Szemétszedő futás a maraton előestéjén

Publikálás dátuma
2018.10.05. 08:53
Illusztráció
Fotó: BRITTA PEDERSEN / DPA / AFP
Ploggingolást, azaz szemétszedő kocogást szervez pénteken, a Spar Budapest Maraton előtt a JÖN Alapítvány.
Több sikeres plogging-esemény után most a Spar Budapest Maratonon előestéjén várják az önkénteseket a szervezők, hogy a szemétszedő futással a sport mellett a környezetvédelem fontosságára is felhívják a figyelmet és minél több szétdobált hulladékot gyűjtsenek össze - adta hírül a Hulladékvadász.
rendezvény pénteken 17 órakor a szombati maraton rajtjánál, az ELTE Lágymányosi Campus előtti útszakaszán kezdődik.
Szerző

Nem csak ma kellene humánusan bánni az állatokkal

Publikálás dátuma
2018.10.04. 13:13

Fotó: MARKUS SCHOLZ / AFP
Ma van az állatok világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a vadon élő állatok védelmére, a felelős háziállattartásra és az ember állatokkal való együttélésének szabályaira.
Mivel Assisi Szent Ferencnek az állatok és a természet pártfogójának is október 4-én van a "napja", 1931 óta az állatotokat is ekkor ünneplik - ilyenkor a világ sok templomában meg is áldják a jószágokat.
Az év egészében úgy kellene élnünk, hogy a természettel, a környezetünkkel, az abban található élőlényekkel humánusan bánunk - olvashatók Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársának szavai a Sokszínű Vidéken.
"Hozzuk létre az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát. Se ember és állat, se ember és ember között ne a profitszerzés legyen a cselekvés legfőbb szempontja. A világunk jobbá alakításához először a gondolkodásmódunkat, majd utána a cselekedeteinket, vásárlói szokásainkat kell helyrerakni."

Az állatvédelemmel kapcsolatos programok és foglalkozások mellett számos állatvédő szervezet is bemutatja tevékenységét a Főváros Állat- és Növénykert állatok világnapjához kapcsolódó, csütörtöktől vasárnapig tartó Állatszeretet Fesztiválján. Wz állatvédő szervezetek tevékenységét, a Holnemvolt Vár területén LEHET MEGISMERNI, AZ augusztusban nyílt Sünispotály nevű látványközpontban pedig a gyógyítást mutatják be a szakemberek.
A négy nap során a látogatók megismerhetik egyebek mellett a felelős állattartás szabályait, a városi természetvédelemről a Fővárosi Önkormányzati Természetvédelmi Őrszolgálata tart bemutatót, a Szamóca Kiskertész Tanoda kertek gondozását és ápolását mutatja be az érdeklődőknek, de lesz teleszkópos madár- és mikroszkópos rovarmegfigyelés is, valamint számos játékos programmal is készülnek többek közt a Nagy-tó partján, a Varázshegyben és a Szavannaházban.
Szerző
Frissítve: 2018.10.04. 15:59

Kutyaszemmel Magyarország

Publikálás dátuma
2018.10.03. 14:01

Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
Hiánypótló kutatás készült a magyarországi kutyák és menhelyek helyzetéről. Ez a Kutyaszemmel program első lépése, amely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat, valamint a menhelyeket.

Magyar ebtérkép

A kutatás szerint a magyar emberek 36 százaléka lakik legalább egy kutyát tartó háztartásban, ez az adat azt is jelenti, hogy több mint hárommillió embernek van kutyája, ami a régió egyik legnagyobb ebtartó nemzetévé tesz minket. 
2017-ben a Statista közreadott kutatásából is kiderül, hogy Magyarország lakosságának 33 százaléka tart kutyát. Területi eloszlást tekintetében az Alföldön a legnagyobb az ebsűrűség: a háztartások 45 százaléka kutyás, ezt követi Észak-Magyarország és a Dunántúl egyaránt 34, és Közép-Magyarország 28 százalékkal. Nem meglepő, hogy a kutyatartás lényegesen gyakoribb a községekben (49%), mint a városokban (33%), és különösen Budapesten, de még itt is 22 százalék az arányuk. Érdekesség, hogy a diplomások és a legnagyobb jövedelműek tulajdonában az átlagosnál ritkábban (26%), míg a középkorúak körében gyakrabban van eb (43%). Magyarország lakossága kutyabarát, hiszen a tulajdonosok 42 százaléka nem zárja ki, hogy lesz újabb kutyája, és a válaszadók között összességében ugyanannyian vásárolnának inkább tenyésztőtől, mint amennyien menhelyről fogadnának örökbe (18-18%).

