Lemondott a román oktatási miniszter

Publikálás dátuma
2018.09.27. 13:33

Fotó: Román Oktatási Minisztérium
Az RMDSZ a múlt héten kérte a koalíciótól Valentin Popa leváltását.
Lemondott Valentin Popa román oktatási miniszter csütörtökön, miután Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök közvetve őt tette felelőssé azért, hogy az RMDSZ felfüggesztette parlamenti együttműködését a szociálliberális kormánykoalícióval – írja az MTI. Az RMDSZ a múlt héten kérte a koalíciótól Popa leváltását. Egyebek mellett azt rótták fel neki, hogy sürgősségi kormányrendelettel – a tanítók helyett – szaktanárokra bízta a román nyelv oktatását a kisebbségi tanítási nyelvű elemi iskolákban, anélkül, hogy erről kikérte volna a kisebbségi érdekképviseletek, vagy a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár véleményét. A tanévnyitó előtt néhány héttel kiadott rendeletet nemcsak szakmai alapon kifogásolták, hanem azért is, mert nem maradt idő a hatályba léptetésére, szervezési problémák megoldására, szaktanárok alkalmazására.
Liviu Dragnea korábban, ugyancsak csütörtökön közölte: nem csak a magyar, hanem valamennyi romániai nemzeti kisebbség elégedetlen azzal, hogy a tanítók helyett immár szaktanároknak kell oktatniuk a román nyelvet a kisebbségi tannyelvű elemi iskolákban, az emiatt kialakult helyzetet viszont a kormánynak kell megoldania. Azt mondta, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek ez alkalommal igaza van, hogy az RMDSZ semmilyen más témáról nem hajlandó egyeztetni a kormánypártokkal, amíg a kormány nem hatálytalanítja az 53 ezer gyermek és 3000 tanító helyzetét felforgató rendeletét. Ő is arra vár, hogy mit lép a kormány – tette hozzá. A vitatott intézkedést leggyorsabban egy sürgősségi kormányrendelettel lehet hatályon kívül helyezni, amelyet azonban szintén a szakminiszternek kellene kezdeményeznie. A bukaresti kormány csütörtökön tartja eheti ülését, de a sajtó számára szétküldött hivatalos napirenden nem szerepel olyan jogszabály, amely a kifogásolt kormányrendeletet érvénytelenítené. Popa a Mediafax hírügynökségnek azzal indokolta lemondását, hogy nem értett egyet a rendelet hatálytalanításával, amelyet az RMDSZ követelt. Az RMDSZ szerint nem ez volt az egyedüli eset, amikor a miniszter a magyar oktatásra vonatkozó döntéseket hozott anélkül, hogy konzultált volna az érdekképviseletetekkel; Popa kezdeményezésére a kormány nemrég olyan határozatot fogadott el, amely tényként rögzíti a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a helyi Petru Maior Egyetem – a magyar oktatók és hallgatók által ellenzett – egyesítését. A román média szerint Popát mindenképpen leváltották volna a küszöbön álló, az október 6-7-i népszavazás után esedékes kormányátalakítás során. A román hírtelevíziók felidézték, hogy Popát kínos nyelvtani hibái és a nyomdahibáktól hemzsegő egységes tankönyvek miatt is le akarta már cserélni a Szociáldemokrata Párt. Popa még a tanévnyitón azzal indokolta a törvénymódosítást, hogy – mint fogalmazott – számtalan nagykövet, oktatási miniszter, és Navracsics Tibor oktatásért is felelős európai biztos is megkereste: tegyen valamit azért, hogy a kisebbségek nyelvein oktató iskolák diákjai is tanulhassák meg jól a román nyelvet. Hozzátette, hogy korábban Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) panaszolta be a minisztériumot amiatt, hogy nem biztosítja a román nyelv megtanulásának a lehetőségét. A vitatott intézkedés ellen háromezer romániai magyar tanító petícióban tiltakozott az oktatási miniszternél, a héten pedig a romániai Magyar Szülők Szövetsége szervezett tüntetéseket a megyei tanfelügyelőségek elé, amiért Romániában kormányrendelettel tiltották el a román nyelv oktatásától a kisebbségekhez tartozó tanítókat.
Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 14:02

Szkripal-ügy – Az orosz külügyi szóvivő manipulációnak nevezte a gyanúsított azonosítását

