Bocsánatkérést várnak a számik Semjéntől és a magyar parlamenttől

Publikálás dátuma
2018.09.27. 14:12

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Paul Kuoljok azt mondta, a magyar miniszterelnök-helyettes általánosítóan, rossz színben festette le őket.
Paul Kuoljok, a svédországi számi kisebbség önkormányzatának elnöke szerint Semjén Zsolt magyar miniszterelnökhelyettes bocsánatkéréssel tartozik a számi nép felé, amiért általánosítóan, rossz színben festette le őket a magyar parlamentben – írja a 444 a svéd Sveriges Radio beszámolója alapján. A portál felidézi: Semjént a parlamentben az Észak-Svédországban, számi területen végzett szarvasvadászatairól kérdezték, a miniszterelnökhelyettes pedig azt válaszolta, hogy a vadászattal kapcsolatban a svéd hatóságok mindent rendben találtak, és az különben is csak egy barátja ajándéka volt a számára. Mikor pedig arról beszélt, mennyire számít luxusnak egy ilyen vadászat, azt mondta:
„Luxusról különben szó sincsen, próbáljon ön egyszer egy légtérben öt, egyébként hótrészeg számival eltölteni néhány éjszakát, és akkor megtudja, hogy milyen azon a vidéken vadászni.”

Semjén Zsolt az ominózus vadászaton Fotó: Magyar Nemzet
Az elnök és Per-Olof Nutti számi nemzetiségi képviselő szerint Semjén ezzel csak el akarja terelni a figyelmet arról, hogy a vadászata egyáltalán nem volt rendben a helyi jog szerint, és hogy a hatóságok nyomoznak is az ügyben. Svédországban ugyanis nincs olyan, hogy valaki számi területen csak úgy rénszarvasvadászatot szervezhet, ahogy Semjén állítja. A cikkben kiemelik: Semjén azzal, hogy hótrészegnek nevezte a számikat, érzékeny pontra tapintott, a számiknál, mivel rasszista sértésnek számít, ha svédek, norvégok vagy finnek részegesnek bélyegzik őket, korábban ugyanis bevett szokás volt, hogy számik által gyarmatosítónak tartott népek képviselői leitatták a Skandináv-félsziget északi részein élő őslakosokat, majd a számik részegességére hivatkozva intézményesítették a népcsoport elnyomását. Az elnök szerint Semjén és a magyar parlament is nyilvános bocsánatkéréssel tartozik a kijelentésért, amely sem egy magas rangú európai politikushoz, sem egy európai parlamenthez nem méltó. 
Szerző

Lemondott a román oktatási miniszter

Publikálás dátuma
2018.09.27. 13:33

Fotó: Román Oktatási Minisztérium
Az RMDSZ a múlt héten kérte a koalíciótól Valentin Popa leváltását.
Lemondott Valentin Popa román oktatási miniszter csütörtökön, miután Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök közvetve őt tette felelőssé azért, hogy az RMDSZ felfüggesztette parlamenti együttműködését a szociálliberális kormánykoalícióval – írja az MTI. Az RMDSZ a múlt héten kérte a koalíciótól Popa leváltását. Egyebek mellett azt rótták fel neki, hogy sürgősségi kormányrendelettel – a tanítók helyett – szaktanárokra bízta a román nyelv oktatását a kisebbségi tanítási nyelvű elemi iskolákban, anélkül, hogy erről kikérte volna a kisebbségi érdekképviseletek, vagy a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár véleményét. A tanévnyitó előtt néhány héttel kiadott rendeletet nemcsak szakmai alapon kifogásolták, hanem azért is, mert nem maradt idő a hatályba léptetésére, szervezési problémák megoldására, szaktanárok alkalmazására.
Liviu Dragnea korábban, ugyancsak csütörtökön közölte: nem csak a magyar, hanem valamennyi romániai nemzeti kisebbség elégedetlen azzal, hogy a tanítók helyett immár szaktanároknak kell oktatniuk a román nyelvet a kisebbségi tannyelvű elemi iskolákban, az emiatt kialakult helyzetet viszont a kormánynak kell megoldania. Azt mondta, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek ez alkalommal igaza van, hogy az RMDSZ semmilyen más témáról nem hajlandó egyeztetni a kormánypártokkal, amíg a kormány nem hatálytalanítja az 53 ezer gyermek és 3000 tanító helyzetét felforgató rendeletét. Ő is arra vár, hogy mit lép a kormány – tette hozzá. A vitatott intézkedést leggyorsabban egy sürgősségi kormányrendelettel lehet hatályon kívül helyezni, amelyet azonban szintén a szakminiszternek kellene kezdeményeznie. A bukaresti kormány csütörtökön tartja eheti ülését, de a sajtó számára szétküldött hivatalos napirenden nem szerepel olyan jogszabály, amely a kifogásolt kormányrendeletet érvénytelenítené. Popa a Mediafax hírügynökségnek azzal indokolta lemondását, hogy nem értett egyet a rendelet hatálytalanításával, amelyet az RMDSZ követelt. Az RMDSZ szerint nem ez volt az egyedüli eset, amikor a miniszter a magyar oktatásra vonatkozó döntéseket hozott anélkül, hogy konzultált volna az érdekképviseletetekkel; Popa kezdeményezésére a kormány nemrég olyan határozatot fogadott el, amely tényként rögzíti a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a helyi Petru Maior Egyetem – a magyar oktatók és hallgatók által ellenzett – egyesítését. A román média szerint Popát mindenképpen leváltották volna a küszöbön álló, az október 6-7-i népszavazás után esedékes kormányátalakítás során. A román hírtelevíziók felidézték, hogy Popát kínos nyelvtani hibái és a nyomdahibáktól hemzsegő egységes tankönyvek miatt is le akarta már cserélni a Szociáldemokrata Párt. Popa még a tanévnyitón azzal indokolta a törvénymódosítást, hogy – mint fogalmazott – számtalan nagykövet, oktatási miniszter, és Navracsics Tibor oktatásért is felelős európai biztos is megkereste: tegyen valamit azért, hogy a kisebbségek nyelvein oktató iskolák diákjai is tanulhassák meg jól a román nyelvet. Hozzátette, hogy korábban Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) panaszolta be a minisztériumot amiatt, hogy nem biztosítja a román nyelv megtanulásának a lehetőségét. A vitatott intézkedés ellen háromezer romániai magyar tanító petícióban tiltakozott az oktatási miniszternél, a héten pedig a romániai Magyar Szülők Szövetsége szervezett tüntetéseket a megyei tanfelügyelőségek elé, amiért Romániában kormányrendelettel tiltották el a román nyelv oktatásától a kisebbségekhez tartozó tanítókat.
Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 14:02

