Érik az újabb román kormányválság

Publikálás dátuma
2018.09.21. 08:30
Liviu Dragnea
Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP
pártelnök elleni belső lázadásról tárgyal ma a román Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága. Bármi legyen az ülés kimenetele, akár az egyre autoriterebb Liviu Dragnea nyer, akár az ellene fellépők, körvonalazódik a kormányzó párt szakadása , és ez a szociáldemokrata–szociálliberális (PSD-ALDE) kormányt is maga alá temetheti. Dragnea először a párt jelenlegi legnépszerűbb politikusával, a bukaresti főpolgármesterrel került nyílt konfliktusba néhány hete. Gabriela  Firea fogalmazta meg elsőként, hogy a korrupcióért egyszer már jogerősen elítélt és immár a második ítélet elé néző Dragneanak mennie kell. Aztán nyilvánosságra került egy levél, amely lemondásra szólítja fel a pártelnököt. Román sajtóértesülések szerint a 61 tagú végrehajtó bizottság 30 tagja, a PSD 50 képviselője és szenátora támogatja a Firea-szárnyat. Az elnök félreállítása azonban nem egyszerű, védi az alapszabályzat, azzal, hogy a közvetlenül a tagság által választott elnök nem mozdítható el, csak ha önként távozik. Dragnea pedig a végsőkig harcolni fog, máris azzal vádolja belső ellenfeleit, hogy összejátszanak Klaus Johannis államfővel, a korrupcióellenes ügyészséggel és a titkosszolgálatokkal. A sorosozást Romániában bevezető, a pártot is megosztó politikus a korrupció megtestesítőjévé vált a román (ellenzéki) köztudatban. Az igazságügyi törvények módosítása ellen tüntető tömegek úgy értelmezik, hogy a PSD csak saját korrupcióval vádolt elnökét próbálja menteni a letöltendő börtönbüntetéstől.  Dragnea Victor Ponta volt kormányfő bukása után került a PSD élére és soha nem tapasztalt mélységbe süllyesztette a román baloldal vezető pártját (a 2016-os 47 százalékról 25-30-ra). Ponta új pártot alapított. Román sajtó- és szakértői vélemények szerint elkerülhetetlenül tovább aprózódik a legnagyobb parlamenti párt. A PSD koalíciós partnere, a Calin Popescu Tariceanu volt kormányfő vezetett ALDE egyértelművé tette, nem foglal állást a PSD belső vitájában, mert „nem személlyel, hanem párttal” kötött koalíciót. Az azonban egyértelmű, ha szakad a PSD parlamenti képviselete is, akkor a kormány kisebbségbe kerülhet. A 2016 decemberében alakult PSD-ALDE koalíció mára a harmadik miniszterelnökét „fogyasztja”, az előző kettőt maga a PSD buktatta meg, az elsőt bizalmatlansági indítvánnyal. Mindkét renitens miniszterelnök legnagyobb bűne az volt, hogy nem kívánt Dragnea bábjaként kormányozni.
Szerző

Bebörtönözték a NASA egy tudósát is a török puccskísérlet miatt

Publikálás dátuma
2018.09.21. 07:36
Recep Tayyip Erdogan török államfő elnöki palotájában.
Fotó: KAYHAN OZER / ANADOLU AGENCY
Washington egy Törökországban letartóztatott amerikai tudós azonnali szabadon bocsátására szólította fel csütörtökön Ankarát.
Serkan Golge 36 éves tudóst, a NASA - az amerikai űrkutatási hivatal - munkatársát 2016 nyarán, a törökországi puccskísérlet idején tartóztatták le Dél-Törökországban - írja az MTI. Golge története a szokásos: azzal vádolták meg, hogy az állítólag Erdogan török elnök megbuktatásán dolgozó Gülen-mozgalom tagja.
Az amerikai tudóst hétéves börtönbüntetésre ítélték. Büntetését szerdán egy helyi bíróság öt évre csökkentette.
Közleményében az amerikai külügyminisztérium leszögezte: figyelemmel kíséri Serkan Golge sorsát, és mivel álláspontja szerint az ügyben "nincsenek hitelt érdemlő bizonyítékok", a tudós azonnali szabadon bocsátását követelte.
Az Egyesült Államok és Törökország között feszült a viszony, a többi között egy másik amerikai állampolgár, Andrew Brunson baptista tiszteletes fogva tartása miatt is. A hosszú évek óta Izmirben élő Brunsont szintén 2016-ban tartóztatták le, azzal vádolva, hogy a Gülen-mozgalom segítője, valamint amerikai kém. Brunsont pár héttel ezelőtt kiengedték a börtönből, de házi őrizetben van. Szabadon bocsátása ügyében Donald Trump elnök többször tárgyalt telefonon Recep Tayyip Erdogan török államfővel, és Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója is többször egyeztetett török kollégájával, Mevlüt Cavusoglu miniszterrel.

