Előfizetés

Megrohamozták a magyar pavilont a nemzetközi ízfesztiválon

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.09.24. 09:10
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Hatalmas érdeklődés kísérte Magyarország standját és termékeit a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a hétfői zárónapig az becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel - írta az MTI.
A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kóstolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be. A pavilon a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Slow Living Hungary egyesület támogatásával valósult meg. 
Az egyesületet vezető Szekeres Diána mérföldkőnek nevezte, hogy Magyarország mostantól saját kiállítótérrel van jelen az ökotudatos és fenntartható gasztrokultúra legnagyobb európai és nemzetközi találkozóján. 
"A minőségi termékek, a magyar ételkultúra és mezőgazdasági örökség segítségével természeti tájainkat is megismertetjük, valamint kapcsolódunk a nemzetközi slow-travel idegenforgalmi útvonalakhoz."

A szürkemarha lesz a második Slow Food prezídium, vagyis a nemzetközi mozgalom eredetvédelmét kiérdemlő magyar élelmiszer. Az első 2004-ben a mangalicakolbász volt.
A fesztiválon szintén résztvevő Gaál József kecskeméti alpolgármester egy olyan Slow Food-projektről is beszámolt, amelyet a város Dubrovnikkal, az olaszországi Velencével, valamint Brnóval és Krakkóval együtt valósít meg a régi, tradicionális termékek és táplálkozási kultúra megőrzése érdekében. A projekt keretében Kecskeméten főzőprogramokat tartanak a piacokon, és szeretnék, ha a kecske húsát és tejtermékeit is újra felfedeznék az emberek. 
A minden második évben megrendezett Slow Food fesztivál az idén az Étel a változásért címet kapta. A rendezvényen idén 140 ország ötezer képviselője vett részt, és a 800-nál is több kiállító között voltak termelők, családi gazdálkodók, táplálkozásszakértők, szakácsok, borászok, vendéglátásban dolgozók, az élelmiszer- és gasztropiac résztvevői.

Sikeresen landoltak a japán szonda kutatóroverei az aszteroidán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.23. 20:26
A Rjugu aszteroida felszíne, ahogy a rover kamerája látta a leválás után
Fotó: JAXA
Már adatokat és képeket is küldtek a Földre.
Sikeresen landoltak a Ryugu aszteroidán a japán Hajabusza-2 kis kutatóroverei, és már képeket is küldtek a Földre – számolt be róla a BBC News cikke alaptán az MTI. A két apró rover, amely a Hajabusza-2 szondáról vált le pénteken, az egy kilométer átmérőjű Ryugu aszteroidát vizsgálja.
„Mindkét rover jó állapotban van”

– erősítette meg szombaton Twitter-üzenetben a japán űrhivatal (JAXA).

Hozzátették, hogy a kutatóroverek már adatokat és képeket is küldtek.
Az egyik szonda éppen visszapattan az aszteroida felszínéről FOTÓ: JAXA
Fotó: JAXA
A két, „sütisdoboz-méretű”, egykilós műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról, megmérje a felszíni hőmérsékletet, mielőtt nagyobb kutatóműszereket bocsátanak a Ryugu felszínére. A Hajabusza-2 júniusban érkezett meg a Földtől mintegy 280 millió kilométer távolságban lévő Ryugu közelébe három és féléves utazás után.
A Hajabusza-2 majdnem azonos elődjével, a Hajabuszával – a szó jelentése sólyom –, de tervezésekor levonták a tanulságokat az előző űrszonda számos hibájából. A Hajabusza 2005 novemberében kétszer is leszállt az Itokava nevű aszteroidán, majd az űrkapszula – küldetését számos műszaki hiba miatt három évvel meghosszabbítva – 2010. június 14-én ért földet az ausztráliai Woomera-sivatagban, belsejében az aszteroidáról származó porral. A Ryugu ugyanazon a pályán kering, mint az Itokava, de kétszer nagyobb nála és különböző szerves anyagokat tartalmaz.

