Nem véletlen, ha nehéz mozdulni: programozott a lustaság

Publikálás dátuma
2018.09.19 07:05
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay/
Egy kutatás szerint az emberi agy lustaságra van programozva, komolyan rá kell beszélnünk magunkat a mozgásra.
Az emberi agy a lustaságra rendezkedett be, ha ezt megváltoztatnánk, erősnek kell lennünk - írta a 24.hu a kanadai kutatók eredményei alapján. A tudósok azért kezdték vizsgálni, hogy az edzésre vagy a pihenésre megerőltetőbb gondolni, mert bár mindenhonnan mozgásra buzdítanak, a statisztikák szerint kevesen sportolnak rendszeresen. 
A kutatásban fiatal felnőtteknek mozgó és pihenő emberes piktogramok közül kellett elkerülniük a lustákat. A legtöbben ez megoldották, ám az agyi aktivitásuk közben érdekes eredményeket mutatott. Az EEG-vizsgálatok során kiderült ugyanis, hogy az aktív képek felé közeledéshez az agynak nagyobb erőfeszítésre volt szüksége, mint a passzívok irányába. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az agynak jobban kell dolgoznia akkor, ha az aktív cselekvésre koncentrál, mint ha pihenésre. Azaz az agyunk ösztönösen a passzív viselkedéshez húz, tehát természetesen lustaságra vagyunk programozva. 
“Azt korábbi kutatásokból már tudtuk, hogy az emberek általában gyorsabban kerülik el a passzív helyzeteket, és gyorsabban közelednek az aktív helyzetek felé. A mi kísérleteinkben az az érdekes, hogy megmutattuk, hogy a fizikai inaktivitás gyors elkerülése következményekkel jár – ez a következmény pedig a ráfordított agyi erőforrások növekedése"
– mondta Matthieu Boisgontier, a kutatás vezetője
A kutatók szerint mindez evolúciós sajátosság, a túléléshez hozzájárult ugyanis az energiaraktározás: pihenés után őseink ugyanis sokkal hatékonyabbak voltak. És megmaradt, hogy a pihenés felé húzunk az energiát igénylő folyamatok helyett.  
A szakemberek szerint bár nem tudjuk egyik napról a másikra átprogramozni az agyunkat, már az is fontos lépés, ha ismerjük a működését. Mivel egyelőre nincs biztosabb módszer, hogy kedvet csináljunk magunknak az aktivitásra, rá kell venni magunkat az edzésre, akkor is, ha számos jobb(nak tűnő) ötletünk lenne. 
2018.09.19 07:05
Frissítve: 2018.09.19 16:51

Őskori hajósok terjeszthették el a Stonehenge-hez hasonló megalitokat

Publikálás dátuma
2019.02.15 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP/ CHARLES BOWMAN / ROBERT HARDING PREMIUM / ROBERTHARDING
Közös eredetük lehet az angliai Stonehenge-hez hasonló őskori európai kőemlékeknek (megalitok), amelyek egy új kutatás szerint Franciaország mai területéről erednek.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek állíthatták az első megalitokat mintegy hétezer éve, majd később hajósok elterjeszthették szerte Európában. Régészek korábban úgy vélték, hogy ezek az építmények a Közel-Keletről származnak, de egyre több antropológus és régész ért egyet abban, hogy az európai kőemlékek eredete ezektől független.
Bettina Schulz Paulsson, a svédországi Göteborgi Egyetem régésze a szakirodalomban 2400 európai lelőhelyről keresett adatokat korukat és szerkezetüket illetően. Megalitokat és korábbi korokból származó sírokat vizsgált meg, és áttekintett minden információt építésükről és az azokat építő emberekről - olvasható a Live science tudományos hírportálon. A kapott adatok alapján megállapította, hogy a legkorábbi európai kőemlékek Északnyugat-Franciaország területéről származnak mintegy 4700 évvel ezelőttről. Ez az egyetlen olyan térség, ahol nemcsak ismert megalit emlék maradt fenn, de ötezer évvel ezelőtti sírokat is találtak, amely azt jelezheti, hogy innen erednek a megalitok - írta a tanulmányban Paulsson.
Az első megalitok megépítése után mintegy 400 évvel, Kr.e. 4300-ban hasonló kőszerkezeteket emeltek Franciaország déli részén, a Földközi-tenger térségében, az Ibériai-félszigeten és más térségekben. Az angliai Stonehenge-et Kr.e. 2400 éve építették. Mivel ezek a kőszerkezetek a tengerpartokhoz közeli térségekben bukkantak fel, Paulsson úgy véli, hogy őskori hajósok terjeszthették el azokat. Az építők hajózási érdeklődését mutatta, hogy az első észak-franciaországi megalitokra ámbrásceteket és a tengeri élettel összefüggő jeleket véstek.
Több kutató egyért a svéd régész megállapításaival, mások azonban úgy vélik, nehéz kizárni annak lehetőségét, hogy ezeket az európai megalitokat egymástól függetlenül építették, és hogy más térségekben vannak korábbi korokból származó megalitok.
Szerző
2019.02.15 09:09
Frissítve: 2019.02.15 09:09

Ennyibe fog kerülni a Mars-utazás

Publikálás dátuma
2019.02.14 18:47
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Nem csak a gazdagok számára lesz elérhető a Marsra szóló retúrjegy - derült ki Elon Musk, a SpaceX milliárdos tulajdonosának Twitter-bejegyzéséből.
Elon Musk tervei szerint megfizethető ára lesz a Marsra utazásnak. A SpaceX alapítója és vezérigazgatója úgy gondolja, nem csak a gazdagok engedhetnek maguknak egy kiruccanást a vörös bolygóra, ugyanis 500, de inkább 100 dollárnál, azaz 140 ezer, illetve 28 ezer forintnál) is kevesebbe fog kerülni a retúrjegy a Marsra - írta a Space.com
Ez még az odaköltözéshez is elég olcsó - írta a Twitteren a milliárdos vállalkozó.
A százszemélyes űrhajót az úgynevezett Starship Super Heavy, nagy teherbírású rakétarendszerrel tervezik az űrbe küldeni. Újrafelhasználhatóságának is köszönhető a relatív alacsony jegyár. Az első küldetés a tervek szerint a 2020-as évek közepén kezdődne, a rakéta első prototípusát már a következő hetekben, hónapokban elindíthatják.
Témák
SpaceX
2019.02.14 18:47
Frissítve: 2019.02.14 18:47