Orosz vadászpilóták gyakorlatoznak Szerbiában

Publikálás dátuma
2018.09.30. 15:01
A kép illusztráció
Fotó: Sean Gallup / Getty Images
A közös hadgyakorlatot feszült helyzetben jelentette be Belgrád: az akció sejthetően válasz arra, hogy a szomszédos Koszovóban korábban rendőröket vezényeltek az ország főként szerbek lakta északi térségébe.
Közös, orosz-szerb személyzetű MiG-29-es vadászgépek és Mi-8-as helikopterek tartanak hadgyakorlatot Szerbiában október 1. és 5. között – jelentette be vasárnap az orosz védelmi minisztérium.  A BARSZ-2018 kódnevű repülő-harcászati gyakorlaton, amelyen a szerb légierő és légvédelem 10 gépe vesz majd részt, többek között légi célpontok elfogását, taktikai csapásmért, deszantok ledobását gyakorolják majd. A közlemény mintegy kiállás Szerbia mellett, az orosz támogatást hangsúlyossá teszi az is hogy Aleksandar Vucic szerb elnököt a tervek szerint kedden fogadja majd Moszkvában Vlagyimir Putyin.
A hadgyakorlat közvetlen előzménye, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök szombaton a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget. A robbanáspont közeli diplomáciai feszültséget pedig váltototta ki, hogy a napokban az észak-koszovói Gazivoda-tóhoz látogatott  Hashim Thaci koszovói elnök, Tachit pedig Rosu koszovói különleges rendőri alakulat 60 tagja kísérte el a zömében szerbek lakta térségbe.   Néhány hete ugyanakkor Aleksandar Vucic is a tóhoz utazott, hogy támogatásáról biztosítsa a Koszovóban kisebbségben élő szerbeket – írja az MTI

Koszovót élteti, de szerbek felügyelik

A  Gazodiva-tó és környéke az ügyben nem csak etnikai kérdések miatt lényeges:  a mesterséges tó és vízerőmű létfontosságú Koszovó víz- és áramellátása szempontjából. A tó 11,9 négyzetkilométernyi felületéből 9,2 négyzetkilométer Koszovóhoz, 2,7 négyzetkilométer pedig Szerbiához tartozik. A tavat az Ibar folyón épített gát segítségével hozták létre 1977-ben. A gát és a tó feletti irányítás évek óta vitát okoz Szerbia és Koszovó között. A gát jelenleg a Szerbiához hű koszovói szerb kisebbség felügyelete alatt áll. 

Tíz éve nem ismerik el

Az egykor Szerbia déli tartományát képező Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását Koszovó északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él. A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.
Szerző
Frissítve: 2018.09.30. 15:23

