Előfizetés

Újabb bizottság vizsgálja Handó Tünde működését

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2018.10.04. 17:27
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke Fotó: Népszava/Vajda József
A grémiumot életre hívó Országos Bírói Tanács legitim voltát nem ismeri el az Országos Bírói Hivatal elnöke, mivel abban az ő kritikusai is helyet kaptak. És megint Handó Tünde kinevezési gyakorlatát vizsgálják.
Eseti bizottságot hozott létre az Országos Bírói Tanács (OBT) október 3-i ülésén, amelynek feladata, hogy megvizsgálja: 2018. május 3. után az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke változtatott-e az egyes bírói és vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatán. Az október 4-én, azaz ma nyilvánosságra hozott OBT-határozatból kiderül, hogy az eseti bizottság azt is ellenőrzi, módosult-e Handó Tünde eredménytelennek nyilvánítási, kirendelési és vezetői tisztséggel való megbízási gyakorlata, továbbá eleget tett-e az OBT irányában fennálló törvényi kötelezettségeinek (megtette-e a szükséges előterjesztéseket, érdemben megválaszolta-e az OBT felhívásait). Az eseti bizottság megbízatása 2019. január 3-ig tart és a 2018. május 3. és december 31. közötti időszakra terjed ki. Azért ezt az időszakot vizsgálja az ötfős bírói testület, mert az OBT 2018. május 2-i határozataiban kifogásolta az OBH-elnökének a fenti tárgykörökben folytatott korábbi gyakorlatát. Mint ismert, az idén január 30-án alakult, új összetételű OBT egyik első dolga az volt, hogy vizsgálóbizottságot hozott létre, amely az OBH elnökének, Handó Tündének a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó gyakorlatát ellenőrizte. A május 2-i OBT-határozat szerint a szakbizottság egyebek között arra jutott: "Az OBH elnöke egyes személyzeti ügyekben hozott határozatait a törvényi és alkotmányos követelmények ellenére nem megfelelően indokolta meg." A bizottság munkáját egyébként az OBT egyszer kénytelen volt meghosszabbítani, mert nem kapták meg Handótól a kért adatokat. Az OBT ülésein Handó tavasz óta nem vesz részt, nem tartja ugyanis legitimnek a testületet. Ez nyilván nem független attól, hogy a hatéves mandátumú, új összetételű OBT-be tavaly év végén az OBH-elnök kritikusai is bekerültek. Így történhetett meg, ami az előző, 2012-18 közötti OBT esetében elképzelhetetlen lett volna, hogy a bírói tanács, amelynek amúgy az OBH-elnök ellenőrzése a legfőbb feladata, ténylegesen is vizsgálta Handó vezetői gyakorlatát. Ám idén tavasszal, már az új OBT-ből több mint egy tucat tag, illetve póttag lemondott - nyilvánvalóan Handó nyomására. Az OBH-elnök ugyanis sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan személyeknek kellene/kellett volna ellenőriznie az OBH elnökét, akiket éppen ő nevezett ki. Handó tehát a lemondások miatt tartja illegitimnek a 15 fős testületet, ám Darák Péter, a Kúria elnöke, akit a törvény delegál az OBT-be, ezzel ellentétesen foglalt állást, és javaslatára behívták a testületbe az OBT póttagjait is. Az OBT az ellehetetlenítésére irányuló törekvések ellenére ma is működik, bár nyilvánvaló, hogy a lemondottak helyére új (pót)tagok választására is szükség lenne. Ez is a céljai közé tartozik annak a törvényjavaslat-csomagnak, amelyet az OBT szerdai ülésén fogadott el, és amelyet az OBH-elnök útján az igazságügy miniszter elé terjesztenének. Ebben a póttagok választásán túl erősítenék a jelenleg féléves rotációban dolgozó OBT-elnökök jogköreit, illetve megszüntetnék az OBH-elnök - az OBT által - összeférhetetlennek tartott munkaadói, kinevezési és egyéb jogköreit.

