Orosz vadászpilóták gyakorlatoznak Szerbiában

A közös hadgyakorlatot feszült helyzetben jelentette be Belgrád: az akció sejthetően válasz arra, hogy a szomszédos Koszovóban korábban rendőröket vezényeltek az ország főként szerbek lakta északi térségébe.

Közös, orosz-szerb személyzetű MiG-29-es vadászgépek és Mi-8-as helikopterek tartanak hadgyakorlatot Szerbiában október 1. és 5. között – jelentette be vasárnap az orosz védelmi minisztérium. A BARSZ-2018 kódnevű repülő-harcászati gyakorlaton, amelyen a szerb légierő és légvédelem 10 gépe vesz majd részt, többek között légi célpontok elfogását, taktikai csapásmért, deszantok ledobását gyakorolják majd.

A közlemény mintegy kiállás Szerbia mellett, az orosz támogatást hangsúlyossá teszi az is hogy Aleksandar Vucic szerb elnököt a tervek szerint kedden fogadja majd Moszkvában Vlagyimir Putyin.

A hadgyakorlat közvetlen előzménye, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök szombaton a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget. A robbanáspont közeli diplomáciai feszültséget pedig váltototta ki, hogy a napokban az észak-koszovói Gazivoda-tóhoz látogatott Hashim Thaci koszovói elnök, Tachit pedig Rosu koszovói különleges rendőri alakulat 60 tagja kísérte el a zömében szerbek lakta térségbe.

Néhány hete ugyanakkor Aleksandar Vucic is a tóhoz utazott, hogy támogatásáról biztosítsa a Koszovóban kisebbségben élő szerbeket – írja az MTI

Koszovót élteti, de szerbek felügyelik

A Gazodiva-tó és környéke az ügyben nem csak etnikai kérdések miatt lényeges: a mesterséges tó és vízerőmű létfontosságú Koszovó víz- és áramellátása szempontjából. A tó 11,9 négyzetkilométernyi felületéből 9,2 négyzetkilométer Koszovóhoz, 2,7 négyzetkilométer pedig Szerbiához tartozik. A tavat az Ibar folyón épített gát segítségével hozták létre 1977-ben. A gát és a tó feletti irányítás évek óta vitát okoz Szerbia és Koszovó között. A gát jelenleg a Szerbiához hű koszovói szerb kisebbség felügyelete alatt áll.

Tíz éve nem ismerik el

Az egykor Szerbia déli tartományát képező Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását Koszovó északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él.

A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.