Mindenki csak veszíthet az ukrán-magyar keménykedésen

Publikálás dátuma
2018.09.30. 14:57
Szijjártó Péter és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter találkozója október 12-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
„Gusztustalan” gesztusok, egyre inkább háborús hangulat jellemzi a nemrég még zavartalan magyar-ukrán államközi viszonyt. A diplomáciai szópárbaj kereszttüzében pedig ott áll több mint százezer magyar.
Már-már követhetetlenné vált az a diplomáciai szópárbaj Magyarország és Ukrajna között, valamint annak ukrajnai következményei, amely egy szeptember 20-án, egy szélsőséges ukrán portálon közzétett video indított el. Ekkor az Ukrinform ukrán állami hírügynökség egy olyan rejtett kamerával készült videofelvételt tett közzé, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgársági esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson, a konzul pedig arra buzdítja az új állampolgárokat, hogy az ukrán határon az ukrán, a magyaron pedig a magyar útlevelet mutassák fel. Azóta elszabadult a pokol. Pavlo Klimkin külügyminiszter kijelentette, hogy a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajna törvényeit, egyben a konzuli tevékenységről szóló bécsi egyezményt. A beregszászi magyar konzul kiutasítását is kilátásba helyezte. Magyar kollégája, Szijjártó Péter leszögezte, ebben az esetben Magyarország azonos válaszlépést foganatosít. A magyar diplomácia vezetője szerint, a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatos eljárás teljes mértékben összhangban van a nemzetközi joggal. Hogy ez mennyire van így, vitás kérdés, ugyanis az ukrán törvények nem egyértelműek ebben a vonatkozásban. Kijev mára belebonyolódott a nyilatkozatdömpingbe. Múlt hét csütörtökön Jurij Lucenko főügyész jelentette be, hogy az SZBU bűnügyi nyomozást indított a kárpátaljai lakosoknak kiadott magyar útlevelek ügyében, és akinél idegen útlevelet találnak, attól megvonják az ukrán állampolgárságot. A nyomozás tényét pénteken a kárpátaljai megyei ügyészség is megerősítette. Az ügyészségi közlemény szerint ukrán állampolgárok Ukrajna „szuverenitása és területi integritása elleni cselekményt követtek el”, a nyomozást az SZBU folytatja le. A főügyész értelmezése szerint a kettős állampolgárság Ukrajnában bűncselekmény, s mint ilyen, felelősségre vonást von maga után. Az SZBU sajtótitkára Alena Hitlyanszka viszont azt állította sajtótájékoztatón, hogy a kettős állampolgárságért csak az államtitokhoz hozzáférő állampolgárokat büntethetik. A két ország kapcsolatában ugyan tavaly szeptember óta, az ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő módosítása miatt „áll a bál”, ám a diplomaták kölcsönös kiutasításának rémképe mindeddig nem került napirendre. Ez még nem jelentene világvégét az államközi kapcsolatokban, csakhogy a magyar-ukrán viszony minden rezdülése a Kárpátalján élő egyre fogyó, mára mintegy 120 ezerre csökkent magyar kisebbségen csapódik le, hiszen ők váltak a kijevi hatalom szemében nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezővé, ellenük vizsgálódik a titkosszolgálat, ők a mesterségesen gerjesztett a nacionalista gyűlölködés célpontjai, ők lettek az ország integritását féltő nacionalista kórus számára a szeparatista veszély megtestesítői. Kőszeghy Elemér, az ungvári Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője a Népszavának elmondta, ismeretei szerint az SZBU hivatalosan nem nyomoz, „de nagyon figyel”. Úgy érzékeli, hogy „Kárpátalján lakossági szinten nincs magyarellenes hangulat, sőt a magánbeszélgetésekből és az internetes kommentekből ítélve inkább velünk szolidárisak kettős állampolgárság ügyben. Az oktatási törvénnyel kapcsolatban már nem ilyen egyértelmű a hozzáállás. Viszont országos szinten olyan körökben, amelyek még soha nem is láttak élő magyart, kezdenek beérni a magyarellenesség gyümölcsei”. Arra a kérdésünkre, hogy van-e hasonló jelenség - nagypolitikai, média és lakossági szinten - a románok irányába, akik ugyancsak tiltakoznak a tanügyi törvény ellen, a kárpátaljai újságíró elmondta, most valamiért csak a magyarok az érdekesek. Véleménye szerint azért, mert Kijev feltehetően nem akar újabb frontot nyitni, „az orosz az ugyebár orosz, a román meg visszafogottabb”. Ukrajnának a jogfosztó oktatási törvény miatt ugyanis nem csak Magyarországgal van vitája, ugyanúgy nem tetszik az a román, bolgár, lengyel kormányoknak sem, de diplomáciai háborúvá csak Magyarországgal fajult a kérdés, miután a törvényre válaszként Budapest bejelentette, mindaddig blokkolja Ukrajna NATO- és uniós csatlakozási törekvéseit, míg Kijev nem módosítja a jogszabályt. Ám egyelőre sem Budapest bojkottja, sem Bukarest ennél sokkal diplomatikusabb tiltakozása nem hozott megoldást, és az is egyértelművé vált, hogy nemzetközi nyomás nélkül esélytelen minden próbálkozás. Nemzetközi nyomásgyakorlást a kérdésben pedig csak egy, a nemzetközi porondon „tekintélyes anyaország”, nem pedig egy egyre inkább elszigetelődő Magyarország érhet el. Vagy pedig az érintett szomszédos országok közös akciója, amire egyelőre semmi sem utal, a magyar diplomácia egyedül vívja színpadias szélmalomharcát, szembemenve ezzel mindazon nemzetközi struktúrák törekvéseinek, amelynek maga is részese - az Európai Unió és a NATO -, de az Egyesült Államokéval is, és azt az ország számára egyáltalán nem kedvező látszatot tartja fenn, hogy Moszkva kártyáiból játszik. Október 3-4-én rendezik meg a NATO védelmi miniszteri szintű ülését, ahol ezúttal sem kerül sor az Ukrajna–NATO Bizottság találkozóra Magyarország vétója miatt.  

Szabad vagy nem szabad?

Ukrajna törvényei sem nem tiltják, sem nem engedélyezik a kettős vagy többes állampolgárságot, éppen ezért Ukrajnában számos kettős állampolgár él, az ukrán média évek óta ír arról, hogy a parlamenti képviselők soraiban is szép számmal vannak kettős, vagy többes állampolgárok. Állítólag a leggyakoribb második állampolgárság az országban az orosz, román, magyar és izraeli. Az ukrán alkotmány 4. cikke szerint Ukrajnában “egy (egységes)” állampolgárság van. Az állampolgársági törvény 2. cikke ezt úgy fejti ki, hogy az országon belüli egyes közigazgatási-területi egységekben nem létezhet más-más állampolgárság, de egyetlen olyan ukrán jogszabály sem létezik, amely explicite tiltaná vagy szankcionálná a kettős állampolgárságot. Sőt, az alkotmány 25. cikke tiltja, hogy bárkit megfosszanak az ukrán állampolgárságától.   

Szelektív igazságérzet

A botrányt kirobbantó rejtett videót is közzétevő szélsőséges nacionalista portál azóta listázni kezdett, olyan emberek személyi adatait hozza nyilvánosságra, akik szerinte Ukrajna ellenségei, és veszélyeztetik az ország biztonságát. Zömük kárpátaljai magyar önkormányzati vezető, de szombattól Szijjártó Péter neve is feltűnt a listán. Többek neve mellett a hazaáruló minősítés is megjelent. A nyilvánvalóan emberi jogokat sértő és törvénytelen listázás miatt nem indult eljárás. A portál 2014-ben, Heorhij Tuka volt luhanszki kormánybiztos, ma a megszállt területekkel foglalkozó minisztérium helyettes vezetője irányításával alakult meg.  A magyar külügyi tárca részéről vasárnap Menczer Tamás államtitkár reagált a vádakra – mint mondta, ez is bizonyíték rá, hogy Ukrajnában állami háttérrel zaklatják a magyarságot. Azt az állítást ugyanakkor tagadta, hogy Szijjártó fegyveres beavatkozással fenyegette volna meg az ukrán államot.

Szerző
Témák
Ukrajna
Frissítve: 2018.09.30. 16:16
18

A hatályos jogszabályok szerint ez a cikk olyan elemeket tartalmazhat, amelyek kiskorúak számára károsak lehetnek. Ha Ön elmúlt 18 éves, kattintson a gombra, és a tartalom elérhető lesz. Minden más esetben görgessen tovább a következő cikk megtekintéséhez.