Fű alatt képviselte a nemzeti dizájnt az Orbán Ráhel-féle cég Londonban

Publikálás dátuma
2018.10.04. 18:09
Magyar installáció a London Design Biennalén
Fotó: Facebook/Kiss in Budapest - London Design Biennale 2018 - Hungar
A szakma hazai képviselőit is meglepte, hogy a kormányfő lányához köthető cég kapta a lehetőséget.
A hazai divatszakma is csak a sajtóból tudta meg, hogy lemaradtak a London Design Biennaléról; Magyarországot ugyanis az Orbán Ráhelhez kötődő Magyar Divat- és Designipari Ügynökség képviselte a Kiss in Budapest nevű installációval – írja a HVG.
A portál megjegyzi, az állami Magyar Turisztikai Ügynökségtől elvárható lenne, hogy ilyen esetben nyílt pályázat útján dőljön el, melyik műhely munkája a legalkalmasabb arra, hogy reprezentálja az országot, a szakmát. Az MDDÜ egy éve jelentette be, hogy egységes divat- és dizájnipari stratégia készül, erről azonban máig szinte semmit sem lehet tudni. Az akció alig titkolt célja volt az újabban a divatiparban is utazó Orbán Ráhel és a köreihez tartozók helyzetbe hozása.
A portál divatszakmában dolgozó forrásai elmondták, hogy személyesen keresték meg őket az ügynökség nevében, hogy közvélemény-kutatás címszóval leüljenek velük beszélgetni a divatipar jelenlegi állásáról. Úgy érezték, a kérdezők maguk sem tudták, mit akarnak megtudni. Amikor pedig a megkérdezettek azt firtatták, hogy mi a célja a stratégiaalkotásnak, mikor készül el, és mit fog tartalmazni a kutatás, zavaros magyarázkodás volt a válasz.
Pedig a szakma szerint valóban lenne tennivaló. Hiába jut ki például egy divattervező rangos külföldi bemutatókra, és rendelik meg ott a munkáit, ha a gyártásban nem kap támogatást. Ráadásul a jelek szerint már az is egyre inkább a politika közelében dől el, hogy ki képviselheti egy-egy nemzetközi seregszemlén a magyar divatot. Az Hír TV honlapján megjelent korábbi beszámoló szerint a biennálé szeptember 5- 23. között zajlott, a seregszemlén negyven ország tervezői és kurátorai gyűltek össze a Somerset House-ban, hogy bemutassák, hogyan befolyásolja a dizájn az emberek hétköznapjait. A magyar installációt készítő csapatot a leírás szerint növekvő társadalmi elidegenedés, az érintés hiánya, valamint az emberi kapcsolatokban jelenlévő intimitás inspirálta. „A párok az installációba ellentétes oldalról lépnek be, ahol a szenzorokkal, LED-kijelzőkkel és kamerákkal felszerelt pavilon felismeri azt a pillanatot, amikor megcsókolják egymást. A kint tartózkodók a párokat egy nagyméretű LED kijelzőn figyelhetik, ahogy találkoznak egymással, majd csókot váltanak Budapest látnivalói előtt. Az eredmény egy virtuális képeslap: a pár első csókja Budapesten” - olvasható az installációról szóló cikkben.
Szerző

Orbán: Az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz

Publikálás dátuma
2018.10.04. 17:41

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A NER kultúrbékéjéről is beszélt jövőbe látó miniszterelnök a Budai Vigadóban. Mindez azon a napon, amikor bejelentették a saját közegéből támadott PIM-főigazgató távozását.
A jövőbe láthatott Orbán Viktor, miközben csütörtökön, a felújított Budai Vigadó átadásán a magyarság lényegét próbálta definiálni. A miniszterelnök szerint sokat vitatkoztak magyarhonban arról, ki a magyar- ,majd gyorsan megmondta, mit kell érteni ezalatt. "Az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz" - idézi szavait az MTI.  Vagyis, a magyarság jövőbeli megmaradása határozza meg, hogy a jelenkori generációk magyarnak számítanak-e a miniszterelnök szemében. 
Orbán a Magyar Időkben kirobbantott kultúrkampfra is kitért:  „Néha azt hallom, hogy Magyarországon kultúrharc zajlik. Azt gyanítom, hogy az egyes pozíciók körüli lökdösődés, a kultúrfilozófiák közötti hírlapi vita talán a modern élet megszokott rendjéhez tartozik” - fejtette ki. Szerinte azonban Magyarországon inkább kultúrbéke van: lassan teljes egyetértés formálódik arról, hogy a jövőnket családra, a munkára és a nemzet újraegyesítésére kell építeni. 
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Mindez azon a napon jelentette be, hogy kiderült, november elejétől valóban távozik a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről Prőhle Gergely, akit – hiába volt helyettes államtitkár két Orbán-kabinet idején is – saját kultúrközegéből támadtak baloldali elhajlás vádjával.  Szintén a napokban derült ki, hogy az MTA a Magyar Tudomány Ünnepén (!) politikai okokra hivatkozva letiltja két, gender -és jogi témájú előadás megtartását. A döntés ellen tiltakozva azóta már egy Széchenyi-díjas fizikus is lemondta saját beszámolóját a rendezvényen. Az pedig augusztusi fejlemény, hogy a kormány úgy döntött, megszüntetné a Magyarországon egyébként államilag akkreditált genderképzést.
Szerző
Témák
budai Vigadó

