Mielőtt a rivalizálás háborúba csap - rabbik vitája a Sorsok Házáról

Publikálás dátuma
2018.10.04. 20:56

Fotó: Lakos Gábor
Miközben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet és a Washingtoni Holokasuzt Múzeum egyaránt elfogadhatatlannak tartja a Sorsok Házának koncepcióját, az ortodox Köves Slomó rabbi arról győzködte a Bálint Házban összegyűlt közönséget, hogy az emlékhely impulzív élményeivel sikerrel hívja fel majd a figyelmet a holokausztra. A neológiához tartozó Frölich Róbert arról beszélt, hogy Schmidt Mária személye nem garancia arra, hogy a Sorsok Háza történelmileg hiteles lesz.
Tényleg sokan voltak kíváncsiak Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija csütörtök esti vitájára. Az apropót az adta, hogy Gulyás Gergely miniszter a közelmúltban bejelentette: az EMIH lesz a tulajdonosa és a működtetője a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott – évek óta üresen álló – Sorsok Házának, amelynek megnyitását jövőre tervezik. A projektben a sokat bírált Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is közreműködik. Már az is nagy siker, hogy létrejött – vezette fel a két rabbi fórumát a moderátor, Rangos Katalin újságíró. „A rabbinak le kell ülnie a rabbival beszélgetni” – indokolta jelenlétét Frölich Róbert. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az EMIH konfliktusa szerinte veszélyes ponthoz ért, azzal fenyeget, hogy a rivalizálás átcsap háborúba. Frölich főrabbi szeretné megakadályozni, hogy idáig fajuljon a helyzet. Köves Slomó egyetértett vele abban, hogy a háborúskodás nem jó, különösen nem jó a testvérek között. Köves Slomó hosszan beszélt arról, hogy a Sorsok Háza milyen impulzív élmények révén próbálja majd felkelteni a holokauszt iránt azt az össztársadalmi figyelmet, amit megérdemel. Ugyanakkor óvakodott attól – bár erre vonatkozóan konkrét kérdést is kapott –, hogy véleményt nyilvánítson Schmidt Máriáról. Frölich Róbert hangsúlyozta, hogy az általánosságokon túl fontos lenne megismerni a kiállítás pontos forgatókönyvét. A Schmidt Máriával szembeni ellenérzése a „Terror Házán alapul”. Heisler András, a Mazsihisz elnöke szófordulatát idézve a főrabbi úgy ítélte meg, Schmidt személye „nem garancia arra, hogy a Sorsok Háza történelmileg hiteles lesz. A Bálint Házban máskülönben 2014 elején tartottak már vitafórumot a Sorsok Házáról, két történész, Gerő András és Karsai László részvételével. Gerő akkor úgy vélte, hogy a Mazsihisz részéről jogos a Szabadság téri német megszállási emlékmű vagy a Szakály Sándor elleni tiltakozás (amit az váltott ki, hogy „idegenrendészeti eljárásként” értékelte a Kamenyec-Podolszkijba történő, tömegmészárlásba torkolló deportálást), ám a Sorsok Házával kapcsolatos aggályok indokolatlanok, legalábbis túlzottak. Karsai ellenben tartotta magát ahhoz: az „áldozatok emlékének arculcsapása”, hogy Schmidt Máriára bízták a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozását. Azzal, hogy a kormány az EMIH tulajdonába adta a Sorsok Házát, az ügy még távolról sincs lezárva. A Schmidt Mária által képviselt felfogás a jeruzsálemi Jad Vasem intézet szerint is elfogadhatatlan. A nemzetközi hírű Randolph L. Braham professzor a Horthy-rezsim rehabilitálására irányuló hosszú távú terv részének minősítette a Sorsok Házát, Köves Slomóra utalva pedig azt kifogásolta: még rabbi is akad, aki ráüti a tervre a „kóserség” pecsétjét. Nem maradt csendben a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum sem. Az intézmény honlapján megjelent közleményt a b1.blog szemlézte: a washingtoni múzeum arra szólította fel a magyar kormányt, hogy teljesítse kötelezettségét, amit a Sorsok Háza ügyében vállalt. A miniszterelnök biztosítékot adott ugyanis arra, hogy leveszi a napirendről a „történelmileg teljesen elhibázottnak minősülő” elképzelést. Orbán Viktor azt az ígéretét sem teljesítette, hogy az egész programot kiveszi Schmidt Mária kezéből. Kérdés, hogy az újabb tiltakozások mennyiben befolyásolják a kormány magatartását. A fideszes kormány korábban – amikor még Lázár János vezette a Miniszterelnökséget – azt az álláspontot képviselte, hogy a Sorsok Házát addig nem nyitják meg, amíg annak tartalmáról nem sikerül konszenzusra jutni a zsidó szervezetekkel. Mintha most a miniszterelnök visszalépett volna ebbe az irányba. A Demokratikus Koalíció kérdésére Orbán Viktor a minap a parlamentben közölte: ha nincs béke a Sorsok Háza körül, akkor „semmi sem hajt bennünket, kivárhatjuk, amíg ezek a viták nyugvópontra jutnak”.
Szerző
Témák
Sorsok Háza

