Mielőtt a rivalizálás háborúba csap - rabbik vitája a Sorsok Házáról

Publikálás dátuma
2018.10.04 20:56

Fotó: / Lakos Gábor
Miközben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet és a Washingtoni Holokasuzt Múzeum egyaránt elfogadhatatlannak tartja a Sorsok Házának koncepcióját, az ortodox Köves Slomó rabbi arról győzködte a Bálint Házban összegyűlt közönséget, hogy az emlékhely impulzív élményeivel sikerrel hívja fel majd a figyelmet a holokausztra. A neológiához tartozó Frölich Róbert arról beszélt, hogy Schmidt Mária személye nem garancia arra, hogy a Sorsok Háza történelmileg hiteles lesz.
Tényleg sokan voltak kíváncsiak Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija csütörtök esti vitájára. Az apropót az adta, hogy Gulyás Gergely miniszter a közelmúltban bejelentette: az EMIH lesz a tulajdonosa és a működtetője a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott – évek óta üresen álló – Sorsok Házának, amelynek megnyitását jövőre tervezik. A projektben a sokat bírált Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is közreműködik. Már az is nagy siker, hogy létrejött – vezette fel a két rabbi fórumát a moderátor, Rangos Katalin újságíró. „A rabbinak le kell ülnie a rabbival beszélgetni” – indokolta jelenlétét Frölich Róbert. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az EMIH konfliktusa szerinte veszélyes ponthoz ért, azzal fenyeget, hogy a rivalizálás átcsap háborúba. Frölich főrabbi szeretné megakadályozni, hogy idáig fajuljon a helyzet. Köves Slomó egyetértett vele abban, hogy a háborúskodás nem jó, különösen nem jó a testvérek között. Köves Slomó hosszan beszélt arról, hogy a Sorsok Háza milyen impulzív élmények révén próbálja majd felkelteni a holokauszt iránt azt az össztársadalmi figyelmet, amit megérdemel. Ugyanakkor óvakodott attól – bár erre vonatkozóan konkrét kérdést is kapott –, hogy véleményt nyilvánítson Schmidt Máriáról. Frölich Róbert hangsúlyozta, hogy az általánosságokon túl fontos lenne megismerni a kiállítás pontos forgatókönyvét. A Schmidt Máriával szembeni ellenérzése a „Terror Házán alapul”. Heisler András, a Mazsihisz elnöke szófordulatát idézve a főrabbi úgy ítélte meg, Schmidt személye „nem garancia arra, hogy a Sorsok Háza történelmileg hiteles lesz. A Bálint Házban máskülönben 2014 elején tartottak már vitafórumot a Sorsok Házáról, két történész, Gerő András és Karsai László részvételével. Gerő akkor úgy vélte, hogy a Mazsihisz részéről jogos a Szabadság téri német megszállási emlékmű vagy a Szakály Sándor elleni tiltakozás (amit az váltott ki, hogy „idegenrendészeti eljárásként” értékelte a Kamenyec-Podolszkijba történő, tömegmészárlásba torkolló deportálást), ám a Sorsok Házával kapcsolatos aggályok indokolatlanok, legalábbis túlzottak. Karsai ellenben tartotta magát ahhoz: az „áldozatok emlékének arculcsapása”, hogy Schmidt Máriára bízták a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozását. Azzal, hogy a kormány az EMIH tulajdonába adta a Sorsok Házát, az ügy még távolról sincs lezárva. A Schmidt Mária által képviselt felfogás a jeruzsálemi Jad Vasem intézet szerint is elfogadhatatlan. A nemzetközi hírű Randolph L. Braham professzor a Horthy-rezsim rehabilitálására irányuló hosszú távú terv részének minősítette a Sorsok Házát, Köves Slomóra utalva pedig azt kifogásolta: még rabbi is akad, aki ráüti a tervre a „kóserség” pecsétjét. Nem maradt csendben a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum sem. Az intézmény honlapján megjelent közleményt a b1.blog szemlézte: a washingtoni múzeum arra szólította fel a magyar kormányt, hogy teljesítse kötelezettségét, amit a Sorsok Háza ügyében vállalt. A miniszterelnök biztosítékot adott ugyanis arra, hogy leveszi a napirendről a „történelmileg teljesen elhibázottnak minősülő” elképzelést. Orbán Viktor azt az ígéretét sem teljesítette, hogy az egész programot kiveszi Schmidt Mária kezéből. Kérdés, hogy az újabb tiltakozások mennyiben befolyásolják a kormány magatartását. A fideszes kormány korábban – amikor még Lázár János vezette a Miniszterelnökséget – azt az álláspontot képviselte, hogy a Sorsok Házát addig nem nyitják meg, amíg annak tartalmáról nem sikerül konszenzusra jutni a zsidó szervezetekkel. Mintha most a miniszterelnök visszalépett volna ebbe az irányba. A Demokratikus Koalíció kérdésére Orbán Viktor a minap a parlamentben közölte: ha nincs béke a Sorsok Háza körül, akkor „semmi sem hajt bennünket, kivárhatjuk, amíg ezek a viták nyugvópontra jutnak”.
2018.10.04 20:56

