„Ez a biznisz, nem a tokaji bor eladása”

Publikálás dátuma
2018.10.02. 07:30

Fotó: Balázs Attila / MTI
Van az országnak egy közel 400 ezer palackos muzeális tokaji borgyűjteménye: értéke valahol a fabatka és a felbecsülhetetlen között mozog. Most egy drága analitikai vizsgálatnak vetik alá a gyűjteményt, de nem biztos, hogy ezzel közelebb kerülünk ehhez az információhoz.
Mennyit érnek valójában muzeális tokaji borok, mire jó a közel egymilliárd forintból készülő eredetmintázati bortérkép, s miért van több ezer romlott bor a magyar borkincstár leltárában? Mi haszna lesz az országnak s a magyar állampolgároknak abból, ha nyolcvanezer forintból bevizsgálnak egy üveg száz éves tokaji aszút, amiről kiderül, hogy élvezhetetlen, s egy fabatkát sem ér a piacon. Ezeknek a kérdéseknek eredetünk a nyomába, s nem állítjuk, hogy mindegyikre megnyugtató válaszokat kaptunk. Lapunkban nemrégiben írtunk arról, hogy nagy a „sündörgés” a Tolcsván található, több százezres palackszámú muzeális borgyűjtemény körül, amelyet a Tokaj Kereskedőház elődjének pincevezetője, Pogácsás János kezdeményezésére kezdtek kialakítani. A helyiek elmondták: attól félnek, hogy a gyűjteményt tároló pince felújításának ürügyén a készlet egy része a Mészáros Lőrinc cégének tulajdonában lévő Andrássy Rezidencia pincéjébe kerül, s egy része ott is ragad. Az Agrárminisztérium azonban erre úgy reagált: a palackokat a felújítás idejére nem kell máshová szállítani, a meglévő ágakban biztosított a tárolási helyszín. Cikkünk megjelenése után sikerült felvenni a kapcsolatot olyanokkal, akik ismerik a borgyűjteményt, és annak tárolási körülményeit, és névtelenséget kérve – egy szőlődomb tetején, távol térerőtől és kíváncsi tekintetektől - hajlandók voltak arról beszélni, mi is a gond valójában a nagy értékűnek mondott muzeális borgyűjtemény körül. Például az, hogy konkrétan senki sem tudja, mi van a palackokban. Tolcsván közel 300 ezer tételt tárolnak, a Grand Tokaj Kereskedőház szegi pincéjében pedig van további 60-100 ezer palack, amelyek között akadnak harminc évesnél régebbi borok is. Ez az az állami borvagyon, amelynek értékét jelenleg senki sem ismeri, és jobb híján a „felbecsülhetetlen” jelzővel illeti. Tény, hogy vannak benne szuper aszúk, de nagyon sok a selejt. – Bizonyára több tízezer olyan palack van, ami már szemmel láthatóan is megromlott, ami pedig a legnagyobb gondot jelentheti: a legtöbb palackon nincs címke, és egyforma a dugója. A nyolcvanas években ugyanis a legtöbbjüket újrapalackozták – elvárás is a hosszan érlelhető borok esetében, hogy harminc év után ezt megtegyék – és akkor egyforma köntöst kapott minden évjárat – mondta el informátorunk. Csakhogy azt senki sem tudhatja biztosan, hogy a polcokon minden évjárat úgy szerepel, ahogyan a feliratok jelzik. A gyűjteményből egyébként az elmúlt évtizedekben rejtélyes módon kikerültek tételek: magunk is beszéltünk olyan gyűjtővel, akinek a birtokában van bizonytalan eredetű, feltehetően az itteni muzeális bortok közül származó aszú. Az ő szavai szerint címke híján valóban nehéz meghatározni ezeknek a palackoknak a korát, de az is előfordul, hogy maga a címke sem a valós adatokat mutatja. Ahhoz, hogy az állam valóban tisztában legyen tehát azzal, milyen értékű a muzeális tokaji borgyűjtemény, szükség van az analízisre. Az NMR-készülékek – mint amilyennel a Diagnosticum Zrt. is rendelkezik – rendkívül alacsony hőmérsékleten, nitrogénezett környezetben atomjaira bontják szét az italt, és ha van egy összehasonlító mintasor, meg tudják mondani, hogy bizonyos molekulák melyik tájegységre jellemzőek, sőt azt is is, hogy a bor milyen évjáratból való. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban egy ilyen vizsgálatot egy jól felszerelt laboratóriumban is el tudnak végezni, ahhoz nem kell milliárdos megbízás. Ráadásul a szakma úgy tudja, hogy egy palackot nyolcvanezer forintért vizsgálnak majd be, miközben egy ilyen analízis más országokban jóval olcsóbban is megoldható. – Na, ez a biznisz, nem a tokaji borok eladása – jegyezte meg a szakértőnk. Természetesen megkerestük az agrártárcát és a Diagnosticum Zrt-t, azt tudakolva, mi a tervezett analitikai vizsgálatok lényege, miért magáncéggel vizsgáltatják be a borokat, és az ország, illetve a magyar állampolgárok számára milyen hasznot jelent a borkincstárban lévő tételek analitikája? A minisztérium nem válaszolt, a Diagnosticum Zrt vezérigazgatója pedig azt írta: cégük nem nyert semmilyen támogatást a borkincstárban lévő palackok analizálására. A GINOP-2.1.1 EU-s pályázatban a magyar borok eredetmintázati térkép elkészítésére ítéltek meg 879.118.822 forint támogatást – közölte Péterfy Ferenc. A program keretében valamennyi vizsgálatot ingyenesen végzik, és az adatbázis kiépítésén dolgoznak. Az NMR vizsgálat a borok identitásának – mondjuk úgy, ujjlenyomatának – és autentikusságának meghatározását teszi lehetővé az analitikai eredmények mellett.
Szerző
Frissítve: 2018.10.07. 09:32