A szívsebész cáfolja Káslert, akit Orbán információink szerint magához rendelt

Publikálás dátuma
2018.10.04. 20:38

Fotó: Kállai Márton
A kardiológiai intézet szerint az elbocsátott szívsebész nem adott tájékoztatást a betegről. Székely László azt mondta a Népszavának: egy levél és több tanú is igazolja ennek ellenkezőjét. Az esetet lapunk tudomása szerint a miniszterelnök sem hagyja szó nélkül.
Újabb súlyos eset mutatott rá az egészségügy vezetésének válságára: csütörtök reggel meghalt Székely László szívsebész egyik betege, aki hiába várt arra, hogy megműtsék. Székely Lászlót, az Országos Kardiológiai Intézet szívsebészét Kásler Miklós miniszter nyomására bocsátották el szeptember közepén azonnali hatállyal, így már arra sem volt módja, hogy a vállalt műtéteket elvégezze, és betegei kezelését befejezze. Utóbb épp ez vált az egyik közvetlen szakítási okká az időközben lemondott egészségügyi államtitkár, Nagy Anikó és a miniszter között. Nagy Anikó ugyanis még összehozott egy egyezséget arról, hogy a sebész a felmondási ideje alatt elláthatta volna betegeit, és elvégezhette volna azokat az úgynevezett minimálinvazív műtéteket, amelyre az intézetben más nem képes. A miniszter azonban nem engedélyezte ezt az egyezséget. Ezek után a betegnek, egy 55 éves férfinak átszakadt a főverőere. Pedig akár meg is operálhatták volna. Július közepén vizsgálták meg az Országos Kardiológia Intézetben. Kiderült, speciális egyedi gyártású érimplantátumra van szüksége. Az orvosa elindította az eszköz legyártásához, és beültetéséhez előírt engedélyezési folyamatot, ám mire azok megérkeztek, Székely László elbocsátása már folyamatban volt. Így a beteg műtéti előjegyzése sem történhetett meg. A tragédia annak ellenére történt, hogy a főorvos fölhívta utódja figyelmét három betegre: köztük volt az a férfi is, aki meghalt. Lapzártánk idején úgy értesültünk: a kormányfő péntek délelőttre berendelte Kásler Miklóst. (Az információ helytálló voltáról megkérdeztük Havasi Bertalant is, amint a miniszterelnök sajtófőnöke válaszol, frissítjük cikkünket.) 
 A halál hírére megmozdult a politika is. Lukács László jobbikos képviselő írásbeli kérdést küldött Kásler Miklós miniszternek. A parlamenti szakbizottság elnöke Korózs Lajos (MSZP), és Szabó Tímea (Párbeszéd) közösen kezdeményezték a miniszter meghallgatását a testület keddi ülésén. A Demokratikus Koalíció (DK) büntető ügyben feljelentést tesz – mondta lapunknak László Imre, a párt képviselője, akinek sikerült a miniszterrel beszélnie. Neki Kásler Miklós azt mondta, hogy az orvos nem adta át, nem hívta fel a figyelmet a betegre, sőt, hogy gyakorlatilag nem is volt kellő mélységű dokumentáció a betegről. Időközben kardiológia intézet főigazgatója, Andréka Péter is küldött egy írásos nyilatkozatot, miszerint a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben nem maradt el egyetlen programozott műtét sem. A szóban forgó beteg sajnálatos módon a salgótarjáni kórházban halálozott el – írta. A közlemény szerint a beteg 2018.07.30-án kereste fel az intézményt, ahol diagnózishoz jutott. A beteg korábbi sorsáról a GOKI-nak semmilyen további információja nincs. A főigazgató levele szerint „a beteg nem szerepel sem az intézet hivatalos listáján, sem egyéb nyilvántartásában. A volt kolléga nem is értesítette a vezetést másfél hónapon keresztül, majd távozásakor is elfeledkezett tájékoztatást adni. A betegről emiatt a GOKI-nak nem volt és nem is lehetett tudomása.” Székely László viszont lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy írásban referált három betegről, külön felhívta rájuk a figyelmet. Tény, hogy a szeptember 25-i keltezésű levélen nem ő, hanem Ender Gábor kollégája neve szerepelhetett miután ő, azonnali eltávolítása miatt addigra már nem férhetett hozzá a betegei dokumentációjához. E levél átadásának tanúi is voltak – mondta lapunknak a szívsebész.
Szerző
Témák
egészségügy

