Hét év fegyházzal és 330 millió forint vagyonelkobzással sújtotta Vizoviczki László elsőrendű vádlottat felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében.
A tényállás szerint Vizoviczki László a háttérből irányított egy belvárosi éttermekből, a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyekből, diszkókból, night klubokból álló cégcsoportot, amelyben 2010 és 2012 között milliárdos nagyságrendű költségvetési csalást követtek el egyes cégek bevételeinek eltitkolásával. Az elkövetés módjának lényege, hogy a vádlottak a szórakozóhelyeken nem ütötték be a bevétel egy részét a pénztárgépbe.
A Fővárosi Törvényszék tavaly tavasszal kihirdetett elsőfokú döntésével Vizoviczkit hét év szabadságvesztésre és 600 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. 33 vádlott-társa közül néhány 5 év, néhány pedig 2-3 év körüli letöltendő börtönt kapott első fokon, több mint tízen felfüggesztett szabadságvesztést, néhányan közérdekű munkát, több vádlottat pedig felmentettek.
Idén nyáron az ítélőtábla másodfokú eljárásában az ügyész a bűnszervezet megállapítását és a büntetés lényeges súlyosítását, Vizoviczki László védője felmentést, az eljárás megszüntetését vagy megismétlését, illetve a büntetés enyhítését indítványozta.
Az ítélőtábla szerdán kihirdetett jogerős, másodfokú határozatában a vádlottak zöme esetében megállapította a bűnszervezetben történő elkövetést, és bár a szabadságvesztések időtartamát nem növelte, elrendelte azok legsúlyosabb, fegyház fokozatban való végrehajtását, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárását, továbbá a felfüggesztett szabadságvesztések végrehajtását.
A szóbeli indoklás szerint a vádlottak szervezett, összehangolt, bűncselekmények elkövetésére irányuló tevékenységet folytattak, a cégcsoport Vizoviczki László ellenőrzése és irányítása alatt állt, az utasítások hierarchikusan végigvonultak a szervezeten, az ügyvezetők Vizoviczki bizalmi emberei voltak, a pénztárgépek adatainak manipulálása a bevétel csökkentésére irányult. Ezek alapján az ítélőtábla – az elsőfokú bíróságtól eltérően – megállapította a bűnszervezetben történő elkövetést. A táblabíróság a Fellebbviteli Főügyészség jogértelmezésével ellentétben kimondta, hogy a borravaló nem áfaköteles.
A Vizoviczki László esetében első fokon kiszabott 600 millió forintos vagyonelkobzást az ítélőtábla 330 millióra mérsékelte.
Az elsőfokú büntetőper kezdetén, a vádirat ismertetésekor az ügyész beszélt arról, hogy Vizoviczki László az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások révén vált ismertté a budapesti éjszakában, majd vendéglátóipari tevékenységbe fogott. Ügyvédi segítséggel több tucat cégből álló gazdasági szervezetet hozott létre, és jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság, illetve az V. kerületi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatóságok dolgozóival.
A korrupt rendőrök feladata az volt, hogy a Vizoviczki érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, vagy ha mégis, akkor azokról előre értesítsék megbízójukat. Továbbá igyekeztek elérni, hogy legyenek ellenőrzések, igazoltatások a konkurens szórakozóhelyeken, esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Az ő dolguk volt az is, hogy megpróbálják lebeszélni a feljelentésről a megkárosított külföldi vendégeket, vagy ha ez nem sikerült, akkor a feljelentést eltüntették – mondta az ügyész 2014 őszén a vád ismertetésekor.
A korrupcióval vádolt rendőröket egy másik eljárásban vonják felelősségre, abban még nem született ítélet.
