Kutyaszemmel Magyarország

Publikálás dátuma
2018.10.03. 14:01

Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
Hiánypótló kutatás készült a magyarországi kutyák és menhelyek helyzetéről. Ez a Kutyaszemmel program első lépése, amely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat, valamint a menhelyeket.

Magyar ebtérkép

A kutatás szerint a magyar emberek 36 százaléka lakik legalább egy kutyát tartó háztartásban, ez az adat azt is jelenti, hogy több mint hárommillió embernek van kutyája, ami a régió egyik legnagyobb ebtartó nemzetévé tesz minket. 
2017-ben a Statista közreadott kutatásából is kiderül, hogy Magyarország lakosságának 33 százaléka tart kutyát. Területi eloszlást tekintetében az Alföldön a legnagyobb az ebsűrűség: a háztartások 45 százaléka kutyás, ezt követi Észak-Magyarország és a Dunántúl egyaránt 34, és Közép-Magyarország 28 százalékkal. Nem meglepő, hogy a kutyatartás lényegesen gyakoribb a községekben (49%), mint a városokban (33%), és különösen Budapesten, de még itt is 22 százalék az arányuk. Érdekesség, hogy a diplomások és a legnagyobb jövedelműek tulajdonában az átlagosnál ritkábban (26%), míg a középkorúak körében gyakrabban van eb (43%). Magyarország lakossága kutyabarát, hiszen a tulajdonosok 42 százaléka nem zárja ki, hogy lesz újabb kutyája, és a válaszadók között összességében ugyanannyian vásárolnának inkább tenyésztőtől, mint amennyien menhelyről fogadnának örökbe (18-18%).

Örökbefogadás

Az örökbefogadás az átlagosnál számottevően népszerűbb a legfiatalabbak (18-29 éves: 26%), a diplomások (28%) és a budapestiek (24%) körében, illetve azok esetében, akiknek van kutyájuk (26%). Kutyák beszerzése során az első helyen, legfontosabbként említett szempont az egészségi állapot (58%). Azok körében, akik biztosan menhelyről választanának kutyát pedig a legfontosabb a kutya kora (52%) és a viselkedése (36%). Az örökbefogadástól a leginkább az tartja vissza az embereket, hogy a menhelyi kutyákat vadnak, kiszámíthatatlannak (62%), illetve lelkileg sérültnek tartják (60%), a legkevésbé pedig az, hogy ivartalanítva vannak (43%). 

A legfontosabb, hogy olyan kutyát válasszunk, ami be tud illeszkedni a család és a szűkebb környezet érzelmi köreibe, és tudnunk kell, hogy ez egy 2-3 éves gyerek szintjén működik. Egy kutyával hosszútávú, 10-15 éves elköteleződést vállalunk. Ha közben esetleg megunjuk és kidobjuk vagy visszavisszük a menhelyre, azt az állatot ugyanolyan mélyen érinti, mint egy kisgyereket. .” – mesélte a kerekasztal-beszélgetés keretében Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus
Sokan inkább kölyökkutya mellett döntenek, hogy később könnyebb dolguk legyen, pedig egy idősebb, érett kutya egy új gazdához is gyorsan tud kötődni és alkalmazkodni

- mondta Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus.

