Mielőtt a rivalizálás háborúba csap - rabbik vitája a Sorsok Házáról

Publikálás dátuma
2018.10.04 20:56

Fotó: Lakos Gábor
Miközben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet és a Washingtoni Holokasuzt Múzeum egyaránt elfogadhatatlannak tartja a Sorsok Házának koncepcióját, az ortodox Köves Slomó rabbi arról győzködte a Bálint Házban összegyűlt közönséget, hogy az emlékhely impulzív élményeivel sikerrel hívja fel majd a figyelmet a holokausztra. A neológiához tartozó Frölich Róbert arról beszélt, hogy Schmidt Mária személye nem garancia arra, hogy a Sorsok Háza történelmileg hiteles lesz.
Tényleg sokan voltak kíváncsiak Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija csütörtök esti vitájára. Az apropót az adta, hogy Gulyás Gergely miniszter a közelmúltban bejelentette: az EMIH lesz a tulajdonosa és a működtetője a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott – évek óta üresen álló – Sorsok Házának, amelynek megnyitását jövőre tervezik. A projektben a sokat bírált Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is közreműködik. Már az is nagy siker, hogy létrejött – vezette fel a két rabbi fórumát a moderátor, Rangos Katalin újságíró. „A rabbinak le kell ülnie a rabbival beszélgetni” – indokolta jelenlétét Frölich Róbert. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az EMIH konfliktusa szerinte veszélyes ponthoz ért, azzal fenyeget, hogy a rivalizálás átcsap háborúba. Frölich főrabbi szeretné megakadályozni, hogy idáig fajuljon a helyzet. Köves Slomó egyetértett vele abban, hogy a háborúskodás nem jó, különösen nem jó a testvérek között. Köves Slomó hosszan beszélt arról, hogy a Sorsok Háza milyen impulzív élmények révén próbálja majd felkelteni a holokauszt iránt azt az össztársadalmi figyelmet, amit megérdemel. Ugyanakkor óvakodott attól – bár erre vonatkozóan konkrét kérdést is kapott –, hogy véleményt nyilvánítson Schmidt Máriáról. Frölich Róbert hangsúlyozta, hogy az általánosságokon túl fontos lenne megismerni a kiállítás pontos forgatókönyvét. A Schmidt Máriával szembeni ellenérzése a „Terror Házán alapul”. Heisler András, a Mazsihisz elnöke szófordulatát idézve a főrabbi úgy ítélte meg, Schmidt személye „nem garancia arra, hogy a Sorsok Háza történelmileg hiteles lesz. A Bálint Házban máskülönben 2014 elején tartottak már vitafórumot a Sorsok Házáról, két történész, Gerő András és Karsai László részvételével. Gerő akkor úgy vélte, hogy a Mazsihisz részéről jogos a Szabadság téri német megszállási emlékmű vagy a Szakály Sándor elleni tiltakozás (amit az váltott ki, hogy „idegenrendészeti eljárásként” értékelte a Kamenyec-Podolszkijba történő, tömegmészárlásba torkolló deportálást), ám a Sorsok Házával kapcsolatos aggályok indokolatlanok, legalábbis túlzottak. Karsai ellenben tartotta magát ahhoz: az „áldozatok emlékének arculcsapása”, hogy Schmidt Máriára bízták a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozását. Azzal, hogy a kormány az EMIH tulajdonába adta a Sorsok Házát, az ügy még távolról sincs lezárva. A Schmidt Mária által képviselt felfogás a jeruzsálemi Jad Vasem intézet szerint is elfogadhatatlan. A nemzetközi hírű Randolph L. Braham professzor a Horthy-rezsim rehabilitálására irányuló hosszú távú terv részének minősítette a Sorsok Házát, Köves Slomóra utalva pedig azt kifogásolta: még rabbi is akad, aki ráüti a tervre a „kóserség” pecsétjét. Nem maradt csendben a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum sem. Az intézmény honlapján megjelent közleményt a b1.blog szemlézte: a washingtoni múzeum arra szólította fel a magyar kormányt, hogy teljesítse kötelezettségét, amit a Sorsok Háza ügyében vállalt. A miniszterelnök biztosítékot adott ugyanis arra, hogy leveszi a napirendről a „történelmileg teljesen elhibázottnak minősülő” elképzelést. Orbán Viktor azt az ígéretét sem teljesítette, hogy az egész programot kiveszi Schmidt Mária kezéből. Kérdés, hogy az újabb tiltakozások mennyiben befolyásolják a kormány magatartását. A fideszes kormány korábban – amikor még Lázár János vezette a Miniszterelnökséget – azt az álláspontot képviselte, hogy a Sorsok Házát addig nem nyitják meg, amíg annak tartalmáról nem sikerül konszenzusra jutni a zsidó szervezetekkel. Mintha most a miniszterelnök visszalépett volna ebbe az irányba. A Demokratikus Koalíció kérdésére Orbán Viktor a minap a parlamentben közölte: ha nincs béke a Sorsok Háza körül, akkor „semmi sem hajt bennünket, kivárhatjuk, amíg ezek a viták nyugvópontra jutnak”.