Küszöbön áll a nagy genom rejtvény megoldása

Varga Péter
Publikálás dátuma
2018.09.22. 16:30

Fotó: Dmitry Kalinovsky
A molekuláris biológia fejlődésével a nagyon ritka betegségek is diagnosztizálhatóvá válnak. A személyre szóló gyógyászat kapujához érkeztünk.
Az elmúlt években sikerült felgyorsítani, és ezzel olcsóbbá is tenni a génfeltérképezési technológia – az úgynevezett génszekvenálás – folyamatát. Az első emberi géntérkép elkészítése még 13 évig tartott, és több mint kétmilliárd fontba került. Az új módszerrel a DNS-t több százezer, több millió, vagy akár több milliárd darabra szabdalják, és ezeknek az olvasását egyszerre végzik el, majd egymáshoz "ragasztják" őket, és összehasonlítják a referencia sorrenddel. Mindezzel akár néhány napra lerövidíthető a szekvenálás folyamata. Így vált lehetővé, hogy Nagy-Britanniában ez év októberében megkezdje működést 13 orvosi genomközpont – adja hírül a The Guardian.

Ezekben a központokban nem diagnosztizált, ritka kórokban szenvedő emberek, valamint rákos betegek DNS-térképét is elkészítik. A daganatok növekedését okozó genetikai elváltozások pontos megismerésével például az orvosok sokkal hatásosabb kezeléseket alkalmazhatnak. Az EU meghatározása szerint ritka betegségnek az számít, amely 10 000 ember közül maximum 5-öt érint. 6-8 ezer ilyen létezik, az orvosi irodalom hetente ad hírt egy-egy újról. Vannak köztük jól ismert, öröklődő betegségek, mint a cisztás fibrózis, a Huntington-kór, vagy a gyermekkori rák, de olyan kevéssé ismert fejlődési rendellenességek is, mint a PURA-szindróma, amely teljes fejlődési visszamaradásban jelentkezik, és négy évvel ezelőtt hivatalosan még nem is létezett.

A ritka betegségek háromnegyede gyerekeknél jelentkezik, az ezekben szenvedők egyharmada nem éri meg 5. életévét. A beteg gyerekek szenvedése mellett a szülők is kálváriát járnak: diagnosztizálások sorozatára kénytelenek hordani gyermekeiket, míg kiderül, mi a baj, ha egyáltalán kiderül. Úgy becsülik, a ritka betegségek 80 százalékát genetikai rendellenességek okozzák, ám a gének megismerésében bekövetkezett hatalmas fejlődés ellenére az egyes betegekben történt mutációk feltárása nem egyszerű folyamat. "Ha egyszer megvan a pontos diagnózis, a hasonló betegségben szenvedőktől szerzett ismeretek alapján tudhatjuk, mi várható a jövőben, és így pontos ismereteket adhatunk a családoknak az esélyekről" – mondja Helen Firth, a Cambridge-i Egyetemi Kórházak klinikai genetikusa.

Az új technológiák lehetővé tették, hogy 12 ezer ritka fejlődési rendellenességben szenvedő brit gyermek és felnőtt, valamint szüleik DNS-ét szekvenálják, és ezeket összehasonlítva meghatározzák azokat a mutációkat, amelyek még az ivarsejtekben, vagy embriófázisban alakultak ki. Noha a betegségek így könnyebben meghatározhatóak, hatásos kezelések nem feltétlenül léteznek: a szülők azonban ismerve a pontos diagnózist, alapítványokat, társaságokat hozhatnak létre sorstársaikkal, megkönnyítve a gyógymódok kifejlesztését és saját helyzetük elviselését. A gének feltérképezése azonban még nem tökéletes, akár azért, mert a DNS-nek csak egy meghatározott szakaszát vizsgálják, vagy azért, mert bizonyos szakaszokat még nem tudnak elolvasni. Az eredményesség ma 97, 3 százalékos.

Jövőbeli kórokat is előre jeleznek

A szekvenálások során nem csak már megjelent betegségek genetikai háttere tárható fel, a jövőben várható kórokra utaló elváltozások is észrevehetők. Az egyik brit génszekvenáló projekt, a DDD úgy döntött, ezeket a másodlagos találatokat nem közlik a páciensekkel. Egy másik, a 100 000 Genom projekt felkínálja a lehetőséget: a résztvevők, ha akarják, megtudhatják hordoznak-e olyan genetikai elváltozást, amelyek például magas koleszterinszintre vagy bizonyos rákfajtákra hajlamossá teszik őket, de különbséget tesznek azok között a betegségek között, amelyek ellen lehet valamit tenni, például megelőző műtéttel, és amelyek ellen egyelőre nem. Az Egyesült Államikban minimum-listát tettek közzé azokról a génekről, amelyeket ha a szekvenálás során másodlagosan megtaláltak, ajánlott, hogy közöljék a beteggel. Jelenleg 59 ilyen gén van.