Tarlós feljelentést tett a bedőlt e-jegyrendszer miatt

Publikálás dátuma
2018.12.12 15:08

Fotó: / Vajda József
Rendkívüli ülésén döntött a projekt folytatásáról is a Fővárosi Közgyűlés. Az e-jegyrendszer megvalósításának új határideje 2020 vége.
Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén, a projekt aktuális helyzetéről szóló előterjesztés vitájában jelentette be, hogy kedden Bagdy Gábor főpolgármester-helyettessel feljelentést tett az országos rendőr-főkapitánynál. A főpolgármester azt mondta:
"Tiszta vizet kell önteni a pohárba"
- fogalmazott Tarlós. A feljelentést azért tették, hogy az illetékes hatóság vizsgálja ki, mi történt az ügyben. A főpolgármester hangot adott annak az elképzelésének is, hogy amíg a vizsgálatnak nincs eredménye, az ellenzéknek mással kéne foglalkoznia.

A folytatásról is döntöttek

A Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén támogatta, hogy újrastrukturálják a budapesti elektronikus jegyrendszer projektjét, miután a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződésszegés miatt felmondta a kivitelezővel a szerződést.
A testület 18 kormánypárti képviselő igen szavazatával, az ellenzékiek 8 nem szavazata ellenében döntött arról, hogy továbbra is támogatja az elektronikus jegyrendszer projektjének megvalósítását.
A közgyűlés felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy a BKK vezérigazgatója útján az érintettek - ezen belül az érintett kormányzati szervek - bevonásával gondoskodjon a projekt újrastrukturálásáról, és az ahhoz szükséges egyeztetések lefolytatásáról.
A projekt befejezési határidejét 2020. december 31-ére módosíthatja a testület.
2018.12.12 15:08

Orbán: ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak

Publikálás dátuma
2018.12.12 15:01

Fotó: / Molnár Ádám
Fontos és jó törvényt alkottunk - mondta a miniszterelnök a rabszolgatörvény elfogadása után. Azt állította, figyelt a szakszervezetek véleményére.
Az MTI beszámolója szerint a kormányfő a Parlamentben újságíróknak úgy nyilatkozott: ""Mindenkire figyelek, a szakszervezetekre különösen, követem a véleményüket, tisztelem is a vélemény-nyilvánítás szabadságát, és megfontolom mindig a fölvetett érveket. Ez esetben szerintem a fölvetett érvek súlya jóval csekélyebb, mint maga a törvényjavaslat súlya, ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak."
Arra a kérdésre, hogy belefért-e az ellenzék parlamenti tiltakozásának formája a demokratikus keretekbe, Orbán úgy válaszolt, "bízzuk ezt a történészekre". Arra a kérdésre, hogyan élte meg, hogy egy ellenzéki képviselő - aki Szabó Szabolcs független képviselő volt - közelről az arcába fütyült, Orbán Viktor azt válaszolta: a Fideszben ezt úgy hívjuk, hogy nemzetszolgálat.  A szavazás előtt az ülésteremben az ellenzéki képviselők hiába kérdezték Orbánt a törvénnyel kapcsolatban, a kormányfő nem állt szóba velük. 
A rabszolgatörvényt botrányos ülésen, az MSZP szerint házszabályellenesen fogadta el a Fidesz-KDNP többsége. Az ellenzék kivonult a parlamenti szavazás után; a Kossuth térre tüntetés szerveződött, a jobbikosok a Sándor-palotához vonultak
2018.12.12 15:01