Vasárnap már kissé enyhül az idő, de az éjszaka hideg lesz

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:50

Fotó: Shutterstock
Napközben fagypont felett alakul a hőmérséklet, csapadék nem várható.
Az előrejelzés szerint éjszaka többnyire derült lesz az ég, de főként északon, északkeleten előfordulhatnak erősebben felhős területek is. Vasárnap gyengén és közepesen felhős tájak és időszakok egyaránt lesznek. Csapadék nem várható. Éjszakára jelentősen gyengül, és vasárnap is többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban általában -5 és -10 fok között alakul, de a fagyzugos tájakon hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 1 és 5 fok között valószínű.

Bevándorlók érkezésének állítanak hajó formájú emlékművet Baján

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:40

Fotó: Wikipedia
A tervek szerint még idén elkészül a németek betelepülésének emlékét őrző ulmi dereglye.
A bajai német nemzetiségi szervezetek az eredeti méretben készülő dereglyével főként a dél- és középnémet területekről, illetve a Rajna vidékéről a 18. században Magyarországra érkező telepesek előtt tisztelegnének - nyilatkozta az emlékmű-állítás projektvezetője, Manz Alfréd. Őseik ugyanis többnyire ilyen hajókkal érkeztek a török idők után elnéptelenedett vidékekre, így a Bácskába is.
A német nevén Ulmer Schachtelt kulturális attrakciónak is szánják, hiszen bár létezik néhány kisebb mása, de eredeti méretű még nem készült Magyarországon. A tervek szerint a hajó fedélzetén kialakított faház oktatási célokat is szolgálna a magyarországi németek történelmével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos interaktív kiállítások formájában.
Az emlékműhöz kapcsolódva az Országos Német Önkormányzat egy nemzetiségi tanösvényt is létesít Baján a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja területén, amelynek első állomása a betelepítés körülményeit mutatja majd be a hajón szemléltetve. A további hét állomás a magyarországi németek kultúrájába és közösségi életébe nyújt majd betekintést.
A projektvezető az eredeti ulmi tervek alapján készülő, 21 méter hosszú, 4 és fél méter széles dereglyéről elmondta: a történelmileg korhű hajó vörösfenyőből készül. Az emlékmű alapozása már megtörtént, jelenleg a famunkálatokat végzik.
Manz Alfréd emlékeztetett arra, hogy a Duna-menti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált lapos folyami hajó nevét egy korabeli stuttgarti képviselőről kapta, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak, Schachtelnek nevezte. Az ulmiakat gúnyolták is a kis kereskedőhajók, mert "ezeket csak annyira eszkábálták össze, hogy kibírják a 2-3 hetes utat Ulm és Bécs között" - fogalmazott a projekt vezetője.
A korábban bort és különféle árukat szállító hajókat csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Érkezésüket követően a járműveket szétszedték, a fát pedig eladták vagy házépítéshez használták fel. A dereglye építési módjára jellemző volt még, hogy a hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket hosszúszálú mohával tömték ki, "schoppenelték". A tevékenység nyomán nevezték el az ulmi hajóépítőket Schoppereknek.
A dereglyék hajófala nagyjából egy méter magas volt, lapos padlózatukkal közvetlenül a partig lehetett velük haladni. Nagyságuk és alakjuk folyton változott, idővel elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajó közepén állt egy fakunyhó. A járművet nem hajtotta semmi, csak a sodrás, a hajóorrban és a hajófarban elhelyezett 2-2 rúddal, evezővel csak irányították. Jellemzője volt továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely nem Ulm szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
A hajó formájú emlékműhöz szükseges pénzt "folyami kilométerjegyek" értékesítéséből és adományokból, valamint pályázati forrásokból teremtik meg. A gyűjtéshez bárki hozzájárulhat, így kaptak már támogatást számos nemzetiségi önkormányzattól, állami szervezetektől, kitelepített német családok leszármazottjaitól Németországból, de még a tengerentúlról is. A műtárgy a Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kulturális Egyesület együttműködésében, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának (MNÁMK) partnerségével épül meg az MNÁMK főépülete előtt.