Fejlesztések egyeztetés, agglomeráció jövőkép nélkül

Publikálás dátuma
2018.10.02 11:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Miközben sok európai metropolisz már városkörnyéki önkormányzatot működtet, nálunk az Orbán-kormány eltörölte az egyeztető fórumokat, az agglomerációs államtitkár is csak fővárosi ügyekkel foglalkozik.
A magyarországi lakosság majdnem 28 százaléka, a 2016-os adatok szerint 2 millió 743 ezer ember él Budapesten és a városhoz szorosan kötődő településgyűrű városaiban, falvaiban. Évtizedek óta megoldatlan a térség közlekedése, az egekbe ugrott budapesti lakásárak miatt ugyanakkor megint többen keresik az olcsóbbnak hitt városkörnyéki házakat, lakásokat. Az előrelépéshez közösen kellene kitalálni a megoldást a térség településeinek, csakhogy gyakorló polgármesterek, közigazgatási szakértők és kutatók is állítják: jó ideje hiányoznak a napi együttműködés intézményes fórumai nemcsak a főváros és az agglomeráció 80 települése, hanem a szomszédos községek és kisvárosok között is. Juhász Béla sződligeti polgármestert például kilenc évnyi működése alatt egyszer keresték meg azzal, hogy elmondhatja véleményét a térség közös bajairól. Két éve, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének módosítása előtt polgármestertársaival együtt bemehetett a fővárosi közgyűlés néhány bizottsági ülésére, és írásban is küldhettek javaslatokat. Azóta is keresik, hol lehetnek a szövegben a felvetéseik. A polgármester állítja, amióta a Fidesz-kormány egyik napról a másikra elvonta a kistérségi társulások pénzét és ezzel halálra ítélte őket, azóta nincs intézményes lehetőség az egyeztetésre. A nyár elején jelent meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) támogatásával a Milton Friedman Egyetem két oktatójának szerkesztésében az „Agglomerációs kistérségi tanulmányok” című gyűjtemény, aminek szintén az az egyik legfontosabb megállapítása, hogy a polgármesterek hiányolják a szakmai párbeszédet. Szabó Tamás egyetemi oktató, közigazgatási szakértő ezt már csak azért is fontosnak tartaná, mert a KSH előrejelzése szerint Budapest körgyűrűje annak ellenére a lakosságszám emelkedésével számolhat 2050-ig, hogy a fiatalok tömegesen költöznek vissza a belvárosba. A kötet bemutat egy polgármesterek körében végzett felmérést, amiben a kistelepülések vezetői szinte kivétel nélkül delegált képviselőkből álló agglomerációs fejlesztési tanácsok létrehozását szorgalmazták a nagyvárosok körül, ahol meg lehetne állapodni például a közlekedésfejlesztés közös megszervezéséről. Sokan kimondták, hogy fontos az önkormányzati autonómia, de a közszolgáltatásokat csak kisebb-nagyobb társulásokban tudják elfogadható színvonalon nyújtani a lakosaiknak.
A TÖOSZ tanulmánykötetének másik szerkesztője, Laki Ildikó szociológus kifejezetten Budapestet és a körülötte található agglomerációs gyűrű szerkezetét vizsgálta. A szerző az önkormányzati törvény legnagyobb hibájaként említi, hogy „semmilyen lehetőséget nem adott a főváros és agglomerációjának közigazgatási összekapcsolására”. A budapesti agglomerációban „a települések együttműködése feszültséggel teli és számos megoldatlan problémával küzd” – állapítja meg. Ezeknek a gondoknak a megoldásával azonban a jelek szerint ebben a pillanatban nem foglalkozik senki. Gerő András történész idén februárban az Élet és Irodalom hasábjain megjelent önkormányzati reformjavaslatában pár emelkedett mondattal intézte el a körgyűrűben élőket: „Táplálják a várost és élnek a városból. Budapest teljesítményének az ő teljesítményük is része; Budapest szükségletei pedig részben az ő szükségleteik”. Aztán az írásban kinevezett főpolgármesterről és utasításokat végrehajtó elöljáróvá silányított kerületi vezetőkről értekezett. A tervet talán Tarlós Istvánnak a napokban átmenetileg sikerült megvétóznia, de azt az ötletet, hogy az állam és a főváros, meg a környező települések viszonyát egy államtitkárság rendezze, a kormány már meg is valósította, kinevezte a feladatra Fürjes Balázst. Névleg a főváros és az agglomerációs települések közös ügyeinek megoldása is az ő feladata lenne, de utóbbival kapcsolatos érdemi nyilatkozatot nem találtunk tőle. Ezt kifogásolja Pitti Zoltán is egy friss elemzésben. A Corvinus Egyetem kutatója, Pécs, majd az APEH egykori vezetője úgy látja, csak a kormány által kiemelten kezelt beruházások projektgazdájaként jelenik meg az államtitkár, érdemi jövőkép a magyar lakosság negyedének otthont adó agglomerációs területről nincs.

