Kirúgott sebész: a politikai viharban elsikkadt az ügye, meghalt a szívbeteg

Publikálás dátuma
2018.10.04 11:00

Fotó: / Németh András Péter
Nem történhetett meg egy beteg műtéti előjegyzése, Székely László elbocsátása miatt - a férfi már nem él.
Információink szerint meghalt az elbocsátott szívsebész, Székely László egyik műtétre váró betege. Úgy tudjuk: az 55 éves férfinak egyszerűen átszakadt a főverőere. Pedig akár meg is operálhatták volna. Július közepén vizsgálták meg az Országos Kardiológia Intézetben. Kiderült, hogy a betegnek speciális egyedi gyártású érimplantátumra van szüksége. Az orvosa elindította az eszköz legyártásához, és beültetéséhez előírt engedélyezési folyamatot, ám mire a papírok megérkeztek, a Székely László elbocsátása már zajlott. Így a beteg műtéti előjegyzése sem történhetett meg. Magyarországon eddig öt ilyen eszközt ültettek be, ebből négyet Székely doktor végzett. Úgy tudjuk: a főorvos elbocsátásakor jelezte a kórház vezetésének, hogy a férfi és még két hasonló állapotú és ugyanilyen eszközre váró betege műtétre vár. Szeptember közepén írtunk arról, hogy az államtitkár közvetítése ellenére sem jött létre megállapodás arról, hogy a főorvos a felmondási ideje alatt elvégezhesse a már betervezett műtéteket. Akkor arról, hogy folytathatja-e vagy sem a főorvos a munkáját ügyvédek kezdtek egyezkedni. Ám Székely László főorvos azóta sem térhetett vissza a kardológiai intézet műtőjébe. Arról pedig az Index közölt tegnap egy cikket, hogy Szolnoky Jenő, a Honvédkórház szív-, ér-, és mellkassebészeti osztályának osztályvezető főorvosa heti egy alkalommal, délutánonként megoperál egy-egy beteget azzal a technológiával a Kardiológiai Intézetben, amit Székely László is alkalmazott. Az elbocsátott szívsebész mellett az országban ő az egyetlen szakember, akinek hasonló tapasztalata van ebben a műtéti eljárásban.
Eddig 54 kollégája, és több mint 1100 beteg írt alá petíciót, követelve a szívsebész visszahelyezését az intézetbe.
De a jelek szerint a politika hajthatatlan. Mint azt a Népszava korábban megírta: Székely László mindenáron való menesztése miniszteri akarat volt - ez volt az egyik ügy amiben összekülönbözött Kásler Miklós és a frissiben lemondott Nagy Anikó. Az egészségügyért felelős államtitkár ugyanis sikeresen közvetített Székely László szívsebész ügyében a főorvos és a kardiológia intézet vezetése között, ennek eredményeként december végéig megoperálhatta volna a műtétre váró betegeit az elbocsátott sebész, de a miniszter személyesen megtiltotta meg a főigazgatónak, hogy visszalépjen az azonnali hatályú fölmondástól. Emiatt most mintegy 100 beteg sorsa bizonytalan, a kardiológiai intézetben pedig jogászok alkudoznak arról, mi legyen a főorvos munkaviszonyával.
Szerző
2018.10.04 11:00
Frissítve: 2018.10.04 11:58

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35