Kétezer milliárdot is bukhatunk a Brüsszellel folytatott szájkaraté miatt

Publikálás dátuma
2018.10.04. 10:40
Orbán Viktor Brüsszelben
Fotó: Eric Vidal / Reuters
Uniós források tömegétől eshetünk el a negyedik Orbán-kormány illiberális harcának hatására, na és amiatt, hogy nem tudjuk hitelesen bizonyítani, mire mennek el az EU-s pénzek.
Akár 2000 milliárd forintnyi EU-forrást is visszatarthatnak vagy véglegesen elvonhatnak Magyarországtól 2020-ig derül ki a 24.hu összefoglalójából. A cikk emlékeztet rá, több számítás és verzió is létezik, hogy miért és pontosan mennyit bukhatunk a korrupciógyanús hazai közbeszerzési ügyek és a magyar diplomáciai fellépés hatására: A G7.hu 500 milliárd forint támogatásmegvonásról írt egy kormányzati jelentésre hivatkozva, Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője 1000 milliárdos nagyságrendű pénzvisszatartásról blogolt. Nagy összegek ezek ahhoz képest, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban az operatív programokban összesen durván 9500 milliárd forint támogatást oszthat el Magyarország. Ráadásul a 24.hu brüsszeli forrása szerint ezeknél is több pénzről van szó.
A százmilliárdos büntetés tetejébe a rendszerszintű hibák miatt ugyancsak pénzügyi korrekciót kért, ami ennél is több lehet Az ellenőrző rendszer hármas osztályzata miatt az Európai Bizottság akár fel is függesztheti az összes operatív program támogatásának folyósítását, mondhatná, hogy nem megbízható rendszeren futottak át a nyertes projektek, és ezeket nem zsírozza az uniós polgárok adójával. Az összes operatív program blokkolása, azaz a horizontális felfüggesztés azt jelentené, hogy
2018-ban 2,3 milliárd euró, 2019-ben pedig még több, 4 milliárd euró, összesen több mint 2000 milliárd forint támogatás ragadna benn Brüsszelben. Hiába küldenénk számlákat, nem fizetnének, amíg a viták le nem zárulnak.

A portál brüsszeli forrásból úgy tudja, az Európai Bizottságnak nem célja a teljes felfüggesztés. Valahogy így sejti a magyar apparátus is, a jelentésben legalábbis az IKOP (azaz az infrastruktúrafejlesztésre szolgáló operatív program) és a KEHOP (a környezeti és energia operatív program) felfüggesztésével számol legvalószínűbb forgatókönyvként. Azzal, hogy az idén 0,6 milliárd, jövőre 0,65 milliárd euró, vagyis összesen nagyjából 400 milliárd forint válna elérhetetlenné. A hiányzó összegeket hazai forrásból kellene kigazdálkodni a már megkezdett beruházásoknál – vagy hitelt kell felvenni hozzájuk, ami viszont az államadósságot növeli.
Szerző

323,06 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.10.04. 08:19
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült a forint csütörtökre virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben - írta az MTI.
Az euró jegyzése a szerda esti 322,52 forintról csütörtök reggel nyolc órára 323,06 forintra emelkedett. A dollárt 280,06 után 281,79 forinton, a svájci frankot pedig 282,92 forint után 283,97 forinton jegyezték.
Szerző

