Kiutasította Ukrajna a beregszászi magyar konzult

Publikálás dátuma
2018.10.04. 12:28
Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter beváltotta fenyegetését, nemkívánatos személy lett a beregszászi konzul. A magyar kormány válaszként kiutasított egy ukrán konzult.
 Az ukrán külügyminisztérium nemkívánatos személlyé nyilvánította a beregszászi magyar konzult, akinek 72 órán belül el kell hagynia az ország területét - tájékoztatott csütörtökön a kijevi tárca a honapján megjelent közleményében, melyet az MTI is idézett. A tájékoztatás szerint a tárca a Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövetnek átadott jegyzékben közölte, hogy a beregszászi diplomata a tisztségével összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott –valójában  ezért a konzuli kapcsolatokról szóló 1963-as bécsi egyezménnyel összhangban távoznia kell az országból. (Korábban tévesen írtuk, hogy Keskeny Ernő lenne a kiutasított konzul, a hibáért elnézést kérünk.)
A közleményben nem szerepel a kiutasított konzul neve. (Mindenesetre egy rejtett kamerás felvételen Szilágyi Mátyás vesz részt magyar útlevelek átadásán.)  Az ukrán külügyminisztérium szerint a kijevi vezetés arra számít, hogy a magyar fél a továbbiakban tartózkodni fog mindenfajta barátságtalan lépéstől az Ukrajnához fűződő kapcsolatokban, a kiküldött tisztségviselői pedig a törvénysértésektől.
Kijev és Klimkin indoklása szerint a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai azzal, hogy magyar állampolgárságot és útlevelet adtak ukrán állampolgároknak, megsértették Ukrajna törvényeit és a konzuli tevékenységről szóló bécsi egyezményt. A magyar külügy arra hivatkozik, hogy Ukrajnában semmilyen törvény nem tiltja egy másik ország útlevelének átadását, és nem minősül bűncselekménynek egy másik ország útlevelének birtoklása sem.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ugyanakkor már korábban nyomatékosan jelezte – legutóbb Moszkvából üzenve – hogy a magyar konzul kiutasítását azonos válaszlépés követi. 
„Amennyiben Kijevben azt a döntést hozzák, hogy ki kell zsuppolni a konzulunkat, úgy én azon nyomban haladéktalanul kizsuppolok egy ukrán konzult Magyarországról"

mondta szerdai sajtótájékoztatóján Szijjártó, miután más témában egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Csütörtökön aztán be is váltotta ígéretét: a külügyi tárca bekérette a  budapesti ukrán nagykövetet, és jelezték neki, hogy 72 órán belül haza kell küldenie valamelyik, a budapesti ukrán nagykövetségen dolgozó konzulnak.

Szijjártó: Ezeket a hátba szúrásokat nem vártuk

Szijjártó csütörtökön, sajtótájékoztatón is leszögezte, hogy Ukrajna intézkedésére tett arányos válaszlépésként Magyarország kiutasít egy ukrán konzult. Az MTI tudósítása szerint a miniszter hangsúlyozta: Magyarország a jó kapcsolatokban érdekelt minden szomszédos országgal, de az elmúlt hónapokban Ukrajna folyamatosan élezte a konfliktust Magyarországgal. Kiemelte, hogy az Ukrajna területéről kiutasított magyar konzul semmilyen jogszabály ellen nem vétett. A miniszter ténynek nevezte, hogy titkosszolgálati akció kertében készült egy néhány napja nyilvánosságra került videofelvétel Magyarország beregszászi külképviseletén, ami a diplomácia minden írott és íratlan szabályával szembe megy. Közölte azt is, hogy az ígéretek ellenére az ukrán parlament csütörtökön mégis elkezdte a magyarokat szintén hátrányosan érintő nyelvtörvény tárgyalását, miután már egy szintén a kisebbségekre hátrányos oktatási törvényt fogadott el. Szijjártó elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvény-javaslatot, amely az eddigi 10 százalék helyett 33 százalékos népességarányhoz kötne egyes nyelvhasználati jogosítványokat. Ezzel a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer magyar jelentős része elveszítené jogát az anyanyelve használatához, ami a miniszter szerint szintén szembe megy minden nemzetközi szabállyal.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Ukrajna emellett katonai és rendőri erőket is telepít a magyar határ közelébe – sorolta a provokatívnak ítélt lépéseket. Azt mondta, hogy ha egy NATO-ba igyekvő ország egy NATO tagország határába telepíti át katonai ereje egy részét, akkor nem csatlakozhat a katonai szervezethez, és ha egy unióba igyekvő ország támadást indít az unióban bevett kettős állampolgárság intézménye ellen, akkor az európai integrációs törekvéseiket sem lehet hitelesnek tekinteni. Beszélt arról is, hogy Magyarország továbbra is meg fogja vétózni Ukrajna ezen két célját. Felidézte azokat a segítségeket, amelyeket Magyarország az elmúlt időszakban adott Ukrajnának, és amelyek után „ezeket a hátba szúrásokat nem vártuk”. Hozzátette, hogy az ukrán elnök a rendkívül alacsony népszerűsége növelésére a választási kampányban a kárpátaljai magyarokkal szembeni gyűlöletkeltő kampányt választotta, Ukrajna azonban nemzetközi szerződések sorát szegi meg a magyarok és más nemzetiségi kisebbségek szerzett jogainak elvételével. A miniszter kérdésre elmondta, hogy Ukrajna semmilyen egyeztetést nem folytatott a magyar féllel a nyelvtörvénnyel, és az oktatási törvényről folytatott tárgyalásokkor tett ígéretét sem tartotta be. Szijjártó Péter a legfontosabbnak a kárpátaljai magyarság védelmét nevezte, amelyet Magyarország nem fog geopolitikai játszmáknak kitenni. Azt mondta, Magyarországnak nem érdeke a helyzet további mérgesedése, mégis számít arra, hogy az ukrán fél él majd azzal a kampányban.

