Nem véletlen, ha nehéz mozdulni: programozott a lustaság

Publikálás dátuma
2018.09.19 07:05
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay/
Egy kutatás szerint az emberi agy lustaságra van programozva, komolyan rá kell beszélnünk magunkat a mozgásra.
Az emberi agy a lustaságra rendezkedett be, ha ezt megváltoztatnánk, erősnek kell lennünk - írta a 24.hu a kanadai kutatók eredményei alapján. A tudósok azért kezdték vizsgálni, hogy az edzésre vagy a pihenésre megerőltetőbb gondolni, mert bár mindenhonnan mozgásra buzdítanak, a statisztikák szerint kevesen sportolnak rendszeresen. 
A kutatásban fiatal felnőtteknek mozgó és pihenő emberes piktogramok közül kellett elkerülniük a lustákat. A legtöbben ez megoldották, ám az agyi aktivitásuk közben érdekes eredményeket mutatott. Az EEG-vizsgálatok során kiderült ugyanis, hogy az aktív képek felé közeledéshez az agynak nagyobb erőfeszítésre volt szüksége, mint a passzívok irányába. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az agynak jobban kell dolgoznia akkor, ha az aktív cselekvésre koncentrál, mint ha pihenésre. Azaz az agyunk ösztönösen a passzív viselkedéshez húz, tehát természetesen lustaságra vagyunk programozva. 
“Azt korábbi kutatásokból már tudtuk, hogy az emberek általában gyorsabban kerülik el a passzív helyzeteket, és gyorsabban közelednek az aktív helyzetek felé. A mi kísérleteinkben az az érdekes, hogy megmutattuk, hogy a fizikai inaktivitás gyors elkerülése következményekkel jár – ez a következmény pedig a ráfordított agyi erőforrások növekedése"
– mondta Matthieu Boisgontier, a kutatás vezetője
A kutatók szerint mindez evolúciós sajátosság, a túléléshez hozzájárult ugyanis az energiaraktározás: pihenés után őseink ugyanis sokkal hatékonyabbak voltak. És megmaradt, hogy a pihenés felé húzunk az energiát igénylő folyamatok helyett.  
A szakemberek szerint bár nem tudjuk egyik napról a másikra átprogramozni az agyunkat, már az is fontos lépés, ha ismerjük a működését. Mivel egyelőre nincs biztosabb módszer, hogy kedvet csináljunk magunknak az aktivitásra, rá kell venni magunkat az edzésre, akkor is, ha számos jobb(nak tűnő) ötletünk lenne. 
2018.09.19 07:05
Frissítve: 2018.09.19 16:51

Génmódosítással hoztak létre ehető gyapotot

Publikálás dátuma
2018.10.20 18:11

Fotó: Shutterstock/
Engedélyezte a génmódosítással emberi fogyasztásra alkalmassá tett gyapot termesztését az amerikai mezőgazdasági minisztérium. A gyapottermesztő országokban a fehérjében gazdag növény új élelmiszerforrás lehet.
A génmódosított gyapotot az texasi A&M Egyetem tudósai fejlesztették ki. Termését egyelőre még nem lehet emberi vagy állati élelmiszer készítésére felhasználni, mivel az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) még nem engedélyezte - írta az Érdekes Világ.
A világ számos országában termesztett gyapot magházát burkoló szőrzet a pamut alapanyaga. A gyapotmagot a többüregű gyomrú állatok – szarvasmarha, juh – etetésére használják, számos állat és az ember számára fogyasztásra alkalmatlan, mivel magas a mérgező gosszipoltartalma. 
A texasi egyetem tudósai RNS-interferecia alkalmazásával “elhallgattatták” a gyapot egyik génjének aktivitását, ezáltal kiiktatták a gosszipolt a gyapotmagból. A növény többi részében viszont meghagyták a természetes szintjén, mivel véd a rovaroktól és a betegségektől.
“Nekem olyan, mintha csicseriborsót ennék, és könnyen felhasználható ízletes humusz készítésére”
– mondta Keerti Rathore, az új gyapotféle egyik kifejlesztője.
A főzéshez már eddig is használt gyapotmagolaj sajtolása után a növény fennmaradó magas fehérjetartalmú részét többféleképpen fel lehet használni: készíthető belőle liszt, fehérjeszelet, míg a gyapotmagszemek pörkölve vagy sózottan fogyaszthatók, de mogyoróvajhoz hasonló típusú paszta alapanyaga is lehet – magyarázta a tudós. 
A világ mintegy 80 gyapottermesztő országában, különösen Ázsiában és Afrikában a népesség alultáplált, erre kínálhatna megoldást az új növény – hangsúlyozta a tudós. Az új gyapotmag az állatok – szárnyasok, sertések, halak – etetésében is hasznosítható.
2018.10.20 18:11
Frissítve: 2018.10.20 18:11

Már három exobolygót fedezett fel a TESS

Publikálás dátuma
2018.10.19 18:22

Fotó: AFP / NASA/
A NASA TESS űrtávcsöve augusztus óta gyűjti az adatokat, és három égi szektor megfigyelésével már végzett is. A mérésekből pedig három új exobolygót is bejelentettek már.
A harmadik felfedezés a legegyszerűbb - írja a csillagaszat.hu. A HD202772A jelű, a Napnál valamivel nagyobb csillagot 3,3 naponta kerüli meg a Jupiterhez hasonló méretű bolygója. A rendszer fő érdekessége, hogy a csillag közel jár már az élete hidrogénégető szakaszához, és félmilliárd éven belül vörös óriássá fog fejlődni, ami komoly következményekkel fog járni a bolygó számára is.
A második bolygó egy apró vörös törpecsillag körül keringő kőzetbolygó. A LHS 3844 planétája nagyon közel lakik a csillaghoz, 11 óránként jár körbe körülötte. Emiatt a szerzők szerint nem biztos, hogy van- légköre, vagy a csillag már elfújt-e róla minden gázt. Ezért kiváló célpont arra, hogy ezt a kérdést óriástávcsövekkel meg lehessen vizsgálni a közeljövőben. 
A legtöbb kérdés és vita a legelőször felfedezett bolygót övezi. Ezt a π (pi) Mensae nevű csillag körül találta az űrtávcső. Itt már ismert volt egy nagy, távoli gázbolygó, ami 5,7 évente kerüli meg a csillagát, mellette azonosított most a TESS egy kisebb, közelit. A második bolygó hatnaponta kerülgeti csillagát, és vagy egy óriási szuperföld vagy egy apró minineptunusz lehet.
2018.10.19 18:22
Frissítve: 2018.10.19 18:22