Hatszeletes kör

Az Agglomerációs várostérségi tanulmányok című kötetben Laki Ildikó szociológus részletesen elemzi a fővárosi agglomerációs övezet hat szektorának fejlődését. Az északi szektorba 10 település tartozik, a legtöbb beköltözőt Dunakeszi fogadta be, ahol 1990 óta több mint 61 százalékkal nőtt a lakosság száma. Nem sokkal marad le Őrbottyán (57 százalék), a térségben egyedül Vác lélekszáma csökkent. A keleti szektor meghatározó városai Gödöllő és Veresegyház. Utóbbi lakossága 1990 óta majdnem megháromszorozódott. A délkeleti szektor fejlődésének kedvezett, hogy eredetileg itt alacsonyak voltak az ingatlanárak, Gyál, Gyömrő és Maglód lakosságszáma ezért dinamikusan, 15-35 százalékkal nőtt. A déli szektor már a rendszerváltás előtt is kedvelt terület volt. Szigetszentmiklóson majdnem 88 százalékos a lélekszám emelkedése, de Érd lakossága is csaknem 67 százalékkal nőtt. A nyugati szektorban találhatók az agglomeráció leginnovatívabb és a kiköltözés szempontjából legnépszerűbb települései – fogalmaz a szerző. Biatorbágy lakossága 1990 és 2016 között több mint 80 százalékkal gyarapodott, Budaörs több mint 43, Törökbálint 41 százalékkal. Az északnyugati szektor is folyamatos fejlődést mutat. Piliscsaba egyetemi várossá válása óta majdnem 58 százalékkal nőtt a lakossága Szentendre 33, Pomáz 34 százalékkal gyarapodott.

Agglomerációs érdekharc

Barcelona agglomerációjának várostérségi önkormányzatában az érintett települések polgármesterei és egyéb képviselői ülnek a katalán világváros vezetőjével az élen, a döntéshozatalt nagy munkaszervezet segíti. Fejlett intézményi struktúrájuk ellenére szeretnének továbbfejlődni. A magyar Városkutatás Kft. segítette őket annak meghatározásában, hogy mit érdemes eltanulni öt európai nagyváros gyakorlatából – mondta el a Népszavának a kutatóműhely munkatársa, Gerőházi Éva közgazdász.

– Barcelonáé az egyik legjobb várostérségi együttműködés az EU-ban. Miért van mégis hiányérzetük?
– A szervezet mostani formájában nyolc éve alakult meg, s azóta felmerült új területek bekapcsolásának igénye is. Kérdés, hogy miként lehet kapcsolatot építeni egy nagyobb várostérséggel, ugyanakkor meg kellene újítani az eredetileg bent lévő települések kötődését is. Jó példákat kerestünk a civil szervezetekkel, vállalkozásokkal való kapcsolattartásra, az agglomerációs területek fejlesztési terveinek jobb összehangolására is.

– Intézményi szinten is változtatni kellene?
– Inkább azt mondom, lehetne. Manchesternél a regionális tanács vezetőjét közvetlenül választják, és felette áll a 10 kisebb térség önkormányzatának, saját költségvetése és hivatala van, hamarosan önálló adókivetési joga is lesz. Stuttgartban a regionális tanácsot pártlistákról közvetlenül választják, ami demokratikus megoldás, de így is folytonos a települések harca, hogy kinek mennyi pénz jusson. Többnyire mindenki kap egy keveset, szétaprózódnak a források. Régen a Közép-magyarországi Fejlesztési Tanácsban nálunk is ez történt.

– Milyen feladatokat vesznek át a várostérségi szintű szervezetek az államtól vagy a településektől?
– Amíg önkéntesek, azokon a területeken működnek együtt, ahol ezzel mindenki nyer. A baj jellemzően akkor kezdődik, amikor valaki már veszíthet is. Ilyenkor általában az állam lép közbe: törvényt alkot, és kötelező feladatokat jelöl ki, amihez pénzt is ad. Manchesternél például a kormány a lakhatással, oktatással, kórházakkal kapcsolatos ügyek koordinációját már az agglomerációra bízta.

– A feladatátadás miatt az adóelosztás is változik?
– Van rá példa, hogy a szennyvíz, szemétszállítás beszedett díját a települések elutalják az agglomerációs szövetségi szintre. Az állami kompenzációk, árkiegészítések eleve ide érkeznek, máshol a települések hozzájárulást fizetnek a regionális szint hivatalainak működtetéséhez. A bevételek harmadik része a pályázatokon való közös indulásból jön össze. Az igazi előrelépés a saját, városkörnyéki szervezet adókivetési joga, de ez ritka.

