Magyar zsidók története katolikus ajánlással

Publikálás dátuma
2018.10.04 09:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Róna Tamás rabbi és Székely János katolikus püspök közös imájával kezdődött A magyarországi zsidóság története című tanulmánykötet bemutatója a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.
A fotókkal, táblázatokkal és grafikákkal illusztrált, mintegy 150 oldalas könyvet a Keresztény-Zsidó Tanács (KZST) megbízásából a katolikus Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék kiadója jelentette meg. E tankönyv azért született, hogy a középiskolások számára támasszá váljon, megismertesse a magyarországi zsidóság történetét az ókortól egészen napjainkig, szerepét és sorsát Magyarország történelmében – írta előszavában Róna Tamás, aki Mezei Mónika történésszel együtt szerkesztője is a kötetnek. Ajánlást írt Székely János, a KZST elnöke is, a püspök szintén a megismerés fontosságát hangsúlyozta: „Nem tudjuk igazán szeretni azt, akit nem ismerünk. Ez a könyv arra hív meg minden olvasót, hogy ismerje meg zsidó honfitársaink múltját és jelenét. Ismerje mindazt, amit közös hazánk építéséért tettek. Ismerje meg konfliktusaink igaz történetét és még inkább testvéri együttélésünk történetét”. Székely János a bemutatón elmondott köszöntőjében egyebek mellett Romsics Ignác történész tanulmányára hivatkozott. Felhívta rá a figyelmet, hogy Horthy Miklós 1944. július 6-án leállította a zsidóság deportálását. Akkor ez azt jelenti – állapította meg a katolikus püspök –, hogy hamarabb is meg tudta volna tenni. Kiemelte, hogy a könyv tartalmát keresztények és zsidók közösen vizsgálták át, fogadták el. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke arra számít, hogy a könyv – mint általában minden történelmi tárgyú munka – vitát fog kiváltani. Hozzátette: ez egyáltalán nem baj, a zsidó kultúrának fontos része a kritika és a vita. A Mazsihisz elnöke szerint jó lenne, ha a tanulmánykötetből minden iskola könyvtárába jutna néhány példány. Biztos abban, hogy azok, akik ebből a könyvből szerzik ismereteiket, nem jogkorlátozásként, hanem jogfosztásként értelmezik majd a „zsidótörvényeket”, ahogyan az a valóságban is volt – utalt Szakály Sándor történész egyik közelmúltban tett kijelentésére. Feldmájer Péter, a Mazsihisz Közép-Magyarországi Területi Csoport elnöke ünnepnek nevezte a könyv megjelenését. „Érdemes volt várni, megérte a sok munkát” – mondta. Közlése szerint a kötet attól is különleges, hogy a „magyar tudomány legjobbjai”, nem pedig egyik vagy másik oldal nézeteit tükrözi. A már említett Romsics Ignácon kívül a kötetben Haraszti György, Kovács András, Kövér György tanulmánya kapott helyet, a kronológiát Botos János állította össze.
Szerző
2018.10.04 09:30
Frissítve: 2018.10.04 09:30

Tarlós feljelentést tett a bedőlt e-jegyrendszer miatt

Publikálás dátuma
2018.12.12 15:08

Fotó: / Vajda József
Rendkívüli ülésén döntött a projekt folytatásáról is a Fővárosi Közgyűlés. Az e-jegyrendszer megvalósításának új határideje 2020 vége.
Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén, a projekt aktuális helyzetéről szóló előterjesztés vitájában jelentette be, hogy kedden Bagdy Gábor főpolgármester-helyettessel feljelentést tett az országos rendőr-főkapitánynál. A főpolgármester azt mondta:
"Tiszta vizet kell önteni a pohárba"
- fogalmazott Tarlós. A feljelentést azért tették, hogy az illetékes hatóság vizsgálja ki, mi történt az ügyben. A főpolgármester hangot adott annak az elképzelésének is, hogy amíg a vizsgálatnak nincs eredménye, az ellenzéknek mással kéne foglalkoznia.

A folytatásról is döntöttek

A Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén támogatta, hogy újrastrukturálják a budapesti elektronikus jegyrendszer projektjét, miután a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződésszegés miatt felmondta a kivitelezővel a szerződést.
A testület 18 kormánypárti képviselő igen szavazatával, az ellenzékiek 8 nem szavazata ellenében döntött arról, hogy továbbra is támogatja az elektronikus jegyrendszer projektjének megvalósítását.
A közgyűlés felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy a BKK vezérigazgatója útján az érintettek - ezen belül az érintett kormányzati szervek - bevonásával gondoskodjon a projekt újrastrukturálásáról, és az ahhoz szükséges egyeztetések lefolytatásáról.
A projekt befejezési határidejét 2020. december 31-ére módosíthatja a testület.
2018.12.12 15:08

Orbán: ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak

Publikálás dátuma
2018.12.12 15:01

Fotó: / Molnár Ádám
Fontos és jó törvényt alkottunk - mondta a miniszterelnök a rabszolgatörvény elfogadása után. Azt állította, figyelt a szakszervezetek véleményére.
Az MTI beszámolója szerint a kormányfő a Parlamentben újságíróknak úgy nyilatkozott: ""Mindenkire figyelek, a szakszervezetekre különösen, követem a véleményüket, tisztelem is a vélemény-nyilvánítás szabadságát, és megfontolom mindig a fölvetett érveket. Ez esetben szerintem a fölvetett érvek súlya jóval csekélyebb, mint maga a törvényjavaslat súlya, ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak."
Arra a kérdésre, hogy belefért-e az ellenzék parlamenti tiltakozásának formája a demokratikus keretekbe, Orbán úgy válaszolt, "bízzuk ezt a történészekre". Arra a kérdésre, hogyan élte meg, hogy egy ellenzéki képviselő - aki Szabó Szabolcs független képviselő volt - közelről az arcába fütyült, Orbán Viktor azt válaszolta: a Fideszben ezt úgy hívjuk, hogy nemzetszolgálat.  A szavazás előtt az ülésteremben az ellenzéki képviselők hiába kérdezték Orbánt a törvénnyel kapcsolatban, a kormányfő nem állt szóba velük. 
A rabszolgatörvényt botrányos ülésen, az MSZP szerint házszabályellenesen fogadta el a Fidesz-KDNP többsége. Az ellenzék kivonult a parlamenti szavazás után; a Kossuth térre tüntetés szerveződött, a jobbikosok a Sándor-palotához vonultak
2018.12.12 15:01