Újabb bizottság vizsgálja Handó Tünde működését

Publikálás dátuma
2018.10.04. 17:27
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke Fotó: Népszava/Vajda József
A grémiumot életre hívó Országos Bírói Tanács legitim voltát nem ismeri el az Országos Bírói Hivatal elnöke, mivel abban az ő kritikusai is helyet kaptak. És megint Handó Tünde kinevezési gyakorlatát vizsgálják.
Eseti bizottságot hozott létre az Országos Bírói Tanács (OBT) október 3-i ülésén, amelynek feladata, hogy megvizsgálja: 2018. május 3. után az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke változtatott-e az egyes bírói és vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatán. Az október 4-én, azaz ma nyilvánosságra hozott OBT-határozatból kiderül, hogy az eseti bizottság azt is ellenőrzi, módosult-e Handó Tünde eredménytelennek nyilvánítási, kirendelési és vezetői tisztséggel való megbízási gyakorlata, továbbá eleget tett-e az OBT irányában fennálló törvényi kötelezettségeinek (megtette-e a szükséges előterjesztéseket, érdemben megválaszolta-e az OBT felhívásait). Az eseti bizottság megbízatása 2019. január 3-ig tart és a 2018. május 3. és december 31. közötti időszakra terjed ki. Azért ezt az időszakot vizsgálja az ötfős bírói testület, mert az OBT 2018. május 2-i határozataiban kifogásolta az OBH-elnökének a fenti tárgykörökben folytatott korábbi gyakorlatát. Mint ismert, az idén január 30-án alakult, új összetételű OBT egyik első dolga az volt, hogy vizsgálóbizottságot hozott létre, amely az OBH elnökének, Handó Tündének a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó gyakorlatát ellenőrizte. A május 2-i OBT-határozat szerint a szakbizottság egyebek között arra jutott: "Az OBH elnöke egyes személyzeti ügyekben hozott határozatait a törvényi és alkotmányos követelmények ellenére nem megfelelően indokolta meg." A bizottság munkáját egyébként az OBT egyszer kénytelen volt meghosszabbítani, mert nem kapták meg Handótól a kért adatokat. Az OBT ülésein Handó tavasz óta nem vesz részt, nem tartja ugyanis legitimnek a testületet. Ez nyilván nem független attól, hogy a hatéves mandátumú, új összetételű OBT-be tavaly év végén az OBH-elnök kritikusai is bekerültek. Így történhetett meg, ami az előző, 2012-18 közötti OBT esetében elképzelhetetlen lett volna, hogy a bírói tanács, amelynek amúgy az OBH-elnök ellenőrzése a legfőbb feladata, ténylegesen is vizsgálta Handó vezetői gyakorlatát. Ám idén tavasszal, már az új OBT-ből több mint egy tucat tag, illetve póttag lemondott - nyilvánvalóan Handó nyomására. Az OBH-elnök ugyanis sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan személyeknek kellene/kellett volna ellenőriznie az OBH elnökét, akiket éppen ő nevezett ki. Handó tehát a lemondások miatt tartja illegitimnek a 15 fős testületet, ám Darák Péter, a Kúria elnöke, akit a törvény delegál az OBT-be, ezzel ellentétesen foglalt állást, és javaslatára behívták a testületbe az OBT póttagjait is. Az OBT az ellehetetlenítésére irányuló törekvések ellenére ma is működik, bár nyilvánvaló, hogy a lemondottak helyére új (pót)tagok választására is szükség lenne. Ez is a céljai közé tartozik annak a törvényjavaslat-csomagnak, amelyet az OBT szerdai ülésén fogadott el, és amelyet az OBH-elnök útján az igazságügy miniszter elé terjesztenének. Ebben a póttagok választásán túl erősítenék a jelenleg féléves rotációban dolgozó OBT-elnökök jogköreit, illetve megszüntetnék az OBH-elnök - az OBT által - összeférhetetlennek tartott munkaadói, kinevezési és egyéb jogköreit.
Szerző