Rakétacsapások és nyelvcsapások - a NATO-csúcson két okból sem szeretik a magyarokat

Publikálás dátuma
2018.10.03 10:12

Fotó: AFP
Magyarország követelésére ismét elmarad a NATO és Ukrajna védelmi minisztereinek hivatalos találkozója az észak-atlanti szövetség tárcavezetőinek szerdán kezdődő kétnapos brüsszeli tanácskozásán. A magyar diplomácia tavaly október óta akadályozza, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság a nagykövetinél magasabb szinten összeüljön. A “vétózás” oka, hogy az ukrán kormány nem hajlandó az oktatási törvény magyar kisebbségeket is hátrányosan érintő rendelkezéseinek a módosítására. Budapest úgy véli, hogy Kijev megsérti nemzetközi kötelezettségeit és a NATO-ban tett vállalásait is azzal, hogy jelentősen korlátozza a kisebbségek nyelvhasználatát. “Magyarország nagyon értékes szövetségesünk, Ukrajna pedig fontos partnerünk. Remélem, hogy elsimítják a nézeteltéréseiket, és párbeszédük eredménnyel fog zárulni” — válaszolta Jens Stoltenberg NATO főtitkár a magyar-ukrán vitát firtató újságírói kérdésre. A helyzet azonban koránt sem a békülés felé tart: Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter tegnap bejelentette, hogy még ezen a héten kiutasítják a beregszászi magyar konzult, amennyiben Budapest nem hívja vissza őt. Klimkin hangot adott azon véleményének is, hogy Oroszország a magyar útlevelek ukrán állampolgároknak Kárpátalján történt kiadása körül kialakult helyzetet felhasználja az említett terület és egész Ukrajna destabilizálására. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett mindenkit, hogy tartózkodjon a kárpátaljai magyarokkal szembeni támadásoktól és zaklatásoktól. Korábban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter azt ígérte, hogy a magyar konzul kiutasítása esetén válaszul Magyarország ki fog utasítani egy ukrán konzult.   A védelmi miniszterek ülését megelőző sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg a közepes hatótávolságú nukleáris erők felszámolásáról 1987-ben megkötött nemzetközi megállapodás felrúgásával vádolta Oroszországot. Mint közölte, hosszú tagadás után az oroszok végre elismerték, hogy egy új rakétarendszer fejlesztettek ki, amely szerinte közvetlenül fenyegeti Európát. "A tagállamok magyarázatot követelnek Moszkvától" — mondta. Jens Stoltenberg hírszerzési okokra hivatkozva nem kívánt részletekkel szolgálni, Kay Bailey Hutchinson amerikai NATO-nagykövet azonban bejelentette, hogy az Egyesült Államok bizonyítékokat fog tárni a szövetségesek elé az orosz veszélyről, és ha kell kész semlegesíteni az orosz fenyegetést. Várhatóan a miniszterek szerda esti vacsoráján kerül terítékre a védelmi kiadások emelésének örökzöld témája. Jens Stoltenberg méltatta, hogy az európai szövetségesek és Kanada a múlt évben összesen 5,2 százalékkal emelték védelmi költségvetésüket. A tagállamok évekkel ezelőtt vállalták, hogy 2024-re védelmi kiadásaikat a GDP 2 százalékára emelik. Becslések szerint a szövetségesek felének nincs hiteles terve arra, hogyan teljesítse a célt. Magyarország azonban nem tartozik közéjük, kormányhatározat rögzíti, hogy eleget tesz a vállalásának.
Témák
NATO
Frissítve: 2018.10.03 10:12

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző