket. A Pentagon végezte el a kivizsgálást, 2016 áprilisában hozták nyilvánosságra annak eredményét. Eszerint a kunduzi kórházat elpusztító amerikai légicsapás nem minősül háborús bűncselekménynek, emberi mulasztás, a repülőgépek térképező rendszerének meghibásodása és egyéb tényezők vezettek a végzetes találathoz. (A kórházat három légicsapás érte, annak ellenére, hogy az első után már jelezték, kórházról van szó.) Az Egyesült Államok végül 170 családnak nyújtott anyagi jóvátételt, az Orvosok Határok Nélkül pedig 5,7 millió dollárt kapott a kórház helyreállítására.

Elkésett a parancs

Jemenben a szaúdi vezetésű koalíció idén augusztusban egy iskolabuszt bombázott le. A találat 51 emberéletet követelt, köztük 40 gyerekét, 79-en megsebesültek. Az ENSZ is független kivizsgálást sürgetett. Rijád először arra hivatkozott, hogy hírszerzési információik szerint az iskolabuszon húszi felkelők utaztak, abban az időben nem is volt iskola Jemenben. Majd szeptember elején elismerték, tévedtek, és közölték, megindult a kivizsgálás az ügyben. Azt is jelezte a szaúdi koalíció, annyi már kiderült, kiadták ugyan a parancsot a busz lebombázásának leállítására, de a parancs elkésett. A felelősöket állítólag megbüntetik. Az eddigi vizsgálatok során azonban a bizottság mindig elfogadta a hadsereg indoklását. A tragikus légicsapást nagy nemzetközi felzúdulás követte, főképp annak tudatában, hogy az ENSZ már megállapította, a Jemenben harcoló felek mindegyike követett el háborús bűnöket. A harcoló felek egyikére sem terjed ki a Nemzetközi Büntetőbíróság hatásköre.

Szerző

Florence "szelíden" is tönkreteszi Észak-Karolinát

Publikálás dátuma
2018.09.17. 09:55
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A legrosszabb még most következik, a hurrikán tönkreteszi Észak-Karolinát – jelentette ki vasárnap Roy Cooper kormányzó. Eddig 14 halálos áldozat van és több mint 900 embert mentettek ki a még mindig folyamatosan emelkedő vízből.
A Sentinel-1 nevű európai műhold  által készített képen szemléletesen látszanak az Egyesült Államok keleti partvidékén tomboló, trópusi viharrá "szelídült" Florence hurrikán nyomán elárasztott területek.
Elárasztott területek Jacksonville-ben
Fotó: ESA / ATG medialab
A Sentinel-1 műhold "átlát" a felhőkön és esőn keresztül is, a készülék információi felhasználhatók különböző katasztrófák esetén, valamint azok megelőzésére, de a felkészülésre és az okozott károk csökkentésére is.
Az előrejelzések szerint Florence még egy-két napig a két déli államban tombol és lassan mozog előre, északi irányban. A korábbi előrejelzésekkel ellentétben azonban nem Virginia felé tart, hanem megkerülve Virginiát és a szövetségi fővárost, Washingtont, a kontinens belső vidékei felé halad, és nagy félkört leírva várhatóan Pennsylvania és New York felé mozdul.
Szerző
Témák
hurrikán