– Az intézményes együttműködésből automatikusan következik egy közös identitástudat kialakulása?
– Nem feltétlenül. Manchester környékén nagyon régóta külön súlya van, hogy valaki a város tágabb térségében, Greater Manchesterben él vagy itt működik a cége. Máshol azonban az emberek a településhez kötődnek elsősorban, de hogy mondjuk a stuttgarti régióban élnek, az kevéssé fontos.

– Egyetért a polgármesterek kifogásával, hogy nálunk nincsenek fórumok az egyeztetésre? – Manapság valóban kevés ilyen lehetőség van. 2004 környékén volt egy kiugrás: akkor született újjá az agglomerációs fejlesztési tanács, a budapesti közlekedési szövetség, az agglomerációs rendezési terv, majd 2010 után ezeket eltörölték, jött a centralizáció.

– A nyári agglomerációs törvény, amiben csak fővárosi nagyberuházások szerepelnek, azt mutatja: a kormány tudja, hogy lépnie kellene, de valójában nem akar.
– Az utóbbi évek centralizációs folyamatában a kormánynak nem érdeke egy közbülső szint beiktatása, pedig olyan kérdésekben, mint a közszolgáltatások szervezés, vagy a területi tervezés, sok feladat lenne agglomerációs szinten is.

Frissítve: 2018.10.02 11:00

A hirado.hu helyreigazít, de nem fizet: Hadházy bekészítette a végrehajtót

Publikálás dátuma
2019.04.24 18:55
Hadházy Ákos. Fotó: Molnár Ádám
Szánalmas balfácánok az ellenzéki politikusok Hadházy Ákos szerint, ha hagyják, hogy haugságokat terjesszen róluk a kormánymédia.
Végrehajtóval fenyegeti a hirado.hu-t Hadházy Ákos. A független képviselő megelégelte, hogy a honlap ugyan évekig tartó perek után közzétette a "sehol nem látható" helyreigazítást, csakhogy hónapok óta nem fizeti ki neki és édesapjának megítélt 600-600 ezer forint sérelemdíjat. "A közpénzen végzett aljas lejáratásukért az Önök adófizetői pénzéből kellene fizetniük, de most az egyszer úgy tűnik, spórolnak Önöknek. Nem úgy mint akkor, amikor milliárdokat költöttek el kamu megbízásokra.", ironizál az ellenzéki honatya.
Emlékeztetőül: az úgynevezett közszolgálati híroldal 2017 januárjában valótlanul állította, hogy Hadházy Ákos és apja "földmutyiban érintett". 2018 januárjában az Origót szemlézve ugyancsak megalapozatlanul írta Hadházy Ákosról, hogy egy étteremben rendszeresen egyeztet Simicska Ádámmal az LMP és a Jobbik együttműködéséről. 
Hadházy szerint szánalmas balfácánok azok az ellenzéki politikusok, akik tűrik, hogy a kormánymédia hazugságokat terjesszen róluk.

Meghosszabbították a kivégzésekkel gyanúsított F. Hasszán letartóztatását

Publikálás dátuma
2019.04.24 18:22
F. Hasszán elfogása
Fotó: tek.gov.hu
Három hónapig rácsok mögött marad a szír férfi, akit többen már az Iszlám Állam hóhérjaként emlegetnek.
Három hónappal meghosszabbították a Magyarországon elfogott, terrorcselekménnyel gyanúsított szír férfi, F. Hasszán letartóztatását - tájékoztatta Ibolya Tibor fővárosi főügyész szerdán az MTI-t. A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint a szír férfi a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez köthetően legalább 10 ember kivégzésében vehetett részt. A vehetett a feltételes mód ellenére pontos meghatározás, hiszen az ellentmondásosan nyilatkozó férfi ügyében még csak nyomoznak, hiába beszél a közelgő vádemelésről a jól értesült, kormánypárti Magyar Nemzet.
A hosszabbításról a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája döntött, eleget téve az ügyészi indítványnak. Mint arról lapunk is beszámolt, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség terrorizmus gyanúja miatt, egy kitoloncolás során, március 24-én vette őrizetbe Magyarországon a szír férfit. F. Hasszán a gyanúsítás három éve az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet tagja, és 2016-ban kivégzésekben vett részt. Erre vonatkozóan azonban eddig csak közvetett bizonyítékok – egy Belgiumban élő védett tanú beszámolója és néhány, rossz minőségű kép állt rendelkezésre, ráadásul információink szerint a tanú csak is hallomásból tud F. Hasszán bűnösségéről. A férfit – mielőtt a terrorgyanú miatt őrizetbe vették volna – embercsempészet és közokirat-hamisítás miatt ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre Magyarországon, és ki is utasították az ország területéről.