Fejlesztések egyeztetés, agglomeráció jövőkép nélkül

Publikálás dátuma
2018.10.02 11:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Miközben sok európai metropolisz már városkörnyéki önkormányzatot működtet, nálunk az Orbán-kormány eltörölte az egyeztető fórumokat, az agglomerációs államtitkár is csak fővárosi ügyekkel foglalkozik.
A magyarországi lakosság majdnem 28 százaléka, a 2016-os adatok szerint 2 millió 743 ezer ember él Budapesten és a városhoz szorosan kötődő településgyűrű városaiban, falvaiban. Évtizedek óta megoldatlan a térség közlekedése, az egekbe ugrott budapesti lakásárak miatt ugyanakkor megint többen keresik az olcsóbbnak hitt városkörnyéki házakat, lakásokat. Az előrelépéshez közösen kellene kitalálni a megoldást a térség településeinek, csakhogy gyakorló polgármesterek, közigazgatási szakértők és kutatók is állítják: jó ideje hiányoznak a napi együttműködés intézményes fórumai nemcsak a főváros és az agglomeráció 80 települése, hanem a szomszédos községek és kisvárosok között is. Juhász Béla sződligeti polgármestert például kilenc évnyi működése alatt egyszer keresték meg azzal, hogy elmondhatja véleményét a térség közös bajairól. Két éve, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének módosítása előtt polgármestertársaival együtt bemehetett a fővárosi közgyűlés néhány bizottsági ülésére, és írásban is küldhettek javaslatokat. Azóta is keresik, hol lehetnek a szövegben a felvetéseik. A polgármester állítja, amióta a Fidesz-kormány egyik napról a másikra elvonta a kistérségi társulások pénzét és ezzel halálra ítélte őket, azóta nincs intézményes lehetőség az egyeztetésre. A nyár elején jelent meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) támogatásával a Milton Friedman Egyetem két oktatójának szerkesztésében az „Agglomerációs kistérségi tanulmányok” című gyűjtemény, aminek szintén az az egyik legfontosabb megállapítása, hogy a polgármesterek hiányolják a szakmai párbeszédet. Szabó Tamás egyetemi oktató, közigazgatási szakértő ezt már csak azért is fontosnak tartaná, mert a KSH előrejelzése szerint Budapest körgyűrűje annak ellenére a lakosságszám emelkedésével számolhat 2050-ig, hogy a fiatalok tömegesen költöznek vissza a belvárosba. A kötet bemutat egy polgármesterek körében végzett felmérést, amiben a kistelepülések vezetői szinte kivétel nélkül delegált képviselőkből álló agglomerációs fejlesztési tanácsok létrehozását szorgalmazták a nagyvárosok körül, ahol meg lehetne állapodni például a közlekedésfejlesztés közös megszervezéséről. Sokan kimondták, hogy fontos az önkormányzati autonómia, de a közszolgáltatásokat csak kisebb-nagyobb társulásokban tudják elfogadható színvonalon nyújtani a lakosaiknak.
A TÖOSZ tanulmánykötetének másik szerkesztője, Laki Ildikó szociológus kifejezetten Budapestet és a körülötte található agglomerációs gyűrű szerkezetét vizsgálta. A szerző az önkormányzati törvény legnagyobb hibájaként említi, hogy „semmilyen lehetőséget nem adott a főváros és agglomerációjának közigazgatási összekapcsolására”. A budapesti agglomerációban „a települések együttműködése feszültséggel teli és számos megoldatlan problémával küzd” – állapítja meg. Ezeknek a gondoknak a megoldásával azonban a jelek szerint ebben a pillanatban nem foglalkozik senki. Gerő András történész idén februárban az Élet és Irodalom hasábjain megjelent önkormányzati reformjavaslatában pár emelkedett mondattal intézte el a körgyűrűben élőket: „Táplálják a várost és élnek a városból. Budapest teljesítményének az ő teljesítményük is része; Budapest szükségletei pedig részben az ő szükségleteik”. Aztán az írásban kinevezett főpolgármesterről és utasításokat végrehajtó elöljáróvá silányított kerületi vezetőkről értekezett. A tervet talán Tarlós Istvánnak a napokban átmenetileg sikerült megvétóznia, de azt az ötletet, hogy az állam és a főváros, meg a környező települések viszonyát egy államtitkárság rendezze, a kormány már meg is valósította, kinevezte a feladatra Fürjes Balázst. Névleg a főváros és az agglomerációs települések közös ügyeinek megoldása is az ő feladata lenne, de utóbbival kapcsolatos érdemi nyilatkozatot nem találtunk tőle. Ezt kifogásolja Pitti Zoltán is egy friss elemzésben. A Corvinus Egyetem kutatója, Pécs, majd az APEH egykori vezetője úgy látja, csak a kormány által kiemelten kezelt beruházások projektgazdájaként jelenik meg az államtitkár, érdemi jövőkép a magyar lakosság negyedének otthont adó agglomerációs területről nincs.

