Kiutasította Ukrajna a beregszászi magyar konzult

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter beváltotta fenyegetését, nemkívánatos személy lett a beregszászi konzul. A magyar kormány válaszként kiutasított egy ukrán konzult.

Az ukrán külügyminisztérium nemkívánatos személlyé nyilvánította a beregszászi magyar konzult, akinek 72 órán belül el kell hagynia az ország területét - tájékoztatott csütörtökön a kijevi tárca a honapján megjelent közleményében, melyet az MTI is idézett.

A tájékoztatás szerint a tárca a Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövetnek átadott jegyzékben közölte, hogy a beregszászi diplomata a tisztségével összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott –valójában ezért a konzuli kapcsolatokról szóló 1963-as bécsi egyezménnyel összhangban távoznia kell az országból. (Korábban tévesen írtuk, hogy Keskeny Ernő lenne a kiutasított konzul, a hibáért elnézést kérünk.)

A közleményben nem szerepel a kiutasított konzul neve. (Mindenesetre egy rejtett kamerás felvételen Szilágyi Mátyás vesz részt magyar útlevelek átadásán.) Az ukrán külügyminisztérium szerint a kijevi vezetés arra számít, hogy a magyar fél a továbbiakban tartózkodni fog mindenfajta barátságtalan lépéstől az Ukrajnához fűződő kapcsolatokban, a kiküldött tisztségviselői pedig a törvénysértésektől.

Kijev és Klimkin indoklása szerint a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai azzal, hogy magyar állampolgárságot és útlevelet adtak ukrán állampolgároknak, megsértették Ukrajna törvényeit és a konzuli tevékenységről szóló bécsi egyezményt. A magyar külügy arra hivatkozik, hogy Ukrajnában semmilyen törvény nem tiltja egy másik ország útlevelének átadását, és nem minősül bűncselekménynek egy másik ország útlevelének birtoklása sem.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ugyanakkor már korábban nyomatékosan jelezte – legutóbb Moszkvából üzenve – hogy a magyar konzul kiutasítását azonos válaszlépés követi.

mondta szerdai sajtótájékoztatóján Szijjártó, miután más témában egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Csütörtökön aztán be is váltotta ígéretét: a külügyi tárca bekérette a budapesti ukrán nagykövetet, és jelezték neki, hogy 72 órán belül haza kell küldenie valamelyik, a budapesti ukrán nagykövetségen dolgozó konzulnak.

Szijjártó: Ezeket a hátba szúrásokat nem vártuk

Szijjártó csütörtökön, sajtótájékoztatón is leszögezte, hogy Ukrajna intézkedésére tett arányos válaszlépésként Magyarország kiutasít egy ukrán konzult. Az MTI tudósítása szerint a miniszter hangsúlyozta: Magyarország a jó kapcsolatokban érdekelt minden szomszédos országgal, de az elmúlt hónapokban Ukrajna folyamatosan élezte a konfliktust Magyarországgal.

Kiemelte, hogy az Ukrajna területéről kiutasított magyar konzul semmilyen jogszabály ellen nem vétett. A miniszter ténynek nevezte, hogy titkosszolgálati akció kertében készült egy néhány napja nyilvánosságra került videofelvétel Magyarország beregszászi külképviseletén, ami a diplomácia minden írott és íratlan szabályával szembe megy.

Közölte azt is, hogy az ígéretek ellenére az ukrán parlament csütörtökön mégis elkezdte a magyarokat szintén hátrányosan érintő nyelvtörvény tárgyalását, miután már egy szintén a kisebbségekre hátrányos oktatási törvényt fogadott el. Szijjártó elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvény-javaslatot, amely az eddigi 10 százalék helyett 33 százalékos népességarányhoz kötne egyes nyelvhasználati jogosítványokat. Ezzel a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer magyar jelentős része elveszítené jogát az anyanyelve használatához, ami a miniszter szerint szintén szembe megy minden nemzetközi szabállyal.

Ukrajna emellett katonai és rendőri erőket is telepít a magyar határ közelébe – sorolta a provokatívnak ítélt lépéseket. Azt mondta, hogy ha egy NATO-ba igyekvő ország egy NATO tagország határába telepíti át katonai ereje egy részét, akkor nem csatlakozhat a katonai szervezethez, és ha egy unióba igyekvő ország támadást indít az unióban bevett kettős állampolgárság intézménye ellen, akkor az európai integrációs törekvéseiket sem lehet hitelesnek tekinteni. Beszélt arról is, hogy Magyarország továbbra is meg fogja vétózni Ukrajna ezen két célját. Felidézte azokat a segítségeket, amelyeket Magyarország az elmúlt időszakban adott Ukrajnának, és amelyek után „ezeket a hátba szúrásokat nem vártuk”.

