A dolgozók kétharmada, azaz több mint 3 millió munkavállaló fizetése egyáltalán nem éri el a KSH által havonta közölt átlagbért, több mint 2 millió munkavállaló pedig bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres – írtuk meg a múlt héten a Policy Agenda és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításai nyomán. A KSH a kormány gazdaságpolitikájának egyfajta győzelmi jelentéseként hónapról hónapra közli, mennyivel növekedett az átlagbér: a legutóbbi adatszolgáltatás szerint az idei év első hat hónapjában ennek összege már havi bruttó 324 ezer forint volt.
A munkavállalók zöme azonban egyáltalán nem lát ilyen összegeket bérpapírjain, ezért a MASZSZ kikérte a Pénzügyminisztériumtól a valósághoz közelebbi bérhelyzetet mutató mediánbérszámításhoz szükséges adatokat. Nem volt könnyű menet, miután azonban a Népszava is beszámolt róla, hogy a tárca különböző okokra hivatkozva tologatja a kért adatok kiadását, hirtelen mégis a szakszervezeti szövetség rendelkezésére bocsátották az adatokat: bruttó 150 ezer forint+áfáért.
A mediánbér azért mutat a dolgozók tapasztalataihoz közelebb eső értékeket, mert úgy számolják ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, a legalacsonyabb és a legmagasabb közt félúton lévő, középső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbérszámításnál viszont egy-két magasabb bér jelentősen megdobhatja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit.
Konkrét példán bemutatva: ha egy 22 fős cégnél van egy bruttó 600 ezer forintot kereső felsővezető, egy bruttó 450 ezer forintos bérű középvezető, valamint 10 garantált bérminimumos (bruttó 180 500 forint), és 10 minimálbéres (bruttó 138 ezer forint, akkor ott a bérek kerekítve összesen bruttó 4,2 millió forintot tesznek ki. Az átlagbér 192 500 forint lesz, miközben látható, hogy a 22 munkavállalóból 20 ennél kevesebbet keres. A mediánbér viszont 180 500 forint: a dolgozók fele valóban ennyit vagy többet, a másik fele pedig ennyit vagy kevesebbet kap.
A MASZSZ azért szerette volna a mediánbéreket kiszámolni, hogy pontos információk birtokában készülhessen az év végi bértárgyalásokra. A Pénzügyminisztérium azonban csak 2016-os adatokkal szolgált. Azok alapján pedig azt látszik, hogy 2014-hez képest nőtt a béregyenlőtlenség az országban, hiszen az átlagbér és a mediánbér aránya 76 százalékról 74 százalékra csökkent. Márpedig minél távolabb esik egymástól a két érték, annál nagyobbak a bérkülönbségek az adott munkaerőpiacon. Összehasonlításul: az Európai Unióban a mediánbér stabilan az átlagbér 84 százalékát teszi ki.
Az átlagbér így 2016-ban bruttó 263 ezer forint volt, a mediánbér pedig alig 195 ezer forint. A dolgozók fele tehát bruttó 195 ezer forintnál kevesebbet keresett 2016-ban. Mindezek alapján a jelenlegi mediánbér 240 ezer forint körül mozoghat, vagyis ennél kevesebbet kereshet a dolgozók fele. Ez egyben azt is jelenti, hogy 100 dolgozóból 70 ma nem keresi meg az átlagbérként közölt 324 ezer forintot.
A KSH szerint azonban a medián érték és az átlag szembeállítása statisztikailag nem helyes, egyik mutató sem jobb a másiknál: mást mutatnak, egymás információtartalmát kiegészítik. Lapunknak küldött közleményükben azt is igyekeztek elmagyarázni, miért csak a valóságot megszépítő átlagkereseti számokat publikálnak.
„A kereseti adatok változása nagy érdeklődésre számot tartó mutató, emiatt a KSH ezt havi szinten közzéteszi. Ilyen gyakoriságú publikáláshoz az adatszolgáltatói terhek szinten tartása mellett a havi intézményi munkaügyi adatgyűjtésből származó adatok használhatók. Ez az adatkör a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a megfigyelésbe bevont nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik. A megfigyelés nem terjed ki a magyarországi munkavállalók teljes körére.
Az átlagkereseti adatokat biztosító adatgyűjtésben a megkérdezett szervezetek a munkavállalók egy-egy csoportjára összesítve jelentik az adott hónapra vonatkozó kifizetett keresettömeget és az adott csoport havi átlagos állományi létszámát. Egy adott csoport (például a teljes munkaidőben alkalmazásban állók) átlagkereseti adata a keresettömeg és az átlagos állományi létszám hányadosaként áll elő. Ebből az adatgyűjtés összesített információi kizárólag átlagkereseti adatok publikálását teszik lehetővé, a keresetek személyi szintű eloszlására, illetve a helyzeti középérték (medián) meghatározására ez az adatforrás tehát nem alkalmas.” – írták. Magyarán: a KSH-nak nem állnak rendelkezésére olyan friss adatok, amelyekből a mediánbért ki lehetne számolni.
Azt is hozzátették, hogy a keresetek eloszlására vonatkozó egyetlen hivatalos statisztikai adatforrás jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által végzett évenkénti adatgyűjtés az egyéni bérekről és keresetekről. Ez az adatgyűjtés képezi a forrását az Eurostat honlapján elérhető Structure of Earnings Survey adatoknak, amely uniós szinten négyévenkénti adatszolgáltatás, ezért áll csak 2014. évi adat rendelkezésre összehasonlítható módon a tagállamokra, köztük Magyarországra is.
A KSH is elismeri ugyanakkor, hogy „a kereseti adatok jobb megismeréséhez részletesebb adatok, statisztikai információk szükségesek”, és fontosnak tartják, hogy a keresetekkel kapcsolatban több információval szolgáljanak. Ennek érdekében a KSH 2019-ben megújítja a keresetstatisztikai adatgyűjtését: a havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járulékbevallásából állítja elő és publikálja, ezzel párhuzamosan a havi munkaügyi adatgyűjtést kivezetik.
A járulékbevallásokban sokkal részletesebb – személyi szintű és álláshely szintű – adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről. Így olyan alapinformációk válhatnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a KSH adatgyűjtésében: ilyen például a medián kereset, a keresetek eloszlása, a létszámok kereset kategóriánként. Vagyis ez alapján úgy tűnik: jövőre a KSH mégiscsak közöl majd mediánbér-számításokat.