Publikálás dátuma
2018.09.27. 11:54

Fotó: ALEXEY FILIPPOV / SPUTNIK / AFP
A cél a figyelem elterelése a fő kérdésről, vagyis arról, mi történt Salisburyben – közölte Marija Zaharova.
Manipulációnak minősítette Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön azt a sajtóértesülést, amely szerint a Szkripal-ügyben London által meggyanúsított Ruszlan Bosirov orosz állampolgár valójában Anatolij Csepiga, az orosz katonai hírszerzés (GU) ezredese – írja az MTI. A Bellingcat nevű, brit tényfeltáró csoport szerdán állt elő azzal, hogy a Ruszlan Bosirov névre kiállított útlevéllel rendelkező gyanúsított valójában Anatolij Csepiga, az orosz katonai hírszerzés egyik legmegbecsültebb fedett műveleti főtisztje, akinek 2014-ben a legmagasabb orosz állami kitüntetést, az Oroszországi Föderáció Hőse címet adományozták. London szerint a Szkripalék ellen elkövetett mérgezéses gyilkossági kísérlet másik gyanúsítottja az Alekszandr Petrov néven emlegetett orosz férfi.
„A Petrovval és Bosirovval kapcsolatos újabb álhírt közvetlenül Theresa May (brit miniszterelnöknek) az ENSZ Biztonsági Tanácsában a tömegpusztító fegyverek elmondott témájában elmondott, Oroszországot ismét meggyanúsító beszéde után dobták be a köztudatba. Bizonyíték nincs – ezért folytatják az információs kampányt, amelynek fő feladata a figyelem elterelése a fő kérdésről: mi történt Salisburyben?”

– írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova.

Szergej Szkripal volt orosz–brit kettős ügynököt március 4-én sikertelenül próbálták megölni az angliai Salisburyben, a merényletkísérlet miatt a lánya is kórházba került. A brit hatóságok szeptember 5-én Petrovot és Bosirovot vádolták meg a bűncselekménnyel, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak. Brit tisztségviselők arra is egyértelmű célzásokat tettek, hogy a merényletet a legmagasabb szinten rendelhették el Oroszországban. Moszkva visszautasította a vádakat és nehezményezte, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegély-kérelemmel Moszkvához, a gyanúsítottak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki az orosz rendvédelmi szerveknek, Szkripalék konzuli láthatását pedig nem engedélyezte. A vádak és viszontvádak nyomán London és Moszkva még tavasszal kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló lépések történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is. Szeptember 6-án az amerikai, a német, a francia és a kanadai kormány egy Londonnal közös nyilatkozatban közölte: teljesen megbízik abban a brit megállapításban, hogy Szkripal-ügy két gyanúsítottja az orosz katonai hírszerzés ügynöke, és abban a brit kormányzati véleményben is, hogy az akciót szinte biztosan az orosz állam valamely magas szintjén hagyták jóvá. Júliusban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is megbetegedett pontosan ugyanattól az idegméreg-hatóanyagtól, amelyet Szkripalék megmérgezéséhez használtak, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, az elkövetők által nyilvánvalóan elhajított parfümös fiolát. Rowley felépült, élettársa azonban a kórházban elhunyt. A brit rendőrség egyesítette a két ügyben folytatott nyomozást.
Szerző

Merre tovább, CDU?

