Magyar zsidók története katolikus ajánlással

Publikálás dátuma
2018.10.04 09:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Róna Tamás rabbi és Székely János katolikus püspök közös imájával kezdődött A magyarországi zsidóság története című tanulmánykötet bemutatója a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.
A fotókkal, táblázatokkal és grafikákkal illusztrált, mintegy 150 oldalas könyvet a Keresztény-Zsidó Tanács (KZST) megbízásából a katolikus Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék kiadója jelentette meg. E tankönyv azért született, hogy a középiskolások számára támasszá váljon, megismertesse a magyarországi zsidóság történetét az ókortól egészen napjainkig, szerepét és sorsát Magyarország történelmében – írta előszavában Róna Tamás, aki Mezei Mónika történésszel együtt szerkesztője is a kötetnek. Ajánlást írt Székely János, a KZST elnöke is, a püspök szintén a megismerés fontosságát hangsúlyozta: „Nem tudjuk igazán szeretni azt, akit nem ismerünk. Ez a könyv arra hív meg minden olvasót, hogy ismerje meg zsidó honfitársaink múltját és jelenét. Ismerje mindazt, amit közös hazánk építéséért tettek. Ismerje meg konfliktusaink igaz történetét és még inkább testvéri együttélésünk történetét”. Székely János a bemutatón elmondott köszöntőjében egyebek mellett Romsics Ignác történész tanulmányára hivatkozott. Felhívta rá a figyelmet, hogy Horthy Miklós 1944. július 6-án leállította a zsidóság deportálását. Akkor ez azt jelenti – állapította meg a katolikus püspök –, hogy hamarabb is meg tudta volna tenni. Kiemelte, hogy a könyv tartalmát keresztények és zsidók közösen vizsgálták át, fogadták el. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke arra számít, hogy a könyv – mint általában minden történelmi tárgyú munka – vitát fog kiváltani. Hozzátette: ez egyáltalán nem baj, a zsidó kultúrának fontos része a kritika és a vita. A Mazsihisz elnöke szerint jó lenne, ha a tanulmánykötetből minden iskola könyvtárába jutna néhány példány. Biztos abban, hogy azok, akik ebből a könyvből szerzik ismereteiket, nem jogkorlátozásként, hanem jogfosztásként értelmezik majd a „zsidótörvényeket”, ahogyan az a valóságban is volt – utalt Szakály Sándor történész egyik közelmúltban tett kijelentésére. Feldmájer Péter, a Mazsihisz Közép-Magyarországi Területi Csoport elnöke ünnepnek nevezte a könyv megjelenését. „Érdemes volt várni, megérte a sok munkát” – mondta. Közlése szerint a kötet attól is különleges, hogy a „magyar tudomány legjobbjai”, nem pedig egyik vagy másik oldal nézeteit tükrözi. A már említett Romsics Ignácon kívül a kötetben Haraszti György, Kovács András, Kövér György tanulmánya kapott helyet, a kronológiát Botos János állította össze.
Szerző
Frissítve: 2018.10.04 09:30

Vasárnap már kissé enyhül az idő, de az éjszaka hideg lesz

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:50

Fotó: Shutterstock
Napközben fagypont felett alakul a hőmérséklet, csapadék nem várható.
Az előrejelzés szerint éjszaka többnyire derült lesz az ég, de főként északon, északkeleten előfordulhatnak erősebben felhős területek is. Vasárnap gyengén és közepesen felhős tájak és időszakok egyaránt lesznek. Csapadék nem várható. Éjszakára jelentősen gyengül, és vasárnap is többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban általában -5 és -10 fok között alakul, de a fagyzugos tájakon hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 1 és 5 fok között valószínű.

Bevándorlók érkezésének állítanak hajó formájú emlékművet Baján

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:40

Fotó: Wikipedia
A tervek szerint még idén elkészül a németek betelepülésének emlékét őrző ulmi dereglye.
A bajai német nemzetiségi szervezetek az eredeti méretben készülő dereglyével főként a dél- és középnémet területekről, illetve a Rajna vidékéről a 18. században Magyarországra érkező telepesek előtt tisztelegnének - nyilatkozta az emlékmű-állítás projektvezetője, Manz Alfréd. Őseik ugyanis többnyire ilyen hajókkal érkeztek a török idők után elnéptelenedett vidékekre, így a Bácskába is.
A német nevén Ulmer Schachtelt kulturális attrakciónak is szánják, hiszen bár létezik néhány kisebb mása, de eredeti méretű még nem készült Magyarországon. A tervek szerint a hajó fedélzetén kialakított faház oktatási célokat is szolgálna a magyarországi németek történelmével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos interaktív kiállítások formájában.
Az emlékműhöz kapcsolódva az Országos Német Önkormányzat egy nemzetiségi tanösvényt is létesít Baján a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja területén, amelynek első állomása a betelepítés körülményeit mutatja majd be a hajón szemléltetve. A további hét állomás a magyarországi németek kultúrájába és közösségi életébe nyújt majd betekintést.
A projektvezető az eredeti ulmi tervek alapján készülő, 21 méter hosszú, 4 és fél méter széles dereglyéről elmondta: a történelmileg korhű hajó vörösfenyőből készül. Az emlékmű alapozása már megtörtént, jelenleg a famunkálatokat végzik.
Manz Alfréd emlékeztetett arra, hogy a Duna-menti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált lapos folyami hajó nevét egy korabeli stuttgarti képviselőről kapta, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak, Schachtelnek nevezte. Az ulmiakat gúnyolták is a kis kereskedőhajók, mert "ezeket csak annyira eszkábálták össze, hogy kibírják a 2-3 hetes utat Ulm és Bécs között" - fogalmazott a projekt vezetője.
A korábban bort és különféle árukat szállító hajókat csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Érkezésüket követően a járműveket szétszedték, a fát pedig eladták vagy házépítéshez használták fel. A dereglye építési módjára jellemző volt még, hogy a hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket hosszúszálú mohával tömték ki, "schoppenelték". A tevékenység nyomán nevezték el az ulmi hajóépítőket Schoppereknek.
A dereglyék hajófala nagyjából egy méter magas volt, lapos padlózatukkal közvetlenül a partig lehetett velük haladni. Nagyságuk és alakjuk folyton változott, idővel elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajó közepén állt egy fakunyhó. A járművet nem hajtotta semmi, csak a sodrás, a hajóorrban és a hajófarban elhelyezett 2-2 rúddal, evezővel csak irányították. Jellemzője volt továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely nem Ulm szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
A hajó formájú emlékműhöz szükseges pénzt "folyami kilométerjegyek" értékesítéséből és adományokból, valamint pályázati forrásokból teremtik meg. A gyűjtéshez bárki hozzájárulhat, így kaptak már támogatást számos nemzetiségi önkormányzattól, állami szervezetektől, kitelepített német családok leszármazottjaitól Németországból, de még a tengerentúlról is. A műtárgy a Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kulturális Egyesület együttműködésében, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának (MNÁMK) partnerségével épül meg az MNÁMK főépülete előtt.