Kutyaszemmel Magyarország

Publikálás dátuma
2018.10.03 14:01

Fotó: AFP/ OLIVIER MORIN
Hiánypótló kutatás készült a magyarországi kutyák és menhelyek helyzetéről. Ez a Kutyaszemmel program első lépése, amely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat, valamint a menhelyeket.

Magyar ebtérkép

A kutatás szerint a magyar emberek 36 százaléka lakik legalább egy kutyát tartó háztartásban, ez az adat azt is jelenti, hogy több mint hárommillió embernek van kutyája, ami a régió egyik legnagyobb ebtartó nemzetévé tesz minket. 
2017-ben a Statista közreadott kutatásából is kiderül, hogy Magyarország lakosságának 33 százaléka tart kutyát. Területi eloszlást tekintetében az Alföldön a legnagyobb az ebsűrűség: a háztartások 45 százaléka kutyás, ezt követi Észak-Magyarország és a Dunántúl egyaránt 34, és Közép-Magyarország 28 százalékkal. Nem meglepő, hogy a kutyatartás lényegesen gyakoribb a községekben (49%), mint a városokban (33%), és különösen Budapesten, de még itt is 22 százalék az arányuk. Érdekesség, hogy a diplomások és a legnagyobb jövedelműek tulajdonában az átlagosnál ritkábban (26%), míg a középkorúak körében gyakrabban van eb (43%). Magyarország lakossága kutyabarát, hiszen a tulajdonosok 42 százaléka nem zárja ki, hogy lesz újabb kutyája, és a válaszadók között összességében ugyanannyian vásárolnának inkább tenyésztőtől, mint amennyien menhelyről fogadnának örökbe (18-18%).

Örökbefogadás

Az örökbefogadás az átlagosnál számottevően népszerűbb a legfiatalabbak (18-29 éves: 26%), a diplomások (28%) és a budapestiek (24%) körében, illetve azok esetében, akiknek van kutyájuk (26%). Kutyák beszerzése során az első helyen, legfontosabbként említett szempont az egészségi állapot (58%). Azok körében, akik biztosan menhelyről választanának kutyát pedig a legfontosabb a kutya kora (52%) és a viselkedése (36%). Az örökbefogadástól a leginkább az tartja vissza az embereket, hogy a menhelyi kutyákat vadnak, kiszámíthatatlannak (62%), illetve lelkileg sérültnek tartják (60%), a legkevésbé pedig az, hogy ivartalanítva vannak (43%). 

A legfontosabb, hogy olyan kutyát válasszunk, ami be tud illeszkedni a család és a szűkebb környezet érzelmi köreibe, és tudnunk kell, hogy ez egy 2-3 éves gyerek szintjén működik. Egy kutyával hosszútávú, 10-15 éves elköteleződést vállalunk. Ha közben esetleg megunjuk és kidobjuk vagy visszavisszük a menhelyre, azt az állatot ugyanolyan mélyen érinti, mint egy kisgyereket. .” – mesélte a kerekasztal-beszélgetés keretében Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus
Sokan inkább kölyökkutya mellett döntenek, hogy később könnyebb dolguk legyen, pedig egy idősebb, érett kutya egy új gazdához is gyorsan tud kötődni és alkalmazkodni
- mondta Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus.
A kutatás feltérképezte a magyarországi menhelyek helyzetét is. A vezetőkkel készült mélyinterjúkból kiderült, hogy az ebek menhelyre kerülésének elsődleges oka a sok kóbor kutya (70%), amely az ivartalanítás hiányából fakadhat. A felelőtlen választás  28 százalékban játszik közre, sokan ugyanis nem gondolják át alaposan, hogy az életmódjukhoz milyen korú, aktivitású és fajtájú kutya illik.
Kiderült, hogy markáns eltérés van az emberek véleménye és a menhelyek tényleges problémái között. A magyar lakosság másképp vélekedik a menhelyek nehézségeiről, mint az érintettek. A magyarok úgy érzik, hogy legnagyobb probléma a menhelyeken a zsúfoltság (72%), az anyagi jellegű problémák (34%), valamint az, hogy nincs pénz az alkalmazottakra (18%). A menhelyeket megkérdezve azonban a legégetőbb a pénz- és a szakember hiány (66%), a zsúfoltság (50%), és számottevő az egészségügyi ellátására fordítható forrás szűkössége (34%). A menhelyek segítése a lakosság körében a legnépszerűbb, a legtöbb támogatás ugyanis az emberek részéről (84%) és a civilszervezetektől (72%) érkezik, míg a cégek (40%) a harmadik helyen állnak a listán, ezt követi az önkormányzat (36%), a celebek (14%) és végül az állam (2%).
A cégek csekélyebb részvétele miatt érezte úgy a Cofidis Magyarország, hogy nagyvállalatként fellép és hosszútávon elköteleződik a téma iránt és aktívan is tesz a kutyák ügyéért. A Kutyaszemmel programmal a vállalat egy olyan társadalmi felelősségvállalási kampányt indított, amely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat, abban bízva, hogy együttes erővel sokat tehet a magyarországi négylábúak jobb sorsáért. Ezért idén a Cofidis ötmillió forintos adománnyal és az állatok szállítására alkalmas gépjárművel segíti a menhelyek mindennapi munkáját. A konkrét segítségnyújtás mellett a vállalat a kutyabarát lakosságot bevonva közösségi adományozó kampányt is indít a Hangya Közösséggel együttműködve.
2018.10.03 14:01