„Kommunista hangvételű aljamunka” – Nagykőrös kiáll Orbán mellett

Publikálás dátuma
2018.10.02. 07:00
Ülésezik a nagykőrösi képviselő-testület
Fotó: nagykoros.hu
A polgármester szerint felszólítás nélkül, önként ítélte el a Sargentini-jelentést Nagykőrös képviselő-testülete. Várható, hogy lesznek követőik.
Nagykőrös Város Önkormányzata elítéli a Sargentini-jelentést – döntött legutóbbi ülésén az alföldi város képviselő-testülete. A határozatról szóló közleményéből az is kiderült, a hazai települések közül elsőként a 25 ezres Pest megyei városka állt ki a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök mellett, támogatásáról biztosítva őket „az EU bevándorláspárti, kommunista politikusaival szemben”. „Nagykőrös Város Önkormányzata, ahogy eddig is, ezután is határozottan támogatja Magyarország érdekeit, és elítéli, megalapozatlan, kommunista hangvételű aljamunkának tartja a Sargentini-jelentést” – olvasható a Czira Szabolcs polgármester jegyezte előterjesztésben. A határozat szerint a jelentés „a migránspárti politikusok alattomos bosszúja Magyarország, a demokratikusan megválasztott polgári-keresztény értékrendű magyar kormány és a magyar nép, a magyar emberek ellen”, és célja, „hogy Soros György és a hozzá hű, balliberális képviselők megbüntessék Magyarországot”. A testület név szerint szavazott az előterjesztésről, a határozati javaslatot a teljes Fidesz-KDNP frakció megszavazta, az MSZP-s képviselő ellene voksolt, a két jobbikos tartózkodott, míg a független városatya nem nyomott gombot. A kormánypárti többség arról is döntött, hogy felszólítják azokat a magyar EP-képviselőket, akik „hazaáruló módon nem utasították el a Magyarországot támadó Sargentini-jelentést, hogy azonnal adják vissza mandátumukat, melyet a magyar emberektől kaptak”.  – Orbán Viktor és a kormány kiállt Magyarország, a magyar emberek, a magyar családok mellett, ezért, mivel Nagykőrös az ország része, úgy döntöttünk, mi is kiállunk a kormány mellett, ugyanis elfogadhatatlannak tartjuk a Sargentini-jelentést – közölte lapunk kérdésére Czira Szabolcs, aki 1998 és 2014 között előbb kisgazda, majd fideszes színekben parlamenti képviselőként is dolgozott. – Nem álltunk semmilyen nyomás alatt, lelkiismereti döntést hoztunk, és sajnálatos, hogy egyeseknek az ország melletti kiállásról bármilyen hátsó szándék jut az eszébe, vagyis nem várunk semmiféle ellentételezést. A városvezető arra a kérdésre, szerinte követik-e más települések Nagykőrös példáját úgy reagált: minden önkormányzat saját felelőssége, hoz ez ilyen vagy hasonló döntést. A kormánypárti többségű önkormányzatok korábbi, a „Soros-terv” és a menekültkvóta ügyében tett hűségnyilatkozatai alapján Nagykőrös várhatóan nem sokáig marad egyke.
Szerző

