Rendőri felvezetéssel vittek szülni egy budapesti kismamát

Publikálás dátuma
2018.10.03. 10:10
illusztráció
Fotó: Róka László / MTI
A készenléti rendőrök segítettek kórházba juttatni egy nőt a X. kerületben.
Budapest X. kerületben, a Pongrác úton teljesítettek szolgálatot a Készenléti Rendőrség beosztottjai kedden délután. A sűrű forgalomban egy férfi lépett oda szolgálati gépkocsijukhoz, mert feleségénél megindult a szülés, és segítséget kért az egyenruhásoktól, hogy minél előbb kórházba juthassanak – írja a police.hu. A rendőrök – látva a mihamarabbi egészségügyi beavatkozás szükségességét – megkülönböztető jelzés használatával felvezették a házaspárt az Uzsoki Utcai Kórházig, majd annak érdekében, hogy a szülészeten a férj a felesége mellett lehessen, gépkocsijuk őrzéséről is gondoskodtak. Az édesanya az este folyamán világra hozta egészséges kislányát.
Szerző

Szüzek szorongathatják meg a tehetetlenkedő kormánypártot Pécsett

Publikálás dátuma
2018.10.03. 09:42
Pécs - illusztráció: Németh András Péter
Teljes a káosz a pécsi politikában, a Fideszen belül sem tudják, kit indítsanak a polgármesteri székért jövőre – állítólag Orbán Viktor le is mondott a városról. Az ellenzéki oldalon is egyre több a név, a legvalószínűbb, hogy kívülről érkezhet valaki a helyi politikába.
Folyamatos fejtörés és „matekozás” keseríti a háttérben a pécsi Fidesz irányítóinak az életét a párt új pécsi polgármester-jelöltjének kiválasztása miatt – tudta meg a Szabad Pécs. Információik szerint még most sem biztos, kit indítanak jövő ősszel, de akárki is lesz, úgy tűnik, vele szemben hárman biztosan elindulnak – nem is gyenge jelöltek. Szinte biztosnak tűnik, hogy a végső győztes és a második helyezett egyike „politikai szűz” lesz. Mint írják, egyelőre pletykákról és városházi/párton belüli nem hivatalos információkról van szó, de komolyan vehető forrásokra támaszkodva. A portál szerint Vári Attila, Rákossy Balázs, Hegyi Ákos, Decsi István, Lengvárszky Attila, Hoppál Péter és a jelenlegi polgármester, Páva Zsolt neve hangzott el az elmúlt hónapokban, mint akik szóba jöhetnek, mint a Fidesz jelöltjei 2019 őszén (A helyzet hasonlít a barcsi kormánypárti belharcra, amiről a Népszava számolt be). A Szabad Pécs Hoppál Péter parlamenti képviselőt is megkérdezte a jelölésről, hiszen az ő feladata a pécsi Fidesz újjászervezése. A politikus néhány hete azt mondta: ezek a felsorolt személyek mind alkalmasak lehetnek, habár van közte olyan, aki szerinte kihúzható a listáról egyéb feladatai miatt. Ugyanakkor azt mondta: még nem dőlt el, ki az igazi esélyes. Úgy folytatta: ami viszont biztos, az az, hogy nagyjából egy évvel a választás előtt, azaz körülbelül októberben meg kell neveznie a saját jelöltjét minden pártnak és szervezetnek, amely komolyan gondolja, hogy lesz saját, önálló polgármester-jelöltje. A Fidesznek az okoz fejfájást, hogy Pécsett nincs túl sok esélye győzni a Fidesznek – még a tavaszi újabb kétharmados Fidesz-győzelmet hozó választást követően sem. Azt is beszélik, hogy maga Orbán Viktor miniszerelnök sem számol Pécs újbóli bevételével, sőt egyes hírek szerint már lemondott Pécsről, és csak legyint, ha meghallja a város nevét.