Hozzátette, hogy az ukrán elnök a rendkívül alacsony népszerűsége növelésére a választási kampányban a kárpátaljai magyarokkal szembeni gyűlöletkeltő kampányt választotta, Ukrajna azonban nemzetközi szerződések sorát szegi meg a magyarok és más nemzetiségi kisebbségek szerzett jogainak elvételével. A miniszter kérdésre elmondta, hogy Ukrajna semmilyen egyeztetést nem folytatott a magyar féllel a nyelvtörvénnyel, és az oktatási törvényről folytatott tárgyalásokkor tett ígéretét sem tartotta be.

Szijjártó Péter a legfontosabbnak a kárpátaljai magyarság védelmét nevezte, amelyet Magyarország nem fog geopolitikai játszmáknak kitenni. Azt mondta, Magyarországnak nem érdeke a helyzet további mérgesedése, mégis számít arra, hogy az ukrán fél él majd azzal a kampányban.

Klimkin „nem megfelelőnek” minősítette a válaszlépést

Pavlo Klimkin később „teljességgel és alapvetően nem megfelelőnek” nevezte, hogy a beregszászi magyar konzul kiutasítására Magyarország egy ukrán konzul kiutasításával válaszolt.

„Mi nem sértjük meg a nemzetközi jogot, a magyar törvényeket, és általában úgy járunk el, ahogy diplomatáknak kell” – írta a tárcavezető csütörtökön a Facebook-oldalán. Közölte, hogy a Magyarországról kiutasított diplomata az ukrán külügyminisztérium ungvári kirendeltségén fog dolgozni. „Ott nagy szükség van erősítésre” – fűzte hozzá.

Kijevben, a Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel együtt tartott sajtótájékoztatóján lezárt kérdésnek nevezte a beregszászi magyar konzul kiutasítását, hozzátéve, hogy már csak a konzul távozásának „technikai megvalósítása” maradt hátra, továbbá a konzultációk Magyarországgal arról, miként valósul meg a jövőben a konzuli szolgáltatások teljes „spektruma” Ukrajnában.

„Ebben az esetben ez egy teljesen alapvető kérdés számunkra. A konzuli szolgálatról szóló bécsi egyezmény Magyarország általi megsértésének kérdése, hiszen képzeljék el, ki gondolta volna, hogy magyar konzulok a magyar konzulátuson magyar útleveleket adhatnak ki ukrán állampolgároknak. És ez megtörtént, ráadásul nem burkoltan, igen úgy, a konzul bizonyos instrukciókat ad az ukrán iratokkal való manipulációkra. Ezért ez elvi kérdés számunkra” – fejtette ki a külügyminiszter hozzátéve, hogy „ezen a kérdésen már túlhaladtak”.

„Egyúttal hangsúlyozom viszont, hogy nagyon keményen és következetesen kell előmozdítanunk nemzeti érdekeinket Kárpátalján. Nem szabad nyomást gyakorolnunk a mi magyar közösségünkre, mert ez éppen a mi magyar közösségünk, amelynek segítséget kell nyújtanunk” – hangoztatta.

„Kapcsolatban állunk vele (a kárpátaljai magyar közösséggel). Beszélni fogunk minden kérdésről, beleértve az oktatási törvényünk megvalósításának kérdéseit. Ez nagyon fontos” – szögezte le hozzátéve, hogy azokon a területeken, amelyeken Magyarország kész az együttműködésre, az ukrán fél is „következetesen” együtt fog működni.

Klimkin kijelentette, hogy nem áll szándékában a magyar-ukrán kapcsolatok elmérgesítése. Szavai szerint Ukrajna stratégiája a konstruktív és következetes párbeszéd Magyarországgal. „A magyar fél ígéretet tett nekünk arra, hogy megváltoztatja a Kárpátaljáért felelős biztosi tisztség megnevezést” – emlékeztetett az ukrán külügyminiszter, majd hozzátette: „Úgy kell megoldanunk minden kérdést, hogy ne ártsunk magyar közösségünknek, és át kell venni a kezdeményezést ott, ahol lehetséges.”

Szavai szerint Ukrajnának „fontos dolgokat” magának kell megtennie, és együttműködnie ott, ahol ez lehetséges. A külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy hamarosan Kárpátaljára látogat, ahol eszmecserét folytat majd nemcsak a magyar, de a szlovák és a román közösség tagjaival is.