Klimkin „nem megfelelőnek” minősítette a válaszlépést

Pavlo Klimkin később „teljességgel és alapvetően nem megfelelőnek” nevezte, hogy a beregszászi magyar konzul kiutasítására Magyarország egy ukrán konzul kiutasításával válaszolt.    „Mi nem sértjük meg a nemzetközi jogot, a magyar törvényeket, és általában úgy járunk el, ahogy diplomatáknak kell” – írta a tárcavezető csütörtökön a Facebook-oldalán. Közölte, hogy a Magyarországról kiutasított diplomata az ukrán külügyminisztérium ungvári kirendeltségén fog dolgozni. „Ott nagy szükség van erősítésre” – fűzte hozzá. Kijevben, a Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel együtt tartott sajtótájékoztatóján lezárt kérdésnek nevezte a beregszászi magyar konzul kiutasítását, hozzátéve, hogy már csak a konzul távozásának „technikai megvalósítása” maradt hátra, továbbá a konzultációk Magyarországgal arról, miként valósul meg a jövőben a konzuli szolgáltatások teljes „spektruma” Ukrajnában. „Ebben az esetben ez egy teljesen alapvető kérdés számunkra. A konzuli szolgálatról szóló bécsi egyezmény Magyarország általi megsértésének kérdése, hiszen képzeljék el, ki gondolta volna, hogy magyar konzulok a magyar konzulátuson magyar útleveleket adhatnak ki ukrán állampolgároknak. És ez megtörtént, ráadásul nem burkoltan, igen úgy, a konzul bizonyos instrukciókat ad az ukrán iratokkal való manipulációkra. Ezért ez elvi kérdés számunkra” – fejtette ki a külügyminiszter hozzátéve, hogy „ezen a kérdésen már túlhaladtak”. „Egyúttal hangsúlyozom viszont, hogy nagyon keményen és következetesen kell előmozdítanunk nemzeti érdekeinket Kárpátalján. Nem szabad nyomást gyakorolnunk a mi magyar közösségünkre, mert ez éppen a mi magyar közösségünk, amelynek segítséget kell nyújtanunk” – hangoztatta. „Kapcsolatban állunk vele (a kárpátaljai magyar közösséggel). Beszélni fogunk minden kérdésről, beleértve az oktatási törvényünk megvalósításának kérdéseit. Ez nagyon fontos” – szögezte le hozzátéve, hogy azokon a területeken, amelyeken Magyarország kész az együttműködésre, az ukrán fél is „következetesen” együtt fog működni. Klimkin kijelentette, hogy nem áll szándékában a magyar-ukrán kapcsolatok elmérgesítése. Szavai szerint Ukrajna stratégiája a konstruktív és következetes párbeszéd Magyarországgal. „A magyar fél ígéretet tett nekünk arra, hogy megváltoztatja a Kárpátaljáért felelős biztosi tisztség megnevezést” – emlékeztetett az ukrán külügyminiszter, majd hozzátette: „Úgy kell megoldanunk minden kérdést, hogy ne ártsunk magyar közösségünknek, és át kell venni a kezdeményezést ott, ahol lehetséges.”  Szavai szerint Ukrajnának „fontos dolgokat” magának kell megtennie, és együttműködnie ott, ahol ez lehetséges. A külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy hamarosan Kárpátaljára látogat, ahol eszmecserét folytat majd nemcsak a magyar, de a szlovák és a román közösség tagjaival is.
Szerző
Frissítve: 2018.10.04. 19:23

Csúzlival egy atomhatalom ellen? Békét kötne Izraellel a Hamász

Publikálás dátuma
2018.10.04. 11:02
Jahíje Szinuár
Fotó: ashraf amra / ANADOLU AGENCY
Először adott interjút izraeli lapnak a Hamász vezetője. Jahíje Szinuár nem akar több háborút Izraellel.
Szinuár az izraeli Jediót Ahronót és az olasz La Repubblica újságnak adott interjúban beszélt erről - írja az MTI. Az interjú pénteken jelenik meg teljes terjedelmében, de az izraeli újság honlapja, az ynet már csütörtökön részleteket tett közzé róla.
Még sosem fordult elő, hogy a palesztin szélsőséges szervezet vezetője interjút adott volna izraeli újságnak.
Szinuár huszonkét évet töltött terrorcselekményekért izraeli börtönökben, és hét évvel ezelőtt, Gilád Salít tizedes fogolycseréjével került szabadlábra, majd jutott vezető tisztségekbe a Hamászban.
"Senkinek sem áll érdekében egy újabb háború. Ki akar csúzlival szembeszállni egy nukleáris szuperhatalommal? A háború semmit sem ér el"

