770 összevert tüntető ügyében indul eljárás a román csendőrség vezetői ellen

Publikálás dátuma
2018.09.21 14:46
Bukaresti kormányellenes tüntetés, 2018 augusztus 10-én.
Fotó: AFP/ Daniel MIHAILESCU
Hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítja Romániában az ügyészség a csendőrség három vezetőjét az augusztus 10-i kormányellenes tüntetés ügyében, amikor a rendfenntartó erők és a tüntetők között verekedés tört ki.
Az ügyben a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség kezdett vizsgálódni, miután Klaus Iohannis államelnök felszólította a hatóságokat, vizsgálják ki a csendőrség fellépését. Az elnök azzal vádolta a csendőrséget, hogy indokolatlanul alkalmazott erőszakot. A vádhatóságra pénteken beidézték Ionut Catalin Sindile ezredest, a román csendőrség parancsnokát, annak első helyettesét, Gheorghe Sebastian Cucost, valamint Laurentiu Cazan őrnagyot, a bukaresti csendőrség vezetőjét. Tudomásukra hozták, hogy bűnvádi eljárás indult ellenük.
Mintegy 770 tüntető tett feljelentést a csendőrség ellen, fizikai bántalmazás vagy a könnygáz által elszenvedett sérüléseik miatt. A bukaresti csendőrség vezetőjét hivatali visszaéléssel, Sindilét es Cucost hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítják.
Korábban a csendőrség is feljelentést tett a szervezett bűnözés elleni ügyészségen (DIICOT) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet, illetve az államhatalom gyakorlásának a nemzetbiztonságot veszélyeztető akadályozása miatt, szintén az augusztus 10-i tüntetések ügyében. Az ellenzéki média szerint ezzel azt akarják elérni, hogy a DIICOT indítson vizsgálatot, s így az akta kerüljön át ehhez a vádhatósághoz, amelynek élére nemrég neveztek ki új főügyészt a jelenlegi igazságügyi miniszter javaslatára.

Jogszerű és szakszerű

A csendőrség vezetői elutasították az ellenük felhozott vádakat, szerintük jogszerű és szakszerű volt a beavatkozásuk, amelyet egyes tüntetők erőszakossága tett indokolttá. A csendőri beavatkozást bírálók szerint azonban a karhatalmi erők provokálták a tiltakozókat, és szerintük szándékosan nem emelték ki a békés tömegből a futballhuligánokat, hogy később megindokolhassák erőszakos fellépésüket.
Augusztus 10-én a román diaszpóra tüntetéseként meghirdetett demonstráció zajlott a román fővárosban annak a kormányellenes tüntetéssorozatnak a részeként, amely tavaly januárban kezdődött. A tüntetők azt követelik, hogy a kormánykoalíció ne tegye nevetségesen enyhévé a büntető törvénykönyv adta lehetőségeket a korrupciós bűncselekmények kapcsán, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek a korrupció miatt már elítélt politikusoknak kedveznek. A román kormánykoalíció azzal indokolja ezen lépések szükségességét, hogy a vádhatóság visszaéléseket követett el az elmúlt években. Ilyen "visszaélés" volt például a legerősebb kormánypártnak, a PSD elnökének elítélése korrupció miatt.
2018.09.21 14:46

