A magyar után a román kormány ült a strasbourgi szégyenpadra

Az a furcsa helyzet állt elő Strasbourgban, hogy az európai törvényhozás egy olyan tagállam demokráciadeficitjéről vitázott, amely rövidesen átveszi az Európai Unió soros elnökségét. 2019. január elsejétől Románia tölti be a tisztséget.

A magyar és a lengyel után, a román kormány is az Európai Parlament célkeresztjébe került. Az uniós törvényhozó testület a romániai igazságszolgáltatás helyzetéről tartott plenáris vitát szerdán Strasbourgban. A képviselők elsősorban a bíróságok függetlenségét csorbító és a korrupció elleni harcot korlátozó törvénymódosítások miatt bírálták a bukaresti kormányt. Az ülésen szót kapott Viorica Dancila román miniszterelnök is, aki úgy igyekezett visszaverni a kritikákat, hogy azokat politikailag motivált álhíreknek nevezte.

A vita napirendre tűzésének pikantériája, hogy jövő januártól fél évig Románia lesz az EU soros elnöke.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alapjogokért is felelős első alelnöke kijelentette: a szerződések őreként fellépő testület minden eszközt be fog vetni annak érdekében, hogy rávegye a román kormányt az uniós értékek tiszteletben tartására.

A bírálatok tárgya a román szociáldemokrata-liberális kormány és parlamenti többség által tavaly óta végrehajtott igazságügyi reform lépései. Ennek részeként a bukaresti törvényhozás úgy módosította a Btk-t, hogy az megnehezítené a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálását. Emellett elbocsátották a rendkívül eredményes korrupció-ellenes ügyészség vezetőjét, Laura Codruta Kövesit, akinek a tevékenységét folyamatosan méltatta az Európai Bizottság. Aggályokat keltenek Brüsszelben az uniós pénzek elköltését ellenőrző hatóságok tevékenységét korlátozó törvénymódosítások is. A kifogásolt jogszabályok többségét egyelőre a bukaresti alkotmánybíróság vizsgálja.

Frans Timmermans hétfőn az EP állampolgári jogi bizottságában arról beszélt, hogy a Bizottság habozás nélkül az EU Bíróságához fog fordulni, ha az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásására alkalmas törvénymódosítások törvényerőre emelkednek Romániában. Egyelőre sem ő, sem más nem tett említést az uniós szerződés 7. cikkelyének megfelelő szankciós eljárás elindításának a lehetőségéről. Elsősorban azért nem, mert a romániai igazságszolgáltatás működését az ország csatlakozása óta egyébként is folyamatosan ellenőrzi, és éves jelentésekben értékeli az Európai Bizottság.

Timmermans szerint Romániában 2017-től komoly visszalépés tapasztalható a jogállamiság tiszteletben tartása terén, és ezt a vélekedést tükrözni fogja a jövő hónapban elkészülő országjelentés. “Tragédia lenne, ha a maraton utolsó méterein visszafordulnának” — hangsúlyozta az alelnök arra utalva, hogy az ország óriási utat tett meg a mérhetetlenül korrupt és erkölcstelen kommunista diktatúra megdöntése óta.

Az eddigi nyomásgyakorlás ugyan nem járt eredménnyel, de Brüsszel nem adja fel, és továbbra is párbeszéd útján próbálja rábírni a bukaresti kormányt és parlamentet a döntéseik felülvizsgálatára. Ebben támaszkodik az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportját képviselő testület, a GRECO, és az alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság ajánlásaira is.

A plenáris vitában a román kormánypártok pártcsaládjához tartozó szocialista és liberális felszólalók kissé visszafogottabban, a kereszténydemokrata, zöld és szélsőbaloldali képviselők élesen bírálták a bukaresti kormányt. “Ne kövessék Magyarország és Lengyelország példáját!” — mondta Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője a román kormányfőhöz intézve szavait. Ska Keller, a Zöldek politikai csoportjának társelnöke azzal vádolta a hatalmon lévőket, hogy gyakorlatilag törvényesítik a korrupciót, mert a lopott pénzzel futni hagyják az elítélt bűnözőket. Esteban González Pons, az Európai Néppárt frakciójának helyettes vezetője – több képviselőtársával egyetemben – elfogadhatatlannak nevezte, hogy a rendőrség augusztusban brutálisan rátámadt a békés tüntetőkre Bukarestben. Monica Macovei volt román igazságügyminiszter, aki jelenleg az euroszkeptikusok frakciójában ül, azzal vádolta a román kormányt, hogy a sajtószabadságot korlátozó törvényt készít elő. A liberális Sophie in’t Veld ehhez azt tette hozzá, hogy tudomása szerint Bukarest uniós források felhasználásával folytat kampányt az LGBT közösség tagjai ellen az azonos neműek házasságának engedélyezéséről kiírt szombati-vasárnapi népszavazás előtt.

Az EP november elsején szavaz majd a Romániáról szóló határozatról.