Eseti bizottságot hozott létre az Országos Bírói Tanács (OBT) október 3-i ülésén, amelynek feladata, hogy megvizsgálja: 2018. május 3. után az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke változtatott-e az egyes bírói és vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatán. Az október 4-én, azaz ma nyilvánosságra hozott OBT-határozatból kiderül, hogy az eseti bizottság azt is ellenőrzi, módosult-e Handó Tünde eredménytelennek nyilvánítási, kirendelési és vezetői tisztséggel való megbízási gyakorlata, továbbá eleget tett-e az OBT irányában fennálló törvényi kötelezettségeinek (megtette-e a szükséges előterjesztéseket, érdemben megválaszolta-e az OBT felhívásait). Az eseti bizottság megbízatása 2019. január 3-ig tart és a 2018. május 3. és december 31. közötti időszakra terjed ki.
Azért ezt az időszakot vizsgálja az ötfős bírói testület, mert az OBT 2018. május 2-i határozataiban kifogásolta az OBH-elnökének a fenti tárgykörökben folytatott korábbi gyakorlatát. Mint ismert, az idén január 30-án alakult, új összetételű OBT egyik első dolga az volt, hogy vizsgálóbizottságot hozott létre, amely az OBH elnökének, Handó Tündének a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó gyakorlatát ellenőrizte. A május 2-i OBT-határozat szerint a szakbizottság egyebek között arra jutott: "Az OBH elnöke egyes személyzeti ügyekben hozott határozatait a törvényi és alkotmányos követelmények ellenére nem megfelelően indokolta meg." A bizottság munkáját egyébként az OBT egyszer kénytelen volt meghosszabbítani, mert nem kapták meg Handótól a kért adatokat.
Az OBT ülésein Handó tavasz óta nem vesz részt, nem tartja ugyanis legitimnek a testületet. Ez nyilván nem független attól, hogy a hatéves mandátumú, új összetételű OBT-be tavaly év végén az OBH-elnök kritikusai is bekerültek. Így történhetett meg, ami az előző, 2012-18 közötti OBT esetében elképzelhetetlen lett volna, hogy a bírói tanács, amelynek amúgy az OBH-elnök ellenőrzése a legfőbb feladata, ténylegesen is vizsgálta Handó vezetői gyakorlatát. Ám idén tavasszal, már az új OBT-ből több mint egy tucat tag, illetve póttag lemondott - nyilvánvalóan Handó nyomására. Az OBH-elnök ugyanis sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan személyeknek kellene/kellett volna ellenőriznie az OBH elnökét, akiket éppen ő nevezett ki. Handó tehát a lemondások miatt tartja illegitimnek a 15 fős testületet, ám Darák Péter, a Kúria elnöke, akit a törvény delegál az OBT-be, ezzel ellentétesen foglalt állást, és javaslatára behívták a testületbe az OBT póttagjait is.
Az OBT az ellehetetlenítésére irányuló törekvések ellenére ma is működik, bár nyilvánvaló, hogy a lemondottak helyére új (pót)tagok választására is szükség lenne. Ez is a céljai közé tartozik annak a törvényjavaslat-csomagnak, amelyet az OBT szerdai ülésén fogadott el, és amelyet az OBH-elnök útján az igazságügy miniszter elé terjesztenének. Ebben a póttagok választásán túl erősítenék a jelenleg féléves rotációban dolgozó OBT-elnökök jogköreit, illetve megszüntetnék az OBH-elnök - az OBT által - összeférhetetlennek tartott munkaadói, kinevezési és egyéb jogköreit.