Menekültekkel fejlesztik a német egészségügyet

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:00
Ha teljesül a kormány terve, hamarosan a bevándorlók kezelhetik a németeket
Fotó: AFP/ Nicolas Armer/DPA
Jens Spahn miniszter felvetette, uniós szinten kellene megálljt parancsolni az orvosok elvándorlásának. A jelenség hazáját is érzékenyen érinti.
Abdul Al-Aziz mindössze húsz éves. Németországban él, a szíriai fiú a nagy menekültáradat idején, Angela Merkel „Willkommenskultur”-jának köszönhette, hogy eljuthatott német területre. Most az egészségügyi ellátás csínját-bínját próbálja meg elsajátítani, legutóbb egy bábún gyakorolta azt, hogyan kell újraéleszteni valakit. Meglepődik, hiszen mindent olyan gyorsan kell csinálni, sokkal sebesebben, amint azt a televíziós sorozatokban láthatta. Abdul is egyike annak az 1500 személynek, akik a berlini városháza nagytermében jöttek össze néhány nappal ezelőtt, s készséget mutatnak arra, hogy a német egészségügyben dolgozzanak. Főleg menekültek jelentek meg, azt remélik, ha betanulnak ápolónak, hosszabb távra is tervezhetnek az országban. Ha az interneten német ápolói, vagy idősgondozói állás után kutatunk, lehetőségünk jócskán akad válogatni az ajánlatok közül. Az országban nincs ugyanis elegendő orvos és szakápoló. Nagy feltűnést keltett Jens Spahn német egészségügyi miniszter kijelentése, aki egy héttel ezelőtt egy svájci lapban nyilatkozott úgy: fontolóra kellene venni, hogy az Európai Unió új szabályokat alkosson az orvosok elvándorlásának korlátozása érdekében. Mint mondta, Németországban nagyon hiányoznak a Svájcba vándorló német orvosok. „Nálunk pedig olyan lengyel orvosok dolgoznak, akik aztán Lengyelországban hiányoznak” - fogalmazott. 2017-ben a német orvosi kamara adatai szerint 1965 orvos hagyta el az országot, közülük 641 doktor Svájcba költözött. A svájci orvosszövetség adatai szerint a Svájcban dolgozó orvosok 17,7 százaléka, több mint 6000 orvos rendelkezik német útlevéllel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint országszerte 27 ezer ápoló hiányzik. További 22 ezer ápolóasszisztensre lenne szükség. A helyzet azonban ennél csak rosszabb lesz. Becslések szerint ugyanis 2025-re már 100 ezer-250 ezer közötti lesz a hiány attól függően, hogyan alakul a munkavállalók helyzete és mennyire lesz egészséges a német társadalom. Németország ezért a menekültektől reméli a megoldást. A kormány elképzelései szerint legalább addig tölthetik be ezt az űrt, amíg zajlik a velük szembeni menekültügyi eljárás. A német statisztikai hivatal adatai szerint 2017 végén 710 ezer menekült rendelkezett letelepedési engedéllyel Németországban. Ők minden további nélkül munkát vállalhatnak az országban. Háromnegyedük, azaz 550 ezer ember munkaképes korban van. Mint a FAZ írja, ha minden huszadik menekült érdeklődést mutatna az egészségügy, illetve az ápolói szakma iránt, akkor egy csapásra megoldódna a munkaerőhiány. Ez persze csak matematika, a valóság egészen mást mutat. Szintén a statisztikai hivatal adatai szerint 2017-2018-ban 140 ezer ápológyakornok volt az országban, ám végül csak alig több mint egyharmaduk, 50 ezren kezdték meg e szakmában a munkát. A legnagyobb fővárosi egyetemi klinika, a Charité 500 fiatalt képez ki ápolónak, közülük tíz a menekült. Komoly akadályt jelenthet a nyelvtudás. Mielőtt ápolóként alkalmaznának egy menekültet, középfokú szinten kell beszélniük a német nyelvet. Ez pedig időigényes. A menekültek egy hat hónapos kurzus alatt az alapvető nyelvi ismereteket sajátítják el, majd két éves további tanulás után juthatnak el a középfokig, amikor már ápolóként alkalmazhatják őket. A menekültek tehát az egészségügy nagy reménységei, de egyik napról a másikra aligha jelentenek megoldást. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy Németországban messze nem annyira gyászos az egészségügy helyzete, mint a közép-európai országokban. Az elvándorlás hatásai ugyan itt is tetten érhetőek, de – amint a Handelsblatt egy tavaly márciusi cikkében megírta – 2017-ben még háromezerrel emelkedett is az orvosok száma az országban 2016-hoz képest. Ilyen jelentős emelkedésre még nem is volt példa a korábbi esztendők során. Csakhogy akad egy szépséghiba. Jelentősen emelkedett ugyanis a szerződéssel felvett orvosok száma. Az akkori kimutatás szerint 31 477 ilyen orvos működött országszerte, ami tíz százalékos emelkedésnek felelt meg.