Hatszeletes kör

Az Agglomerációs várostérségi tanulmányok című kötetben Laki Ildikó szociológus részletesen elemzi a fővárosi agglomerációs övezet hat szektorának fejlődését. Az északi szektorba 10 település tartozik, a legtöbb beköltözőt Dunakeszi fogadta be, ahol 1990 óta több mint 61 százalékkal nőtt a lakosság száma. Nem sokkal marad le Őrbottyán (57 százalék), a térségben egyedül Vác lélekszáma csökkent. A keleti szektor meghatározó városai Gödöllő és Veresegyház. Utóbbi lakossága 1990 óta majdnem megháromszorozódott. A délkeleti szektor fejlődésének kedvezett, hogy eredetileg itt alacsonyak voltak az ingatlanárak, Gyál, Gyömrő és Maglód lakosságszáma ezért dinamikusan, 15-35 százalékkal nőtt. A déli szektor már a rendszerváltás előtt is kedvelt terület volt. Szigetszentmiklóson majdnem 88 százalékos a lélekszám emelkedése, de Érd lakossága is csaknem 67 százalékkal nőtt. A nyugati szektorban találhatók az agglomeráció leginnovatívabb és a kiköltözés szempontjából legnépszerűbb települései – fogalmaz a szerző. Biatorbágy lakossága 1990 és 2016 között több mint 80 százalékkal gyarapodott, Budaörs több mint 43, Törökbálint 41 százalékkal. Az északnyugati szektor is folyamatos fejlődést mutat. Piliscsaba egyetemi várossá válása óta majdnem 58 százalékkal nőtt a lakossága Szentendre 33, Pomáz 34 százalékkal gyarapodott.

Agglomerációs érdekharc

Barcelona agglomerációjának várostérségi önkormányzatában az érintett települések polgármesterei és egyéb képviselői ülnek a katalán világváros vezetőjével az élen, a döntéshozatalt nagy munkaszervezet segíti. Fejlett intézményi struktúrájuk ellenére szeretnének továbbfejlődni. A magyar Városkutatás Kft. segítette őket annak meghatározásában, hogy mit érdemes eltanulni öt európai nagyváros gyakorlatából – mondta el a Népszavának a kutatóműhely munkatársa, Gerőházi Éva közgazdász.

– Barcelonáé az egyik legjobb várostérségi együttműködés az EU-ban. Miért van mégis hiányérzetük?
– A szervezet mostani formájában nyolc éve alakult meg, s azóta felmerült új területek bekapcsolásának igénye is. Kérdés, hogy miként lehet kapcsolatot építeni egy nagyobb várostérséggel, ugyanakkor meg kellene újítani az eredetileg bent lévő települések kötődését is. Jó példákat kerestünk a civil szervezetekkel, vállalkozásokkal való kapcsolattartásra, az agglomerációs területek fejlesztési terveinek jobb összehangolására is.