Több név is szóba került

Van olyan pletyka, mely szerint még abban is komolyan gondolkodnak, hogy 2019-ben egy nem fideszes jelölt mögé állnak be. Ha így lenne, akkor egyetlen ember jöhetne szóba, pontosabban egy ilyen név forog közszájon: Kővári Jánosé, aki az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) vezetője, önkormányzati képviselő, aki korábban, 2010 és 2014 között a Fidesz támogatásával volt országgyűlési képviselő. Csakhogy a legújabb hírek szerint a pécsi-baranyai politikai élet fideszes irányítójának kikiáltott Bánki Erik nemet mondott az elképzelésre, mégpedig azért, mert nem hiszik, hogy a jelölt irányítható lenne.  A Szabad Pécs úgy tudja, hogy Páva Zsolt és Decsi István alpolgármester közt dől majd el a végső jelölt sorsa. Páváról sokáig mindenki azt gondolta, hogy nem indul újra, nyugdíjba megy vagy diplomáciai pályát próbál megcélozni, ráadásul összeforrt a neve a sikertelenséggel, de még mindig ő az egyik legnépszerűbb, és messze legismertebb fideszes politikus Pécsett. Decsiről a portál úgy tudja, elvállalná a jelöltséget, de a Fideszben aggódnak, mert nem ismerik – állítólag egyszázalékos az ismertsége, és ez is inkább csak becslés.  

Péterffy Attila és Vicze Csilla

Az ellenzéki oldalon a Szabad Pécs információi szerint egy, politikában még kevésbé járatos név is felmerült, független jelöltként: Péterffy Attila. A 49 éves Péterffy az egyik legnagyobb és legismertebb pécsi cég, a hőerőmű vezetője volt, jelenleg egy fővárosi távhőszolgáltatással és energiatermeléssel foglalkozó önkormányzati cég vezetője. A portál megkereste a mérnök végzettségű szakembert, aki megerősítette, hogy független polgármester-jelöltként valóban el kíván indulni 2019 őszén. A Szabad Pécs szerint a baloldali pártok korábbi álláspontja az volt, hogy nem kívánnak pártpolitikust indítani 2019-ben. Így nem kizárt, hogy Péterffy Attila lesz az az ember, aki Mellár Tamáshoz hasonlóan végül megnyerhet magának több különböző szervezetet, pártot is. Már csak azért is, mert Mellár Tamás független pécsi országgyűlési képviselő által életre hívott Mindenki Pécsért Mozgalom egyik alapító tagja. Péterffy azt mondta: arról, hogy pontosan mely pártok, társadalmi szervezetek támogathatják végül, azért nem kíván most nyilatkozni, mert a következő időszakban dől majd el, egyeztetések, tárgyalások után, hogy kivel tud megegyezni Pécs érdekében. Az LMP, a Jobbik és a Momentum biztos nem fog beállni mögé, és ugyancsak nem számíthat Péterffy az ÖPE támogatására (Frissítés: cikkünk megjelenése után a Momentum Mozgalom azt közölte, hogy ők még nem döntöttek arról, kit támogatnak, illetve indítanak-e saját jelöltet).
A Szabad Pécs úgy tudja, az LMP is „civilesedni próbál”, vagyis tárgyal Vicze Csilla ügyvéddel, a Tubesre tervezett radar ellen kiálló Civilek a Mecsekért Mozgalom aktivistájával, szóvivőjével. És nem kizárt, hogy a másik két párt is beáll mögé. Vicze egyébként ma is az ÖPE tagja, korábban az ÖPE városházi képviselője volt. A portál információi szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak is lesz saját jelöltje.
Szerző
Frissítve: 2018.10.03. 14:00