Publikálás dátuma
2018.09.27. 11:00
Ralph Brinkhaus azt közölte, támogatja Angela Merkel politikáját
Fotó: KAY NIETFELD / AFP
A kiútkeresés időszaka kezdődik a német uniópártoknál azután, hogy leváltották Angela Merkel bizalmasát, Volker Kaudert a CDU/CSU-frakció éléről.
Nem elég, hogy az utóbbi hónapokban egy sor válság rázta meg a kabinetet, Volker Kauder, a CDU/CSU Bundestag-beli frakcióvezetőjének leváltása azt jelzi, hogy az uniópártokon belül is megrendült a bizalom Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter, a CSU elnöke iránt. Egyes német lapok szerint a keddi szavazás, amelyen a pénzügyi szakember, Ralph Brinkhaus 125-112 arányban legyőzte a 12 éve a frakció munkáját irányító Kaudert, Merkel régi bizalmasát, a vég kezdete a kancellár számára. Más lapok megjegyezték, valóságos szenzáció a titkos szavazás eredménye, s azt jelzi, hogy a frakció tagjainak elegük van a torzsalkodásokból, amelyek a CDU/CSU folyamatos népszerűségvesztését eredményezik. Merkel és Seehofer a szavazás előtt egyöntetűen kiálltak Kauder újraválasztása mellett. Túlzás azonban már a Merkel-éra végéről beszélni, hiszen Brinkhaus, amint több német lap megjegyezte, nem lázadótípus. Ő maga is azt közölte, esze ágában sincs fellépni a kancellár ellen. Az azonban mindenképpen jelzésértékű, hogy a pártvezetés rosszallása ellenére kiállt Kauderral szemben. Másrészt ő maga sem tagadta, azt szeretné, hogy a frakció önállóbbá váljék. Mennyire forgatják fel az események a német belpolitikát? Christian Lindner, a szabaddemokrata FDP elnöke szerint miután saját pártján belül rendült meg a bizalom a kancellárban, bizalmi szavazást kellene kérnie maga ellen a Bundestagban. Mint fogalmazott, a keddi frakciószavazás alapján egyértelmű: már nem támaszkodhat teljes egészében a képviselőcsoport támogatására. Az új frakcióvezető kijelentette, Lindner felvetése egész egyszerűen „marhaság”. A ZDF-nek adott interjújában továbbá közölte, nincs nagy különbség elődje és az ő politikai attitűdje között, s Kauder leváltásával „nem történt dráma”. Hozzátette, középtávon a döntés a kormány és a frakció megerősödését is eredményezi. Meglátása szerint a kancellár tekintélyén nem esett csorba, s teljesen érthető, hogy a szavazás előtt Kauderhez volt lojális, hiszen 13 évig dolgoztak együtt. Az ARD televízióban mindezt azzal egészítette ki, hogy a szavazás nem lázadást jelent. Egyúttal hozzátette, jó együttműködésre törekszik az SPD-vel, hiszen közös érdekük a nagykoalíció sikere. Everhard Holtmann politológus, a Halle-Wittenberg-i Egyetem munkatársa a Deutschlandfunknak elmondta, a kormány vezetése elleni támadásnak semmiféle előjele sem volt. Sem a pártból, sem a frakcióból nem jelezték előre, hogy ez bekövetkezhet. A szakértő szerint mindez felveti a kérdését annak, léteztek-e előzetes megállapodások a frakción belül Kauder leváltására, mi váltotta ki az utolsó napokban ezt a reakciót a képviselők részéről. Holtmann nem tartja kizártnak, hogy ebben szerepet játszott a Maassen-ügy, amely „minden megfigyelő számára váratlan eredménnyel zárult”. Az alkotmányvédelmi hivatal volt vezetőjét azért váltották le, mert nem ismerte el szélsőjobboldali csoportok hajtóvadászatát baloldaliak ellen. Seehofer belügyminiszter államtitkárrá akarta megtenni, ezt azonban az SPD megakadályozta, így csak tanácsadó lett a tárcánál. Merkel hétfőn a nyilvánosság előtt ismerte el, hibáztak. Keményebben fogalmazott egy másik német politológus, Oskar Niedermayer, aki szerint a keddi szavazás a kancellárral szembeni bizalmi voksolásnak tekinthető. A ZDF-nek kifejtette, a frakcióban érzékelhető volt bizonyos frusztráció a Kauder-Merkel páros vezetési stílusa miatt. Az üzenet egyértelmű: a frakció is bele kíván szólni a kormányzásba. Találóan jegyezte meg kommentárjában a Berliner Morgenpost, hogy Kauder távozásával a kancellár „politikai életbiztosítását” vesztette el.

Kereszténydemokrata kármentés

A CDU politikusait egyfajta kármentés jellemezte tegnap, azt sugallták, Merkel tekintélyén nem esett csorba. Volker Bouffier hesseni miniszterelnök közölte, biztos benne, ha a kancellár bizalmi szavazást kért volna magával szemben, egyértelmű eredmény született volna. Wolfgang Bosbach volt parlamenti képviselő, aki ma is nagy tekintélynek örvend a CDU-ban, kifejtette, mindegy ki a frakcióvezető, a képviselőcsoport „titkos irányítója” továbbra is Merkel. A kancellár szóvivője, Steffen Seibert útján azt közölte, nem kíván bizalmi szavazást tartani.