– Intézményi szinten is változtatni kellene?
– Inkább azt mondom, lehetne. Manchesternél a regionális tanács vezetőjét közvetlenül választják, és felette áll a 10 kisebb térség önkormányzatának, saját költségvetése és hivatala van, hamarosan önálló adókivetési joga is lesz. Stuttgartban a regionális tanácsot pártlistákról közvetlenül választják, ami demokratikus megoldás, de így is folytonos a települések harca, hogy kinek mennyi pénz jusson. Többnyire mindenki kap egy keveset, szétaprózódnak a források. Régen a Közép-magyarországi Fejlesztési Tanácsban nálunk is ez történt.

– Milyen feladatokat vesznek át a várostérségi szintű szervezetek az államtól vagy a településektől?
– Amíg önkéntesek, azokon a területeken működnek együtt, ahol ezzel mindenki nyer. A baj jellemzően akkor kezdődik, amikor valaki már veszíthet is. Ilyenkor általában az állam lép közbe: törvényt alkot, és kötelező feladatokat jelöl ki, amihez pénzt is ad. Manchesternél például a kormány a lakhatással, oktatással, kórházakkal kapcsolatos ügyek koordinációját már az agglomerációra bízta.

– A feladatátadás miatt az adóelosztás is változik?
– Van rá példa, hogy a szennyvíz, szemétszállítás beszedett díját a települések elutalják az agglomerációs szövetségi szintre. Az állami kompenzációk, árkiegészítések eleve ide érkeznek, máshol a települések hozzájárulást fizetnek a regionális szint hivatalainak működtetéséhez. A bevételek harmadik része a pályázatokon való közös indulásból jön össze. Az igazi előrelépés a saját, városkörnyéki szervezet adókivetési joga, de ez ritka.

– Az intézményes együttműködésből automatikusan következik egy közös identitástudat kialakulása?
– Nem feltétlenül. Manchester környékén nagyon régóta külön súlya van, hogy valaki a város tágabb térségében, Greater Manchesterben él vagy itt működik a cége. Máshol azonban az emberek a településhez kötődnek elsősorban, de hogy mondjuk a stuttgarti régióban élnek, az kevéssé fontos.

– Egyetért a polgármesterek kifogásával, hogy nálunk nincsenek fórumok az egyeztetésre? – Manapság valóban kevés ilyen lehetőség van. 2004 környékén volt egy kiugrás: akkor született újjá az agglomerációs fejlesztési tanács, a budapesti közlekedési szövetség, az agglomerációs rendezési terv, majd 2010 után ezeket eltörölték, jött a centralizáció.

– A nyári agglomerációs törvény, amiben csak fővárosi nagyberuházások szerepelnek, azt mutatja: a kormány tudja, hogy lépnie kellene, de valójában nem akar.
– Az utóbbi évek centralizációs folyamatában a kormánynak nem érdeke egy közbülső szint beiktatása, pedig olyan kérdésekben, mint a közszolgáltatások szervezés, vagy a területi tervezés, sok feladat lenne agglomerációs szinten is.

2018.10.02 11:00
Frissítve: 2018.10.02 11:00

Havazással és mínuszokkal jön a lehűlés

Publikálás dátuma
2018.12.10 15:37
MTI Fotó: Varga György
Fotó: /
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +1 és -4 fok között alakul, erős szél is lehet.
Északnyugati áramlással váltakozó nedvességtartalmú, egyre hidegebb levegő érkezik térségünkbe. Kedden magassági hidegörvény is helyeződik fölénk, és a záporos csapadék egyre nagyobb eséllyel hónak ígérkezik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.
Kedd hajnalban északnyugaton, nyugaton, később a középső, délután a keleti tájakon is erősen megnövekszik a felhőzet, és egyre többfelé várható csapadék: hó, havas eső, eső egyaránt eshet. Többfelé megélénkül, a Dunántúl északi részén meg is erősödhet a nyugatias szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában +1 és -4 fok között alakul, de északkeleten ennél kissé hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 7 fok között várható, északkeleten lesz a hűvösebb. 
Szerdán napközben szakadozik a felhőzet, erősen és közepesen felhős időszakok lesznek. Szórványosan valószínű zápor, hózápor, hajnalban délnyugaton ónos eső is lehet. Az északnyugati szél néhol megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +2 és -4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 6 fok között alakul.
Csütörtökön gyengébben és erősen felhős időszakok egyaránt lesznek. Csapadék nem valószínű, a változó irányú szél pedig mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +4 fok között várható. 
Pénteken megnövekszik a fátyolfelhőzet, amely estére a Dunántúlon meg is vastagodhat. Nyugaton, délnyugaton hószállingózás is lehet, és a keleti szél helyenként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +3 fok között várható. 
Szombaton erősen felhős vagy borult lesz az ég, elsősorban az ország északi felén várható havazás, és helyenként havas eső, ónos eső is lehet. Az északi, északkeleti szél megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +4 fok között alakul. 
Vasárnap északkeleten napközben havazás, estefelé északnyugaton eső valószínű, átmenetileg pedig havas eső, ónos eső is lehet. Megélénkülhet a déli, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1 és -4, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +6 fok között alakul, északkeleten lesz hidegebb. 
2018.12.10 15:37

