Kutyaszemmel Magyarország

Publikálás dátuma
2018.10.03 14:01

Fotó: AFP/ OLIVIER MORIN
Hiánypótló kutatás készült a magyarországi kutyák és menhelyek helyzetéről. Ez a Kutyaszemmel program első lépése, amely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat, valamint a menhelyeket.

Magyar ebtérkép

A kutatás szerint a magyar emberek 36 százaléka lakik legalább egy kutyát tartó háztartásban, ez az adat azt is jelenti, hogy több mint hárommillió embernek van kutyája, ami a régió egyik legnagyobb ebtartó nemzetévé tesz minket. 
2017-ben a Statista közreadott kutatásából is kiderül, hogy Magyarország lakosságának 33 százaléka tart kutyát. Területi eloszlást tekintetében az Alföldön a legnagyobb az ebsűrűség: a háztartások 45 százaléka kutyás, ezt követi Észak-Magyarország és a Dunántúl egyaránt 34, és Közép-Magyarország 28 százalékkal. Nem meglepő, hogy a kutyatartás lényegesen gyakoribb a községekben (49%), mint a városokban (33%), és különösen Budapesten, de még itt is 22 százalék az arányuk. Érdekesség, hogy a diplomások és a legnagyobb jövedelműek tulajdonában az átlagosnál ritkábban (26%), míg a középkorúak körében gyakrabban van eb (43%). Magyarország lakossága kutyabarát, hiszen a tulajdonosok 42 százaléka nem zárja ki, hogy lesz újabb kutyája, és a válaszadók között összességében ugyanannyian vásárolnának inkább tenyésztőtől, mint amennyien menhelyről fogadnának örökbe (18-18%).

Örökbefogadás

Az örökbefogadás az átlagosnál számottevően népszerűbb a legfiatalabbak (18-29 éves: 26%), a diplomások (28%) és a budapestiek (24%) körében, illetve azok esetében, akiknek van kutyájuk (26%). Kutyák beszerzése során az első helyen, legfontosabbként említett szempont az egészségi állapot (58%). Azok körében, akik biztosan menhelyről választanának kutyát pedig a legfontosabb a kutya kora (52%) és a viselkedése (36%). Az örökbefogadástól a leginkább az tartja vissza az embereket, hogy a menhelyi kutyákat vadnak, kiszámíthatatlannak (62%), illetve lelkileg sérültnek tartják (60%), a legkevésbé pedig az, hogy ivartalanítva vannak (43%). 

A legfontosabb, hogy olyan kutyát válasszunk, ami be tud illeszkedni a család és a szűkebb környezet érzelmi köreibe, és tudnunk kell, hogy ez egy 2-3 éves gyerek szintjén működik. Egy kutyával hosszútávú, 10-15 éves elköteleződést vállalunk. Ha közben esetleg megunjuk és kidobjuk vagy visszavisszük a menhelyre, azt az állatot ugyanolyan mélyen érinti, mint egy kisgyereket. .” – mesélte a kerekasztal-beszélgetés keretében Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus
Sokan inkább kölyökkutya mellett döntenek, hogy később könnyebb dolguk legyen, pedig egy idősebb, érett kutya egy új gazdához is gyorsan tud kötődni és alkalmazkodni
- mondta Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus.
A kutatás feltérképezte a magyarországi menhelyek helyzetét is. A vezetőkkel készült mélyinterjúkból kiderült, hogy az ebek menhelyre kerülésének elsődleges oka a sok kóbor kutya (70%), amely az ivartalanítás hiányából fakadhat. A felelőtlen választás  28 százalékban játszik közre, sokan ugyanis nem gondolják át alaposan, hogy az életmódjukhoz milyen korú, aktivitású és fajtájú kutya illik.
Kiderült, hogy markáns eltérés van az emberek véleménye és a menhelyek tényleges problémái között. A magyar lakosság másképp vélekedik a menhelyek nehézségeiről, mint az érintettek. A magyarok úgy érzik, hogy legnagyobb probléma a menhelyeken a zsúfoltság (72%), az anyagi jellegű problémák (34%), valamint az, hogy nincs pénz az alkalmazottakra (18%). A menhelyeket megkérdezve azonban a legégetőbb a pénz- és a szakember hiány (66%), a zsúfoltság (50%), és számottevő az egészségügyi ellátására fordítható forrás szűkössége (34%). A menhelyek segítése a lakosság körében a legnépszerűbb, a legtöbb támogatás ugyanis az emberek részéről (84%) és a civilszervezetektől (72%) érkezik, míg a cégek (40%) a harmadik helyen állnak a listán, ezt követi az önkormányzat (36%), a celebek (14%) és végül az állam (2%).
A cégek csekélyebb részvétele miatt érezte úgy a Cofidis Magyarország, hogy nagyvállalatként fellép és hosszútávon elköteleződik a téma iránt és aktívan is tesz a kutyák ügyéért. A Kutyaszemmel programmal a vállalat egy olyan társadalmi felelősségvállalási kampányt indított, amely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat, abban bízva, hogy együttes erővel sokat tehet a magyarországi négylábúak jobb sorsáért. Ezért idén a Cofidis ötmillió forintos adománnyal és az állatok szállítására alkalmas gépjárművel segíti a menhelyek mindennapi munkáját. A konkrét segítségnyújtás mellett a vállalat a kutyabarát lakosságot bevonva közösségi adományozó kampányt is indít a Hangya Közösséggel együttműködve.
2018.10.03 14:01