Meghökkentő felvetések az egészségügyi minisztertől

Jens Spahn egészségügyi miniszter már korábban is nem egy nagy vihart kavart javaslattal állt elő. A politikus a kereszténydemokraták jobbszárnyához sorolható, igen sokszor bírálta Angela Merkel politikáját, s indult a CDU tavaly decemberi elnökválasztásán. Reális esélye nem volt ugyan a később a párt vezetőjévé választott Annegret Kramp-Karrenbauerrel, illetve riválisával, Friedrich Merz-cel szemben, meglepetést keltett azonban, hogy az első szavazási körben 15 százalékot szerzett. Spahn, aki egy újságíróval kötött házasságot, finoman fogalmazva nem tartozik hazája legkedveltebb politikusai közé. Tavaly novemberben például felvetette, több egészségügyi és nyugdíjjárulékot szedne be a gyermektelenektől, mint azoktól, akiknek van családja. "A jelenlegi rendszerben az időseket a fiataloktól beszedett pénzből tartjuk el - még akkor is, ha ezek a fiatalok másoknak a gyerekei" – írta a Südwest Presse című lapban megjelent írásában. Mint fogalmazott, maga is gyermektelen, és úgy érzi, jobban hozzá akar járulni anyagilag a rendszerhez, hogy az fenntartható maradjon akkor is, mikor nehéz idők járnak. A felvetés feszültséget keltett a német nagykoalícióban. Hubertus Heil szociáldemokrata munkaügyi miniszter elvetette ezt a "több, mint furcsa gondolatot", amelynek célja, hogy "büntesse a gyermektelen embereket, főleg azokban az esetekben, ahol a gyermek nélküliség nem akaratlagos."

2019.01.21 11:00
Frissítve: 2019.01.21 11:00

Iráni és szír célpontokat bombázott Izrael, négy katona meghalt

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:36

Fotó: AFP/
Négy katona meghalt és hat megsérült hétfő hajnalban, miután az iráni célpontokat bombázó izraeli légierő a rá lövő szír egységeket is tűz alá vette.
Hangos robbanások törték meg a hétfő hajnal csendjét Szíria felett: iráni célpontokat bombázott az ország területén az izraeli légierő, írja a Reuters. Ám a szír légelhárítás védelmébe vette Iránt, és lőni kezdett a támadókra - így annak egységei is célponttá lettek.
Az izraeli közlés szerint eredetileg az iráni forradalmi gárdához köthető célpontok, lőszerraktárak, hírszerzési, illetve kiképző központok ellen indult a támadás. Figyelmeztették Szíriát, hogy ne lőjenek, ám mégis így tettek, ezért föld-levegő rakétáik indító állásait is célba vette az izraeli légierő. Az elmúlt évben Benjamin Netanyahu miniszterelnök közlése szerint kabinetje több száz hasonló támadást hagyott jóvá. Az ok, hogy Irán támogatja az Izrael-ellenes libanoni Hezbollahot.
A szír közlés szerint több mint 30 izraeli cirkálórakétát és irányított bombát semmisítettek meg. Az Asszad-rezsim négy katonája meghalt és hat megsérült.
Szeptemberben a szír légvédelem rálőtt egy izraeli vadászrepülőre, ám helyette egy orosz repülőt találtak el, ami - 15 fős legénységével együtt - megsemmisült. Moszkva akkor szövetségese, Damaszkusz légvédelmének fejlesztéséről döntött.
2019.01.21 09:36