Szkripal-ügy – Az orosz külügyi szóvivő manipulációnak nevezte a gyanúsított azonosítását

Publikálás dátuma
2018.09.27. 11:54

Fotó: ALEXEY FILIPPOV / SPUTNIK / AFP
A cél a figyelem elterelése a fő kérdésről, vagyis arról, mi történt Salisburyben – közölte Marija Zaharova.
Manipulációnak minősítette Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön azt a sajtóértesülést, amely szerint a Szkripal-ügyben London által meggyanúsított Ruszlan Bosirov orosz állampolgár valójában Anatolij Csepiga, az orosz katonai hírszerzés (GU) ezredese – írja az MTI. A Bellingcat nevű, brit tényfeltáró csoport szerdán állt elő azzal, hogy a Ruszlan Bosirov névre kiállított útlevéllel rendelkező gyanúsított valójában Anatolij Csepiga, az orosz katonai hírszerzés egyik legmegbecsültebb fedett műveleti főtisztje, akinek 2014-ben a legmagasabb orosz állami kitüntetést, az Oroszországi Föderáció Hőse címet adományozták. London szerint a Szkripalék ellen elkövetett mérgezéses gyilkossági kísérlet másik gyanúsítottja az Alekszandr Petrov néven emlegetett orosz férfi.
„A Petrovval és Bosirovval kapcsolatos újabb álhírt közvetlenül Theresa May (brit miniszterelnöknek) az ENSZ Biztonsági Tanácsában a tömegpusztító fegyverek elmondott témájában elmondott, Oroszországot ismét meggyanúsító beszéde után dobták be a köztudatba. Bizonyíték nincs – ezért folytatják az információs kampányt, amelynek fő feladata a figyelem elterelése a fő kérdésről: mi történt Salisburyben?”

– írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova.

Szergej Szkripal volt orosz–brit kettős ügynököt március 4-én sikertelenül próbálták megölni az angliai Salisburyben, a merényletkísérlet miatt a lánya is kórházba került. A brit hatóságok szeptember 5-én Petrovot és Bosirovot vádolták meg a bűncselekménnyel, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak. Brit tisztségviselők arra is egyértelmű célzásokat tettek, hogy a merényletet a legmagasabb szinten rendelhették el Oroszországban. Moszkva visszautasította a vádakat és nehezményezte, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegély-kérelemmel Moszkvához, a gyanúsítottak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki az orosz rendvédelmi szerveknek, Szkripalék konzuli láthatását pedig nem engedélyezte. A vádak és viszontvádak nyomán London és Moszkva még tavasszal kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló lépések történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is. Szeptember 6-án az amerikai, a német, a francia és a kanadai kormány egy Londonnal közös nyilatkozatban közölte: teljesen megbízik abban a brit megállapításban, hogy Szkripal-ügy két gyanúsítottja az orosz katonai hírszerzés ügynöke, és abban a brit kormányzati véleményben is, hogy az akciót szinte biztosan az orosz állam valamely magas szintjén hagyták jóvá. Júliusban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is megbetegedett pontosan ugyanattól az idegméreg-hatóanyagtól, amelyet Szkripalék megmérgezéséhez használtak, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, az elkövetők által nyilvánvalóan elhajított parfümös fiolát. Rowley felépült, élettársa azonban a kórházban elhunyt. A brit rendőrség egyesítette a két ügyben folytatott nyomozást.
Szerző

Merre tovább, CDU?