Magyarország egy korrupcióellenes sikertörténet - ha valakinek már elhalt a memóriáért felelős agyterülete

Publikálás dátuma
2018.12.10 14:47

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Valószínűleg a hatóságok azért nem látnak sehol korrupciós ügyeket, mert már kiszorították őket e hazából.
A korrupcióellenes világnap alkalmából éves beszámolót prezentáltak a 2011 óta létező, korrupcióellenes állami összefogás közintézményei a Parlament Gobelin termében. A behódoló törzsfőket fogadó Árpád vezért ábrázoló, óriás falikárpit alatt a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzési Hatóság, a Belügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria vezetői foglaltak helyet.  Kérdezni tőlük nem lehetett, a biztonság kedviért egy decens piros kordon és egy csapat sajtós választotta el a beszélgetőket az újságíróktól. Az antikorrupciós küzdelem állami élharcosai által elmondottak röviden így summázhatók: mindenki minden elképzelhető intézkedést megtett a korrupció visszaszorítása érdekében. A szorgalomnak pedig kézzelfogható eredményei is vannak: például Domokos László, az Állami Számvevőszék volt vezetője szerint a magyar gazdaság dinamikus bővülése a korrupció apadásának csalhatatlan jele. 

E-learninggel és informatikával a korrupció ellen

„Egyértelművé volt számunkra, hogy nemcsak az intézményen belüli korrupcióról kell számot adni, hanem az egész ország terültén kell odafigyelni a korrupció megelőzésére” – vágott bele a témába Pintér Sándor belügyminiszter. Hogy mi volt a korrupció ellenes harc legsürgetőbb feladata? Igen, kitalálták az olvasók: az oktatás. „Az oktatás az alap, hogy a felnövő új generáció mentes legyen az ilyen gondolatoktól. Ebből a szempontból elsőként az Közszolgálati Egyetemen néztük át, hogy mi a teendő” – mondta Pintér nem ejtve szót arról, hogy Hadházy Ákos független képviselő szerint súlyos korrupciós gyanú merült fel az egyetem EU-s közbeszerzéseivel kapcsolatban. „Az oktatás mellett az önkormányzati világ volt az a terület, ahol meg kellett vizsgálni, hogyan tudjuk kivonni a korrupció kísértése és esetleges vádjai alól.” A belügyminiszter szerint ezt úgy lehet megoldani, ha az ügyfél és az ügyintéző fizikailag távol kerül egymástól, azaz az E-ügyintézési rendszerrel. (De ugyanezt a logikát követte az E-útdíj bevezetése is, ahogy a korrupciós kockázatot hivatott csökkenti az önkormányzatoknál létrehozandó informatikai rendszer, amelyen keresztül az állam folyamatosan ellenőrizheti, hogy a település mire költ és mennyit.) „Ezek az előrelépések megkérdőjelezhetetlenek, mert nem személyekhez, hanem inputokhoz kötődnek” - summázta a helyzetet Pintér Sándor.  Pintér sikerjelentését Domokos László (ÁSZ) folytatta, aki a rendezvény előtt kiosztott sajtóanyagban talányosan úgy fogalmazott: „Magyarország már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépésben.” (Hivatalosan az ÁSZ az idén mintegy 300 ellenőrzést végzett és „értékelte a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritáskontrollokat" - jelentsen az utóbbi szó bármit.) Domokos szerint a korrupció visszaszorításában komoly szerepet játszik a törvényhozás. Sajnos, az ÁSZ elnök nem hozott példákat, miként teszi ezt a T. Ház. Minden bizonnyal Domokos nem arra gondolt, amikor a dinnyekartellezők érdekében módosította a Parlament a versenytörvényt, vagy létrehozta a letelepedési kötvények rendszerét, illetve amikor a trafikosztó törvényt az egyik dohánygyár vezetőjének számítógépén írták.
„El szeretnénk jutni egy olyan, Nyugat Európában kikristályosodott gyakorlathoz, hogy önök újságírók is elhiggyék, hogy valós önellenőrzéseket végzünk” - mutatta meg a jövő útját Domokos László az piros kordon mögött ücsörgő újságíróknak. Hasonló hangvételben szólt Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, aki szerint 2017-ben 5311 bírósági dolgozó integritás-képzése valósult meg. Az OBH elnök a szemben lévő, Zrínyi Ilonát ábrázoló faliszőnyegre mutatva arra emlékeztette a médiamunkásokat, hogy a nagy várvédő annak idején azt mondta a férjének: semmi sem olyan fontos, mint a jó hírnév.