Szkripal-ügy – Az orosz külügyi szóvivő manipulációnak nevezte a gyanúsított azonosítását

Publikálás dátuma
2018.09.27. 11:54

Fotó: ALEXEY FILIPPOV / SPUTNIK / AFP
A cél a figyelem elterelése a fő kérdésről, vagyis arról, mi történt Salisburyben – közölte Marija Zaharova.
Manipulációnak minősítette Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön azt a sajtóértesülést, amely szerint a Szkripal-ügyben London által meggyanúsított Ruszlan Bosirov orosz állampolgár valójában Anatolij Csepiga, az orosz katonai hírszerzés (GU) ezredese – írja az MTI. A Bellingcat nevű, brit tényfeltáró csoport szerdán állt elő azzal, hogy a Ruszlan Bosirov névre kiállított útlevéllel rendelkező gyanúsított valójában Anatolij Csepiga, az orosz katonai hírszerzés egyik legmegbecsültebb fedett műveleti főtisztje, akinek 2014-ben a legmagasabb orosz állami kitüntetést, az Oroszországi Föderáció Hőse címet adományozták. London szerint a Szkripalék ellen elkövetett mérgezéses gyilkossági kísérlet másik gyanúsítottja az Alekszandr Petrov néven emlegetett orosz férfi.
„A Petrovval és Bosirovval kapcsolatos újabb álhírt közvetlenül Theresa May (brit miniszterelnöknek) az ENSZ Biztonsági Tanácsában a tömegpusztító fegyverek elmondott témájában elmondott, Oroszországot ismét meggyanúsító beszéde után dobták be a köztudatba. Bizonyíték nincs – ezért folytatják az információs kampányt, amelynek fő feladata a figyelem elterelése a fő kérdésről: mi történt Salisburyben?”

– írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova.

Szergej Szkripal volt orosz–brit kettős ügynököt március 4-én sikertelenül próbálták megölni az angliai Salisburyben, a merényletkísérlet miatt a lánya is kórházba került. A brit hatóságok szeptember 5-én Petrovot és Bosirovot vádolták meg a bűncselekménnyel, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak. Brit tisztségviselők arra is egyértelmű célzásokat tettek, hogy a merényletet a legmagasabb szinten rendelhették el Oroszországban. Moszkva visszautasította a vádakat és nehezményezte, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegély-kérelemmel Moszkvához, a gyanúsítottak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki az orosz rendvédelmi szerveknek, Szkripalék konzuli láthatását pedig nem engedélyezte. A vádak és viszontvádak nyomán London és Moszkva még tavasszal kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló lépések történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is. Szeptember 6-án az amerikai, a német, a francia és a kanadai kormány egy Londonnal közös nyilatkozatban közölte: teljesen megbízik abban a brit megállapításban, hogy Szkripal-ügy két gyanúsítottja az orosz katonai hírszerzés ügynöke, és abban a brit kormányzati véleményben is, hogy az akciót szinte biztosan az orosz állam valamely magas szintjén hagyták jóvá. Júliusban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is megbetegedett pontosan ugyanattól az idegméreg-hatóanyagtól, amelyet Szkripalék megmérgezéséhez használtak, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, az elkövetők által nyilvánvalóan elhajított parfümös fiolát. Rowley felépült, élettársa azonban a kórházban elhunyt. A brit rendőrség egyesítette a két ügyben folytatott nyomozást.
Szerző