Örökbefogadás

Az örökbefogadás az átlagosnál számottevően népszerűbb a legfiatalabbak (18-29 éves: 26%), a diplomások (28%) és a budapestiek (24%) körében, illetve azok esetében, akiknek van kutyájuk (26%). Kutyák beszerzése során az első helyen, legfontosabbként említett szempont az egészségi állapot (58%). Azok körében, akik biztosan menhelyről választanának kutyát pedig a legfontosabb a kutya kora (52%) és a viselkedése (36%). Az örökbefogadástól a leginkább az tartja vissza az embereket, hogy a menhelyi kutyákat vadnak, kiszámíthatatlannak (62%), illetve lelkileg sérültnek tartják (60%), a legkevésbé pedig az, hogy ivartalanítva vannak (43%). 

A legfontosabb, hogy olyan kutyát válasszunk, ami be tud illeszkedni a család és a szűkebb környezet érzelmi köreibe, és tudnunk kell, hogy ez egy 2-3 éves gyerek szintjén működik. Egy kutyával hosszútávú, 10-15 éves elköteleződést vállalunk. Ha közben esetleg megunjuk és kidobjuk vagy visszavisszük a menhelyre, azt az állatot ugyanolyan mélyen érinti, mint egy kisgyereket. .” – mesélte a kerekasztal-beszélgetés keretében Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus
Sokan inkább kölyökkutya mellett döntenek, hogy később könnyebb dolguk legyen, pedig egy idősebb, érett kutya egy új gazdához is gyorsan tud kötődni és alkalmazkodni

- mondta Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus.

A kutatás feltérképezte a magyarországi menhelyek helyzetét is. A vezetőkkel készült mélyinterjúkból kiderült, hogy az ebek menhelyre kerülésének elsődleges oka a sok kóbor kutya (70%), amely az ivartalanítás hiányából fakadhat. A felelőtlen választás  28 százalékban játszik közre, sokan ugyanis nem gondolják át alaposan, hogy az életmódjukhoz milyen korú, aktivitású és fajtájú kutya illik.
Kiderült, hogy markáns eltérés van az emberek véleménye és a menhelyek tényleges problémái között. A magyar lakosság másképp vélekedik a menhelyek nehézségeiről, mint az érintettek. A magyarok úgy érzik, hogy legnagyobb probléma a menhelyeken a zsúfoltság (72%), az anyagi jellegű problémák (34%), valamint az, hogy nincs pénz az alkalmazottakra (18%). A menhelyeket megkérdezve azonban a legégetőbb a pénz- és a szakember hiány (66%), a zsúfoltság (50%), és számottevő az egészségügyi ellátására fordítható forrás szűkössége (34%). A menhelyek segítése a lakosság körében a legnépszerűbb, a legtöbb támogatás ugyanis az emberek részéről (84%) és a civilszervezetektől (72%) érkezik, míg a cégek (40%) a harmadik helyen állnak a listán, ezt követi az önkormányzat (36%), a celebek (14%) és végül az állam (2%).
A cégek csekélyebb részvétele miatt érezte úgy a Cofidis Magyarország, hogy nagyvállalatként fellép és hosszútávon elköteleződik a téma iránt és aktívan is tesz a kutyák ügyéért. A Kutyaszemmel programmal a vállalat egy olyan társadalmi felelősségvállalási kampányt indított, amely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat, abban bízva, hogy együttes erővel sokat tehet a magyarországi négylábúak jobb sorsáért. Ezért idén a Cofidis ötmillió forintos adománnyal és az állatok szállítására alkalmas gépjárművel segíti a menhelyek mindennapi munkáját. A konkrét segítségnyújtás mellett a vállalat a kutyabarát lakosságot bevonva közösségi adományozó kampányt is indít a Hangya Közösséggel együttműködve.
Szerző