Ingatlan;bérlakás;

Passzívházak a bérlakáspiacon: luxusmegoldás spórolásra

Nyugaton bevett gyakorlat, hogy a lehető energiatakarékosabbá teszik a bérházakat, de nálunk ez a technológia drágasága miatt még ritka.

Sokak számára a passzívház egyet jelent a jómóddal: rendkívül drága ugyanis az a technológia, amellyel egy ingatlan fűtése, hűtése, szellőzése, melegvíz-ellátása környezetkímélővé, rezsiköltsége pedig minimálissá tehető. Éppen ezért keltett nagy meglepetést, hogy a főváros XIII. kerülete már évekkel ezelőtt úgy határozott: bérlakásépítési programjában a passzívházak is szerepet kapnak. 2014-ben el is készült az első ilyen épület, a közelmúltban pedig egy újabb passzívházat adtak át. Az új, 23 – jellemzően 40-50 négyzetméter alapterületű – bérlakásnak otthont adó Kartács utcai épület 961 millió forintba került. A lakások két kivételtől eltekintve a „minimális energiaigényű” A++ kategóriába tartoznak. Az ingatlan korszerűségét jelzi egyebek mellett az is, hogy a mennyezet- és padlófűtést, egyedi szellőzőberendezést alakítottak ki, a ház „működéséről” pedig épületautomatikai rendszer gondoskodik. De vajon hogyan egyeztethető össze a „luxustechnológia” az önkormányzati bérlakásokkal?

– Nyugat-Európában, például Franciaországban vagy Olaszországban bevett gyakorlat, hogy leromlott állapotú önkormányzati bérházakat alakítanak át nagyon alacsony energiaigényűvé. Minél több szektorban visszafogják a károsanyag-kibocsátást, a rezsi minimálisra csökkentésével pedig a családokat is segítik. Mindezt felülről irányított, országos lakásprogram teszi egységessé – fogalmazott lapunk érdeklődésére Bajomi Anna lakhatási szakértő. 

Noha szerinte a kerületi program a nyugat-európai gyakorlathoz viszonyítva nem szokatlan, itthon még nagyon kilóg a sorból.

– A hazai bérlakás-állomány összességében rendkívül rossz állapotban van, az ingatlanok zöme felújításra szorul. Épp ezért visszás helyzetet teremthet, hogy míg az egyik kerületben penészes, dohos a bérlakások többsége, egy kicsit odébb már a legdrágább technológiát alkalmazzák – utalt Bajomi Anna arra, hogy Magyarországon nagyon hiányzik egy országos, felelős, korszerű és összehangolt bérlakás építési- és kezelési program.

Addig is, amíg ez a hiányzik, a XIII. kerület folytatja a saját programját. Azt pedig Tóth József, kerületi polgármester az új passzívház átadásakor világossá tette: a lakásépítés nem áll le, és „az önkormányzat elkötelezett a korszerű és környezetbarát energetikai megoldások mellett.” Ezzel együtt az továbbra is kérdéses lehet: ma, amikor országszerte kevés a bérlakás és a meglévők jó része lerobbant, nem lenne-e célszerűbb több hagyományos bérházat építeni?

– A kerületben készülő új lakások nagy többsége hagyományos technológiájú. Ugyanakkor a jövőre is gondolni kell: egy ma épülő társasház várhatóan legalább száz évig áll majd, mai tudásunk szerint viszont állíthatjuk, akkor már csak minimális vagy nulla károsanyag-kibocsátású ingatlanok épülnek – mondta Borszéki Gyula, a városrész alpolgármestere. A jelenről szólva pedig azt emelte ki: a passzívházak az alacsony rezsiköltséggel épp azokat segíti, akik életük első saját otthonáért spórolnak. Noha arról egyelőre nincs adat, hogy az új épületben mennyit spórolhatnak a lakók, az jelzésértékű: a kerületben elsőként, 2014-ben átadott passzívházban a lakások egész éves fűtési költsége annyi mint egy hagyományos lakásban nagyjából két téli hónapé.

Mint azt az alpolgármestertől megtudtuk, az új passzívházban a legtöbb lakásban a bérleti díj 867 Ft/m²/hó+ÁFA. Van azonban négy úgynevezett fecskelakás is, amelyeknek 467 Ft/m2/hó+ÁFA a bérleti díjuk. Az új házba csak olyan lakók jelentkezhettek, akik már eddig is önkormányzati bérlakást béreltek: a „minőségi csere” elvén ők leadták korábbi otthonukat, amelybe új lakókat keresnek. A fecskeházi lakásokat maximum 8 évre igényelhették olyan 35 év alatti fiatal házasok, élettársak, akik közül az egyik nem töltötte be a 30. életévét, és vállalni tudják a havi minimum 40 ezer forintos lakáselőtakarékosság fizetését.

16 év, 599 új lakás16 év, 599 új lakás A XIII. kerületi önkormányzat 2002 óta eddig 599 lakást épített 30 ezer négyzetméter lakófelületen. A városrész mindeddig összesen 10 milliárd forint költött erre a célra.