Ismét több mint 100 katona ellen adtak ki elfogatóparancsot

A török légierő újabb 110 aktív szolgálatot teljesítő katonája ellen adtak ki elfogatóparancsot pénteken Törökország-szerte azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a 2016. július 15-ei puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség alapján az MTI.
Törökországban az elmúlt 26 hónap alatt összesen több mint 159 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 77 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek. Eddig a haderő 14 ezer 633 tagját menesztették, közel hétezer egykori katona jelenleg is börtönben van. De Erdogan tisztogatásának válogatás nélkül esnek áldozatul civil aktivisták, jogvédők, újságírók, középiskolai és egyetemi tanárok is.

Szerző
Frissítve: 2018.09.21. 10:10

Juncker javasolta a Fidesz kizárását az EPP-ből

Publikálás dátuma
2018.09.20. 19:52
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke
Fotó: CHRISTOF STACHE / AFP
A kezdeményezést azonban visszautasították – mondta Rogán Antal.
Visszadobták a tagállami vezetők az uniós határőrizeti javaslat Magyarország által is kifogásolt részét – nyilatkozta telefonon csütörtökön az MTI-nek Rogán Antal. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter azt mondta, Orbán Viktor azzal a szándékkal érkezett, hogy világossá tegye, Magyarország nem engedi át a határőrizet jogát Brüsszelnek és a Frontexnek. Rogán Antal azt is közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök távollétében tett javaslatot a Fidesz kizárására az Európai Néppártból (EPP) Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke Salzburgban, a kezdeményezést azonban visszautasították. A miniszterelnök kabinetfőnöke felidézte, hogy két esemény zajlott le egyszerre. Egyrészt az Európai Néppárt csúcstalálkozója az EPP-hez tartozó kormányfők és pártelnökök részvételével, másrészt az európai uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója. Utóbbi az elmúlt órákban ért véget – jegyezte meg. Az Európai Néppárt csúcstalálkozóján Jean-Claude Juncker tett egy javaslatot, amely a Fidesz kizárására irányult az EPP-ből. A miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az EB elnöke ezt a javaslatot akkor tette meg, amikor Orbán Viktor már nem tartózkodott a teremben, mert el kellett mennie egy négyszemközti találkozóra Sebastian Kurz osztrák kancellárral; ez előre ismert program volt. Jean-Claude Juncker tehát megvárta, amíg a magyar miniszterelnök elhagyja a termet – mondta Rogán Antal. Ennek ellenére a kormányfő távollétében lezajlott vitán az EPP csúcstalálkozójának résztvevői egyértelműen visszautasították az EB elnökének javaslatát, így nem kerül sor ilyen folyamat elindítására. Másrészt lezajlott az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, amelyre azzal a szándékkal érkezett Orbán Viktor és a magyar delegáció, hogy világossá tegye a határőrizet ügyében előterjesztett brüsszeli javaslatnál: Magyarország semmilyen körülmények között nem mond le a határőrizet jogáról. A magyar határt magyar katonák és rendőrök fogják védeni – nyomatékosította. A javaslatot megvitatták az uniós állam- és kormányfők, és az eredmény az lett, hogy „visszadobták” az indítvány azon részét, amely hatásköröket vont volna el a nemzeti szuverenitásból, például a magyar határőrségtől és rendőrségtől. A csata azonban nem ért véget, a javaslatot év végéig újra napirendre veszik a tagállamok vezetői – közölte Rogán Antal. Mint megírtuk, Joseph Daul EPP-pártelnök a néppárti tagállami vezetők egyeztetése előtt azt mondta, „a sajtó nem kényszeríthet Orbán Viktor kidobására”. „Pártunkban demokrácia és jogállamiság uralkodik, megvannak a szabályaink” – tette hozzá. A francia politikus csak annyit mondott a magyar kormányfőről: „nem könnyű eset, ezt mind tudjuk”. Az EPP meg fogja várni a hetes cikk szerinti eljárás eredményét, valamint azt, hogy az Európai Bizottság értékelje a jogállamiság magyarországi helyzetét, mondta Daul. Azért persze megjegyezte: következményeinek kell lennie annak, ha valaki nem felel meg a jogállamisági elveknek.
Szerző