Publikálás dátuma
2018.09.27. 11:00
Ralph Brinkhaus azt közölte, támogatja Angela Merkel politikáját
Fotó: KAY NIETFELD / AFP
A kiútkeresés időszaka kezdődik a német uniópártoknál azután, hogy leváltották Angela Merkel bizalmasát, Volker Kaudert a CDU/CSU-frakció éléről.
Nem elég, hogy az utóbbi hónapokban egy sor válság rázta meg a kabinetet, Volker Kauder, a CDU/CSU Bundestag-beli frakcióvezetőjének leváltása azt jelzi, hogy az uniópártokon belül is megrendült a bizalom Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter, a CSU elnöke iránt. Egyes német lapok szerint a keddi szavazás, amelyen a pénzügyi szakember, Ralph Brinkhaus 125-112 arányban legyőzte a 12 éve a frakció munkáját irányító Kaudert, Merkel régi bizalmasát, a vég kezdete a kancellár számára. Más lapok megjegyezték, valóságos szenzáció a titkos szavazás eredménye, s azt jelzi, hogy a frakció tagjainak elegük van a torzsalkodásokból, amelyek a CDU/CSU folyamatos népszerűségvesztését eredményezik. Merkel és Seehofer a szavazás előtt egyöntetűen kiálltak Kauder újraválasztása mellett. Túlzás azonban már a Merkel-éra végéről beszélni, hiszen Brinkhaus, amint több német lap megjegyezte, nem lázadótípus. Ő maga is azt közölte, esze ágában sincs fellépni a kancellár ellen. Az azonban mindenképpen jelzésértékű, hogy a pártvezetés rosszallása ellenére kiállt Kauderral szemben. Másrészt ő maga sem tagadta, azt szeretné, hogy a frakció önállóbbá váljék. Mennyire forgatják fel az események a német belpolitikát? Christian Lindner, a szabaddemokrata FDP elnöke szerint miután saját pártján belül rendült meg a bizalom a kancellárban, bizalmi szavazást kellene kérnie maga ellen a Bundestagban. Mint fogalmazott, a keddi frakciószavazás alapján egyértelmű: már nem támaszkodhat teljes egészében a képviselőcsoport támogatására. Az új frakcióvezető kijelentette, Lindner felvetése egész egyszerűen „marhaság”. A ZDF-nek adott interjújában továbbá közölte, nincs nagy különbség elődje és az ő politikai attitűdje között, s Kauder leváltásával „nem történt dráma”. Hozzátette, középtávon a döntés a kormány és a frakció megerősödését is eredményezi. Meglátása szerint a kancellár tekintélyén nem esett csorba, s teljesen érthető, hogy a szavazás előtt Kauderhez volt lojális, hiszen 13 évig dolgoztak együtt. Az ARD televízióban mindezt azzal egészítette ki, hogy a szavazás nem lázadást jelent. Egyúttal hozzátette, jó együttműködésre törekszik az SPD-vel, hiszen közös érdekük a nagykoalíció sikere. Everhard Holtmann politológus, a Halle-Wittenberg-i Egyetem munkatársa a Deutschlandfunknak elmondta, a kormány vezetése elleni támadásnak semmiféle előjele sem volt. Sem a pártból, sem a frakcióból nem jelezték előre, hogy ez bekövetkezhet. A szakértő szerint mindez felveti a kérdését annak, léteztek-e előzetes megállapodások a frakción belül Kauder leváltására, mi váltotta ki az utolsó napokban ezt a reakciót a képviselők részéről. Holtmann nem tartja kizártnak, hogy ebben szerepet játszott a Maassen-ügy, amely „minden megfigyelő számára váratlan eredménnyel zárult”. Az alkotmányvédelmi hivatal volt vezetőjét azért váltották le, mert nem ismerte el szélsőjobboldali csoportok hajtóvadászatát baloldaliak ellen. Seehofer belügyminiszter államtitkárrá akarta megtenni, ezt azonban az SPD megakadályozta, így csak tanácsadó lett a tárcánál. Merkel hétfőn a nyilvánosság előtt ismerte el, hibáztak. Keményebben fogalmazott egy másik német politológus, Oskar Niedermayer, aki szerint a keddi szavazás a kancellárral szembeni bizalmi voksolásnak tekinthető. A ZDF-nek kifejtette, a frakcióban érzékelhető volt bizonyos frusztráció a Kauder-Merkel páros vezetési stílusa miatt. Az üzenet egyértelmű: a frakció is bele kíván szólni a kormányzásba. Találóan jegyezte meg kommentárjában a Berliner Morgenpost, hogy Kauder távozásával a kancellár „politikai életbiztosítását” vesztette el.