Magyarország Románia előtt jár a korrupcióellenes küzdelemben

Polt Péter főügyész helyett most Lajtár István főügyész-helyettes jött el, igaz, nagyjából ugyanazt mondta el, amit a főnöke a múlt heti igazságügyi bizottságban tartott évértékelőjén. Szerinte kiváló az együttműködés az határon átnyúló szervezett bűnözéssel szemben az európai társszervekkel, különösen az uniós pénzek elcsalását vizsgáló OLAF-fal. Itt hangzott el a szeánsz egyetlen konkrét ügye, így Lajtár szóba hozta a négyes metrót, mondván: már öt gyanúsított van. Lajtár István kiemelte: az OLAF-jelzések alapján elrendelt intézkedések aránya 52,7 százalék, ami meghaladja nemcsak a tavalyi év átlagát, ám kiemelte, hogy Románia esetében is mindössze 33 százalékos ez százalék a mutató. Sajnos Lajtár István a számmágián kívül nem bocsátkozott részletekbe, így arról nem beszélt, hogy Romániában az OLAF jelzése nélkül is évek óta gyakorlatilag fürtökben gyűjtik be be és ítélik el a korrupción kapott politikusokat. Végül az esemény házigazdájaként bemutatott Rigó Csaba Balázs a Közbeszerzési Hatóság elnöke számokkal is igazolta, hogy a szigorú ellenőrzési tevékenység miatt folyamatosan tisztul ez a terület is, így egy résztvevős közbeszerzések aránya csökkent, a nem hirdetménnyel induló eljárások már csak a közbeszerzések értékének 5,17 százalékát tette ki, továbbá folyamatosan nőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott bírságok. Sajnos, az eredmények ismertetésénél az alábbi ügyekről nem esett szó:
  • Orbán Viktor miniszterelnök luxusrepülős útjai
  • Kósa Lajos különféle ügyei
  • Magyarország korrupciós helyezése, mely alapján az ország Bulgária után az EU legkorruptabb állama
  • paksi szerződések titkosítása
  • a miniszterelnök luxus repülőzései
  • a kormányzati kifizetőhellyé lett Vizes VB ügye
  • „közpénz jellegüket" az MNB alapítványoknál elvesztő adóforintok
  • az FBI körözési listáján szereplő Gaith Pharaon magyarországi üzleti tevékenysége
  • a közvilágítási tendereket sorra nyerő Elios Zrt. (Tiborcz István korábbi érdekeltsége) viselt dolgai
2018.12.10 14:47
Frissítve: 2018.12.10 14:57