Kiborult a brit külügy, Moszkva nem válogat az akciók és a célpontok között

Publikálás dátuma
2018.10.04. 09:50
Vlagyimir Putyin orosz elnök megtekinti a GRU új székházát 2006-ban.
Fotó: DMITRI ASTAKHOV / POOL / AFP
Az orosz kormány célja aláásni a nyugati demokráciát, és ennek érdekében nem válogat az eszközök között a brit külügyminiszter szerint.
Oroszországot vádolta meg csütörtökön Nagy-Britannia egy sor kibertámadás végrehajtásával, melyek célja a nyugati demokrácia aláásása - írja a Reuters. Az eszköz a zavarkeltés, mely érdekében Moszkva nem válogatott: a sporttól a közlekedésen át az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztásáig, mindenhol beavatkozott már.
A brit helyzetértékelés szerint - melyet a Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) állított össze - az orosz katonai hírszerzés (GRU) hackerek hálózatát használja viszálykeltésre világszerte. Szinte bizonyosan a GRU felel a BadRabbit nevű zsaroló vírus elterjesztéséért, ők álltak a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséget ért 2017-es támadás mögött, ők követték el az amerikai Demokrata Pártot ért 2016-os hacker-támadást, és még egy brit TV-csatorna e-mailjeinek 2015-os ellopásáért is felelősek.
"A GRU felelőtlen és nem válogat akcióiban: megpróbálják aláásni más országok választásait és beavatkozni azokba"

- jelentette ki a brit külügyminiszter, Jeremy Hunt.

Hunt szerint Nagy-Britannia szövetségeseivel együtt nyilvánosságra fogja hozni a GRU támadásait a nemzetközi stabilitás ellen, és nem hagyja azokat válasz nélkül.
A GRU-hoz köthetőek kiberbűnözők olyan hírhedt csoportjai, mint az APT 28, a Fancy Bear, a Sofacy, a Pawnstorm, a Sednit, a CyberCaliphate, a Cyber Berkut, a Voodoo Bear és a BlackEnergy Actors. Ebből is látszik, minden normát és nemzetközi törvényt figyelmen kívül hagyva akarnak működni, büntetlenül és következmények nélkül - mondta a külügyminiszter.
Mindezért a britek szerint egyértelműen az orosz kormány felel.

Korábban Theresa May brit miniszterelnök szintén a GRU-t tette felelőssé a Szkripal-merénylet elkövetéséért, azaz hogy egy angol városban katonai idegmérget vetettek be. Vlagyimir Putyin orosz elnök, korábbi KGB-ügynök szerdán áruló geciládának nevezte a megtámadott Szergej Szkripalt. A merénylet kapcsán orosz diplomáciai fedés alatt dolgozó hírszerzők százait utasították ki világszerte.
Szerző
Frissítve: 2018.10.04. 10:03

Marokkó nem akar EU-s menekülttáborokat

Publikálás dátuma
2018.10.04. 08:30

Fotó: Marco BERTORELLO / AFP
A szóba jöhető észak-afrikai államok egyike sem mutat különösebb hajlandóságot az együttműködésre, pedig jelentős anyagi segítséget kapnának.
Marokkó nincs felkészülve arra, hogy területén átmeneti menekülttáborokat üzemeltessen, jelentette be tegnap Nasszer Bourita marokkói külügyminiszter egy, a német Die Weltnek adott interjújában. A tárcavezető azon elképzelés kapcsán beszélt a kérdésről, miszerint Marokkó is egyike lehetne azon észak-afrikai országoknak, amely engedélyezi olyan, az Európai Unió által anyagilag támogatott menekültközpontok létrehozását, amelyekben az Európai Uniótól menekültstátust igénylők helyeznék el kéréseik elbírálásának idejére. „Marokkó általában ellenez mindenféle menekültközpontot. Ez migrációs politikánk lényeges eleme, ez a mi szuverén nemzeti álláspontunk”, szögezte le a marokkói diplomácia vezetője. Álláspontja azért lényeges, mert ez Európai Unión elhatalmasodó menekültválság vitában egyre gyakrabban és egyre hangsúlyosabban merül fel minden tagállam által elfogadható lehetséges megoldásként az észak-afrikai országokban létrehozandó, az Unió által fenntartott és kontrollált, de a befogadó állam hatóságai által üzemeltetett központok kérdése. Csakhogy a szóba jöhető államok – Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom és Marokkó – egyike sem mutat különösebb hajlandóságot az ez irányú együttműködésre a nyilvánvaló anyagi segítség dacára sem. Az uniós elképzelések szerint ezen tranzitközpontok valamelyikébe szállítanák vissza a Földközi-tengerből, uniós segélyhajók által kimentett menekülteket, akik többsége ezen a nyáron az Aquarius fedélzetén sínylődtek többször hetekig, miután először az olasz kormány, majd sorra más államok is megtagadták a kikötési engedélyt a segélyhajótól.  Az EU és Ankara között megkötött ilyen irányú megállapodás működik, ezen uniós pénzből fenntartott  törökországi menekülttáboroknak köszönhetően fékeződött meg a 2015-ben tetőződött dél-kelet irányú szárazföldi migráció. 
Szerző
Témák
migráció

Trump rasszista, ezért felülbírálták menekült-kérdésben

Publikálás dátuma
2018.10.04. 07:42
Donald Trump
Fotó: AFP
Egy kaliforniai szövetségi bíró átmenetileg felfüggesztette szerdán Donald Trump amerikai elnök azon döntésének végrehajtását, amely megszüntetné négy ország menekültjeinek eddigi védett státuszát.
Edward Chen San Franciscó-i szövetségi bíró több hétig tartó meghallgatássorozat után hozta meg döntését, amely azonnali hatállyal érvénybe lépett - írja az MTI. Ennek értelmében a
  • Szudánból,
  • Nicaraguából,
  • Haitiról és
  • Salvadorból
érkezett menekültek továbbra is védett státuszt élveznek, vagyis nem utasíthatók ki az Egyesült Államokból, és változatlanul jogszerűen vállalhatnak munkát is.
Az említett országokból érkezők 2001 óta élveztek védett státuszt, vagy azért, mert otthonukban természeti katasztrófák pusztítottak, mint például Haitin és Salvadorban, vagy azért, mert politikai bizonytalanság, fegyveres konfliktus uralkodott, mint például Nicaraguában és Szudánban. Az amerikai kormányzat az idén tavasszal úgy találta: az érintett országokban helyreállt a rend, nincs ok a további védelemre.
Mintegy 200 ezer menekültet érintett a kormány döntése, valamennyiüknek 2019 januárjáig el kellett volna hagyniuk az Egyesült Államokat. Néhányan közülük civil szervezetek segítségével pert indítottak. Döntésének indoklásában a bíró hangsúlyozta: a kormányzatnak, illetve az adminisztrációt képviselő ügyvédnek nem sikerült bizonyítania, hogy a védett státusz további érvényben tartása káros hatással lenne az amerikai társadalomra. A bíró azon vélekedésének adott hangot, hogy - mint fogalmazott -
"Trump elnök ellenérzésekkel viseltetik a nem fehér és nem európai bevándorlókkal szemben",

majd hozzátette, hogy szerinte ez befolyásolta az elnököt a védett státusz megszüntetéséről hozott döntésében. A bíró azzal is indokolta döntését, hogy a kormányzati határozat végrehajtása súlyos és helyrehozhatatlan kárt és nehézséget okozna az érintetteknek.
Szerző