Mielőtt a rivalizálás háborúba csap - rabbik vitája a Sorsok Házáról

Publikálás dátuma
2018.10.04 20:56

Fotó: Lakos Gábor
Miközben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet és a Washingtoni Holokasuzt Múzeum egyaránt elfogadhatatlannak tartja a Sorsok Házának koncepcióját, az ortodox Köves Slomó rabbi arról győzködte a Bálint Házban összegyűlt közönséget, hogy az emlékhely impulzív élményeivel sikerrel hívja fel majd a figyelmet a holokausztra. A neológiához tartozó Frölich Róbert arról beszélt, hogy Schmidt Mária személye nem garancia arra, hogy a Sorsok Háza történelmileg hiteles lesz.
Tényleg sokan voltak kíváncsiak Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija csütörtök esti vitájára. Az apropót az adta, hogy Gulyás Gergely miniszter a közelmúltban bejelentette: az EMIH lesz a tulajdonosa és a működtetője a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott – évek óta üresen álló – Sorsok Házának, amelynek megnyitását jövőre tervezik. A projektben a sokat bírált Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is közreműködik. Már az is nagy siker, hogy létrejött – vezette fel a két rabbi fórumát a moderátor, Rangos Katalin újságíró. „A rabbinak le kell ülnie a rabbival beszélgetni” – indokolta jelenlétét Frölich Róbert. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az EMIH konfliktusa szerinte veszélyes ponthoz ért, azzal fenyeget, hogy a rivalizálás átcsap háborúba. Frölich főrabbi szeretné megakadályozni, hogy idáig fajuljon a helyzet. Köves Slomó egyetértett vele abban, hogy a háborúskodás nem jó, különösen nem jó a testvérek között. Köves Slomó hosszan beszélt arról, hogy a Sorsok Háza milyen impulzív élmények révén próbálja majd felkelteni a holokauszt iránt azt az össztársadalmi figyelmet, amit megérdemel. Ugyanakkor óvakodott attól – bár erre vonatkozóan konkrét kérdést is kapott –, hogy véleményt nyilvánítson Schmidt Máriáról. Frölich Róbert hangsúlyozta, hogy az általánosságokon túl fontos lenne megismerni a kiállítás pontos forgatókönyvét. A Schmidt Máriával szembeni ellenérzése a „Terror Házán alapul”. Heisler András, a Mazsihisz elnöke szófordulatát idézve a főrabbi úgy ítélte meg, Schmidt személye „nem garancia arra, hogy a Sorsok Háza történelmileg hiteles lesz. A Bálint Házban máskülönben 2014 elején tartottak már vitafórumot a Sorsok Házáról, két történész, Gerő András és Karsai László részvételével. Gerő akkor úgy vélte, hogy a Mazsihisz részéről jogos a Szabadság téri német megszállási emlékmű vagy a Szakály Sándor elleni tiltakozás (amit az váltott ki, hogy „idegenrendészeti eljárásként” értékelte a Kamenyec-Podolszkijba történő, tömegmészárlásba torkolló deportálást), ám a Sorsok Házával kapcsolatos aggályok indokolatlanok, legalábbis túlzottak. Karsai ellenben tartotta magát ahhoz: az „áldozatok emlékének arculcsapása”, hogy Schmidt Máriára bízták a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozását. Azzal, hogy a kormány az EMIH tulajdonába adta a Sorsok Házát, az ügy még távolról sincs lezárva. A Schmidt Mária által képviselt felfogás a jeruzsálemi Jad Vasem intézet szerint is elfogadhatatlan. A nemzetközi hírű Randolph L. Braham professzor a Horthy-rezsim rehabilitálására irányuló hosszú távú terv részének minősítette a Sorsok Házát, Köves Slomóra utalva pedig azt kifogásolta: még rabbi is akad, aki ráüti a tervre a „kóserség” pecsétjét. Nem maradt csendben a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum sem. Az intézmény honlapján megjelent közleményt a b1.blog szemlézte: a washingtoni múzeum arra szólította fel a magyar kormányt, hogy teljesítse kötelezettségét, amit a Sorsok Háza ügyében vállalt. A miniszterelnök biztosítékot adott ugyanis arra, hogy leveszi a napirendről a „történelmileg teljesen elhibázottnak minősülő” elképzelést. Orbán Viktor azt az ígéretét sem teljesítette, hogy az egész programot kiveszi Schmidt Mária kezéből. Kérdés, hogy az újabb tiltakozások mennyiben befolyásolják a kormány magatartását. A fideszes kormány korábban – amikor még Lázár János vezette a Miniszterelnökséget – azt az álláspontot képviselte, hogy a Sorsok Házát addig nem nyitják meg, amíg annak tartalmáról nem sikerül konszenzusra jutni a zsidó szervezetekkel. Mintha most a miniszterelnök visszalépett volna ebbe az irányba. A Demokratikus Koalíció kérdésére Orbán Viktor a minap a parlamentben közölte: ha nincs béke a Sorsok Háza körül, akkor „semmi sem hajt bennünket, kivárhatjuk, amíg ezek a viták nyugvópontra jutnak”.

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00