Nem véletlen, ha nehéz mozdulni: programozott a lustaság

Publikálás dátuma
2018.09.19 07:05
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay/
Egy kutatás szerint az emberi agy lustaságra van programozva, komolyan rá kell beszélnünk magunkat a mozgásra.
Az emberi agy a lustaságra rendezkedett be, ha ezt megváltoztatnánk, erősnek kell lennünk - írta a 24.hu a kanadai kutatók eredményei alapján. A tudósok azért kezdték vizsgálni, hogy az edzésre vagy a pihenésre megerőltetőbb gondolni, mert bár mindenhonnan mozgásra buzdítanak, a statisztikák szerint kevesen sportolnak rendszeresen. 
A kutatásban fiatal felnőtteknek mozgó és pihenő emberes piktogramok közül kellett elkerülniük a lustákat. A legtöbben ez megoldották, ám az agyi aktivitásuk közben érdekes eredményeket mutatott. Az EEG-vizsgálatok során kiderült ugyanis, hogy az aktív képek felé közeledéshez az agynak nagyobb erőfeszítésre volt szüksége, mint a passzívok irányába. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az agynak jobban kell dolgoznia akkor, ha az aktív cselekvésre koncentrál, mint ha pihenésre. Azaz az agyunk ösztönösen a passzív viselkedéshez húz, tehát természetesen lustaságra vagyunk programozva. 
“Azt korábbi kutatásokból már tudtuk, hogy az emberek általában gyorsabban kerülik el a passzív helyzeteket, és gyorsabban közelednek az aktív helyzetek felé. A mi kísérleteinkben az az érdekes, hogy megmutattuk, hogy a fizikai inaktivitás gyors elkerülése következményekkel jár – ez a következmény pedig a ráfordított agyi erőforrások növekedése"
– mondta Matthieu Boisgontier, a kutatás vezetője
A kutatók szerint mindez evolúciós sajátosság, a túléléshez hozzájárult ugyanis az energiaraktározás: pihenés után őseink ugyanis sokkal hatékonyabbak voltak. És megmaradt, hogy a pihenés felé húzunk az energiát igénylő folyamatok helyett.  
A szakemberek szerint bár nem tudjuk egyik napról a másikra átprogramozni az agyunkat, már az is fontos lépés, ha ismerjük a működését. Mivel egyelőre nincs biztosabb módszer, hogy kedvet csináljunk magunknak az aktivitásra, rá kell venni magunkat az edzésre, akkor is, ha számos jobb(nak tűnő) ötletünk lenne. 
2018.09.19 07:05
Frissítve: 2018.09.19 16:51

Megfejtették, mi okozta a kaliforniai „tűztornádót”

Publikálás dátuma
2018.12.10 12:12

Fotó: AFP/ Mark RALSTON
Amerikai kutatók szerint több tényező együttállása eredményezte idén nyáron azt a ritka jelenséget, amely a Kalifornia északi részén pusztító Carr nevű erdőtűz során alakult ki.
A San Franciscótól nagyjából 400 kilométerre északra található Redding peremén kialakult hatalmas tűztornádó, amely egy tűzoltó halálát okozta, a perzselő hőség, a szokatlan széljárás és egy több kilométer magasra felnyúló füstviharfelhő együttese idézte elő. A Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői műholdas és radaradatokat felhasználva vizsgálták, hogy miként alakulhatott ki július 26-án a gigantikus méretű tűztornádó – írta az Érdekes Világ.
A tanulmány szerint a kaliforniai jelenség kialakulásának egyik kulcstényezője egy felhő volt, amelyet maga a tűz generált. A fagyott tetejű füstviharfelhő (pirocumulonimbus) rendkívül gyorsan növekedett függőleges irányba, mindössze 15 perc alatt megkétszereződött a hossza, míg végül 11,9 kilométer magasan felnyúlt a légkörbe. A kialakult felhő tornádóerősségű szeleket eredményezett. Mindez – kiegészülve a rekordmagas hőmérséklettel, az alacsony páratartalommal és a felszínhez közel kialakult vízszintes szélnyírással, amikor a szél iránya rendkívül gyorsan változik, miközben a nagy sebessége megmarad vagy kissé módosul –, tűztornádó kialakulásához vezetett.
A Kalifornia északi részén pusztító, Carr nevű erdőtüzet, amelyben nyolcan meghaltak, és több mint ezer otthon leégett, augusztus 30-ra sikerült megfékezni. A mostanihoz hasonló tűztornádót eddig mindössze egyszer, a 2003-as canberrai tüzek során dokumentáltak. A szakemberek reményei szerint az eredményeik a jövőben segíthetnek előre jelezni a hasonló jelenségek kialakulásának kockázatát.
2018.12.10 12:12
Frissítve: 2018.12.10 12:12

Először hallhatja ember a marsi szél zúgását

Publikálás dátuma
2018.12.09 18:33

Fotó: NASA/
Az Insight űrszonda érzékeny szenzorai mély, vibráló hangot rögzítettek: a lassú, alig 24 kilométer/órás szél morajlását.
Nem várt örömben volt részük az amerikai űrkutatóknak, mivel az Insight űrszondának – amely november 26-án landolt a Marson – először sikerült észlelnie a vörös bolygó felszínén fújó szelek hangját – idézi a hirado.hu az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA bejelentését.
A robotgeológus űrszonda érzékelői december elsején észlelték azt a „kísérteties mély zúgást”, amelyet a másodpercenként 4,5-6,7 méter sebességű, északnyugat-délkeleti irányú szél vibrálása okozott. A szél iránya megegyezik azoknak a portölcséreknek az irányával, amelyeket még az űrből figyeltek meg a leszállóhely térségében. „Ez az első eset, hogy olyan műszerek vannak a Mars felszínén, amelyek az emberi fül számára is hallható frekvenciában képesek észlelni a zajokat” – mondta Thomas Pike, a projekt szenzorokkal foglalkozó tudósa. Az Imperial College London kutatója szerint a felvett zaj kissé hasonlít egy szélben lobogó zászló hangjára. A hangfelvétel rögzítése nem tervezett siker. A misszió egyik fő célja a Marson történő mozgások mérése, és ezek része a hanghullámok okozta rezgés is – mondta Bruce Banerdt, a NASA audioklipeket közzétevő kaliforniai központjának (Jet Propulsion Laboratory, Pasdena) főkutatója.
„Nekem ezek a hangok igazán földönkívülinek hatnak. Mintha az ember a szél vagy egy háttérben morajló óceán hangját hallaná, mindenesetre van egy nem evilági érzete” – fejtette ki Banerdt. Az űrszonda napelemei körül süvítő szél hangját az Insight két nagyon érzékeny szenzora, egy beépített légnyomás-érzékelő és egy fedélzeti szeizmográf észlelte és rögzítette. Az előbbi, amely meteorológiai adatokat gyűjt, közvetlenül érzékeli a légköri vibrálást, a szeizmográf pedig, amelynek 2,2 méter átmérőjű kiterjesztett szárnyai két nagy elálló fülre emlékeztetnek, az űrszonda szél okozta rezgését észlelte. A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított Insight két éven át fog a Marson kutatásokat végezni, alapvetően a bolygó mélyét vizsgálva. Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is – olvasható a portálon.
2018.12.09 18:33