Kunhalmi és Hadházy összekapaszkodott: igen az EU-ra, nem a korrupcióra

Publikálás dátuma
2018.10.04. 18:35

Három ellenzéki párt deklarálta, hogy beszáll az európai ügyészséghez való csatlakozásért folytatott kampányba.
Hivatalosan is támogatja az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum Magyarország az európai ügyészséghez való csatlakozásáról szóló aláírásgyűjtést. Az akciót Hadházy Ákos független képviselő, az LMP volt társelnöke indította, aki egymillió szignóval akar nyomást gyakorolni a Fidesz-kormányra. Csütörtökön a főváros XVIII. kerületében, a lőrinci sportcsarnok előtt Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke hangsúlyozta: azért kell csatlakoznia Magyarországnak az európai ügyészséghez, mert az uniós források nem jutnak el az emberekhez, a pénzt ugyanis Orbán Viktorék ellopják. Konkrét példának a kerület országgyűlési képviselője, a sportcsarnok felújításának ügyét hozta, mert úgy vélte: a beruházás jelentősen drágult az eredeti tervekhez képest. Hadházy Ákos azzal indokolta az aláírásgyűjtés fontosságát, hogy az emberek ezzel a kezdeményezéssel nemet tudnak mondani a korrupcióra és igent az Európai Unióra. Hétfőig több mint 16 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Hadházy külön kiemelte a Momentum segítségét, de azt is jelezte: van olyan parlamenti párt, amely hivatalosan, országosan nem támogatja a gyűjtést, de helyi szervezetei aktívan részt vesznek benne. A független képviselő a Jobbikra gondolt. Ők ugyanis azt válaszolták Hadházy megkeresésére, hogy inkább a parlamenti interpellációkban bíznak. Érdemes megemlíteni, hogy a csütörtöki sajtótájékoztatón az LMP is megjelent egy aláírásgyűjtő standdal. Volt pártja standját tegnap úgy kommentálta, hogy tudomása szerint a párt nemcsak helyben, hanem országosan is támogatja a szignó-gyűjtést. Az LMP-től ugyanakkor nem kaptunk megerősítést. – Ha Magyarország nem csatlakozik az európai ügyészséghez, akkor az „Orbán-rezsim” szétlophatja az országot – Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese indokolta így, pártja miért támogatja Hadházy akcióját. Berg Dániel, a Momentum elnökségi tagja szerint pedig a kormány a független intézményrendszer lebontásával és párkatonák kulcspozícióba ültetésével megnyitja az utat a korrupció előtt, ez ellen pedig minden valódi ellenzéki pártnak kötelessége tenni.

Ezért kellene az EU-s ügyészség

Hadházy Ákos friss példát említett tegnap, miért lenne fontos az európai ügyészséghez csatlakozni. Zomba településen indult egy romákat segítő program a "transznacionális együttműködés fejlesztése" címen, 50 millió forintból. A falu lakosainak 3 százaléka vallotta magát romának, tehát Hadházy szerint fejenként körülbelül 800 ezer forint juthatott volna nekik. Ehelyett azonban az 50 millióból a járulékos költségek levonása után egy tanulmányon kívül semmi nem készült.

Szerző
Témák
korrupció