Lovász László szerint az MTA nem cenzúráz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.04. 17:16

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A két rendezvény nem marad el, mindkettőt megtartják a Társadalomtudományi Kutatóközpontban – jelentette ki.
Kedden derült ki, hogy két, a Magyar Tudomány Ünnepére tervezett előadás megtartását sem engedélyezte az Akadémia, egész pontosan annak főtitkár-helyettese, Barnabás Beáta Mária, a hivatalos indoklás szerint politikai okok miatt. (Az egyik előadás érintette volna a társadalmi nemek tematikáját, a másik a médiával kapcsolatos jogi kérdésekről szólt volna.) Mint megírtuk, Kertész János, Széchenyi-díjas kutató, az MTA rendes tagja, a CEU Hálózat- és Adattudományi Tanszékének vezetője lemondta a Magyar Tudomány Ünnepére tervezett előadását, és közölte, hogy elhibázott lépésnek tartja az intézkedést. Most az MTA honlapján megjelent egy interjú, melyet a Magyar Tudományos Akadémia a saját elnökével, Lovász Lászlóval készített. Ebben Lovász leszögezi: az MTA nem cenzúráz, különösen nem tilt, a két rendezvény nem marad el, mindkettőt megtartják a Társadalomtudományi Kutatóközpontban, az MTÜ részeként.
„Az Akadémia nehéz és sorsdöntő tárgyalásban van az Innovációs és Technológiai Minisztériummal az intézethálózat jövőjéről. Ennek kapcsán megalapozatlan vádak is elhangzottak a sajtóban, többek között az, hogy az Akadémia a kutatás helyett politizál. Ebben a helyzetben fokozottan figyelünk arra, hogy ne adjunk alapot ehhez a vádhoz, ez a vitatott döntés is ebből a túlzott óvatosságból fakadt”

– fogalmazott.

Azt mondta, Barnabás Beáta, az Akadémia főtitkárhelyettese a Magyar Tudomány Ünnepének fő szervezőjeként dönt a programról. Hozzátette, hogy szinte minden társadalomtudományi téma érintkezik a politikával, és arra, hogy hol van a szakpolitika és a politika határa, nincs objektív mérce. A szóban forgó rendezvényekkel kapcsolatban úgy látta, hogy politikai tartalmuk, áthallásuk is van, ezért nem tette bele őket a Magyar Tudomány Ünnepe központi programjába. 
„Természetesen lehet vitatkozni azon, hogy van-e politikai tartalma a két tervezett rendezvénynek; talán magam nem így döntöttem volna”

– jelentette ki.

Lovász László szerint sajnálatos, hogy ennek megvitatására nem kerülhetett sor, mert „valaki az érdekeltek közül a főtitkárhelyettes értesítését megkapva, azt néhány órán belül nyilvánosságra hozta ahelyett, hogy megpróbálta volna őt meggyőzni, vagy fellebbezett volna hozzám”.

Sok napsütés lesz pénteken, hétvégére tovább melegszik az idő

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.04. 16:26

Fotó: DANIEL KARMANN / AFP
Többfelé 20 foknál is melegebb lesz az első októberi hétvégén.
Száraz és már enyhébb levegő érkezik térségünk fölé, pénteken kellemes nappal követi a csípős hajnalt. Az első októberi hétvégén sok lesz a napsütés, és kissé melegszik is az idő, napközben többfelé 20 foknál is melegebb lesz – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.
Pénteken derült, száraz idő várható, elsősorban a Kisalföldön élénkül meg a délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +6 fok között valószínű. Az Északi-középhegység völgyeiben, a Nyírségben és az Alföld fagyra érzékeny részein néhol gyenge fagy, talajmenti fagy viszont több helyen is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 21 fok között alakul.
Szombaton túlnyomóan derült, napos idő lesz, csak délután növekszik meg nyugaton erősebben a felhőzet. Estefelé nyugaton zápor is előfordulhat. A délkeleti szél többfelé megélénkül, néhol meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3 és 9, a legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 24 fok között várható.
Vasárnap szakadozott felhőzetre, hosszabb-rövidebb napos időszakokra számíthatunk. Elszórtan – legkisebb eséllyel a Tiszántúlon – alakul ki zápor, néhol zivatar. A déli, délkeleti szél megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7 és 12, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 24 fok között valószínű.