Kettészakítja az országot a tanárhiány is

Publikálás dátuma
2018.10.03. 09:01

Fotó: Shutterstock
Keleten nem kapkodnak két kézzel a rátermett pedagógusok után, sok a lejátszottnak tűnő pályázat, és érdekes kifogásokkal utasítják el a katedrára vágyókat.
A pedagógus-szakszervezetek visszatérő panasza: egyre súlyosabb gondot okoz a tanárhiány Magyarországon. Ezt rendre cáfolja a kormány, pedig – mint azt lapunk elsőként megírta – az iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ (KK) valójában nem tudja, van-e tanárhiány, mert ilyen statisztikával nem rendelkezik. Tovább árnyalja a képet, hogy az ország különböző részein nagyon eltérő a helyzet: több lapunknak nyilatkozó, állást kereső tanár például azt tapasztalta, hogy Békés és Csongrád megyében szinte lehetetlen elhelyezkedni a szakmájukban – miközben egymást érik a különös pályázatok, furcsa elutasítások. Egy Békés megyei pedagógus azt mondta, meggyőződése, hogy ezen a nyáron nála többet senki nem nézte a közigallas.hu-n a tanári álláshirdetéseket. Magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárként igyekezett elhelyezkedni, ám a hetvennégy települést, köztük csaknem húsz várost magában foglaló Békésben csak négy ilyen álláshelyet hirdettek meg. A beadott pályázatok sorsa szinte minden esetben furcsán alakult. Az egyik békéscsabai gimnáziumból elektronikus levélben kurta választ kapott, amelyben mindössze az állt, hogy a bíráló bizottság nem az ő pályázatát támogatta. Beszélgetőpartnerük csodálkozott azon, hogy személyes meghallgatása nélkül döntöttek. Egy szakgimnázium válaszra sem méltatta. Harmadik jelentkezésének elbírálási határideje két hónapja lejárt, amikor az álláshirdetést megjelentető iskola igazgatója levélben arról tájékoztatta: végül mégsem töltötték be az állást, nem vettek fel senkit. A munkát kereső tanár számára az utolsó reménysugár egy orosházi középiskola álláshirdetése volt, amelynek már pályázati kiírási időpontjai is szokatlanok voltak. Augusztus közepe után írták ki, a beadási határidőt pedig szeptember 12-ben, azaz jócskán a tanév kezdete utáni időpontban jelölték meg. Telefonos egyeztetés után a tanévet megelőző utolsó munkanapon a jelentkező felkereste az igazgatót, aki négy óra hosszán át várakoztatta, majd közölte vele, hogy óraadó tanárokkal végül sikerült áthidalni a tanárhiány okozta nehézséget. Hasonló tapasztalatokról számoltak be Csongrád megyei állást kereső pedagógusok is. Elenyésző számban hirdetettek meg tanári álláshelyeket itt is, és azt az információt kaptuk – a Békés megyei helyzet sem tért el ettől –, hogy bár nagyobb volt a kereslet az angol és a matematika tanárok, mint a humánszakosok iránt, de az előbbiekre sem mutatkozott különösebben nagy igény. A pályázati tapasztalatok a külső szemlélő számára itt is különösek lehetnek. Egyik beszélgetőpartnerünk hat álláshelyre adta be jelentkezését, ám személyes meghallgatásra egyetlen alkalommal sem hívták be. Egy másik megszólaltatott tanár szerint a jelenlegi rendszerben nincs értelme úgy pályázni, hogy a jelentkező előzetesen nem érdeklődik: valóban keresnek tanárt, vagy már eleve megvan a jelölt. Általában az történik – tudtuk meg –, hogy az iskolák törvényi kötelezettségnek eleget téve meghirdetik az álláshelyet, de a kiírás megjelenése előtt már tudják, kit fognak felvenni. „Na, ennyit a pályáztatásról!” – összegezte tapasztalatait egy szegedi pedagógus. Tény, hogy a Dunántúlon, különösen Nyugat-Magyarországon, Budapesten és agglomerációjában jelentős a tanárhiány. Ezekben a térségekben a közigallas.hu-n százas nagyságrendben kerestek tanárokat. De vajon miért szakadt ketté az ország a tanárhiány kapcsán is? Tény, hogy a közszférában dolgozók számára a magángazdaság kínálta álláshelyek menekülő utat jelenthetnek a Dunántúl nagy részén, Budapesten és a tágan értelmezett vonzáskörzetében. Ezzel szemben az ország hátrányos és fejletlenebb részei – ide tartozik a Dél-Alföld is – ezek a menekülő utak nem vagy alig léteznek. Az is közrejátszhat a kialakult helyzetben, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok többsége nem Kelet-Magyarországról vág neki szerencsét próbálni a világnak. Így aztán – más lehetőségek hiányában – az állami munkahelyekhez való ragaszkodás jóval nagyobb lehet a Dunán innen, mint túl.
Frissítve: 2018.10.03. 09:20