A kifejlesztője szerint nem kell félteni a tengeri élővilágot az óceáni szemétszedőtől

Publikálás dátuma
2019.02.16 11:11

Fotó: The Ocean Cleanup/
Alaptalan a tengerbiológusok azon aggodalma, amely szerint az óceántisztító háló veszélyezteti a tengeri élővilágot - mondta az Ocean Cleanup projekt holland kifejlesztője.
Mint megírtuk, tengerbiológusok aggodalmukat fejezték ki az óceántisztító háló, az Ocean Cleanup technológiája ellen, mert szerintük veszélyezteti a víz ökoszisztémáját. Rebecca Helm medúzakutató nemrégiben a The Atlantic folyóirat weboldalán vetette fel, hogy a kifejlesztője nem vette figyelembe a levegő és a víz találkozásánál képződő filmszerű réteg, az úgynevezett neuszton gazdag élővilágát. Gondolatmenetét G. Tóth László magyar limnológus és óceanológus több ponton is alátámasztotta, sőt hozzátette, hogy a tengerek élővilágának felborulása akár az édesvizek ökoszisztémájára is hatással lehet. Egyes tengeri területekre ugyanis édesvízi halak járnak ívni, és a neuszton tengeri madarak egész tárházának szolgál táplálékául.
Boyan Slat, a szemétszedő háló holland megalkotója azonban ezeket az aggodalmakat eltúlzottnak és alaptalannak nevezte. A cikkre reagálva kifejtette, a rendelkezésre álló adatok alapján kizárható, hogy a technológia veszélybe sodorná a neusztonállományt. Erre szerinte a legfőbb bizonyíték az, hogy miközben a gyorsan szaporodó tengerfelszíni élővilág nagyjából 50 millió négyzetkilométernyi területen terül el az óceánok felszínén, az Ocean Cleanup hálói legfeljebb 500 ezer négyzetkilométernyi területen gyűjtenék a szemetet - írta a Qubit.
„Számos adat áll rendelkezésre, hogy a tengerekben úszkáló több százezer tonnányi műanyag hulladék károsítja a tengeri élővilágot, beleértve a neusztont is”.
A víz felszínén lebegő szemétszedő háló, amelytől a kifejlesztői azt várják, hogy az évszázad közepére megtisztítja a világ vizeit, még csak próbaüzemben működött, de Hawaii-szigetek közelében vissza kellett vontatni partra, mert technikai problémák adódtak. 
2019.02.16 11:11
Frissítve: 2019.02.16 11:11

284 kutyát tudnak megmenteni a Valentin-napon összegyűlt virágpénzből

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:03
Illusztráció
Fotó: AFP/ Narayan Maharjan/NurPhote
Felülmúlt a szervezők várakozását a Valentin Projekt elnevezésű akcióban összegyűlt 28 millió forint, amelyből már vasárnaptól elkezdhetik a 284 kutya megmentését.
284 kutyát tudnak megmenteni a Valentin Projekt elnevezésű akcióban összegyűlt több mint 28 millió forintból. Az Eszkuláp Egyesület és a Demény, a kötsög elnevezésű közösségi oldal összefogásában, január közepén meghirdetett kezdeményezés lényege az volt, hogy a résztvevők idén a Valentin-napi virág árát inkább utalják át az állatmentő szervezet számlájára.
A szervezők a Facebook-bejegyzésükben azt írták, az eredmény minden várakozásukat felülmúlta, arra számítottak, legfeljebb 5-10 kutyát tudnak megmenteni a haláltól. Hozzátették, az összeg még mindig folyamatosan nő, mert érkeznek a későn kapcsolók és a cégek felajánlásai is. És jelezték azt is, ez csak a kezdet, de nem a pénzgyűjtés volt a lényeg, ennek köszönhetően viszont már vasárnap elkezdhetik az állatok mentését - számolt be a Sokszínű Vidék
2019.02.15 14:03