Korábban lesz halloween az Állatkertben

Publikálás dátuma
2018.10.20 11:11

Fotó: Pexels/
Sok látnivalóval és kedvezményekkel várja a családokat a Fővárosi Állat- és Növénykert az őszi iskolai szünetben. Az Állatkert új játszóparkjában október 26-án este „Holnemvolt halloweent” tartanak.
Szombattól az őszi szünet végéig napközben félóránként állatbemutatókat, látványetetéseket, állattréningeket tartanak a kert különböző pontjain, így többek között a sörényes hangyászok, a brazil óriásvidrák, a keák, a kenguruk, az oroszlánfókák, a pingvinek, a gorillák és más főemlősök, az ázsiai vadkutyák, az elefántok, vagy éppen a Mérgesház lakóinak életét ismerhetik meg az érdeklődők. A pelikánok etetésébe pedig az állatgondozók a nagyközönséget is bevonják.
A Nagyszikla belsejében található Varázshegyben naponta kétszer az „Állatok akcióban” élő etológiai bemutató lesz látható, de az őstengeri lényekkel, a hatlábúak birodalmával és az állati szuperérzékekkel is meg lehet ismerkedni. Ugyanitt térhatású filmeket is bemutatnak, az „időgép” segítségével pedig jégkorszaki kalandok vagy egy miocén kori utazás részesei is lehetnek a vállalkozó kedvűek.
A programok mellett rengeteg kisállattal is lehet találkozni, hiszen az elmúlt hetekben, hónapokban számos kölyök és fióka látott napvilágot. Többek között az elefántoknál, a gorilláknál, az orangutánoknál, a zebráknál, a nagy maráknál, a vízidisznóknál, az agutiknál és még sok más állatnál is cseperedő apróságokat is lehet látni.

Holnemvolt halloween

Mindenszentek előestéje helyett öt nappal korábban, már pénteken este megrendezik a Holnemvolt halloweent. A programok este 6-kor kezdődnek, és egészen éjjel 11-ig tartanak. Lesz tűzzsonglőr bemutató, mécsesek fényes ösvénye, családi tökfaragó műhely, boszorkányos arcfestés, szellemvasút, tevegelés, lovaglás, „szellemes” körhinták és törpekerék is. A Titokpincénél tomboló zombikkal lehet találkozni, a Mesterségek Udvarában pedig lámpást, madárijesztőt, szellemet és rémisztően finom süteményt készíthetnek az alkotni vágyók. Emellett többféle tökös ételt is meg lehet majd kóstolni, a töklevestől a tökös-mákos rétesig.
2018.10.20 11:11
Frissítve: 2018.10.20 11:11

Mesterséges intelligencia mentheti meg a méheket

Publikálás dátuma
2018.10.19 11:20

Fotó: Pixabay/
Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel.
Az új, globális projektben használt felhő technológia segít a mezőgazdasági ökoszisztémákban fellelhető mézelő méhek életének megértésében. A World Bee Project Hive Network távoli adatgyűjtés révén nyer ki információkat a kaptáraktól, amelyek az Oracle Cloudba továbbítódnak, majd ott elemző eszközök segítségével - ideértve a mesterséges intelligencia (AI) és adatvizualizációs technológiákat - a kutatók bővebb információt kaphatnak a méhekről és kapcsolatukról a környezetükkel.
A technológia segítségével a kutatók mostantól "kihallgathatják" a méhek ügyködését, és elemezni tudják az "okos kaptárakból" szerzett bonyolult akusztikai adatokat - ilyenek például a méhszárnyak és -lábak mozgásainak hangjai. Egyéb precíziós mérésekkel kombinálva - ideértve a hőmérséklet, a páratartalom vagy a mézhozam vizsgálatát - közelebbről figyelhetik a méhkolóniákat, elemezni tudják a méhek viselkedési mintáit, illetve előrejelzéseket is tudnak készíteni azokról. Ennek köszönhetően a természetvédők és a méhészek jobban tudják védeni a méhkolóniákat, például elkerülhetik az időszerűtlen méhrajzásokat, illetve eltávolíthatnak kártékony ragadozókat, így az ázsiai lódarazsat.
A nemzetközi kaptárhálózatból begyűjtött adatok értéke abban rejlik, hogy a méhészek képet kaphatnak a kolónia legkülönbözőbb állapotairól az év bármely szakaszában, és segíthetik a működését. A hálózat kiépítése elkezdődött Nagy-Britanniában, nemzetközi kiterjesztése folyamatban van - írták. 
Felmérések szerint a méhek kihalásáért az egyre zordabb természeti körülmények felelősek, ami a viráglelőhelyek csökkenésének, az erőteljesebb gazdálkodási módszereknek, az klímaváltozásnak és a fokozott növényvédőszer-használatnak tudható be. A méhek felelnek a világ élelmiszerkészletei mintegy harmadának beporzásáért. A Föld népességének 90 százalékát ellátó 100 különféle haszonnövény közül 70-et a méhek poroznak be.
2018.10.19 11:20