Szeretsz mások helyett dolgozni? – konzultáció az állami a leépítésekről

Nemzeti konzultációt hirdetett hét érdekvédelmi tömörülés, hogy bebizonyítsák, mennyire átgondolatlan a bürokráciacsökkentés kormányzati terve.

Szeretsz mások helyett dolgozni? – ezzel a címmel internetes kérdőívet jelentettek meg pénteken a közszolgálati szakszervezetek, hogy az őszi bértárgyalásokon bemutathassák, mit gondolnak a terület dolgozói, családjuk és ügyfeleik, partnereik, illetve a magyar közvélemény a kormány harmadik éve lebegtetett létszámleépítési terveiről, valamint az érdekvédelmi szervezetek létszámra és bérekre vonatkozó javaslatairól.

Az utóbbi években nagyon ritkán látott, széleskörű összefogással szervezett akcióban az Orbán-kormány kedvenc propaganda fogását fordítják a visszájára, az eddigi nemzeti konzultációk valamennyi formai elemének megfelelő módon a nyolc kérdésből álló kérdőív szerkesztői előbb felvázolnak egy helyzetet, megmutatják veszélyeit, majd feltesznek egy kérdést, amire csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni. Az akcióban a korábban önkormányzati és szociális sztrájkok szervezésétől sem visszariadó, harcos érdekvédelmi szervezet, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) mellett hat további tömörülés vesz részt. Saját felületein terjeszti a közszolgálati kérdőívet a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség (HMTSZSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete (KMDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ). Az is újdonság, hogy ezeknek a szervezeteknek a vezetői azzal is kifejezték a kormánykritikus álláspontjuk egységét, hogy a Pénzügyminisztérium előtt tartott közös sajtótájékoztatón ismertették a konzultáció okait és részleteit.

Az MKKSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy miközben harmadik éve fenyegeti a közszféra munkavállalóit a kormány a létszámleépítésekkel, egy szakmai beszélgetésen már elismerték: 100 ezer ember hiányzik a humán közszolgálatból. Boros Péterné szerint épp a bizonytalanság, valamint a rossz munkakörülmények az elfogadhatatlanul alacsony bérek miatt távoztak ilyen rengetegen a közszférából. A hiány miatt ugyanakkor ma már ezeken a munkahelyeken általános a napi tíz órás munkaidő, ami egy nappal több munkát jelent hetente. Az összefogásban résztvevő szakszervezetek szerint ez tarthatatlan, a kormánynak végre meg kell hallania a közösség érdekében dolgozók követeléseit is.

A pénteken elindult közszolgálati konzultáció internetes kérdőívét mindenki névtelenül töltheti ki. Az első kérdés mindjárt a létszámhiány következményeit feszegeti és így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a közszolgálati munkaerőhiányt csak jelentős, általános közszolgálati keresetnöveléssel lehet megszüntetni?” Ezt követően konkrét béremelési javaslatokról mondhatnak véleményt a válaszolók, abból kiindulva, hogy a magyar minimálbér az Európai Unió országaiban a legalacsonyabbak közé tartozik. Egyrészt annak eldöntését várják, egyetértenek-e a kitöltők a SZEF kezdeményezésével, hogy 2019. január 1-étől a minimálbér összege 190.000 forint, a szakmunkás bérminimum pedig 247.000 forint legyen. A következő lépcsőben bevezetnék a diplomás minimálbért, ami 30 százalékkal lenne magasabb összeg a szakmunkás minimálbérnél. A kérdőív emlékeztet rá, hogy az elmúlt években történt jogszabályi változások és kormányzati intézkedések következtében a közszolgálatban ma több mint húszféle keresetmegállapítási szabály létezik. A szakszervezetek annak eldöntésére kérik a válaszadókat, egyetértenek-e azzal, hogy „ valamennyi közszolgálati bérrendszerben az induló bértételek megegyezzenek a minimálbér, a szakmunkás bérminimum és a diplomás bérminimum „ összegével.

A létszámleépítésekről szóló kérdések megalapozásakor kiemelik, hogy soha nem mérte fel a kormány a közszolgálati feladatok ellátásának létszámigényét, amikor pedig bürokráciacsökkentésről beszél a propaganda, érdemes lenne az adminisztratív terhek csökkentésében, a túlszabályozás megszüntetésében is gondolkodni a döntéshozóknak. A szakszervezetek végül a családbarát munkahelyek széleskörű elterjesztéséhez várják a közvélemény támogatását.