Kereszténydemokrata kármentés

A CDU politikusait egyfajta kármentés jellemezte tegnap, azt sugallták, Merkel tekintélyén nem esett csorba. Volker Bouffier hesseni miniszterelnök közölte, biztos benne, ha a kancellár bizalmi szavazást kért volna magával szemben, egyértelmű eredmény született volna. Wolfgang Bosbach volt parlamenti képviselő, aki ma is nagy tekintélynek örvend a CDU-ban, kifejtette, mindegy ki a frakcióvezető, a képviselőcsoport „titkos irányítója” továbbra is Merkel. A kancellár szóvivője, Steffen Seibert útján azt közölte, nem kíván bizalmi szavazást tartani.

Kitart a magyar követség Líbiában

Publikálás dátuma
2018.09.27. 10:30
Tripoliban elvileg a kormány által irányított milíciák estek egymásnak, majd az iszlamisták is csatlakoztak a harchoz
Fotó: MAHMUD TURKIA / AFP
„A nagykövet és a munkatársak megfelelő hely - és személy ismerettel rendelkeznek, a nagykövetség napi munkáját szigorú biztonsági rendszabályok és utasítások alapján végzi” - válaszolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtóosztálya lapunk érdeklődésére, hogy biztonságban vannak-e a magyar nagykövetség dolgozói Líbiában. Az aggodalmat az indokolta, hogy augusztus vége óta újra fellángoltak a harcok Tripoliban: az elmúlt hetekben óvatos becslések szerint is legalább 115-en vesztették életüket, mindennapos a bombázás és lövöldözés. Egy helyi forrásunk egyenesen arról számolt be, hogy a háború most szinte rosszabb, mint 2011-ben, Moamer Kadhafi líbiai diktátor bukása, a NATO-beavatkozás idején volt. A nemzetközileg elismert kormány már az ENSZ-hez is fordult beavatkozást sürgetve, bár a legújabb hírek szerint végül átmenetileg sikerült békét kötnie a szemben álló feleknek. Lapunk telefonon és e-mailben is próbálta elérni a tripoli magyar nagykövetséget, sajnos sikertelenül. A KKM tájékoztatása szerint a magyar külképviseletet tavaly november 22-én nyitottuk újra, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint azért, hogy ezzel is segítsük a migráció megfékezését. A lépés nem veszélytelen, hiszen korábban számos nyugati ország képviseletét támadás érte, emlékezetes például, hogy 2012-ben Bengáziban az amerikai nagykövettel is végeztek. A magyar missziót egy tapasztalt diplomata, Márton Béla vezeti, aki már a háború kirobbanásának idején is Tripoliban szolgált, a végsőkig kitartva, az egyik utolsó kapocsként az Európai Unió és Líbia között. Nevéhez fűződik például, hogy 2011-ben sikerült elérnie négy letartóztatott nyugati újságíró szabadon bocsátását. Másrészt kritika is érte, amiért „nagyrészt felfegyverzett rablóbandákként” írta le a Kadhafi ellen küzdő lázadókat. Arról eddig nem sok hír érkezett, hogy a diplomata eddig mire ment a háború dúlta országban. Idén januárban a HVG szúrta ki, hogy a líbiai sajtó arról cikkezett, egy együttműködés keretében líbiai páciensek érkezhetnek magyar kórházakba, illetve magyar orvosok mehetnek ki, valamint az egészségügyi miniszter budapesti látogatásáról is szó esett. Annak azonban egyelőre nincs nyoma, hogy ebből bármi megvalósult volna. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a háborús évek után a kereskedelem kezd megélénkülni, de még így is elenyésző, 2017-ben a behozatal a 7 milliárd forintot, a kivitel a 3 milliárd forintot is alig érte el. Líbiában becslések szerint 800 ezer migráns él, jelentős részük Európába tartana. Az Európai Unió a líbiai parti őrség megerősítésével, az embercsempészek elleni harccal, a stabilitás megteremtésével igyekszik megfékezni őket – a magyar nagykövetség ebben is segíthet.
Szerző