A volt finn kormányfő kedden bejelentette indulását az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke - írja az MTI.
"Úgy hiszem, hogy most minden korábbinál nagyobb szükség van az európai értékek erős védelmére. Ideológiai DNS-ünk az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletén alapul" - szögezte le a magát mérsékelt jobbközép, EU-párti jelöltként meghatározó Stubb.
Sajtótájékoztatóján az európai alapértékek fontosságát hangsúlyozta, melyek véleménye szerint támadás alatt állnak az EU-n kívülről és belülről, de még az EPP-n belülről is.
Mint közölte, kész "a barikádokon harcolni" a populizmus ellen. Aztán azt is hozzátette, az emberek jogos félelmeivel foglalkozni kell, különösen a migráció és a digitális forradalom területén. Kiemelte:
Stubb nyilatkozataiban rendre Orbán Viktorral szemben határozza meg magát. "Nem akarok illiberális demokráciát. Rendkívül alacsony a toleranciaküszöböm azzal a viselkedéssel szemben, amely mostanság több európai országban, köztük Magyarországon is látható" - közölte a Financial Timesnak adott interjújában. Hozzátette, szeretné, ha az EPP még októberben megvitatná a Fidesz kizárásának kérdését.
Az egykori finn kormányfő tapasztalt politikus, öt nyelven beszél, jelenleg az Európai Beruházási Bank alelnöke, de volt EP-képviselő és több miniszteri posztot is betöltött.
A jobbközép erőket összefogó pártcsaládban elsőként - és Stubbon kívül eddig egyetlenként - Manfred Weber néppárti EP-frakcióvezető szállt ringbe a jelöltségért. Jelentkezni október közepéig lehet, és végül az EPP novemberi kongresszusán döntenek majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson.
Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig megválasztotta a tisztségre. A csúcsjelölti rendszer már akkor is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében a Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése a Bizottság élére, akiről aztán az EP feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag megfordítják a rendszert, és kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.