Méltóztassék tudomásul venni: a szabad sajtónak is ára van

Publikálás dátuma
2018.10.02. 06:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Hozzászoktak az internethasználók ahhoz, hogy minden ingyen és jó minőségben jár. Tudomásul kell venni, hogy ez nem működik – jelentette ki Hammer Ferenc médiakutató. Az adománygyűjtés/adományozás kultúrája nálunk még gyerekcipőben jár.
„Sajnos, az oldal jelenleg nem érhető el” – az Index hétfő délelőtt ezzel a szöveggel fogadta a látogatókat. Nem technikai probléma történt, a hírportál egy időre saját magát tett elérhetetlenné. Tóth-Szenesi Attila főszerkesztő magyarázata szerint így próbálták érzékeltetni az olvasókkal, „milyen lenne, ha nem lennénk”. Más, a kormánytól független orgánumokhoz hasonlóan az Index is támogatói kampányt indított. Pontosan azért – áll az indoklásban –, hogy megőrizhesse függetlenségét, kiegyensúlyozottságát és sokoldalúságát. A portál azt követően szánta rá magát erre a lépésre, hogy a háttérben (a hirdetéseket értékesítő cégben, fenyegető jelként) felbukkant egy KDNP-s vállalkozó. Sokfajta próbálkozás volt, de még nem sikerült megtalálni az üzleti modellt, amelynek révén be lehet szedni azt a pénzt, ami megnyugtatóan biztosítja egy hírportál fennmaradását – mondta Hammer Ferenc egyetemi docens, médiakutató, akit arról kérdeztünk, mennyi realitása van közösségi támogatásból működtetni egy tekintélyes és mértékadó internetes oldalt. A digitális valóság jóval előrébb jár a finanszírozási háttérnél – tette hozzá a médiakutató. Nem csupán nálunk van ez így, hanem az egész világon, Ausztriától Új-Zélandig: olyan országokban is, ahol máskülönben kiegyensúlyozott sajtóviszonyok uralkodnak. Magyarországon ráadásul „nagyon furcsa médiahelyzet” alakult ki. A kormány által létrehozott sajtóbirodalom, amely magában foglalja az elvileg független közszolgálati médiát is, kifejezetten propagandaeszközként szolgál. A politikai beavatkozást nem egyszerűen csak a médiavállalkozásokat érinti, hanem a hirdetési piacot is súlyosan torzítja. A hírfogyasztók és az internethasználók hozzászoktak ahhoz, hogy nekik anyagi ellenszolgáltatás nélkül minden jár, sőt: minden ingyen és minden jó minőségben jár. Hammer Ferenc szerint egészen biztosak lehetünk abban, hogy hosszú távon ez a konstrukció nem működik. Ha a közönség nem méltóztatik tudomásul venni, hogy ennek ára van, amit meg kell fizetni, akkor ne csodálkozzon, ha idővel silány terméket kap. A médiakutató azt javasolja, hogy mindenki – akit csak kicsit is érdekel, mi folyik ebben az országban – készítsen egyenleget a saját kiadásairól: nézze meg, hogy mire mennyit költ, és mennyi pénz az, amit különösebb nehézség nélkül képes a független sajtó támogatására fordítani. Úgy is fel lehet tenni a kérdést, hogy mindazoknak, akiknek fontos a sajtószabadság, megér-e annyit. hogy áldozzanak rá évente „egy pár cipőt vagy egy tank benzint”.
Itt tartott az adománygyűjtés hétfő délután

Nem elég a pályázati pénzre várni

Egyértelműen kijelenthető, hogy az elmúlt tíz évben fejlődött Magyarországon az adományozási kultúra – állapította meg Ujvári Panna, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK) kommunikációs vezetője. Az állami források apadását látva a civil szervezetek felismerték, hogy nem elég pályázati pénzekre számítaniuk, máshonnan is kell támogatásokat gyűjteniük. Ahogyan növekszik az adománygyűjtő kampányok száma, a civilek úgy érnek el egyre több emberhez. Ennek az is a haszna, hogy könnyebb megszólítani a potenciális támogatókat: minél ismertebb és megszokottabb az adományozás, annál kevésbé kell elmagyarázni, miről is van szó. A NIOK tapasztalatai szerint azok, akik egy célra már adományoztak, szívesebben megteszik több alkalommal is. A támogatók szeretik látni, hogy jó helyre megy a pénzük. Ezért is nagyon fontos, hogy a civil szervezetek adjanak visszajelzéseket arról, mire fordították az adományt – hívta fel a figyelmet Ujvári Panna. A kommunikációs igazgató szerint ugyanakkor még nem lehet azt állítani, hogy a magyarországi adományozók tudatossá váltak volna. Jellemzően érzelmi alapon döntenek. A tárgyi adományok esetében inkább, a pénzadományokat tekintve jóval kevésbé jellemző, hogy a polgárok saját maguk keresnék azokat a szervezeteket, amelyeket támogatásra méltónak gondolnak. Az adományozási kultúra színvonalát és elterjedését tekintve még mindig jelentős elmaradásban vagyunk nemcsak Nyugat-Európához, hanem – mondta Ujvári Panna – a gazdaságilag nálunk fejlettebb volt szocialista országokhoz, például Csehországhoz képest is.
Szerző
Témák
sajtó