Kutyaszemmel Magyarország

Hiánypótló kutatás készült a magyarországi kutyák és menhelyek helyzetéről. Ez a Kutyaszemmel program első lépése, amely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat, valamint a menhelyeket.

Magyar ebtérkép

A kutatás szerint a magyar emberek 36 százaléka lakik legalább egy kutyát tartó háztartásban, ez az adat azt is jelenti, hogy több mint hárommillió embernek van kutyája, ami a régió egyik legnagyobb ebtartó nemzetévé tesz minket.

2017-ben a Statista közreadott kutatásából is kiderül, hogy Magyarország lakosságának 33 százaléka tart kutyát. Területi eloszlást tekintetében az Alföldön a legnagyobb az ebsűrűség: a háztartások 45 százaléka kutyás, ezt követi Észak-Magyarország és a Dunántúl egyaránt 34, és Közép-Magyarország 28 százalékkal. Nem meglepő, hogy a kutyatartás lényegesen gyakoribb a községekben (49%), mint a városokban (33%), és különösen Budapesten, de még itt is 22 százalék az arányuk. Érdekesség, hogy a diplomások és a legnagyobb jövedelműek tulajdonában az átlagosnál ritkábban (26%), míg a középkorúak körében gyakrabban van eb (43%). Magyarország lakossága kutyabarát, hiszen a tulajdonosok 42 százaléka nem zárja ki, hogy lesz újabb kutyája, és a válaszadók között összességében ugyanannyian vásárolnának inkább tenyésztőtől, mint amennyien menhelyről fogadnának örökbe (18-18%).

A legfontosabb, hogy olyan kutyát válasszunk, ami be tud illeszkedni a család és a szűkebb környezet érzelmi köreibe, és tudnunk kell, hogy ez egy 2-3 éves gyerek szintjén működik. Egy kutyával hosszútávú, 10-15 éves elköteleződést vállalunk. Ha közben esetleg megunjuk és kidobjuk vagy visszavisszük a menhelyre, azt az állatot ugyanolyan mélyen érinti, mint egy kisgyereket. .” – mesélte a kerekasztal-beszélgetés keretében Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus

A kutatás feltérképezte a magyarországi menhelyek helyzetét is. A vezetőkkel készült mélyinterjúkból kiderült, hogy az ebek menhelyre kerülésének elsődleges oka a sok kóbor kutya (70%), amely az ivartalanítás hiányából fakadhat. A felelőtlen választás 28 százalékban játszik közre, sokan ugyanis nem gondolják át alaposan, hogy az életmódjukhoz milyen korú, aktivitású és fajtájú kutya illik.

Kiderült, hogy markáns eltérés van az emberek véleménye és a menhelyek tényleges problémái között. A magyar lakosság másképp vélekedik a menhelyek nehézségeiről, mint az érintettek. A magyarok úgy érzik, hogy legnagyobb probléma a menhelyeken a zsúfoltság (72%), az anyagi jellegű problémák (34%), valamint az, hogy nincs pénz az alkalmazottakra (18%). A menhelyeket megkérdezve azonban a legégetőbb a pénz- és a szakember hiány (66%), a zsúfoltság (50%), és számottevő az egészségügyi ellátására fordítható forrás szűkössége (34%). A menhelyek segítése a lakosság körében a legnépszerűbb, a legtöbb támogatás ugyanis az emberek részéről (84%) és a civilszervezetektől (72%) érkezik, míg a cégek (40%) a harmadik helyen állnak a listán, ezt követi az önkormányzat (36%), a celebek (14%) és végül az állam (2%).

A cégek csekélyebb részvétele miatt érezte úgy a Cofidis Magyarország, hogy nagyvállalatként fellép és hosszútávon elköteleződik a téma iránt és aktívan is tesz a kutyák ügyéért. A Kutyaszemmel programmal a vállalat egy olyan társadalmi felelősségvállalási kampányt indított, amely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat, abban bízva, hogy együttes erővel sokat tehet a magyarországi négylábúak jobb sorsáért. Ezért idén a Cofidis ötmillió forintos adománnyal és az állatok szállítására alkalmas gépjárművel segíti a menhelyek mindennapi munkáját. A konkrét segítségnyújtás mellett a vállalat a kutyabarát lakosságot bevonva közösségi adományozó kampányt is indít a Hangya Közösséggel együttműködve.