Orbán átadta, mégse működik a Mol büszkesége

Publikálás dátuma
2018.10.04. 08:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A beruházó és a kivitelező anyagi vitája miatt máig nem üzemel a Mol tiszaújvárosi műgumigyára, pedig azt Orbán Viktor már a választási kampányidőszakban átadta.
Botrány övezi a Mol Orbán Viktor által a választási kampányban átadott, valójában máig működésképtelen tiszaújvárosi műgumigyárát – értesült több forrásból a Népszava. A megbízónak, a JSR Mol Synthetic Rubber Zrt.-nek – amelyben a többséget a japán JSR birtokolja, a kisebbségi csomag pedig a magyar olajcsoporté – komoly kifogásai támadtak a kivitelezést vezető olasz céggel szemben a munkák minőségét és elhúzódását illetően. Olyannyira, hogy helyiek szerint a kormányfő márciusi látogatására külön kiglancolták az építkezési helyszínt, hogy a pompázatos átadási ünnepséget követően újfent a munkagépek vegyék át a területet. A választási kampányeseménnyé vált átadás így áttételesen jelentős többletköltséget okozhatott a Mol és a japán cég vegyes vállalatának. A csúszás miatti veszteség pedig ennél is nagyságrendekkel többre becsülhető. A felek egymásra mutogatnak. A generálkivitelező olvasatában ők azért vonultak le a helyszínről, mert a JSR-Mol nem fizette ki a szerződés szerint nekik járó ellenértéket. Egyes hírek szerint az olasz menedzserek még az albérleteiket se fizették ki, erre az okra hivatkozva. A JSR-Mol ugyanakkor határozottan tagadja a szerződés bárminemű megsértésének vádját. Az alvállalkozók viszont a vitából annyit érzékeltek, hogy kártyájuk egyszer csak nem tette lehetővé a bejutást a területre. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója beszédéből a vájtfülűek már a márciusi ünnepségen kihallhatták, hogy a gyár készültsége valójában már akkor se adott okot az ünneplésre. A cégvezér megfogalmazása szerint ugyanis „a gyárat átadjuk, a következő hónapokban beüzemeljük, jönnek a mikrohangolások, a nyáron lezajlik a tesztüzem és ősztől indul a termelés”. Ebből már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányfő, a Mol és japán vendégeik valójában jóval az üzemképesség előtt adják át a gyárat. Erre a közelgő áprilisi választásokon kívül semmi más nem szolgáltatott érdemi okot. (Jellemző módon a fogadó város nevében annak szocialista polgármestere, Bráz György fel se szólalhatott az eseményen: helyette a Fidesz egyéni jelöltje, a közeli Szerencs akkori polgármestere, Koncz Ferenc tartott egy választási kampányszónoklatnak is beillő, kormánydicsőítő beszédet.)
Hernádi Zsolt szavai alapján a gyárnak legalábbis már most teljes gőzzel működnie kéne. Raádásul 2015-ben, amikor szintén Orbán Viktor jelenlétében letették a gyár alapkövét, még 2017-es átadást helyeztek kilátásba. A készültség tekintetében a vélemények eltérnek. Mol-közeli forrásaink szerint az üzem teljesen készen áll, „csak a kerítés hiányzik”, így az év végéig bizonyosan megindulhat a próbatermelés. Más szakértők helyi információk alapján 90-95 százalékos készültségre következtetnek és szerintük a gyártósor egyelőre nem alkalmas a tesztüzemre. Alighanem mindkét állítás igaz, attól függően, mit tekintünk késznek. Az érdekeltek arra is másként emlékeznek, mikor indultak a problémák és az egyeztetés most milyen fázisban tart. Noha a csúszást már márciusban rebesgették, volt, aki szerint a vita csak néhány hete tetőzött. Akadt viszont, aki már közel látja a megegyezést. A magyar-japán beruházó mindenesetre a háttérben teljes körű tárgyalási készségét hangoztatja. Mol-közeli forrásaink egyszersmind leszögezték: a viták közepette, az alvállalkozói követelések kezelése érdekében fedezetkezelési számlát is nyitottak. Lapunk megkeresésére ugyanakkor se a Mol, se Bráz György nem reagált.

Déjà vu

Az események kísértetiesen emlékeztetnek a magyar-szlovák gázvezeték-beruházás során történtekhez. Orbán Viktor ezt az üzemet a 2014-es kampányidőszakban adta át félkészen. Az állami megrendelő és a kivitelezést vezető, molos OT Industries között támadt máig ható, milliárdos anyagi vita. Utóbbi cég azzal vádolta a megbízót, hogy adminisztratív eszközökkel hátráltatja a munkálatok befejezését.

Százmilliárdos beruházás

A műgumi a gumiabroncs egyik legfőbb alapanyaga. Az új termelőegység évi 60 ezer tonnát állítana elő. A beruházás értéke – legalábbis a kormányfő szavai szerint – körülbelül százmilliárd forint. A Mol Petrolkémia telephelyén 2015-ben adták át a műgumi alapanyagául szolgáló butadiénüzemet. A tiszaújvárosi Mol Petrolkémia a telephelyen az ötvenes évek óta működő és fejlődő vegyipari központ, a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) utódja.

Szerző