A kutatás feltérképezte a magyarországi menhelyek helyzetét is. A vezetőkkel készült mélyinterjúkból kiderült, hogy az ebek menhelyre kerülésének elsődleges oka a sok kóbor kutya (70%), amely az ivartalanítás hiányából fakadhat. A felelőtlen választás  28 százalékban játszik közre, sokan ugyanis nem gondolják át alaposan, hogy az életmódjukhoz milyen korú, aktivitású és fajtájú kutya illik.
Kiderült, hogy markáns eltérés van az emberek véleménye és a menhelyek tényleges problémái között. A magyar lakosság másképp vélekedik a menhelyek nehézségeiről, mint az érintettek. A magyarok úgy érzik, hogy legnagyobb probléma a menhelyeken a zsúfoltság (72%), az anyagi jellegű problémák (34%), valamint az, hogy nincs pénz az alkalmazottakra (18%). A menhelyeket megkérdezve azonban a legégetőbb a pénz- és a szakember hiány (66%), a zsúfoltság (50%), és számottevő az egészségügyi ellátására fordítható forrás szűkössége (34%). A menhelyek segítése a lakosság körében a legnépszerűbb, a legtöbb támogatás ugyanis az emberek részéről (84%) és a civilszervezetektől (72%) érkezik, míg a cégek (40%) a harmadik helyen állnak a listán, ezt követi az önkormányzat (36%), a celebek (14%) és végül az állam (2%).
A cégek csekélyebb részvétele miatt érezte úgy a Cofidis Magyarország, hogy nagyvállalatként fellép és hosszútávon elköteleződik a téma iránt és aktívan is tesz a kutyák ügyéért. A Kutyaszemmel programmal a vállalat egy olyan társadalmi felelősségvállalási kampányt indított, amely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat, abban bízva, hogy együttes erővel sokat tehet a magyarországi négylábúak jobb sorsáért. Ezért idén a Cofidis ötmillió forintos adománnyal és az állatok szállítására alkalmas gépjárművel segíti a menhelyek mindennapi munkáját. A konkrét segítségnyújtás mellett a vállalat a kutyabarát lakosságot bevonva közösségi adományozó kampányt is indít a Hangya Közösséggel együttműködve.
Szerző

Tizenkét évente virágzik csak, de akkor mindent beborít egy különleges növény

Publikálás dátuma
2018.10.03. 10:43
Illusztráció: Shutterstock
Tizenkét évente virágzik Dél-India dombvidékein a világ egyik legkülönlegesebb növénye. A levendulához hasonlóan szinte mindenkit romantikus hangulatba a tájat lilás szőnyegként beborító virág.
A Strobilanthes kunthianus mindössze 15 alkalommal virágzott, mióta 1838-ban felfedezték. Legutóbb 2006-ban tűnt fel Kerala államban. A helyiek körében Neelakurinji és Kurinji néven ismert virág most ismét megjelent az Eravikulam Nemzeti Park területén írja a Sokszínű Vidék. Ez az egyetlen hely a világon, ahol a növény fellelhető.
A virágok élettere rendkívül leszűkült, évtizedekkel ezelőtt bőségesen termett a biológiai diverzitásáról híres Nyugati-Ghátok hegységben. Csakhogy az akác- és eukaliptuszültetvények, a mezőgazdasági tevékenység és a turizmus megtizedelte a területet. A természetvédők szerint ha hagynák, idővel helyreállna a természet rendje.
Szerző
Témák
Dél-India Virág

Körbefalaznák az antarktiszi jégmezőt

Publikálás dátuma
2018.10.02. 17:13
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Fallal vennék körül a jég olvadásának leginkább kitett antarktiszi régiókat, hogy elkerülhető legyen a tengerszint megemelkedése - ezt tartalmazza egy új tanulmány, amelynek készítői szerint óriási erőfeszítésekre lenne szükség, hogy a felmelegedés hosszútávú - akár évszázadokban mérhető - következményeit el lehessen kerülni.
A tanulmány két módszert is tartalmaz az Antarktisz gleccsereinek védelmére. Az egyik változat szerint alá kellene dúcolni a jégtakarót, amivel azt lehetne megakadályozni, hogy kisebb darabokra törjön szét és az óceánba merüljön. Ennek eredményeként ugyanis akár három méterrel is megemelkedhetne a globális tengerszint. Évezredek alatt a növekedés a 60 métert is elérheti - olvasható a Sg.hu-n. 
A másik megoldás egy, a tengerszint alá épített fal lenne, ami megakadályozná a jég és a melegebb tengervíz közvetlen érintkezését. Ez még nehezebb feladat lenne, a kutatók a Szuez-csatorna építéséhez hasonlították a projektet.
Szerző
Frissítve: 2018.10.02. 17:31