- fejtette ki Szinuár, hozzátéve, hogy jelenleg esélyt lát a változásra.
"Még nem született meg a tűzszünet, de a Hamász, és szinte minden palesztin szervezet kész aláírni és tiszteletben tartani"

- fogalmazott Szinuár, hozzátéve: de most még csak a megszállás van.
A Hamász fogságban tart két izraeli állampolgárt, és nem adja ki Izraelnek két katona holttestét, akik az előző, 2015-ös Erős Szikla nevű hadműveletben estek el. Szinuár erről is szót ejtett, tekintettel arra, hogy a tűzszüneti tárgyalásokkal egy időben zajlanak a megbeszélések a fogolycseréről is. Ez szerinte "nem politikai, hanem morális kérdés, amely megoldását kötelességemnek tekintem. Mindent elkövetek, hogy kiszabaduljon az, aki még fogságban van".
Szinúár az övezet gazdasági nehézségeiért Izraelt és Egyiptomot tette felelőssé, akik a Hamász 2007-es erőszakos hatalomátvétele óta tartják blokád alatt. "Kötelezettségemnek tekintem, hogy együttműködjek bárkivel, aki segíthet a blokád megszüntetésében. A jelenlegi helyzetben elkerülhetetlen a robbanás" - vélekedett Szinuár.
A Hamász vezetője szerint a tűzszünet feltétele a teljes nyugalom és a blokád beszüntetése. Az utóbbi feltétel azonban alapvetően eltér az izraeli megközelítéstől; Izrael nem ígéri az Egyiptommal közösen, a Hamász-puccs után bevezetett, és jelenleg elsősorban a biztonsági okokból veszélyesnek tekintett termékek behozatali tilalmára, valamint a személyforgalom korlátozására vonatkozó blokád beszüntetését.
Szerző

Kiborult a brit külügy, Moszkva nem válogat az akciók és a célpontok között

Publikálás dátuma
2018.10.04. 09:50
Vlagyimir Putyin orosz elnök megtekinti a GRU új székházát 2006-ban.
Fotó: DMITRI ASTAKHOV / POOL / AFP
Az orosz kormány célja aláásni a nyugati demokráciát, és ennek érdekében nem válogat az eszközök között a brit külügyminiszter szerint.
Oroszországot vádolta meg csütörtökön Nagy-Britannia egy sor kibertámadás végrehajtásával, melyek célja a nyugati demokrácia aláásása - írja a Reuters. Az eszköz a zavarkeltés, mely érdekében Moszkva nem válogatott: a sporttól a közlekedésen át az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztásáig, mindenhol beavatkozott már.
A brit helyzetértékelés szerint - melyet a Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) állított össze - az orosz katonai hírszerzés (GRU) hackerek hálózatát használja viszálykeltésre világszerte. Szinte bizonyosan a GRU felel a BadRabbit nevű zsaroló vírus elterjesztéséért, ők álltak a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséget ért 2017-es támadás mögött, ők követték el az amerikai Demokrata Pártot ért 2016-os hacker-támadást, és még egy brit TV-csatorna e-mailjeinek 2015-os ellopásáért is felelősek.
"A GRU felelőtlen és nem válogat akcióiban: megpróbálják aláásni más országok választásait és beavatkozni azokba"

- jelentette ki a brit külügyminiszter, Jeremy Hunt.

Hunt szerint Nagy-Britannia szövetségeseivel együtt nyilvánosságra fogja hozni a GRU támadásait a nemzetközi stabilitás ellen, és nem hagyja azokat válasz nélkül.
A GRU-hoz köthetőek kiberbűnözők olyan hírhedt csoportjai, mint az APT 28, a Fancy Bear, a Sofacy, a Pawnstorm, a Sednit, a CyberCaliphate, a Cyber Berkut, a Voodoo Bear és a BlackEnergy Actors. Ebből is látszik, minden normát és nemzetközi törvényt figyelmen kívül hagyva akarnak működni, büntetlenül és következmények nélkül - mondta a külügyminiszter.
Mindezért a britek szerint egyértelműen az orosz kormány felel.

Korábban Theresa May brit miniszterelnök szintén a GRU-t tette felelőssé a Szkripal-merénylet elkövetéséért, azaz hogy egy angol városban katonai idegmérget vetettek be. Vlagyimir Putyin orosz elnök, korábbi KGB-ügynök szerdán áruló geciládának nevezte a megtámadott Szergej Szkripalt. A merénylet kapcsán orosz diplomáciai fedés alatt dolgozó hírszerzők százait utasították ki világszerte.
Szerző
Frissítve: 2018.10.04. 10:03